Mennyiben fog hozzájárulni a piac növekedéséhez az elkövetkező években az Európai Bizottság által támogatott, kis méretű, megfizethető elektromos autók új kínálata? Mennyiségileg nehéz megjósolni, tekintettel az európai elektromos autók megjelenéséhez vezető terv ismeretlen részleteire. A ReportsInsights Consulting azonban már készített egy előzetes elemzést arról, hogy ez az új piac várhatóan mekkora bevételt fog generálni a kis méretű, megfizethető elektromos járművek gyártói és forgalmazói számára a következő hét évben. A jelentés szerint az elektromos miniautók európai piaca 2032-re eléri a 4,3 milliárd dolláros értéket, ami 125%-os növekedést jelent a 2025-ös 1,91 milliárd dollárhoz képest, átlagosan 12,3%-os éves növekedési rátával számolva. A ReportsInsights Consulting megjegyzi, hogy a támogató brüsszeli döntések „felgyorsíthatják az elektromos mobilitásra való átállást”, és segíthetnek az öreg kontinensnek „elérni az éghajlati célokat, valamint megőrizni a versenyképességet és a munkahelyeket a stratégiailag létfontosságú autóiparban”. Az előrejelzés szerint Olaszország 590 millió dolláros bevétellel járul majd hozzá Európa piaci növekedéséhez 2032-ben, ami 119%-os bővülést jelent a 2025-ös 270 millió dollárhoz képest. Az átlagos éves növekedés a kalkuláció szerint 11,8% lehet. A négy fő EU-s piac közül Olaszország a harmadik a kis elektromos járművek szegmensében, Németország (530 millió dollár bevétel 2025-ben és 1,18 milliárd dollár 2032-ben) és Franciaország (380 millió dollár 2025-ben és 850 millió dollár 2032-ben) mögött. Spanyolország a negyedik helyen áll (170 millió dollárral 2025-ben és 380 millió dollárral 2032-ben). Külön hangsúlyt kap az elemzésben a Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot magában foglaló Benelux-régió, ahol az elektromos járművek eladásai jelenleg a legmagasabbak közé tartoznak az EU-ban. Itt azonban a drágább, prémium járművek a legnépszerűbbek. A kis elektromos autók ebben a régióban mindössze 80 millió dolláros bevételt hoztak 2025-ben, és várhatóan 2032-re elérik a 170 millió dollárt. Ám a kis, megfizethető elektromos autók nem csak Európában népszerűek. A ReportsInsights Consulting szerint a következő hét évben a kereslet világszerte növekedni fog, átlagosan 12,1%-os ütemben, a bevételek várhatóan a 2025-ös 10,09 milliárd dollárról 2032-re 24,56 milliárd dollárra emelkednek (+143%). A legnagyobb mértékű piaci bővülés az ázsiai-csendes-óceáni térségben várható, amely 2032-ben 11,27 milliárd dolláros árbevételt fog generálni (szemben a 2025-ös 4,12 milliárd dollárral), átlagosan 15,2%-os rátával. A második helyet Észak-Amerika foglalja majd el, hét év alatt 5,64 milliárd dolláros bevétellel (a 2025-ös 2,67 milliárd dollárról) és 11,2%-os átlagos bevételi növekedéssel. Európa, annak ellenére, hogy magasabb hozamot (12,3%) mutat, mint Észak-Amerika, csak a harmadik helyet foglalja el a globális rangsorban. Latin-Amerikában a szegmens kevésbé lesz népszerű. Bevételei a 2025-ös 850 millió dollárról 2,18 milliárd dollárra emelkedhetnek 2032-re. Hasonló tendenciára számít az elemzés a közel-keleti és afrikai régióban, melynek bevételei pedig a jelenlegi 540 millió dollárról csupán 1,24 milliárd dollárra nőnek 2032-re. Összességében a ReportsInsights Consulting tanulmánya szerint a kisméretű elektromos járművek piaca „egy rendkívül dinamikus és gyorsan növekvő szegmens világszerte”, és ebben az összefüggésben a Brüsszel által indított „Megfizethető Kisautók” kezdeményezés „jelentős stratégiai fordulópontot” jelent, mivel „ösztönzi a megfizethető és tömegpiaci elektromos mobilitást, egy olyan szegmenst, amelyben az európai gyártók lemaradtak, mivel eddig a magasabb haszonkulcsú prémium modellekre összpontosítottak”. Mostantól képesek lesznek versenyezni egy olyan szegmensben, „amely a 25 000 euró alatti elektromos járműveket kereső fogyasztók millióit vonzza”. Ez a bővülés az értékesítés és a termelés növelése mellett az új pénzügyi termékek iránti keresletet is fellendíti. Továbbá „az ebből eredő milliárdos értékű beruházások, valamint az egyszerűsített szabályozás védelmet jelenthet a teljes európai ellátási lánc számára, szilárd és vertikálisan integrált ökoszisztémát hozva létre”.  

1. Térhatású felfestések Az úttestre festett 3D-s zebra vagy 3D-s fekvőrendőr is képes lassítani a forgalmat. A térhatású ábrán úgy tűnik, mintha a zebra lebegne vagy a fekvőrendőr valóban kiállna a burkolatból, így azokat megpillantva ösztönösen lassítanak az autósok. Előnye, hogy olcsó, látványos és hatásos, hátránya viszont, hogy ha a rendszeresen arra közlekedők megszokják, csökken a hatékonysága, valamint ha váratlanul bukkan fel egy autós előtt, hirtelen fékezésre késztetheti. Ma már szerte a világon találkozhatunk térhatású felfestésekkel, Magyarországon is láthatunk ilyet. 2. Zenélő utak Szinte valamennyi kontinensen találhatók úgynevezett zenélő utak. A barázdált útszakaszok ismert dallamokat „játszanak le”, ha megfelelő sebességgel halad rajta keresztül az autós. Ez a megoldás szintén figyelemfelkeltő, segít csökkenteni az elalvásos baleseteket, és támogatja a stabil sebességtartást. Magyarországon több zenélő útszakaszt is találhatunk, itt azonban a zenélő utak közelében lakók sokat panaszkodnak az efféle megoldások által okozott szűnni nem akaró zajhatásra. 3. „Illúzió-szűkületek” Szintén a sebességcsökkentés érdekében használnak optikai felfestéseket az utak szélén. Ezekkel olyan hatást keltenek, mintha szűkülne az úttest. A sofőr ösztönösen lassít, mert keskenyebbnek érzékeli a sávot. Optikai sávszűkítések, lassító felfestések („sebességcsíkok”), útszélesedést vagy -szűkülést imitáló minták hazánk több városában is elterjedtek. Ezek úgy hatnak, mintha veszélyes ponthoz közeledne a járművezető, és lassításra ösztönöznek. 4. Gyermekrajzok felhasználása Japánban, az iskolák környékén valódi gyermekrajzokat nagyítanak fel közlekedési táblákra vagy falfestményekként. Ezek a rajzok a sofőrök érzelmeire erősebben hatnak, mint a megszokott táblák, minden figyelmeztetésnél hatásosabban jelzik, hogy vigyázzanak a közlekedő gyerekekre. 5. Játékos sebességmérő kijelzők Svédországban az úgynevezett Speed Camera Lottery programmal próbálkoztak. Ez csak egy teszt volt ugyan, de igencsak sikeresnek bizonyult: a vizsgált szakaszon 22 százalékkal csökkent az átlagsebesség. A program lényege, hogy aki betartotta a sebességet, részt vehetett egy sorsoláson, amelynek nyereményeit a gyorshajtók bírságaiból finanszírozták. 6. Időjárás-alapú dinamikus sebességhatárok Bizonyos autópályákon valós idejű szenzorok alapján változik a sebességkorlát – ha eső, köd vagy fagy van, a sebességhatár automatikusan alacsonyabb lesz, és a táblák ennek megfelelően világítanak. 7. „Shared space” – közös tér autóknak és gyalogosoknak Az egyik legmeglepőbb közlekedésszervezési ötlet. Hollandiában és Németországban sok helyen a hagyományos jelzéseket és a járdaszegélyeket eltávolítják, így mindenki „egymásra figyelve” közlekedik. A bizonytalanság paradox módon növeli a körültekintést, és csökkenti a baleseteket. 8. „Okoszebra”: az érzékelős, fényjelzős gyalogátkelő Több magyar városban is telepítettek olyan zebrát, amely érzékelővel figyeli a gyalogos érkezését, ekkor LED-es burkolati fényt vagy oszlopfényeket kapcsol be, amelyek villogva figyelmeztetik a közeledő autóst. Az ilyen rendszerek ráadásul éjjel is jól láthatóvá teszik a gyalogosokat. 9. Sebességmérő kijelző – mosolygó/szomorú arc A hazai utakon is sok helyen használnak olyan kijelzőt, amely mosolygó arcot mutat, ha az autós betartja a sebességet, viszont szomorút, ha gyorsan halad. Ez egyszerű pszichológiai visszajelzés, de hatékonyan csökkenti az átlagsebességet lakott területen. 10. Figyelemfelhívó, színes vagy tematikus gyalogátkelők Néhány település – főleg iskolaövezetekben –színes burkolati elemeket alkalmaz, nagy méretű, rajzolt gyerekfigyelmeztető piktogramokat, játékos, élénk színű előjelzéseket a zebra előtt. Az élénk és feltűnő útburkolati grafika szintén arra ösztönzi az autósokat, hogy csökkentsék a sebességet. Forrás: police.hu, fotók: rendőrség, Medirlab, Magyar Építők Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!  

Manapság egyre ritkábbak a nyitott tetős modellek a gyártók kínálatában, hiszen a villanyos átállás közepette egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy egy rétegmodell fejlesztésére pénzt költsenek. Nem úgy a prémium és sportautó gyártóknál, amilyen az Alpine is, ami 2030-ig bezárólag két roadsterrel is készülne. Meglepőnek tűnhet, hogy az eddig erősen a retro vonalra építő Alpine ennyire elrugaszkodik az A110-es alapvető karakterétől, de már az A390 crossover is egy elég erős lépés volt a futurisztikus vonal felé. Hogy miért épp 2030? Ezt a dátumot tűzte ki az Alpine, amikorra hét tisztán elektromos modellt szeretnének a kínálatukban látni. Ezek közül már ismerjük a Renault 5-re építő A290 hot hatch-et, az A390 crossovert, és azt is tudjuk, hogy érkezik az A110 villanyos utódja – noha bizonyos híresztelések szerint megmaradhat annak belsőégésű változata is valamilyen formában. Ezutóbbi már az Alpine dedikált villanyos padlólemezére, az APP-re fog épülni, mind kupé, mind roadster formában, kerékagy motorokkal. Őt egy másik grand tourer követheti, amire A310-ként hivatkoznak, és amiből szintén lesz a fastback mellett egy puhatetős roadster változat is.