Használt autók vásárlás előtti átvizsgálásakor mi egy adott protokoll mentén haladunk, mégsem mindig ugyanazt a néhány száz dolgot nézzük meg, hanem ezek típusonként változhatnak. Van néhány olyan érzékeny dolog az autókon, ami nem ugyanúgy van például egy benzines és egy dízelmotoros autónál. Ma elárulom, hogy hogyan lehet megvizsgálni, hogy a részecskeszűrő milyen állapotban van. Miért csapda? Két oka is van, hogy ezt a kifejezést választottam a mai címnek. Egyrészt, mert szó szerint egy csapdáról van szó, a DPF ugyanis csapdába ejti a koromrészecskéket, hogy azok ne áramoljanak ki a környezetbe, másrészt csapda, mert ha egy használt dízel autó vásárlása előtt – amiben van részecskeszűrő – nem tudunk meggyőződni annak állapotáról, akkor igen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni, ha véletlenül gond lenne vele… …és lesz vele gond A részecskeszűrő nem tudja az autót egész élete során szolgálni. A rendszer persze időről-időre tisztítja önmagát - ezt hívjuk regenerációnak – de sajnos jellemzően 150 és 200 ezer km között a legkíméletesebb módon használt DPF-is tönkremegy. Mit jelent ez a kíméletes használat? Sok helyen olvashatjuk, hogy a részecskeszűrős autókkal tankolásonként legalább egyszer (tele tankolást feltételezve) járjunk egyet az autópályán, ahol jellemzően 2000-es percenkénti fordulat felett autózunk legalább negyed órán keresztül. Erre azért van szüksége a DPF-nek, mert a tisztításhoz szükséges üzemi körülmények itt állnak elő. Egyezményes DPF szimbólum: ezzel jelzi a kocsi a műszerfalon a részecskeszűrővel kapcsolatos történéseket A regeneráció 5-10 perc alatt lezajlik, a folyamat közben a vezetőt egy sárga színű piktogram tájékoztatja arról, hogy a kiégetés folyamatban van. Ez azért fontos, mert a félbehagyott regeneráció csaknem többet árt, mint használ a DPF-nek. Mikor indul a regeneráció? Típusonként eltérő, hogy pontosan mikor válik szükségessé a tisztítás, de általánosságban elmondható, hogy sokkal szigorúbb sarokszámok vannak meghatározva, mint azt gondolnánk. 10-15%-os telítettség után már az első adandó alkalommal regenerálni fog a kocsi. A DPF telítettsége azonban soha nem érheti el a 45-50%-os értéket, mert akkor a jármű önmagától már nem tud regenerálni, hanem ezt szakműhelyben kell kikényszeríteni tőle. Ha itt sem működik a dolog, akkor csere. Aki részletesebben olvasna a témában az itt teheti meg. Honnan tudja a kocsi a DPF telítettségét? Ahogyan azt a DPF bemutatásáról szóló Anyukám is érteni fogja című rovatunkban leírtuk, a részecskeszűrő a kipufogórendszer része, amely rendszerben a környezeti nyomásnál nagyobb nyomás uralkodik – nyilván, különben nem pufogna ki… A részecskeszűrő elvi vázlata A DPF fizikai szűrőrésze egybe van építve a régebben is használatos katalitikus konverterrel, előbb ide jut a gáz, ahol kémiai reakciók, a DPF-ben pedig a fizikai szűrés valósul meg. Az egység előtt és után is be van építve egy-egy nyomásérzékelő. A vezérlőegység tehát tudja mekkora a nyomás a DPF előtt és mekkora utána, értelem szerűen ki tudja számolni a nyomáskülönbséget is. Minél jobban el van telítve a szűrő, a nyomáskülönbség annál nagyobb lesz! Ha minden OK a szűrővel akkor a mért nyomáskülönbség minimális, ami abszolút értékben néhány milibar nagyságrendű, azaz nagyon csekély. Hogyan mérjük meg a nyomáskülönbséget? Szerencsére – mint említettem – ezt méri helyettünk az autó, már csak annyi a feladatunk, hogy ezt az infót valahogyan előcsalogassuk belőle. Erre szolgál a járműdiagnosztikai készülék. A motorvezérlés tényleges adatai között turkálva találhatunk rá keresett adatokra, amelyek szinte mindent elárulnak a DPF állapotával kapcsolatban. A múlthéten vizsgált Octavia CRTDI szűrőjénél 7 mbar nyomáskülönbséget diagnosztizáltunk - rendben Tisztítás vagy csere? Habár Magyarországon általában zárójelbe teszik a gyári javítási előírásokat (egyszerűen azért, mert baromi drágák), még a nagyobb márkaszervizek is kénytelen-kelletlen kínálnak DPF tisztítási megoldásokat, hiszen az új szűrő ára több százezer forint. A tisztítás után még van egy csomó vezérlőegység beállítási feladat, amelyet nem minden szerviz tud –megfelelő diagnosztikai berendezés hiányában – elvégezni, úgyhogy általában a részecskeszűrő tisztítások annyi bajt és vesződséget hoznak a tulajdonosoknak, hogy azt is megbánják, hogy egyáltalán dízel kocsit vettek. A „gyári” megoldás a csere lenne, de egy 2 milliós autóba, ki a fene fog megvenni egy félmilliós szűrőt? Kb. senki, marad a tisztítás, vagy az, hogy egyszerűen eltávolítják az egységet a kocsi alól, majd a számítógépére olyan vezérlőprogramot telepítenek, amely nem tartalmaz DPF-et. Szeretne ilyen autót venni? A kérdés költői – halál ciki lenne a néhány éves dízel kocsinkkal, korommal beteríteni az érdi emelkedőt. Viszont ha az eladásra kínált járműből már kiiktatták a DPF-et, akkor azt valahogyan észre is kell venni. Az egyszerű aláfekvés nem mindig elég, mert maga a ház változatlan formában megtalálható a kocsi alatt, a beltartalmát azonban nem tudjuk megvizsgálni. Ha átprogramozzák a kocsit, nem figyelmeztet minket a hibára De ha tudjuk, hogy az adott autóban kell lennie részecskeszűrőnek, viszont a diagnosztikai vizsgálat nem találja a rendszert, akkor bizony baj van. Nem csak a már említett környezetkárosítás miatt, hanem a következő műszaki vizsgálaton is úgy borulunk majd, mint elsőkaszás parasztgyerek előtt a búzakalász. A megoldás? Mindenek előtt gondoljuk át, hogy a kialakult autóhasználati szokásaink mellett egyáltalán szükségünk van-e a dízel nyújtotta előnyökre, illetve, hogy ki tudjuk-e ezeket aknázni. Segítek: ha nem megyünk havonta legalább 2.000 km-t, ha állandóan városban használjuk az autót, akkor nem. Ha ezekkel rendben vagyunk, akkor vegyünk dízelt, de legyünk elővigyázatosak a vásárlásnál. Minden ilyen vásárlónak azt javaslom, hogy vásárlás előtt vegyen igénybe olyan szolgáltatást, amely képes az ilyesmit is megvizsgálni, például minket.  

Bobby Epstein, az F1-es pálya elnöke szerdán jelentette be, hogy minden probléma elhárult a rendezés elől, s hozzátette, a szombati időmérő edzés után a 10-szeres Grammy-díjas Taylor Swift koncertje szórakoztatja majd a nézőket. A rendezők a könnyűzenei programtól azt remélik, hogy nagy lökést ad a jegyértékesítésnek. Az Egyesült Államok Nagydíja eddig is szerepelt a Forma-1-es világbajnokság idei versenynaptárában, de a véglegesítéshez szükség volt a megállapodásra Bernie Ecclestone-nal, a sorozat kereskedelmi jogait birtokló brit üzletemberrel. Ehhez az kellett, hogy megszűnjön a bizonytalanság a futam állami támogatásával kapcsolatban. Az F1-es vb a jövő hétvégén kezdődik Melbourne-ben az Ausztrál Nagydíjjal.   

Rázó László, a cég szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy a kocsikat összesen 3 milliárd 68 millió forintért vásárolták meg. A közlemény szerint a kocsik a Sopron-Budapest és a Szombathely-Budapest vonalon fognak közlekedni. Az osztrák gyártású 21-90-es típusú kocsikat 2002 és 2009 között újította fel az ÖBB. A fülkés kialakítású kocsikban 66 ülőhely van, a járművek klimatizáltak, zárt rendszerű mellékhelyiséggel rendelkeznek. Típusengedélyük óránkénti 200 kilométeres maximális sebességre szól. A következő időszakban a járműveket kívül-belül a GYSEV Zrt. arculati tervei alapján átfestik, az üléseket újrakárpitozzák. Nyolc kocsit úgynevezett A-B kocsivá alakítanak át, amelyekben a 11 fülkéből öt első osztályú lesz. Minden kocsiban biztosít a vasúttársaság ingyenes wifi-szolgáltatást, a fülkékben pedig lesz mobiltelefonok és laptopok töltésére alkalmas konnektor. A közlemény idézi Kövesdi Szilárdot, a GYSEV Zrt. vezérigazgatóját, aki hangsúlyozta, hogy a kocsik kiváló műszaki állapotban vannak. A Sopron és Budapest között jelenleg közlekedő InterCity kocsik az óránkénti 140 kilométeres sebességre alkalmasak. A felújított kocsikkal közlekedő vonatok sebessége azonban már elérheti a Győr-Budapest vonalon a maximális, óránkénti 160 kilométeres sebességet, így a menetidő is csökkenhet Sopron és a főváros között.

Bezos kedden először beszélt a cég gyártóüzemében arról, mikor tervezik elindítani az első fizetős vendégeiket az űrbe. "Valószínűleg 2017-ben tesztpilótákat tudunk repültetni, és ha sikeresek vagyunk, elképzelésem szerint 2018-ban fizető asztronautákat juttatunk az űrbe" - fogalmazott az üzletember. A vállalat hat darabot építene az általuk fejlesztett New Shephard űrhajóból, amelyet arra terveznek, hogy önmagát irányítva repüljön fel hat utassal több mint 100 kilométeres magasságba, ahol már pár percig megtapasztalható a súlytalanság és látható az űr sötétjében ragyogó bolygó. A Blue Origin első, több útra tervezett rakétája ugyan megsemmisült az első próbarepülésen 2015-ben - bár a rakéta szállította űrkapszula sikeresen landolt a Földön -, azonban a második űrtörténelmet írt: 2016 januárjában ez lett az első űrrakéta, amely a még üres kapszulával együtt kétszer tért vissza sikeresen a világűrből. A vállalat két új űrhajóját jelenleg összeszerelik, ezeken ablakok is lesznek a fizető utasoknak. Bezos szerint még nem döntötték el, mennyibe kerül majd pontosan egy út az űrhajóval, de a többi hasonló szolgáltatást nyújtó cég - például a Richard Branson brit nagyvállalkozó vezette Virgin Galactic - áraival fognak versenyezni. A Virgin Galactic jelenleg 250 ezer dollárért (mintegy 70 millió forintért) árul jegyeket a két pilótával repülő, hatszemélyes SpaceShipTwo űrhajójára, amelyet februárban mutattak be, és a tervek szerint hamarosan tesztrepülésekre kész állapotba kerül. A jármű első változata 2014 októberében darabjaira esett szét a kaliforniai Mojave sivatag fölötti próbarepülés közben. A Lynx néven kétszemélyes űrrepülőt fejlesztő kaliforniai XCOR Aerospace magánvállalat nagyjából 100 ezer dollárért (28 millió forint) juttatna el hasonló, mintegy 100 kilométeres magasságba utazásonként egy pilótát és egy fizető utast. Jeff Bezos saját bevallása szerint eddig több mint 500 millió dollárt (141 milliárd forint) fektetett az űrcégébe, amely a következő év folyamán duplájára, 1200-ra növelné alkalmazottainak számát. Mint fogalmazott, addig fogja állni a más cégek számára is rakétákat fejlesztő vállalata számláit, ameddig csak szükséges. A milliárdos kiemelte azt is, nem tartja fontosnak, hogy övé legyen az első olyan vállalat, amely az űrturizmust a szélesebb tömegek számára is elérhetővé teszi. Ehelyett a biztonságra helyezi a hangsúlyt és arra, hogy évi legalább 100 repülés végrehajtásával tudják tökéletesíteni az eszközeiket.