Az 1968-ban alapított Mitsuoka a legkülönösebb japán autógyártók közé tartozik. Vagyis inkább a karosszériaépítő cégek közé kéne sorolni, mivel aktuális japán tömegautó-alapokra épített modelljei klasszikus, 60-as, 70-es évekbeli európai és amerikai autókra hasonlítanak, mégpedig szinte megszólalásig. Aki tőlük vesz autót, egyszerre élvezheti a többi közlekedő irigy pillantásait a veterános külső miatt, valamint a modern technika biztonságát, kényelmét és megbízhatóságát. A cég egyik első típusa volt az 1993-ban bemutatott Viewt, amely a Japánban és Európában egyaránt az Év Autójának frissen megválasztott K11-es Nissan Micra jelentős átalakításával született, és a bemutatása utáni években havonta ezres nagyságrendben fogyott Japánban. Hosszabb és magasabb orr-észt kapott a kisautó, mint a donor, és ehhez jöttek még a régies, kerek fényszórók és krómozott hűtőmaszk, amitől a Viewt az 1959 és 1967 között gyártott Jaguar Mark II kiköpött mása lett. Érdekesség, hogy klasszikus, kinyúló csomagtartót is kapott fix hátsó szélvédővel, amitől az eredetileg ötajtós karosszéria négyajtóssá változott. Három évtizeden és három Micra-generáción át jóformán változatlan recepttel készítette a Mitsuoka a belépő modelljét. Ebben az időszakban a Viewt szériánál érdemi újdonságot csak a kabrió a Nadeshiko változat 2015-ös bevezetése jelentett. Utóbbinál megtartották a Micra eredeti, ferdehátú farát, persze egyedi lámpákkal. 2023-ban viszont radikális váltásra szánta rá magát a Mitsuoka: a Viewt negyedik generációja, a Story már nem az addigra Renault-technikára váltó Micrára, hanem a továbbra is japán tervezésű, szintén európai Év Autója-díjas, XP210 kódnevű Toyota Yarisra épült. Oldalnézetből azonnal felismerhető volt a donor jellegzetes sziluettje, még azzal együtt is, hogy az orr-rész ezen is a veterán Jaguart idézte. A lökhárítóktól a fényszórók keretéig, a hűtőmaszktól a lemezfelnik dísztárcsáiig mindent vastag krómozás díszített – ugyanakkor az új idők hírnöke volt a tempomat elöl elhelyezett radarja, amely a mintájának köszönhetően jól beleolvadt a hűtőrácsba. Ezúttal lemondtak a szedánná alakításról, ugyanakkor a Toyota-hátfal is stílusidegen lett volna az autón, ezért egyedi fart rajzoltak helyette, kerek lámpákkal és természetesen rengeteg krómmal. Hét centivel volt hosszabb a 402 centis Viewt Story a Yarisnál, szélessége és magassága viszont nem változott. Műszakilag megegyezett a kiindulási alappal, viszont sajnos a háromajtós, turbómotoros, összkerekes GR Yarist sosem vette kezelésbe a Mitsuoka. Nemrég modellfrissítésen esett át a Viewt Story, aminek célja az volt, hogy a technikáját összehangolják a szintén nemrég frissített Toyota Yariséval. Mostantól a Japán belpiacra gyártott ferdehátú retró kisautó a korábbinál gazdagabb felszereltséggel rendelkezik, de meg is drágult valamelyest. Attól persze nem kell félnie a rajongóknak, hogy elvesztette volna egyedi stílusát, a külső karosszériaelemek ugyanazok maradtak, mint a 2023-as debütálásakor. Továbbra is a Jaguar Jaguar Mark II-esre emlékeztetnek a körkörös fényszórók, a krómozott lökhárítók és a függőlegesen álló, krómozott hűtőrács is. Viszont a Mitsuoka átdolgozta a színpalettát, amely már 15 árnyalatból áll. Belül továbbra is Yaris-műszerfal fogadja az utasokat, a prémium-kárpitanyagokon kívül csak a kormányon lévő márkaembléma jelzi, hogy egy Mitsuokában ülünk. Viszont a frissítéssel nyolc colosra nőtt az infotainment képernyő a korábbi hét helyett, valamint érkezett egy tolatókamera is. Érdekes módon a Viewt Story nem kapta meg a Toyota Smart Connect nevű infotainment rendszert a nagy, 10,5 colos, HD érintőképernyővel, amely a 2026-os frissítés óta rendelhető a Yarishoz. Talán úgy gondolták a tervezők, hogy egy ekkora kijelző már végképp stílusidegen lenne a retró hangulatú autóban. Egy Yarisnál elképzelhetetlen lenne, hogy a vásárlók nyolc színben választhatnak egyedi műbőr-kárpitozást, és hogy művirágcsokrot is kérhetnek a középkonzol mellé (korábban hasonló extra csak a Volkswagen New Beetle-höz volt). A hibrid változatokban elektromos rögzítőfék váltotta a manuális kézifékkart, és minden Viewt Story-hoz alapfelszereltségként jár már a fejlett vezetéstámogató rendszereket összefogó Toyota Safety Sense csomag is. A legjelentősebb változás a motortérben történt. Bár a belépő szintű egyliteres háromhengeres, 69 lóerős szívó benzinmotor a japán belpiacos Yarishoz még rendelhető, a Viewt Storyhoz már nincs, így az új alapmotorja az 1,5 literes, 120 lóerős háromhengeres lett. Ehhez alapáron hatfokozatú manuális váltó jár, de felárért fokozatmentes CVT automata váltó és összkerékhajtás is rendelhető hozzá, akár egyszerre is. A másik hajtásláncopció az 1,5 literes öntöltő hibrid, amely 116 lóerős változatban érhető el első- vagy elektromos E-Four összkerékhajtással. A megújult hajtáslánckínálatnak köszönhetően az elsőkerék-meghajtású benzinmotoros, manuális sebességváltós modell induló ára 3 691 600 jenre (7,06 millió forint) emelkedett. A kínálat másik végén a zászlóshajó Viewt Story Hybrid LX E-Four áll, melynek ára 4 803 700 jenre (9,19 millió forint) kúszott fel. Összehasonlításképpen, az 1,5 literes motorral szerelt, 2026-os modellévű Toyota Yaris jelenleg 1 771 000 (3,89 millió forint) és 2 994 200 jen (5,3 millió forint) közötti áron kapható a japán piacon, vagyis a Mitsuoka Viewt Story közel kétszer annyiba kerül. Ez azonban nem meglepetés, az egyedi stílust mindig meg kellett fizetni az autópiacon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az idei Art Basel, a világ egyik legrangosabb kortárs művészeti vására egy különleges alkotófolyamatba engedett bepillantást. Alex Alpert a helyszínen, élőben készített autógraffitit: hagyományos vászon helyett Lexus IS 350 szedánokról leszerelt motorházfedeleket festett meg a maga jellegzetes, monokróm grafikai stílusában. A svájci fesztivál azonban nem a csúcspontja volt az autógyártó és az alkotóművész közötti együttműködésnek, csupán felvezetése annak. Alex Alpert május derekán a New York-i Times Square-en egy egész autót borított be rajzaival, annak a többnapos képzőművészeti programnak a keretében, amelyet a Lexus azért hívott életre, hogy közelebb vigye a dizájnt, a kreatív alkotó folyamatot a nagyközönséghez. A „Sketch to Street”, azaz a Vázlattól az utcáig című projekt célja az volt, hogy lebontsa a titokzatosság burkát az alkalmazott művészetekről, és bepillantást engedjen az érdeklődő közönségnek abba a folyamatba, amelynek eredményeként megszületnek a kreatív alkotások. Az interaktív minifesztiválon részt vett többek között Denise Fócil, akinek AS by DF nevű divatmárkája a fenntarthatóságot, az etikus – nyersanyagként hulladékbőrt alkalmazó – bőrfelhasználást tűzte zászlajára. Filozófiája és meglátásai közvetlenül értelmezhetők az autóipar kontextusában: bár a kísérleti koncepciók és anyagválasztás pilléreire épülő munkáival általában a divat világában találkozhatunk, a szénnegatív ruhadarabokat eredményező munkafolyamatai hatalmas lehetőségeket tartogatnak akár az autóipar számára is. A Lexus elsődleges profiljához csak áttételesen kapcsolódó programpontok mellett szigorúan vett szakmai színpadbejárásra is lehetősége nyílt azoknak, akik részt vettek a Lexus házi stúdióját, a CALTY-t vezető William Chergosky szemináriumain, ahol az autóipari formatervezési folyamat első fázisaiba, a Lexus dizájnfilozófiájának gyökereibe kaphattak bepillantást a látogatók. Felismerve, hogy a kreativitásban nincsenek határvonalak, csupán együttműködés, a többnapos esemény egyik legizgalmasabb momentumaként Alex Alpert valós időben alakította saját kreatív elképzeléseihez az AS by DF egyes ruhadarabjait, finom, de erős szálakkal kötve össze olyan, egymástól elvileg távol álló diszciplinákat, mint a grafika, a divat és az autótervezés. Annak érdekében, hogy ezt a szakmai szempontból igényes programsorozatot azok számára is emészthetővé, értelmezhetővé és élvezhetővé tegye, a Lexus közösségi edzést szervezett, amelyet a kapcsolatteremtés és a rehabilitáció kérdéseiről beszélgethettek az érdeklődők. Habár a New York-i happening ebben a formában vélhetően egyedi kezdeményezés marad, a Lexus hagyományosan globális szinten igyekszik felkarolni a kreatív értékeket, az alkotás csodáját, így bízhatunk benne, hogy európai jelenlétét is hasonló programokkal fogja színesíteni és elmélyíteni a márka. Fotók: Lexus, NYCxDesign, Instagram További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

„Sokat vezetek, gyakran hosszú távokon is, ezért nekem mindig nagyon fontos volt, hogy olyan autóban üljek, amiben valóban megbízom. Most, hogy anya leszek, ez még inkább felértékelődött. Jó érzés tudni, hogy van mellettem egy biztos társ az utakon, egy autó, amibe nyugodt szívvel ülök be minden nap” – mondta Szabados Ági. Ági számára az autó mindig is több volt egyszerű közlekedési eszköznél. Az elmúlt években rengeteget vezetett országszerte, sokszor egyik városból a másikba indult hajnalban, vagy érkezett haza késő este. Eddig egy fehér Skoda Kamiq volt a társa, most azonban örömteli új élethelyzete új igényeket is hoz magával. A hamarosan édesanyává váló márkanagykövet számára minden eddiginél fontosabb a biztonság, a kiszámíthatóság és a megbízhatóság. Egy olyan autót használ a Das WeltAuto jóvoltából, amely a hosszabb utak során is nyugalmat ad, kényelmesen használható, ugyanakkor alkalmazkodik Ági aktív életstílusához is. A Volkswagen Taigo 1.5 TSI pontosan ezt a sokoldalúságot kínálja. Kompakt mérete ellenére praktikus, kényelmes és jól pakolható modell, amely a városi közlekedés mellett a hosszabb utazások során is magabiztos társ. A sportos karakter mellé hatékony hajtáslánc és modern vezetéstámogató rendszerek társulnak, ami különösen fontos szempont lett Ági számára az új időszak küszöbén. A következő hónapokban a könyvek és rendezvényes kellékek helyét egy időre a babakocsi és a pelenkázótáska veszik át az autó csomagterében, később pedig egy új, családos, de továbbra is aktív életforma része lesz a Taigo. A Das WeltAuto számára a megbízhatóság nemcsak egy ígéret, hanem a mindennapi működés alapja. A márka ellenőrzött előéletű, átvizsgált használt autókat kínál garanciával és számos olyan szolgáltatással, amelyek biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszik az autóvásárlást. A finanszírozási lehetőségek, az autóbeszámítás, az országos kereskedői hálózat és az átlátható háttér mind azt a célt szolgálják, hogy az ügyfelek hosszú távon is nyugodtan használhassák járműveiket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Görögország nyugati részén, a 196 kilométeres Ionia Odos (A5) autópályán élesben működik egy mesterséges intelligenciára épülő forgalomirányítási rendszer, amely valós időben dolgozza fel az útszéli szenzorok, a navigációs alkalmazások, a kamerák és az időjárási adatok jelzéseit. A koncessziót üzemeltető Nea Odos a görögországi autópálya-üzemeltetésben elsőként vezetett be ilyen, MI-alapú valós idejű forgalomirányítási rendszert, amely a beavatkozást nem az esemény után, hanem lehetőség szerint még előtte indítja el. Ugyanezekben a hetekben a brit közlekedési minisztérium közzétette a 2025 júniusával záruló egyéves időszakra vonatkozó előzetes közúti baleseti adatait, amelyek jól mutatják, miért nő az érdeklődés az ilyen megoldások iránt. A brit közlekedési minisztérium, a DfT (Department for Transport) előzetes adatai szerint a 2025 júniusával záruló egy évben Nagy-Britanniában 1579-en vesztették életüket közúti balesetben, a súlyos sérültekkel együtt pedig közel 30 ezren. A halálos áldozatok száma 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a súlyosan érintettek száma azonban gyakorlatilag egy évtizede változatlanul magas. Külön aggasztó, hogy a motorosok körében 14 százalékkal nőtt az elhunytak száma. Önmagában mindkét fejlemény rutinszerű iparági hír. Együtt azonban arra mutatnak rá, hogy az közúti közlekedésbiztonság tekintetében egyre inkább a mesterséges intelligencia, az adatfúzió és a prediktív elemzés válik a baleset-megelőzés központi eszközévé. A szektor szakemberei között erősödik az egyetértés: a fizikai infrastruktúra fejlesztése, az ellenőrzés és a járművezető-képzés továbbra is nélkülözhetetlen, de önmagában már nem elegendő. Az közútkezelők hagyományosan széttagolt adatforrásokra támaszkodtak: kamerák, indukciós hurkok, időjárási állomások, segélyhívások és az ügyeletesek megfigyelései adták a képet. Ezek a rendszerek a torlódást rendszerint csak annak kialakulása után jelezték, a fejlődő kockázatot viszont nehezen érzékelték valós időben. Az adatfúzióra épülő MI éppen ezen a ponton hoz változást: a tanulóalgoritmusok a korábban megismert mintázatok alapján szűrik ki az eltéréseket, előre jelzik a forgalom instabilitását, és még időben figyelmeztetnek, ha egy helyzet veszélyessé válhat. MI-alapú forgalomfelügyelet: a cél nemcsak a torlódások kezelése, hanem a veszélyes helyzetek korai felismerése. (Forrás: AI generált illusztráció) Egy autópálya-szakaszon hirtelen lecsökkenő átlagsebesség, romló időjárás és szabálytalan sávváltások együttese percekkel a tényleges ütközés előtt jelezheti a megnövekedett baleseti kockázatot. Az üzemeltető így nem csak akkor reagálhat, amikor a sor már kialakult, hanem előre aktiválhatja a változtatható jelzésképű táblákat (VJT), finomhangolhatja a sebességszabályozást, vagy időben riaszthatja a járőröket. Ezt a megoldást a reaktív kezeléstől a prediktív beavatkozás felé ma a modern forgalomüzemeltetés egyik legfontosabb vívmányának tartják. A görög példa jelentősége túlmutat egyetlen autópályán. A közel 1,1 milliárd eurós (mintegy 400 milliárd forintos) gyorsforgalmi úthálózati fejlesztés részeként bevezetett rendszer már egy fontos nemzetközi közlekedési folyosón működik. A teljes kiépítést egy korábbi pilotprojekt előzte meg, amely az üzemeltető beszámolója szerint több mint 15 perccel korábbi eseményészlelést és kevesebb téves riasztást eredményezett. „A kísérlet eredményei felülmúlták a várakozásainkat” – fogalmazott Rodianos Antonakopoulos, a Nea Odos vezérigazgatója. A kutatások szerint az új MI-alapú megoldások nemcsak ott használhatók, ahol sűrű és korszerű szenzorhálózat működik. Akkor is képesek hálózati szintű forgalmi előrejelzést adni, ha az útmenti érzékelők ritkábban állnak rendelkezésre, mert ezeket az adatokat a járművekből, navigációs rendszerekből és más digitális forrásokból érkező információkkal egészítik ki. Ez különösen azokban az országokban lehet fontos, ahol a közúti infrastruktúra nagy kiterjedésű, de egy része már elöregedett. Ilyenkor nem feltétlenül az egész útszéli eszközpark cseréje jelenti az első lépést: az üzemeltetők a meglévő rendszerekre építhetnek rá egy új, elemző szoftveres réteget. Így a mesterséges intelligencia nem kiváltja, hanem okosabban használhatóvá teszi a már meglévő infrastruktúrát. A brit „okos autópályák” példája jól mutatja, mekkora lehetőség van a technológiában, de azt is, mennyire érzékeny területről van szó. Az elmúlt évtizedben a brit gyorsforgalmi utak több szakaszán vezettek be úgynevezett okos autópályás megoldásokat: dinamikus sávkezelést, változtatható sebességhatárokat és az álló járművek észlelésére szolgáló rendszereket. Ezek azonban komoly vitákat is kiváltottak, főként azért, mert sokan az események felismerésének megbízhatóságát és a beavatkozás gyorsaságát kérdőjelezték meg. A prediktív MI-rendszerek ezen javíthatnak, mert többféle adatforrást vetnek össze, így az üzemeltetők gyorsabban és pontosabban azonosíthatják a veszélyes helyzeteket. A piaci lendület gyorsul: a Valerann 2025-ben egy 3,6 millió eurós (mintegy 1,3 milliárd forintos) az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott szerződést is elnyert egy olyan, hálózati szintű forgalommegfigyelő platform fejlesztésére, amely műholdas és földi adatforrásokat is felhasznál. A logika egyszerű: az útszéli rendszerek erősen helyhez kötött képet adnak, a műholdas és a járműadatok viszont szélesebb hálózati kontextust nyújtanak, együtt pedig teljesebb üzemeltetési képet rajzolnak ki. Mindez különösen aktuális most, amikor Európa-szerte egyre nagyobb figyelem irányul a közlekedésbiztonság javítására.Az előzetes adatok szerint 2025-ben az EU-ban mintegy 19 400-an haltak meg közúti balesetben, ami 3 százalékos csökkenés 2024-hez képest, de még mindig messze elmarad a Vision Zero hosszú távú céljától. Az MI önmagában ugyanakkor nem oldja meg az közúti közlekedésbiztonság kihívásait: az adatminőség, a rendszerek együttműködési képessége, a kiberbiztonság és az irányítási kérdések egyaránt kritikusak maradnak, a prediktív rendszerek pedig alapos üzemeltetési validálást igényelnek, hogy elkerülhetők legyenek a téves riasztások és az, hogy az üzemeltetők túlságosan rábízzák magukat az automatizált rendszerekre. Miért érdekes mindez Magyarország számára? Magyarországi szempontból mindez azért érdekes, mert a nagy forgalmú gyorsforgalmi utak, alagutak, hidak és városi bevezető szakaszok biztonsága nálunk is egyre inkább adatvezérelt megközelítést igényel. Az autópálya-hálózat üzemeltetése és a közlekedésbiztonsági célok az uniós Vision Zero irányvonalhoz igazodnak, ahol a hangsúly egyre inkább a teljes rendszer optimalizálásán van, nem csupán a vezetői magatartás szabályozásán. A görög példa azt mutatja, hogy a meglévő infrastruktúrára ráépített elemzői réteg a teljes hálózat cseréje nélkül is javíthatja az eseménykezelést, ami a hazai, részben elöregedő forgalomtechnikai eszközpark mellett kézenfekvő irány lehet. A prediktív megközelítés a logisztikai folyosók mentén is felértékelődhet, hiszen Magyarország fontos tranzitország, ahol a torlódások és az események gyors kezelése közvetlenül érinti a teherforgalmat. A téma hazai vonatkozásait az Autószektor több írásban is körüljárta. Arról, hogy a mesterséges intelligencia miként lép át a puszta megfigyelésből az aktív forgalomirányítási döntéshozatalba, a Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását? című elemzés ad képet. Hogy az adatvezérelt forgalomirányítás kisebb városokban is gyors eredményt hozhat, azt az Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban című esettanulmány mutatja be, kifejezetten Debrecen, Győr vagy Szeged léptékére vetítve. Az ellenőrzés oldaláról pedig a Túl a rendszámfelismerésen: új korszakba lépett az AI-alapú közlekedésellenőrzés című cikk jelzi, milyen messzire jutott már a technológia. Az út, amerre a szektor halad, egyre világosabb. Az üzemeltetők ma már nem elégednek meg azzal, hogy értik, mi történt korábban a hálózatukon: tudni akarják, mi zajlik most, és egyre inkább azt is, mi várható a következő percekben. A brit baleseti adatok és a görögországi MI-alapú autópálya-üzemeltetési példa ugyanarra mutatnak rá: a közlekedésbiztonságban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a rendszerek, amelyek nemcsak utólag kezelik, hanem előre jelzik a kockázatos helyzeteket. Azaz elmondható, hogy az intelligens közlekedésben az előrejelzés gyorsan a megelőzés szinonimájává válik.   Fogalmak: ITS (Intelligent Transportation Systems): intelligens közlekedési rendszerek, amelyek szenzorok, adatok és szoftverek segítségével támogatják a forgalom irányítását, a torlódások kezelését és a közlekedésbiztonság javítását. Vision Zero: uniós közlekedésbiztonsági célkitűzés, amely hosszú távon a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának nullára csökkentését tűzi ki célul. Valerann: izraeli közlekedéstechnológiai vállalat, amely mesterséges intelligenciára épülő forgalomelemző és esemény-előrejelző rendszereket fejleszt autópályák és közúthálózatok számára. VJT (Változtatható Jelzésképű Tábla): elektronikus közúti információs tábla, amely a forgalmi helyzetnek megfelelően változtatható sebességkorlátozást, sávhasználati utasítást, figyelmeztetést vagy egyéb közlekedési információt jeleníthet meg. DfT (Department for Transport): az Egyesült Királyság közlekedési minisztériuma. A brit kormány központi szerve, amely a közlekedési szakpolitikáért, szabályozásért és országos közlekedésbiztonsági statisztikák publikálásáért felel. Prediktív mesterséges intelligencia (Predictive AI): olyan MI-alapú technológia, amely a rendelkezésre álló adatok elemzésével előrejelzi a várható eseményeket vagy kockázatokat. A közlekedésben például torlódások, balesetek vagy veszélyes forgalmi helyzetek korai felismerésére használható. Mozgó járműből gyűjtött forgalmi adat (Floating Car Data, FCD): a közlekedésben részt vevő járművekből – például navigációs rendszerekből vagy flottakövető eszközökből – származó anonim helyzet- és sebességadat, amely valós idejű képet ad a forgalom állapotáról. Okos autópálya (Smart Motorway): olyan autópálya-szakasz, ahol digitális forgalomirányítási eszközök – például változtatható sebességhatárok, dinamikus sávkezelés és automatikus eseményészlelés – segítik a forgalom biztonságosabb és hatékonyabb lebonyolítását.   Forrás: Intertraffic – Predict and prevent: how AI traffic intelligence is reshaping road safety (intertraffic.com); Nea Odos S.A. és Valerann közös sajtóközleménye; UK Department for Transport – Reported road casualties in Great Britain, provisional estimates: year ending June 2025 (gov.uk). A cikk alapjául az Intertraffic közlekedésbiztonsági híre szolgált; a görögországi Nea Odos–Valerann-projekt egyes műszaki és beruházási részleteihez további háttérként az ITS International beszámolója használható. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.