A hagyományos autók tankolásának kényelmességét hozza el az elektromos járművek világába az EV.analytica névre keresztelt  startup vállalkozás, amelyet három fiatal szakember, Németh András, Papp Zoltán és Simon Gergely alapított. Közülük az utóbbi kettő a Széchenyi István Egyetemen szerezte járműmérnök mesterdiplomáját. Papp Zoltán, Németh András, és Simon Gergely, az EV.analytica alapítói – a startup vállalkozás célja az amerikai és a nyugat-európai piac meghódítása. „Ma már egyre többen közlekednek e-autókkal, amelyek töltése azonban jelenleg nehézkes. Csak Magyarországon közel húsz szolgáltató működtet töltőpontokat, és közülük az E.ON-tól az Lidlen át az Aldiig sokféle cég megtalálható. Ha pedig elhagyjuk az ország határait, még jóval több szereplővel találkozunk a piacon. Az autósoknak mindegyikükhöz külön applikációt kell letölteni, majd regisztrálni és megadni az adatokat. Ráadásul ezek az appok gyakran nem felhasználóbarátok, meglehetősen kényelmetlenül használhatók. A mi ötletünk egy olyan applikáció, amely egyfajta ernyőként egy helyre gyűjti a különböző e-mobilitás-szolgáltatókat, így az autósoknak elegendő lesz csak ezt letölteni, és mindössze egyszer regisztrálni, cserébe egy nem túl magas kényelmi díjért” – fejtette ki Papp Zoltán. Simon Gergely hozzátette: a fejlesztésben nem csupán ez a nóvum. A rendszer képes lesz arra, hogy a rendszám megadása után, a jármű műszaki paramétereit figyelembe véve töltőpontot ajánljon – akár útvonaltervezéssel –, amit le is foglal, hogy ne kelljen sorban állni. „Ha valaki például a horvát tengerpartra utazik, az applikáció javaslatot tesz, hogy közben hol álljon majd meg tölteni. Még az is beállítható ehhez, hogy hány százalékos töltöttséggel szeretnénk megérkezni, vagy hogy olyan helyet kínáljon fel, ahol közben lehet vásárolni vagy ebédelni” – mondta a szakember. Megjegyezte: globális terjeszkedésre törekszenek, és öt éven belül a teljes Európát és Észak-Amerikát szeretnék lefedni. Az ígéretes startup vállalkozásban – amelyben kockázatitőke-befektetőként a Lunar Program Zrt. és a Septem Lute Kft. is jelen van – a Széchenyi István Egyetem is részesedést szerzett. „Intézményünk stratégiai célja, hogy hozzájáruljon a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez, és új szemléletű működésünkbe teljesen beleillik ez az üzleti alapú partnerség. Korábban már szereztünk ilyen tapasztalatot, hiszen jelentős mértékben vállaltunk szerepet az – egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel közösen drónfejlesztésre és -értékesítésre létrehozott – ABZ Innovation Kft. sikereiben, tavaly év végén pedig rendkívül eredményesen értékesítettük a cégben meglévő tulajdoni hányadunk döntő részét. Az együttműködés hasznos volt abból a szempontból is, hogy sokat tanultunk arról, az egyetem miként tudja támogatni egy piacon működő cég műszaki fejlesztéseit” – hangsúlyozta Dósa Gábor, a Széchenyi-egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte: az intézmény Digitális Fejlesztési Központján keresztül jelentős hozzáadott értékkel – többek között az applikáció szerver szintű programozási feladatainak elvégzésével – is segítik az EV.analyticát.  

Az Österreich cikke. Képernyőfotó Csütörtökön egy idős nő elakadt autójával a flachaui (Pongau) plébániatemplom melletti temetőben. Hogy a sofőr miért hajtott át a temetőn, egyelőre nem tudni. A nő járművével a plébániatemplom körüli gyalogúton hajtott. Mivel túl keskeny volt az ösvény, beszorult a sírkövek közé – sírokat rongált meg és eltörte az autó hátsó tengelyét. A tűzoltóság autódaru vetett be. A járművet kiemelték a sírok közül. A sofőr orvosi sürgősségi ellátást szenvedhetett – jelentette az ORF a tűzoltóságra hivatkozva.  

A központi telephely. Fotók: Porsche AG A Porsche 356 gyártása 75 évvel ezelőtt kezdődött Stuttgartban. Az új széria első autója 1950. április 6-án készült el Zuffenhausenben. Egy sikertörténet a sorozatgyártású Porsche 356-tal kezdődött. Azóta elválaszthatatlanul kötődik a márka sportautóihoz: az 1964 óta ott sorozatban gyártott 911-hez, a 718-as sorozathoz és a Tay-elechez. "Zuffenhausen a sportautóink otthona, és az is marad. Az úttörő szellemet, a legkorszerűbb gyártási technológiákat és a kivitelezést jelenti" - mondja Albrecht Reimold, a Porsche AG gyártásért és logisztikáért felelős igazgatótanácsának tagja. „A hely fejlesztése jól mutatja, hogy a Porsche hogyan alakult át egy kis sportautó-gyártóból az exkluzív járművek globális vezetőjévé.” A Porsche Múzeumban nyílt különleges kiállításról ITT írtunk korábban. A cég saját járműgyártása Porsche márkanév alatt csak a második világháború után kezdődött. 1948. június 8-án a Porsche 356 „No. 1” Roadster megkapta az általános működési engedélyt. A hátsó motorral és hátsó ülésekkel ellátott 356-os első 52 példányát 1948 és 1950 között kézzel építették alumínium karosszériával Ausztriában, és mintaként szolgáltak a későbbi stuttgarti 356-oshoz. Albrecht Reimold, a Porsche AG gyártásért és logisztikáért felelős igazgatótanácsának tagja Miután visszatért Svábországba, a Porsche saját gyárát a szövetségesek foglalták el. Míg a tényleges tervezőiroda a Schwieberdinger Straße egyik laktanyában található, a Porsche az utca túloldalán, a Reutter Werk II-ben bérel teret motorgyártáshoz és összeszereléshez. Cserébe a karosszériaműhely megrendelést kapott a kész, festett és teljesen felszerelt karosszéria megépítésére, amelyeket 1953-ig a Reutter Werk I-ben gyártottak Stuttgart nyugati részén, az Augustenstraße-n. 1950. április 6-án Zuffenhausenben elkészült az első Porsche 356. 1950 végéig a Porsche 317 járművet épített. A korai versenysikereknek és az exportpiacokon tapasztalható óriási keresletnek köszönhetően a 356-os gyorsan a márka nagy sikerévé vált. Mivel az 1-es üzem amerikai katonai kormányzat általi átadása késett, a Porsche a neves stuttgarti építészt, Rolf Gutbrodot bízta meg a Plant 2 tervezésével. Ezt a Reutter által a Porschének eladott telken épült szerelőcsarnokot 1952-ben helyezték üzembe, majd 1954-ben bővítették. Oda költözik a tervezési részleg, a kereskedelmi állomány, a céges autók és a vevőgépjárművek javítási osztálya, valamint a versenyautók tesztelési és fejlesztési osztálya. A gyártás, az értékesítés és az alkatrészellátás a 2-es üzemben maradt. 1960-ban a 3-as üzemben megkezdődött a motorgyártás. 1963. december 1-jén a Porsche megvásárolta a Reutter karosszériaműhelyét átfogó know-how-val és csaknem 1000 alkalmazottal – ami csaknem megkétszerezi a munkaerőt. Ez azt is lehetővé teszi a Porsche számára, hogy biztosítsa a zuffenhauseni helyszínt. Ugyanebben az évben legördültek a zuffenhauseni gyártósorról az első 911-esek, akkor még 901-esként. A gyártás 1965-ös végére a sportautó-gyártó mintegy 78 000 darabot gyártott a 356-ból. A következő évtizedekben a Porsche folyamatosan bővítette és korszerűsítette térbeli kapacitásait. A gyár 1956-ban Már az 1950-es években a zuffenhauseni Porsche ezt a változatos gyártási elvet alkalmazta. Legyen szó coupéról, kabrióról, roadsterről vagy speedsterről – a Porsche 356 minden változata párhuzamosan és egyedi kivitelben készül. A nagy hatékonysággal és minőséggel kombinált változatosság elve a termelés védjegye maradt a központban. A helyszínre ma is jellemző, hogy az összes 911 modellt és változatot – a Carrerától a GT csúcsmodellekig és a Cup járművekig – egy soron gyártják. Az igényes belső felszerelések a gyár saját gyárában készülnek. Növekedés és terjeszkedés Az 1960-as években a 911-es sikeresen felváltotta a 356-ost. Bővítik a termelést és új gyártóépületek épülnek. A motorgyártást kihelyezik, a már most is folyamatosan bővített 2-es üzem további csarnokot kap. 1969-ben épült a 41-es épület, a végső összeszerelésre szolgáló többszintes gyártóépület. A Porsche optimalizálja a gyártási folyamatot és növeli a kapacitásokat. Jó ötlettel rukkolt elő néhány hónapja a Porsche hivatalos Youtube csatornáján! Különböző témakörök szerint gyűjtötték össze az öt legérdekesebb Porsche járművet. 1973-ban körülbelül 4000 ember dolgozott a Porschénél, az 1980-as évek végére pedig több mint kétszer ennyien dolgoztak a három helyszínen: a zuffenhauseni gyártóüzemben, a weissachi kutatás-fejlesztési központban és a ludwigsburgi irodákban. A következő évtizedekben a zuffenhauseni telephely fokozatosan növekedett a növekvő termelési adatok miatt. Az 1970-es és 1980-as években a 911-es mellett olyan frontmotoros modelleket szereltek össze és gyártottak a helyszínen, mint a 928, 944 és 968. Az örök klasszikus a 911-es. Az 1980-as években a zuffenhauseni karosszériagyártás ismét elérte kapacitáshatárait. A sportkocsik iránti növekvő kereslet a gyártás térbeli bővítését igényli. Az 5-ös üzemet 1988-ban építették, rendkívül rugalmas karosszériagyártásra tervezték. Ennek az új gyártási logikának látható szimbóluma a szállítóhíd, amely ezentúl mintegy 35 méter magasságban szállítja a legyártott karosszériákat a forgalmas Schwieberdinger Straße felett – közvetlenül a szemközti 2-es üzem végső összeszerelő sorába. Az évtizedek során a zuffenhauseni telephelyet folyamatosan korszerűsítették felújítások, bővítések és új épületek révén. Ily módon a Porsche kreatívan és innovatívan teljesíti a precizitás, a hatékonyság és a rugalmasság iránti növekvő igényeket. A limitált példányszámban készülő Porsche 911 R népszerűsítésének céljából, egy hasznos kis sorozattal kedveskedik a gyártó, amelyben vezetéstechnikai tippeket kapunk. Ezek pedig nem csak az „R” kapcsán jönnek jól! Egy másik jelentős változás az üzem történetében a 2019-ben sorozatgyártásba kerülő, teljesen elektromos Taycan gyártásának megkezdésére való felkészülést jelenti. Az átalakulás részeként a Porsche új gyártási területeket hoz létre: az 5-ös üzemben új karosszériaműhely, míg az 1-es üzemben modern fényezőműhely épül – mindezt az elektromobilitás követelményeihez igazítva. Ezzel párhuzamosan az Adestraße felé eső 2-es üzemben egy modern, moduláris vonalszerkezetű összeszerelő épület épül. Az új gyártási logisztika hatékony összekapcsolása érdekében egy második szállítóhíd épül a Schwieberdinger Straße felett. Ahol a Porsche ötvözi a csúcstechnológiát és a kivitelezést, Zuffenhausen a precizitást, az innovációt és a kidolgozottság tökéletességét jelenti. A Porsche ötvözi a hagyományt a legújabb gyártási technológiával: vezető nélküli szállítórendszerekkel, központi gyári felhővel és mesterséges intelligencia használatával – hogy csak néhányat említsünk a „Made in Zuffenhausen” sportkocsik gyártásában használt dolgok közül. A zuffenhauseni telephely a 911 és a teljesen elektromos Taycan gyártási központja. Emellett a sportkocsik boxermotorjait, a négyajtós belsőégésű modellek V8-as motorjait, valamint a Taycan és a Macan Electric elektromos motorjait két motorgyárban gyártják Stuttgart északi részén, körülbelül egy négyzetkilométeres területen. A telephelyen összesen három manufaktúra is működik: a Porsche Exclusive Manufaktur, ahol a vásárlók járműveit igényesen személyre szabják; a különleges igények területe, ahol egyedi darabok készülnek; és a CFRP Manufaktur, ahol a szokásos gyártósortól távol a kifejezetten könnyűszerkezetes kialakításra optimalizált sportautó-modellek külső karosszériaelemeit, mint például a 911 S/T vagy a 911 GT3 RS, kézzel szerelik össze. Zuffenhausen és Weissach mellett Lipcse is döntő szerepet játszik a Porsche világában. A Cayenne kezdetben 2002 és 2016 között gördült le a gyártósorról, majd 2003 és 2006 között a Carrera GT következett. A Panamera sportlimuzint 2009 óta, a Macant pedig 2014 óta gyártják, "Zuffenhausen a sportautóink otthona, és az is marad. Olyan járművek születnek itt, amelyek örömet okoznak a világnak – olyan gyártóüzemben, amely 75 éve ötvözi a kézműves szakértelmet és a mérnöki szakértelmet" – hangsúlyozza Reimold. Ezzel az évfordulóval a Porsche nemcsak lenyűgöző múltját ünnepli, hanem a jövőbe is tekint: a zuffenhauseni telephely, akárcsak Weissach és a lipcsei teljes körű gyár, az úttörő technológiákat, a gyártási minőséget és a Porsche azon törekvését jelenti, hogy egyre közelebb kerüljön a tökéletes sportautó ideáljához.  

Az indiai vállalat, amely az elektromos gépjárműrészegységek, illetve EV személyautók és buszok egyik legnagyobb globális gyártója, a Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP) júniusi hamgburgi kiállításán mutatja be az Eco-Life e12 buszát. A debütálás után szinte azonnal, vagyis már nyáron lehet rendeléseket leadni a járműre, de a sorozatgyártás csak jövő januárban kezdődik. A JBM Eco-Life e12 buszt úgy tervezték, hogy megfeleljen az európai szabványoknak, különös tekintettel a vezetőfülke ajtóira és műszerfalára, valamint megfeleljen az EU-ban nemrégiben bevezetett Általános Biztonsági Szabályzatnak (GSR). A 12 méter hosszú járművet két változatban kínálják. Az egyik 340 mm-es padlómagassággal, 250 kW-os csúcsteljesítményű központi villanymotorral és portáltengelyekkel rendelkezik. A másik padlómagassága 400 mm, és két 180 kW-os villanymotor van a hátsó kerékagyakon. A felfüggesztés mindkét esetben pneumatikus, elől független, „térdelő” rendszerrel van ellátva, amely 60 mm-el viszi le a padlómagasságot. Az Eco-Life e12 modell energiáját egy 424 kWh kapacitású lítium-vas-foszfát akkumulátor szolgáltatja, amellyel egy töltéssel 400-500 km-t tud majd megtenni a közel 19 tonna össztömegű jármű. Az alacsonyabb változat 56 férőhelyes, 26 ülőhellyel, a nagyobb padlómagasságú pedig 63 férőhelyes 35 ülőhellyel.   A karosszéria elülső és a hátsó része FRP kompozitanyagból készült, az oldalsó panelek 1,5 mm vastag alumíniumból.