Lopott autó a http://www.autovadasz.eu/ weboldal bejelentése alapján. -Rendszám: LEP-473 -Gyártmány: -Ford Egyéb típus: -Focus -Típus: Ambiant 1.4 benzin -Kivitel: csapotthátú -Gyártási év: 2008 -Motorszám: ASDA8G30173 -Alvázszám: WF0PXXGCDP8G30173 -Szín: ezüstszürke -Lopás időpontja: 2016 február 4 -Lopás helyszíne - város: Budapest -Kerület: XVII. -Utca, házszám: Czimra Gyula u. 44/A.

A holland származású van der Sande jelenleg a Renault marketingvezetője, március elsejétől azonban már a legendás és régóta ígért Alpine visszatérését és pályánmaradását fogja igazgatni, derült ki Carlos Ghosn (Renault ügyvezető elnök) február 13-i nyilatkozatából, amikor is bejelentették az 50. évfordulóra tervezett visszatérést. Carlos Ghosn, a Nissan-Renault elnök-vezérigazgatója Az előrejelzések szerint az újjáéledő márka kupéja egy megfizethetőbb sportautó lesz a jelenleg népszerű Audi TT-hez, vagy Porsche Caymanhoz képest. Más reményeket is fűz a francia anyacég az Alpine feltámadásához, mégpedig versenybabérokat a Formula 1-be való visszatérés által, hangzott el az említett tájékoztatón, ahol arra is fény derült, hogy a kupé verziót nagy teljesítményű hibridek és SUV modellek is követik majd. Michael van der Sande március elsejétől az Alpine márka ügyvezetője Az ötven éves van der Sande 25 éve építi karrierjét az autóiparban, melynek gyökerei a gyerekkori autók iránti rajongásában keresendők, áll egy Renault által kiadott közleményben. A szakember 1993-ban csatlakozott a Nissanhoz, mint marketing kommunikációs vezető, ezt követően felsővezetői posztokban láthattuk feltűnni a nevét olyan márkák menedzsmentjében mint például a Rolls-Royce, Bentley, Harley-Davidson, Tesla és Aston Martin. 2013-tól szakértelmével a Renault csapatát erősíti. A Renault még adott ki hivatalos információt van der Sande utódjáról, azt azonban már tudni lehet, hogy a holland származású márkaigazgató közvetlen felettese Thierry Koskas, a Renault marketing és sales ügyeinek legfőbb vezére lesz. Forrás: autonews.com

1. Kezdjük a márka megalapítása előtti korszakkal, hiszen Ferdinand Porsche már jóval korábban különleges szerkezeteket alkotott. Többek között a világ első hibrid járművét 1899-ben! A Lohner- Porsche Semper Vivus villanymotorjait ugyanis egy benzines erőforrás táplálta. Emellett ez a világ első autója, amelynek mind a négy kereke fékezett. 2. Maradva a Porsche márka alapítása előtt, Ferdinand Porsche bebizonyította azt is, hogy a vetélytársainál kisebb versenyautókkal igenis nagyobb sikereket lehet elérni, mint a behemót ellenfelekkel. Az Austro-Daimler megrendelésére készítette a „Sascha” névre keresztelt versenyautót, amely 43 győzelmet aratott, köztük a legendás Targa Florión is sikerült vele kategória elsőséget szerezni. A Sascha Porsche néven is becézett versenyautóban 1100 köbcentis, ötven lóerős motor dolgozott. 3. Később Ferdinand Porsche tervezte az Auto Union Grand Prix versenyautóit, amelyek uralták akkoriban a versenypályákat. Az Auto Union P modelljei a középre szerelt, 16 hengeres motorjaikkal újfent forradalminak számítottak a korszakban, amikor bevezették az új szabályozást, amely megszabta, hogy a versenyautók tömege nem lehet több 750 kilogrammnál.  Persze a verhetetlenséghez hozzájárultak olyan versenyzők is, mint Hans Stuck, illetve Tazio Nuvolari. 4. Az első Volkswagen Beetle, közismert nevén a Bogár, Ferdinand Porsche saját birtokán készült, miután 1934-ben a német állam megbízta, hogy tervezzen egy olcsó, nagy példányszámban gyártható járművet. 5. Ferdinand Porsche nevéhez fűződik a híres Mercedes-Benz T80 is. A járművet azért tervezte, hogy a világ leggyorsabb autója legyen a maga 600 km/h végsebességével, ám a rekordállítást a II. világháború kitörése végül meghiúsította. 6. Összkerékhajtású Formula 1-es gép? Ferdinand Porsche számára ez sem akadály! A 385 lóerős Porsche 360 Cisitalia azonban soha nem jutott el a versenypályákra, ugyanis egy szabályváltozás keresztbe tett neki. Jelenleg a stuttgarti Porsche Múzeumban látható. 7. Az a bizonyos ló! A Porsche emblémáját Stuttgart címere ihlette, a várost pedig lótenyésztők alapították, ezért is került bele az ember hasznos segítőtársa. Szóval, nem egy Ferrari koppintás, ahogy rossz nyelvek beszélik. A Ferrari logóba azért került bele a ló, mert egy vadászpilóta, Francesco Baracca édesanyja Paolina grófnő javasolta. Baracca ugyanis egy fekete, ágaskodó lovat festett a gépére, hogy szerencsét hozzon, a grófnő ezért tanácsolta Ferrarinak a jelvény használatát, mondván: az szerencsét hoz. 8. A már önálló Porsche márka első sportautója egy középmotoros gép volt. Habár a 356-ot farmotorosnak ismertük meg, a prototípusa, a 356/1 motorját a hátsó tengely elé szerelték a jobb tömegosztás érdekében. Még egy hegyi felfutó versenyt is megnyertek vele Innsbruckban. 9. Két éven keresztül az összes Porsche 356 az ausztriai Gmündben épült, egy régi fűrésztelep területén. Ezeknek alumíniumból készült a karosszériája, így jóval könnyebbek, mint a Németországban, acélból készült társaik. 10. A holland rendőrség Porsche 356 Cabriolet modellekkel erősítette járműparkját az 1960-as években. Összesen negyvennél is több Porsche 356 szolgált a holland rendőrség kötelékében, ám mára mindössze három maradt meg eredeti fényében! 11. A stuttgarti Reutter karosszéria gyártó körülbelül hatvanezer Porsche 356 kasztnit épített. Később a Porsche megvásárolta a vállalat karosszériagyártó részlegét, a cég maradékából pedig megszületett a Recaro, ahol üléseket és azok tartozékait gyártják még ma is. 12. A 911 az egyik legismertebb típusnév az autókedvelők körében. Pedig 901-ként ismernénk a Porsche legendává érett sportautóját, ha a Peugeot nem szól közbe. A francia márkánál ugyanis hagyományosan a nulla került és kerül manapság is a típusnevek közepére. Ehhez pedig „foggal-körömmel” ragaszkodtak. Folyt. köv. Forrás: porscheforever.hu

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteki tájékoztatása szerint sikeres pályázati szereplés esetén CEF-hozzájárulással valósulhat meg a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása, 35 mozdony korszerűsítése, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása, vagy a sűrített földgázzal (CNG) üzemelő infrastruktúra kiépítésének előmozdítása a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek telepítésével. A benyújtott projektjavaslatok között számos, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő elképzelés is helyet kapott, főként a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén. Magyarország a kivitelezési feladatokon túl előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek például a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését alapozhatják meg. A projektjavaslatok benyújtásának jóváhagyásáról rendelkező kormányhatározatok megjelenése a közeljövőben várható, az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról - közölte az NFM. A tárca felidézte, Magyarország a tavalyi első pályázati felhívásnál nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat korszerűsítése és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése. A kétoldalú támogatási megállapodásokat már minden nyertes projektre megkötötték, megvalósításukhoz 2015 decemberében meg is érkezett 11 milliárd forint előleg. A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal - emelte ki a fejlesztési tárca. A huszonhat új közlekedésfejlesztési javaslat összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint. A projektmennyiség így alkalmas lehet arra, hogy a magyar keretből még megmaradt forrásokat teljes egészében lekösse - idézi a közlemény Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. Hozzátette, az NFM ezzel együtt a harmadik fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd. A már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kivitelezési és előkészítési munkák megvalósítása részben már zajlik, és minden esetben legkésőbb idén nyáron megkezdődik. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a 2014-2020 közötti időszakban, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is. A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret 24,05 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarországnak 1,08 milliárd eurót (337 milliárd forintot) különítettek el a harmadik körös pályázatok elbírálásáig. A nemzeti keretben lévő források összértéke, a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve, nettó 396 milliárd forint - áll a közleményben.