A Skoda Kamiq a márka első SUV-modellje, amely Scoutline -változatban is megjelenik majd a kínálatban. Matt fekete kerékjárat-védőburkolatok és mindenekelőtt számos ezüst színű karosszéria-kiegészítő gondoskodik markáns fellépéséről, a Skoda Kamiq Scoutline így alsó védőidommal kiegészített, első légterelővel és hátsó diffúzorral készül, amelyek éppúgy ezüst színűek, mint az oldalsó küszöbborítások, a külső visszapillantó tükrök házai és a tetősínek. További különlegességként tűnnek fel a sötétített ablakai, illetve a B-oszloptól sötétített üvegek (Sunset), amelyekhez krómozott ablakszegélyek társulnak. A 17” col peremátmérőjű „Braga” és az extrafelszerelésként rendelhető, 18 colos „Crater” könnyűfém keréktárcsák egyaránt polírozott antracit árnyalatú felülettel készülnek. Mindezeken túl a Kamiq Scoutline már alapkivitelében teljes-LED hátsó lámpákat kap. ThermoFlux ülések és specifikus dekorbetétek A Skoda Kamiq Scoutline utastere bőséges térkínálattal és alapkivitelben kőrisfa hatású, extra felszerelésként pedig szálcsiszolt „Dark Brushed” – dekorbetétekkel, valamint krómhatású légbefúvó nyílásokkal fogad, a pedálok pedig alumíniumdizájn betéteket kapnak. Az állítható magasságú első üléseket légáteresztő ThermoFlux szövetből és mikroszálas Suedia anyagból készült, speciális Scoutline-kárpit, míg a kormánykereket, a kéziféket és a sebességváltó kart bőr borítja. A LED-technikájú hangulatvilágítás fehér, vörös vagy narancs színbe borítja a középkonzolt, az ajtók rekeszét és fogantyúját, valamint a lábteret. Az új Kamiq Scoutline emellett LED-olvasólámpákat is kínál, kívánságra pedig fekete tetőkárpit teheti teljessé a belső felszereltséget. Széles szín- és motorválaszték A Skoda Kamiq Scoutline változathoz a modellsorozat teljes szín- és motorpalettája rendelkezésre áll. Utóbbi a 66 kW (90 LE) és a 110 kW (150 LE) közötti teljesítménytartományban három benzin- és egy dízelmotort, valamint a G-TEC földgázüzemű (CNG) erőforrást kínálja. Az új Skoda Kamiq Scoutline a Genfi Autószalonon tartja premierjét, piaci bevezetésére 2020 júniusban kerül sor.

Nem is olyan rég írtunk róla, hogy a visszapillantó tükröket is sikerült újragondolnia az Aston Martinnak, most pedig ismét egy olyan alapvető autóalkatrész fejlesztéséről számolhatunk be, amiről soha nem gondoltunk volna, hogy új funkciója lehet. Naná, ezért nagyszerű időszak, amikor megnyitja kaput a las vegasi CES, a világ legnagyobb technológiai kiállítása, ahol már évek óta egyre nagyobb szerepet kapnak az autógyártók is. Mostanra nem ritka, hogy új modelleket mutatnak be itt, illetve a beszállítóknak is lehetőséget ad, hogy sziporkázzanak a nagyközönség és a szakmai elit előtt. Mindez nem csoda, ha azt nézzük, hogy évről évre egyre nagyobb szerepet kapnak az autókban a különböző digitális kütyük. Mind a felszínen, mind alatta. Amik éppen annyira szolgálják a bizonságunkat, mint a kényelmünket, vagy éppen a szórakozásunkat. Ha azt gondoltuk, hogy már így is túl sok kijelző felület van az autónkban, akkor nem egyezik a véleményünk az autóipari trendekkel. Ugyanis a Bosch éppen most mutatta be a napellenzők – szerintük – reménybeli új generációját. Az innovatív technológia mesterséges intelligenciát használva gátolja meg, hogy a zavaró napsugarak a sofőr szemét elvakítsák. Természetesen itt is LCD panelt használnának. A napfényt és a sofőrt egyaránt monitoroznák különböző arcfelismerő és arckövető technológiákkal, és persze a sofőr felé irányított kamerával. Ezek állapítanák meg, hogy a napfény éppen hol éri a sofőr arcát. Egy algoritmus elemezné, hogy a sofőr merre tekint és folyadékkristályos technológia segítségével elsötétítenék azt a részt, ahol gátolni kell a napsugarakat. A napellenző további részei átlátszóak maradnának. Az már más kérdés, hogy mennyire zavarja egy fentről belógó méretes LCD panel a sofőr kilátását, mikor a hagyományos, tehát plexire vetítő head-up display-ek zavaróak tudnak lenni bizonyos helyzetekben. Ennek ellenére a Bosch virtuális napellenzője megkapja az idei Best of Innovation díjat, amit minden évben kiosztanak a las vegasi CES-en. A magyar fejlesztő és gyártó központokkal is rendelkező autóipari beszállító cég már el is kezdte a tárgyalást a különböző márkák képviselőivel, hogy a technológia minél előbb sorozatgyártásra kész legyen, és felvehessék az autók kínálatába. Azt még nem tudni, hogy van-e érdeklődő, illetve, hogy vannak-e pontos tervek a szériagyártásban való bevezetésre. Hosszú-hosszú utat tett meg az elmúlt 120-130 évben az autózás, sikerült néhány tényleg rendkívül hasznos fejlesztést eszközölni, ami megkönnyíti a hétköznapjainkat, vagy éppen megvédi a családunkat, viszont van néhány olyan részlet, amihez senkinek sem jutott eszébe hozzányúlni, mert annyira alapvető a működése. Ilyen például a napellenző is, aminek egész idáig oly egyszerű funkciója volt, hogy lehajtottuk apró ujjainkkal, ha szembe sütött a nap. Ennek most vége lehet, ahol a Panamerában elköszöntek a hagyományos légfúvó lamella állítástól, vagy ahogy a visszapillantó tükröket is digitális képek váltják. Lassan az a csoda, hogy még ablakokon nézünk ki a külvilágra, pedig engem gyerekként még arra neveltek, hogy a sok képernyő nézés káros a szemünkre. Biztos, hogy ez a jó irány? Biztos, hogy szükségünk van ennyi kijelző gyártására, hogy az autók környezeti lábnyoma még nagyobb legyen? Egy biztos, a villanyautók beköszöntével, és az infotainment rendszerek fejlődésével egyre jobban függnek a technológiai cégóriásoktól az autógyártók. Az igényre egyre nagyobb: mindenki szeretne tűpontos felbontású, gyors háttérszoftverrel ellátott rendszert látni az autójában, miközben hátterbe szorulnak az olyan műszaki szempontok, mint a jó karakterű motorok, a gyorsan kapcsoló automataváltók vagy éppen a magabiztosan tartó, mégis komfortos futóművek. 2019-ben ez a trend már nagyon szembeötlő volt, hiszen míg kényeztetésben, a fedélzeti rendszerek fejlettségében valóban lenyűgöztek az új tesztautók, addig egyre kínosabb hibákat lehet felfedezni a lemezek alatt. Addig is megyek, letekerem az ablakot, lehajtom a napellenzőt, bekötöm a biztonsági övet, és jól rátámasztok a kedvenc kanyarjaimra a Fiesta feszes futóművével. Mert én még az autóvezetésbe szerettem bele, nem a világító képernyőkbe.

A közlemény szerint pénteken a légszennyezők koncentrációjának stagnálását tapasztalták: a budapesti mérőállomásokon a szálló por (PM10) napi átlaga szinte minden mérőponton alacsonyabb volt az egészségügyi határértéknél, de annak kisebb szemcseméretű, veszélyesebb részének (PM2,5) szintje - hét eredményből kettő kivételével - magasabb volt az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő értéknél. Hozzátették, az Országos Meteorológiai Szolgálat szombati előrejelzése szerint az időjárás érdemben még nem változik, ugyanakkor a kialakult helyzet romlása sem valószínű. Vasárnaptól javulhat a levegőminőség. Kitértek arra is, a tájékoztatási fokozat a légszennyezettség olyan szintje, amelynek rövid idejű hatása veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjára. A fővárosi szmoghelyzet romlásának elkerüléséért Karácsony Gergely főpolgármester továbbra is arra kéri a lakosságot, hogy lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, továbbá autójuk helyett utazzanak a közösségi közlekedéssel, a termelő tevékenységet végző létesítmények üzemeltetői pedig csökkentsék a porkibocsátást. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A cég pénteken kiadott közleménye szerint az export 5,4 százalékkal nőtt. A gyártott gépkocsik közül több mint 581 ezret Európában értékesítettek, ezzel a Dacia a 13. helyre jött fel az európai autógyártók rangsorában. A legtöbb Daciát - több mint 140 ezret - Franciaországban értékesítették tavaly, de az Olaszországban, Németországban és Spanyolországban eladott Daciák száma is meghaladta a hazai piacon értékesített 55 463 autót. A Romániában elért eredmény jobb ugyan az előző évinél, de a növekedés üteme 1,5 százalékra lassult az egy évvel korábban elért 26 százalékos növekedéshez képest. A Dacia valamennyi modelljéből többet adtak el tavaly, mint 2018-ban,  a legjobban a Logan fogyott Romániában, ebből több mint 20 ezret értékesítettek. A Duster bizonyult tavaly is a legkedveltebb hobbiterepjárónak az országban, a modellből Romániában eladott 12 795 jármű 70 százaléka összkerékmeghajtású volt. A Dusterből egy speciálisan átalakított modellt is gyártott tavaly a pitestii Dacia-üzem, amellyel Ferenc pápát szállították egyes útvonalakon romániai látogatása alkalmával. A román pápamobilt tavaly év végén a Vatikánban helyezték forgalomba - közölte a Dacia. A Daciát 1999-ben vette át a Renault-csoport és 2004-ben dobta piacra első modelljét, a Logant, megalapozva a román autómárka fejlődését az európai piacon.