A Volkswagen át kívánja venni a vezető pozíciót Kínában az elektromos mobilitás témakörében – ezt erősítette meg Dr.Herbert Diess, a Volkswagen-csoport igazgatótanácsának elnöke a dél-kínai Boao városában a World New Energy Vehicle Congress (WNEVC) alkalmával. A célkitűzés megfelel a kongresszus zárónyilatkozatában a világpiac vonatkozásában 2035-re prognosztizált elektromosautó-részaránynak. Kína ezzel központi szerepet játszik a Volkswagen-csoport szénmentesítési programjában. A Volkswagen már ebben az évben 14 elektromos hajtásrendszerű modellt tervez kínálni kínai ügyfeleinek, a vállalatcsoport által 2028-ig előirányzott 22 millió elektromos autónak pedig több mint a fele Kínában készülne majd. Ezzel egyidejűleg a Volkswagen még intenzívebbé kívánja tenni fejlesztőmunkáját, több mint 4500 mérnök dolgozik az országban a jövő technikáin. Az elektromos mobilitás már ma is virágzik Kínában, ahol az elmúlt év folyamán több mint egymillió hálózatról tölthető (plug-in) hibrid, illetve tisztán akkumulátor hajtású járművet értékesítettek. Ezzel világszerte Kína az elektromos hajtásrendszerű autók legnagyobb piaca, amit a kormányzat átfogó kezdeményezésekkel támogat, például a töltőinfrastruktúra kiépítése formájában. Mindemellett alacsony áramdíjak biztosítanak az ügyfelek számára viszonylag kedvező költségeket az elektromos mobilitás terén, miközben mind nagyobb mértékben alkalmaznak megújuló energiákat az elektromos áram előállítása során. Elekromos mobilitási offenzívája keretében a Volkswagen-csoport 2028-ig mintegy 11,6 millió elektromos autó gyártását tervezi Kínában, ami több mint a fele a vállalatcsoport által kitűzött teljes 22 milliós volumennek, amihez mindhárom vegyesvállalat – a FAW-Volkswagen, a SAIC VOLKSWAGEN és a JAC Volkswagen – hozzájárul. Amint az elkövetkező év során a SAIC VOLKSWAGEN antingi és a FAW-Volkswagen foshani gyára megkezdi a MEB-alapokra épülő járművek gyártását, egyedül ez a termelőkapacitás mintegy 600 ezer tisztán elektromos hajtásrendszerű járművet jelent éves szinten. Mindezeken túl a JAC és a SEAT saját platformot fejleszt kisebb elektromos autók számára. A tervek szerint a Volkswagen Group China már a jövő év folyamán mintegy 400 ezer elektromos hajtásrendszerű gépkocsit szállít ki kínai ügyfeleinek. Új vegyesvállalatával a Volkswagen a töltőinfrastruktúra fejlesztését célozza, hogy kínai ügyfelei rugalmasabban és kényelmesebben tölthessék fel elektromos járműveiket, otthon és útközben egyaránt. A Star Charge, a FAW és a JAC együttműködésének keretében az idei év végétől privát falitöltőket (Wallbox) kínál és nagyszámú nyilvánosan igénybe vehető töltőállomást létesít.

Látványos helyszíni jelenléttel készül a 2019. július 18-án, reggel induló 51. Kékszalag Nagydíjra az Audi, amely már 10 éve támogatja Európa legnagyobb tókerülő vitorlás versenyét. A balatonfüredi Tagore sétány elején található Vitorlás téren települ ki a négykarikás márka, ahol az elektromos autózást helyezi középpontba, így az érdeklődők megtekinthetik a tisztán elektromos új Audi e-tront. Itt találkozhatnak a látogatók július 20-án az Audi szponzorált finn-dingi világbajnok vitorlázóval, Berecz Zsomborral is. Az Audi Driving Experience keretében a regisztrálók tesztvezetésen próbálhatják ki a márka legfrissebb modelljeit. A hangtalan autózást pedig a versenyzők is átélhetik, hiszen a négykarikás márka az idei shuttle élményt e-tronokkal is biztosítja számukra. Az Audi jóvoltából – immáron Audi Race Cup néven – a leggyorsabb high-tech hajók ebben az évben is összemérik sebességüket és ügyességüket, a Balatonfüredi móló előtti vízfelületen, amely így mindenki számára egy izgalmas programmal szolgál majd. 51. alkalommal rendezik meg a Kékszalagot A Magyar Vitorlás Szövetség legnagyobb eseményének számít a Kékszalag verseny, amely 2019-ben július 18-án, reggel 9 órakor indul Balatonfüredről. A rendezvény hagyományai 1934-re nyúlnak vissza, ekkor hirdette meg először a nagydíjat a balatonfüredi Hungária Yacht Club. Elképzelésük lényege az volt, hogy a Balaton Kék Szalagját az a vitorlás nyerheti el, amely a kiírt távon, az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban körbehajózza a tavat. 1942-ig a versenyre kétévente került sor, ezután a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s a hagyomány 1947-ben éledt újra. 2001 óta, immáron Kékszalag néven a versenyt már évente rendezik meg, s Európa legnagyobb tókerülő nagydíjává nőtte ki magát, amelyen idén már 600-nál több hajó, s mintegy 3000 profi és amatőr sportoló állhat rajthoz. A Kékszalag versenyének távja légvonalban 155 kilométer, persze a vitorlások nem egyenes úton teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjenek célba. A Kékszalag Nagydíj az idén is a megszokott útvonalon halad, azaz a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred távot kell teljesítenie a versenyzőknek.

Andrea Frydlová, a Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum igazgatója kiemelte: „Ez a ŠKODA SUPERB 1968-ban az első veterán járművek közé tartozott, amelyeket a ŠKODA Múzeum megvásárolt. Az autó azonban hiányosan és már nem az eredeti kárpitozásával érkezett hozzánk. Az elmúlt három év során múzeumi műhelyünk a legnagyobb gondossággal és teljeskörűen restaurálta ezt az egyedi különlegességet, gyakorlatilag újkori állapotát állítva vissza. Az autó immár a tekintélyes SUPERB modellsorozat a ŠKODA Múzeumban kiállított idősebb tagjainak körét bővíti.” A SUPERB típusjelzés az idén ünnepli 85. jubileumát, a 640 SUPERB formájában ugyanis 1934. október 22-én mutatta be a ŠKODA első modelljét, amely ezt a nevet viselte. A felsőkategóriájú csúcsmodell központi csővázra épült, s négy független kerékfelfüggesztéssel, hidraulikus fékrendszerrel és erőteljes hathengeres motorral készült – akkoriban kimondottan korszerű konstrukcióként. A 2492 köbcentiméteres aggregát 55 lóerőt (40,5 kW) teljesített. Az első SUPERB sorozatgyártása 1935 nyarán vette kezdetét, a háború előtti további négy év során pedig a nagy ŠKODA limuzin az elegáns, dinamikus, kényelmes és igényes autó szinonimájává vált. A ŠKODA csaknem minden egyes modellévben erősebb motorral szerelte fel, illetve bővítette felszereltségét és tovább finomította dizájnját. Több mint hatszáz oldaltszelepelt (SV) példányt követően 1938-ban az utolsó fejlesztési lépcsőként megjelent a már felülszelepelt SUPERB 3000 OHV. Soros hathengeres erőforrása 3137 köbcentiméter összlökettérfogatával és felül elhelyezett szelepeivel 85 lóerőt (62,6 kW) produkált. E modellből azonban 1939-ig mindössze 113 példány készült, amelyek egyikét – egy fekete limuzint, impozáns 5,2 méter hosszúsággal és 3,3 méter tengelytávval – már évek óta számos bel- és külföldi oldtimer-rendezvényen és kiállításon bemutatta a ŠKODA Múzeum. A Mladá Boleslav-i gyűjtemény tagja a korlátozott darabszámú SUPERB 4000 sorozat egyetlen máig megőrzött képviselője is, amely a nagyobb V8-as motorral 1940-ben készült. A háború utáni években a ŠKODA folytatta a reprezentatív SUPERB OHV gyártását, s 1946 és 1949 között 158 alváz készült Mladá Boleslavban. Közülük csupán tizenegy kapta meg karosszériáját is a cseh autógyártó székhelyén, míg 103 alvázat a prágai Uhlík és a Vysoké Mýto-i Sodomka karosszériakészítő „öltöztetett fel”, a további 44 önjáró SUPERB alváz pedig minimális ideiglenes felépítménnyel lábon érkezett a több mint 120 kilométerre fekvő Kvasinyba. Az ott készített karosszériák a sárvédőkbe süllyesztett fényszórókkal és számos polírozott alumíniumelemmel készültek, amely dizájn az ŠKODA 1101 „TUDOR” akkori belépőmodellt is jellemezte. A 81587 motorszámú önjáró alváz 1948. április 15-én, csütörtökön indult útnak Mladá Boleslavból Kvasinyba, ahol végül megkapta karosszériáját. Még ugyanezen év szeptember 2-án átadták vásárlójának, a karlsbadi Egyesített Szálloda- és Szálláshely-igazgatóságnak, vagyis a közismert gyógyüdülőhely turisztikai hivatalának. Húsz esztendőn át teljesített itt szolgálatot a ŠKODA SUPERB OHV, leselejtezését követően pedig a Mladá Boleslav-i autógyár frissen alapított múzeuma szerezte meg. Az autó sok alkatrésze hiányzott és az üléskárpitok sem voltak már eredetiek. Az egyedi darab restaurálása 2017-ben vette kezdetét. A ŠKODA Múzeum csapata részletes állapotfelmérést és a rendelkezésre álló archív források intenzív kutatását követően sikerrel szerezte be az újjáépítéshez szükséges alkatrészeket, s a Mladá Boleslav-i restaurátorok újkori állapotát a lehető legjobban közelítve állították helyre a SUPER OHV e példányát. Restaurálását követően az impozáns jármű immár a ŠKODA Múzeum újabb „gyöngyszeme”, ahol elsőként a szeptember 1-ig tartó „Kvasiny – 70 év a szárnyas nyíl jegyében” időszaki kiállításon tekinthető meg. A tekintélyes SUPERB név – eredete a latin „superbus”, aminek jelentése „szép”, „kiemelkedő” vagy „pompás” – 2001-ben jelent meg ismét a ŠKODA palettáján, amikor több mint ötven év múltán a Frankfurti Autószalonon (IAA) újra egy SUPERB modell mutatkozhatott be. A kizárólag Kvasinyban gyártott újdonsággal a márka immár visszatért a középkategóriába, s 2001 és 2008 között mintegy 136 ezer darabot szállított ki belőle ügyfeleinek. A második generáció, amely 2008 és 2015 között gördült le a szerelőszalagról, első ízben SUPERB COMBI és összkerékhajtású változatot is kínált, s több mint 600 ezer kiszállított példányával nagy sikert aratott. A 2015 óta készülő harmadik nemzedéket épp most modernizálta széleskörűen a ŠKODA, s rövidesen – elsőként a cseh autógyártó története során – hálózatról tölthető (plug-in) hibridhajtású kivitelben is megérkezik a piacra. A SUPERB iV hajtásrendszerében 85 kilowattos elektromos motor egészíti ki a 115 kW (156 LE) teljesítményű 1.4 TSI benzines erőforrást, így e modell a WLTP-szabvány szerint akár 55 kilométert is megtehet tisztán elektromos üzemben.        

Krüger 2015 májusa óta vezeti a céget. Utódlásáról július 18-án tárgyal a vállalat vezetése - tudatta a BMW. A cég ügyeire rálátó források szerint a jelenlegi fejlesztési vezető, Klaus Fröhlich, vagy a gyártási igazgató, Oliver Zipse válthatja jövő tavasszal Krügert - írja az n-tv német hírcsatorna híroldala. "Tíz évet töltöttem el a cég vezetésében, ebből négyet a vállalat élén, s ezután most szakmailag új irányba szeretnék elindulni" - mondta Harald Krüger. Krügert amiatt érték bírálatok, mert a bajor autógyártó ázsiai versenytársaihoz képest megkésve kezdett foglalkozni az elektromobilitással, a villanyautók kifejlesztésével és gyártásával. Az n-tv azt írja, hogy az elmúlt napokban olyan pletykákat lehetett hallani a vállalat müncheni központjának folyosóin, hogy a cégvezetés nem hosszabbítja meg Krüger megbízatását. "Mélyen tisztelem Krüger jelenlegi döntését, és teljesen megértem a jövőre vonatkozó terveit" - magyarázta Norbert Reithofer, a BMW igazgatótanácsának elnöke, aki Krüger előtt vezette a vállalatot. Az 53 éves, gépészmérnök végzettségű Harald Krüger már 2003-ban vezető beosztásban dolgozott a BMW-nél; személyzeti kérdésekért és a Mini és a Rolls-Royce márkáért felelt. De nem sokkal hivatalba lépése után nyilvánosan összeesett a frankfurti autószalonon. Egészségével kapcsolatban azóta is számos találgatás született. (MTI)