Igazságügyi gépjármű szakértőként merült fel először bennem, hogy milyen sok helyen tudnám én is hasznát venni egy jó hőkamerának. A probléma csak az volt, hogy külön kamerát nem nagyon bír el a költségvetés, a mobilomat pedig nem szerettem volna lecserélni olyanra, amiben ez a funkció is benne van. Egyrészt szeretem a mostani készülékem, másrészt annyiszor azért nem kell a hőkamera funkció, hogy ezért kompromisszumot kössek. Egy Volvo nyergesvontató hőkamerás képe Végül egy videóban láttam meg a megoldást Egy hazai autós influenszer videójában tűnt fel az az eszköz, amit mindig is kerestem. Ők a Topdon TC001 típusú mobiltelefonra csatlakoztatható készülékkel dolgoznak. Na, mondom, ilyen lesz nekem is. Meg is érkezett a gyártótól a készülék, most pedig szeretném elmesélni az eddigi tapasztalataimat. De mire fogom használni? Egy hőkamerának általánosságban nagyon sok felhasználási területe van. Legfőképpen épületgépészetben használják, remek módja annak kiderítésére, hogy a házból hol szökik a drágán előállított meleg, vagy milyen hőviszonyok miatt penészedik a szoba fala. Én alapvetően autókkal foglalkozom és egy nagyon különös baleset kapcsán tartott járművizsgálat közben jöttem rá, hogyan lehetne megelőzni a jövőben ilyeneket. Ennek a megoldásnak egyik eleme a hőkamera. Történt ugyanis, hogy egy nyerges szerelvény pótkocsijának egyik kereke menet közben minden előzmény nélkül felrobbant. A kamionnal meg tudtak állni, de a keréktárcsa és a gumiabroncs jelentős pusztítást végzett az infrastruktúrában, ráadásul összetört egy Tesla-t és egy VW-t is: az anyagi kár jelentős. A pótkocsit vizsgálva megállapítható volt, hogy a fék, vagy a csapágy felől jelentős hőfejlődés lehetett, ami a féktárcsát rendszeresen átmelegíthette, míg az egyszer csak széttörött és kész volt a baj. Szakvéleményemben miután a megállapítást leírtam javasoltam a félpótkocsik üzemeltetőjének, hogy a szakszerű fékjavítás mellett vezessenek be rendszeres hőkamerás ellenőrzést a telephelyre visszaérkező pótkocsiknál, mert az ilyen melegedéssel járó hibák így könnyen felszínre kerülhetnek. A kisebb hőmérsékletkülönbségek jól kijönnek  a képről. Itt minden rendben. Nagy öröm volt, hogy a Topdon TC001-est én is bevethettem élőben legutóbb, amikor egy félpótkocsi műszaki állapotát kellett dokumentálnom. Egy 30 km-es próbaút után már ugrottam is le a kamionról, hogy frissen fotózhassam a pótkocsi futóművét túlmelegedés után kutatva. Szerencsére ez a pótkocsi nem melegedett. Vásárlás előtti használtautó-vizsgálatok Rendszeres olvasóim tudják, hogy több mint 10 éve írom lapunk Mesél a szakértő rovatát, ahol cégünk vásárlás előtti használtautó vizsgálataiból szemezgetek. A hőkamera itt is hozott változást, sőt, fejlődést. Mert a „mocskos papír mindent elbír” alapon leírhatnánk bármit egy kocsiról, de jobb’ szeretem, és lássuk be biztosabb lábakon áll a dolog, ha azt valamilyen méréssel, diagnosztikai adattal alá tudom támasztani. Ha valaki nem ismerte volna fel, akkor ez egy Dacia Duster ülésfűtése, ami tökéletesen működik. Tipikusan ilyen, hőmérséklettel kapcsolatos állapotjellemző az ülésfűtés és a szellőzőrendszer. Körülbelül 10 másodperccel az ülésfűtés bekapcsolása után, amikor még kézzel egyáltalán nem érezhető a fűtőszálak működése, a hőkamera már egészen pontosan megmutatja, hogy működik-e a kényelmi funkció. Ráadásul baromi érdekes az elkészült kép is. Ugyanilyen látványos, és bizonyító erejű a klíma működésével kapcsolatban, hogy ha hőkamerával lefotózom a szellőzőrostélyokat. Nem csak egy állítás a levegőbe, hogy valami gond van a légkondival, hanem látható bizonyítékot is tudok róla szolgáltatni. Süvít a klíma! Applikáció persze kell hozzá A Topdon TC001 egy csinos fekete-kék dizájnú dobozban érkezik, gondosan zsugorfóliázva. A 14x10x5 centis dobozban egy keményfedelű cipzáras kis tokot találunk, benne szivacságyban pihen maga a hőkamera. Túl sok leírás nincs hozzá, magyar nyelven pedig semmi, de egyáltalán nem okoz gondot az üzembe helyezés. A kamerából egy szabványos USB-C csatlakozó áll ki, amit közvetlenül a telefonra tudunk rádugni. Ekkor fel is ajánlja, hogy töltsük le a kamerához tartozó applikációt, a Topinfrared nevű programot. Néhány kattintás és tulajdonképpen üzemkész a rendszer. Ahhoz azonban, hogy minél pontosabb értékeket kapjunk, minden mérés előtt el érdemes beállítani néhány környezeti paramétert. A legfontosabb a környezeti hőmérséklet beállítása. Én úgy tapasztaltam, hogy – bár tized Celsius fok pontossággal lehet beállítani az értéket – elég, ha nagyjából, érzetre belőjük a hőfokot. Pl. külső helyszíni méréskor az időjárás applikációból leolvasott értéket. Aztán fontos még, hogy megadjuk, nagyjából milyen távolságban van a tárgy, amit fotózni szeretnénk. Ez a beállítás tapasztalataim szerint nem sokat változtat a végeredményen, de azért, ha egyszer 20 centiről, egyszer meg másfél méterről mérünk, érdemes ezzel is foglalkozni. Egész jó eredmény, de csak álló kép A programban aztán a képkészítés részbe érve lehetőségünk van fotók, de videók rögzítésére is. A fényképek 1.080x1.440 pixel felbontásúak lesznek. Az elkészült képeken jobboldalt megjelenik egy színskála, amelyen a képen látható tartomány jelenik meg. Praktikusan a meleg részek piros-narancssárga árnyalatban, a hidegebbek lila-kék színekkel. Mercedes-Benz W210 E270 CDI kipufogórendszer Az állandóan aktív elemző a kép szélsőértékeire fel is tesz egy-egy „+” jelet és odaírja mellé a pont mért (becsült) hőmérsékletét is. Az ülésfűtésről készült képen például a kocsi utasterének elemei 17, a fűtött ülésrész 31 fokos, a légkondis képen a befújt levegő hőmérséklete 10 fokos, de sokkal szemléletesebb, amikor az egyik oldali fűtéscsap éppen kiakadt és a jobboldali rostélyon 33, míg a baloldali 7 fokos levegő érkezett az utastérbe. A képek álló formátumra vannak optimalizálva, és hiába forgattam el a készüléket a feliratok orientációja maradt a régi. Ezen gondolom lehet segíteni egy szoftverfrissítéssel, de az is könnyen lehet, hogy simán tudja, csak én bénáztam valamit. A videók hasonló kinézetűek lesznek, csak mozgókép formátumban. Játéknak drága Akármennyire is tudományos célokra szereztem be a készüléket, nem maradhatott el, hogy a kollégát, a gyerekeket, vagy akármi mást (telefontöltőt, vízforralót, stb) fotózzak vele, de meg kell mondanom, bármennyire is szórakoztató, azért mókára túl drága még a TC001 alapmodell is. Hülyeségre mindig jut idő: kollégám az autók között Ennek a belépő eszköznek az ára jelenleg a cég európai honlapján 93.700,- Ft. Nyilván sok mindenhez lehetne viszonyítani, de aki például rájön, hol illan el a meleg a lakásából, vagy bármilyen más területen meglátja, hol termelődik felesleges hő, annak hamar meghozhatja az árát, pláne, ha munkájában tudja rendszeres alkalmazni. Már alapmodell is képes -20 és +550 fokos felületek érzékelésére, mindezt 0,1 fokos finomsággal és 2 fokos pontosságot ígérve. A gyártó egyébként a terméket kínálja iOS kompatibilitással, önmagában működő verzióban, és a kínálat egészen a csaknem hatszázezer forintos vadászati célra ajánlott termékekig tart.

A 2025. július 31. és augusztus 3. között megrendezésre kerülő Finn-ralin új fejezetébe lép a Toyota emissziómentes motorsportprogramja: az autógyártó motorsportfelelőse, a Toyota Gazoo Racing itt mutatja be azt GR Yaris Rally2 prototípust, amelynek belső égésű motorja benzin helyett hidrogénnel üzemel. A Toyota évek óta kísérletezik a technológiával, amely a belső égésű motoroktól megszokott vezetési érzetet és orgánumot társítja a zéró helyi károsanyag-kibocsátással, így jó alternatívája lehet akár az elektromos (akkumulátoros, illetve hidrogéntüzelőanyag-cellás) hajtásláncoknak, akár a szintetikus  és bioüzemanyagoknak a közlekedés szénlábnyomának csökkentésére irányuló törekvésekben. 2021 óta élesben tesztelik az elvet a japán Super Taikyu bajnokságban: itt a Tojoda Akio támogatásával és részvételével működő Rookie Racing csapat színeiben indul az a GR Corolla, amelynek háromhengeres turbómotorját hidrogén befecskendezésre építették át.  A projekt sikeresen azonosította a technológia számos gyermekbetegségét, az itt szerzett tapasztalatokat pedig már „menet közben”, a folyamatos fejlesztésekkel párhuzamosan hasznosították másutt. Így Európában is, ahol a Toyota elkezdett dolgozni a hidrogénüzemű belső égésű motortechnológia sorozatgyártású járművekbe történő adaptálásán. Szintén európai célú fejlesztés volt, hogy a japán szériában alkalmazott hajtásláncot átültették egy GR Yarisba, amelyet később, 2022 novemberében az akkor még csak prototípusként létező GR Yaris Rally2 versenyautóval párhuzamosan mutattak be Belgiumban. Mostanra ez a két projektszál összefonódott: a Toyota Gazoo Racing World Rally Team (TGR-WRT) központjában, a finnországi Jyväskylä városában elkészült a GR Yaris Rally2 H2 Concept, a rali versenyautó hidrogénüzemű átirata. Mivel pedig Jyväskylä egyben a Finn-rali hagyományos központja is, logikus választás volt, hogy itt mutassák be a több síkon futó fejlesztés legújabb gyümölcsét. Műszaki adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre a versenyautóról, azonban aki olyan szerencsés, hogy személyesen is kilátogathat a WRC-naptár legnagyobb átlagsebességű ralijára, a csütörtöki nyitószakaszon, valamint pénteken, a tizedik gyorsaságin éles bevetésen is megtekintheti a TGR legújabb fejlesztését. A prototípust nem más vezeti majd, mint Juha Kankkunen négyszeres ralivilágbajnok, a Toyota Gazoo Racing World Rally Team csapatfőnök-helyettese, aki a fejlesztésben is kulcsszerepet vállalt.   Fotó: Toyota Gazoo Racing  

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara jó ideje támogatja már ezt a gondolkodásmódot, a tanév befejeztével immár negyedik alkalommal szervezett ingyenes robotika táborokat június utolsó egész hetében a megyei általános iskolásoknak saját szegedi székházában. A hét során összesen harminc – 15 alsó és ugyanennyi felső tagozatos – fiatal vett részt a kamara táborában, ahol mindannyian belekóstoltak a robotépítésbe és -programozásba. Az alsósok táborát Özvegy Judit tanárnő, míg a felső tagozatosokét Rozgonyi-Borus Ferenc tanár úr vezette. A kisebb táborozók egyebek között és a Kecskeméti Rajzfilmstúdióba is ellátogattak, valamint a Somogyi-könyvtár munkatársai többször is tartottak nekik szórakoztató, ám tanulságos programokat. Eközben a felső tagozatos fiatalok minden délután egy szegedi cégnél, intézménynél tettek látogatást, hogy megnézzék, a vállalkozások miként használják ki az automatizáció és a robotizáció nyújtotta lehetőségeket. Így jártak – egyebek között – a járműiparhoz és az autószervizekhez sok szállal kötődő Procontrol Elektronika Kft.-nél, valamint a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának laborjában is, hogy inspirációt gyűjtsenek saját projektjük megépítéséhez. A szegedi Procontrol Kft. speciális okosszekrényei ott vannak a zürichi Bentley szalonban, ahol az értékesített autók kulcsainak és az új, még fel nem használt rendszámtáblák tárolására saját ProxerSafe kombinált okos szekrényüket alkalmazzák. Az értékes járművek kulcsainak biztonságos őrzését, jogosultsághoz kötött felvételét és naplózott átadását valósítják meg – ide komplett megoldást szállítottak, a szoftver és a hardver is szegedi fejlesztés. Ott vannak az Autoliv román és törökországi cégeinél, de itthon, saját hazájukban is „próféták”. Partnerük a kecskeméti Mercedes gyár, a Duna Autó, a Pappas, a Schiller vagy éppen a Petrányi – egyebek között. Itthon is több kulcsbox partnerük van, az autószerviz értesíti az ügyfelet, amint járműve a javítást követően kész az átvételre és a kulcsbox segítségével bármikor 0-24 órában felveheti a forgalmi engedélyt és az indítókulcsot, így elviheti a járművet. A gyakorlatban a számla kiegyenlítése után átvételi kódot küld az ügyfélnek a szerviz SMS-ben vagy e-mail-ben. A szegedi cég okos szekrénye azoknak a cégeknek is hasznos, ahol úgynevezett kulcsos autókkal mozognak a kollégák. Azok felvétele naplózható, mi több csak sikeres alkoholteszt után veheti ki a felhasználó az indítókulcsot és a forgalmi engedélyt a rekeszből. Jó helyen jártak a felsős táborozók akkor is, amikor a szegedi mérnöki kar laborjában tettek látogatást. Június elején tartották ugyanis a FANUC Hungary Kft. törökbálinti székhelyén azt programozói versenyt, melyen a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának csapata az előkelő harmadik helyezést érte el. Ez olyan tudás az ipari robotika világában, amivel a napfény városában autógyárat építő BYD kapuján is lehet „kopogtatni”. A versenyen az ország legjobbjai mérettették meg magukat, a szegedi hallgatók harmadik helyezést érték el. A csapat tagjai: Apró Fanni mechatronikai mérnök MSc hallgató és Kalászi Bálint mechatronikai mérnök BSc hallgató - felkészítő tanáruk Pesti Richárd volt. A két versenyző önállóan, sok időt belefektetve készült a kar robotika laborjában a FANUC oktatócellán, valamint otthon a RoboGuide szimulációs programon gyakorolva. Érdekes programpont volt a mérnöki karon annak a Pneumobilnak a „megtekintése” is, amellyel a kar hallgatói a 2014-es versenyen indultak. Akkor már hetedszer rendezték meg Egerben a léghajtányok nemzetközi versenyét, amelyen hat ország – köztük hazánk – 24 egyetemének 49 csapata vett részt. A Bosch Rexroth Kft. akkor főtámogatóként vett részt a versenyen: a pneumobilok hajtástechnikai elemeit az Aventics Hungary Kft., míg a vezérlésükhöz szükséges elemek és eszközök jelentős részét – ahogy korábban is –, a Bosch Rexroth bocsátotta a csapatok rendelkezésére. A cégek szakmai támogatásával a hallgatók a munkaerő-piacon nélkülözhetetlen, de az egyetemek, főiskolák falai között nehezen elsajátítható tudást szerezhettek, és valódi csapatmunkát végeztek. Négy évvel később a Szegedi Tudományegyetem neves műszaki felsőoktatási intézményeket „megszégyenítő erővel”, három csapattal is képviseltette magát a versenyen – valamennyit a mérnöki kar állította ki. – Kapunk egy 10 literes, 200 bar nyomású nitrogénpalackot, azzal kell gazdálkodnunk – mondta Muci Szabolcs szerelő, amikor meglátogattuk az egyik csapatot a verseny előtt. A gazdálkodás úgy nézett ki, hogy a jármű három, összesen 60 literes tartályába engedték a nitrogént, ahol a maximális nyomás már csak 10 bar volt.  Az ingyenes táborok június 27-én értek véget, amikor a gyermekek a szüleiknek és hozzátartozóiknak, valamint a sajtó munkatársainak is bemutatták, mi mindent csináltak, tanultak az öt nap során. Készült például automatizált szemétszállító, robottargonca, sőt, egy komplett rakodó terület is, egyebek között. Utóbbi emberi munkaerő nélkül felteszi futószalagra a kész termékeket, majd a megfelelő beállítások alapján egy részüket teherautóra pakolja, a többit a raktárba viszi. A záróeseményen Horváth Gábor, kamara képzési vezetője elmondta, a táborokkal és a tanév közbeni szakkörökkel szeretnék közelebb hozni a robotika világát a gyermekekhez, mindegyik programot ingyenesen biztosítja számukra az iparkamara. Hozzátette, a vármegye egész területén végzik ezt a munkát, és már az óvodások felé is nyitnak. Rámutatott, a kamara partnereinek általános véleménye az, hogy a robot eszköz, ami „benne van”, az meg gondolkodásmód, amit már egészen korán el kell kezdeni tudatosan alakítani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Fotó: Siemens A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről. Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak. Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás. Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén. Nem csak vágyak, tervek is vannak A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években. A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket. A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják. Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében. Erre várnak még a vállalatok A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát. Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra. A kutatásról A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.