Hétfőtől már csak új szabályok szerint készülhetnek elektromos autók

2019.06.29.
Pénteki közleményükben felidézték, hogy az Európai Parlament még 2014 tavaszán fogadta el és adta ki az erről szóló rendeletet. A júliusi határidő az új típusnak számító, azaz új EK típusjóváhagyási számmal rendelkező hibrid és tisztán elektromos járműveket érinti. A rendelet célja, hogy az elektromos járművek biztonságosabb résztvevői legyenek a közlekedésnek és ezzel az elfogadottságuk is növekedjen. Az EY megbízásából az Ipsos Zrt. által készített, 500 hazai autóvezető megkérdezésével készült friss felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok csaknem kétharmada szívesen váltana elektromos- vagy tölthető hibrid autóra egy kedvező ajánlat esetén. Majdnem minden tizedik válaszadó a költségektől függetlenül is azt tervezi, hogy ilyen típusú gépjárművet vesz a jövőben. A megkérdezetteket jelenleg leginkább az autók ára (40 százalék) és az egy töltéssel megtehető túl rövid távolság (28 százalék) tántorítja el a váltástól. Az önvezető autókkal kapcsolatban már nem ennyire elfogadóak a magyar autósok. A felmérésben résztvevők harmada biztos abban, hogy 15 éven belül elterjednek ezek a járművek, de többségük soha nem gondolkodna el ilyen autó vásárlásán. MTI

Zöld jelzést kaphat az LC kabrió

2019.06.29.
A Lexus az év első nagy nemzetközi autókiállításán, Detroitban leplezte le tető nélküli gran turismóját. Habár már ekkor, az első bemutatkozás alkalmával egy lehetséges új termékirány előfutáraként emlegették, az azóta eltelt közel fél év alatt határozott óvatossággal kezelte a témát a Lexus, következetesen kerülve a kérdést. A teljes csendet csak nagy ritkán törik meg ígéretes félmondatok – mint például Pierre Gouteux gondolatai. A Lexus Europe termék- és marketing szakértője március végén engedett arra következtetni, hogy az ügyfelek és a gyár részéről egyaránt nagy a támogatottsága a projektnek, és már a döntéshozatal kapujában áll a cég. Most ennél is konkrétabban fejezte ki magát a márka ausztráliai tevékenységeit irányító Scott Thompson, aki elmondta: „Több mint reális esély van az LC Convertible bevezetésére. Most azt vizsgáljuk milyen lehetőség van a gyártásra.” Ha megvalósul az autó, a bemutatására várhatóan már jövőre sor kerül. A motorválaszték gerincét a kupé kivitel két erőforrása adhatja: az 5.0 literes V8-as benzinmotor (477 LE) mellett különösen Európában juthat szerephez a hathengeres benzinmotorra épülő, 359 lóerős hibrid hajtáslánc. Szóba került ezek mellett az LC F sportverzió is, amely a Lexus LS 3.5 literes V6-os benzinmotorjának továbbfejlesztett verzióját kaphatja meg. A hajtáslánc teljesítményét a gyári 415 LE/600 Nm-ről akár 600 lóerőre és 750 Nm forgatónyomatékra emelhetik – ez részben ellentmond a korábbi, 4.0 literes sportmotorról szóló híreszteléseknek, ugyanakkor ezen a teljesítményszinten kifejezetten ütőképes lenne a Lexus nagy túrakabriója.
Címkék: 

A virtuális térben is szépen hasít a Lamborghini

2019.06.29.
A Lamborghini 2012 óta van jelen az Instagramon, és hét év alatt 20 millió követőt szerzett, volt olyan esztendő, amikor hárommillióval nőtt a felhasználóik száma. Azt, hogy napjainkban mennyire fontos a gyártók számára a jelenlét a közösségi oldalon, jól mutatja, hogy a 20 milliós követőtábort, maga a cég vezérigazgatója, Stefano Domenicali ünnepelte meg egy Aventador SVJ és egy Huracán EVO társaságában.

Autó és vonat karambolozott Borsodban, áll a forgalom Tállya környékén

2019.06.29.
Az utat teljes szélességében lezárták, a forgalmat megállították, kerülni Szerencs felé, jelentős kitérővel lehet – írták. A Mávinform azt tette közzé, hogy Tállya és Abaújszántó között, Golopnál a Szerencsről Abaújszántóra tartó személyvonat a jól működő fénysorompós vasúti átjáróban ütközött össze egy személygépkocsival. Hidasnémeti és Szerencs között nem járnak a vonatok, az utasokat várhatóan pótlóbuszok szállítják a vonal teljes hosszán. Kavalecz Imre, a Mávinform sajtóügyeletese hozzátette: a viszonylag szerencsés kimenetelű balesetben egy ember sérült meg könnyebben, a vonat utasai sértetlenek maradtak. MTI

Új kötelező biztonsági kiegészítők az EU-s autókban

2019.06.29.
Az új európai szabályok a 2018-as “Europe on the Move” csomagon alapulnak. 2022-től számos új biztonsági technológia lesz kötelező az új autókban, amely a közlekedés minden résztvevőjének fokozza a biztonságát majd, beleértve az utasokat, a gyalogosokat és a bicikliseket is; újabb lépést téve ezzel az önvezető technológiák és a balesetmentes közlekedés felé. A már meglévő vezetéstámogató rendszereken felül - mint például a menetstabilizáló elektronika, a fészfékasszisztens, a fáradtságfigyelő és jelző berendezések - az adaptív tempomat, valamint a tolatást segítő szenzorok és kamera is kötelező kiegészítője lesz a csomagnak. A repülőgépek után a négykerekűek is gazdagodnak úgynevezett feketedobozzal, hogy baleset esetén rekonstruálhatóak legyenek a jármű és a haladás alapparaméterei. De ittasan sem vezethetünk, emellett sávelhagyásra figyelmeztetés is felkerül a standard terítékre, illetve a biztonsági öveket szigorú tesztnek vetik majd alá. A buszok és a kamionok kanyarodást segítő kamerával lesznek felszerelve, megszűntetve a biciklisekre és gyalogosokra is igen veszélyes holttereket. A megoldások nagy része már létezik, és elérhető vagy alapáras gyártótól és modelltől függően. A biztonsági szint megemelése jelentős lépés a csatlakoztatott és automatizált közlekedés felé vezető úton. A megállapodást követően az Európai Parlament és Bizottság végleges jóváhagyása még szükséges a témában.

Untertürkheimben létesít akkugyárat a Mercedes-Benz

2019.06.28.
Az untertürkheimi egységben több mint 19 ezer alkamazottja dolgozik a Daimlernek. A munkatársak belsőégésű motorokat, tengelyeket, sebességváltókat és egyéb alkatrészeket gyártanak és szerelnek össze. A szemléletmódváltással, az elektromos autók felé nyitás révén a telephely 12 ezer négyzetméterrel gyarapszik, hangsúlyt adva az akkumulátorgyártásnak. A Daimler a világpiacról szerzi be az akkucellákat. A blokkokat egy kész, installációra felkészített csomagba teszik, amibe a ház és a vezérlőegység is beletartozik, valamint a funkcionális tesztek is. 2018 óta az untertürkheimi központ felel a következő generációs elektromos hajtásokért és a prototípusokért, illetve 2019-től ez az akkumulátorgyártás központja is. A Daimler több mint egymillió eurót fektet globális akkumulátorgyártó hálózatába. Jelen pillanatban ez kilenc üzemet jelent hét telephelyen, három kontinensen. A márka a stuttgarti régión belül Hedelfingenben és Sindelfingenben is tervezi új gyár felépítését.

A Meseautótól a Merkurig, 31. rész: Kisebb német autómárkák Magyarországon IV

2019.06.28.
A Horch, a BMW és a Mercedes mellett a második világháború előtt számos más német márka is feltűnt a hazai piacon – a lista negyedik és egyben utolsó része. Ez az összeállítás azokra a cégekre koncentrál, amelyeknek volt hivatalos képviselete Magyarországon.   Oryx Az 1901-ben teherautók gyártására létrehozott Berliner Motorwagen Fabrik öt évvel később Oryx Motorwerke néven részvénytársasággá alakult. Ettől kezdve már személyautókat és taxikat is készítettek. Később a Dürkopp leányvállalataként működtek. 1910. májusában Az Automobil, a Nemzeti Sport heti melléklete egészoldalas cikkben számolt be arról, hogy a kassai származású Girsik Testvérek, Bálint és Gábor „nagy anyagi áldozatok árán” megszerezte a képviseletet. „Az Oryx-kocsi teljes terheléssel 25 százaléknyi emelkedéseken könnyen és biztosan halad, sőt a rossz utakon és hegységekben fellépő fokozott igénybevétel alatt sem szenved s még a legrosszabb utakon sem akad meg”. Sajnos ez a leírás nem győzte meg a vásárlókat. Girsik Bálint egy évvel később már egy másik tőkéstárssal Oryx Automobil Forgalmi vállalat néven bérfuvarozással foglalkozott. Forrás: ADT Presto Az első világháború után létrehozott Deutschen Automobil Konzern nevű ernyőszervezethez négy vállalat tartozott: a Dux és a Presto személyautókat, a Vomag és a Magirus teherautókat gyártott. A konszern képviseletét 1923-ban az ÉpítőBankhoz tartozó Club Garage szerezte meg. A Köztelek utca 4 alatt található garázsnak a kereskedés csupán melléktevékenység volt. Egyetlen nagyobb szállítmány érkezett: míg 1924. december 31-én a statisztikák 32 darab Prestot, addig fél évvel később már 52 darabot rögzítettek – ebből hat darab a „budapesti bérautósoknál van üzemben, s a közönség előszeretettel használja ezeket a szép kocsikat”. A konszern többi tagmárkájából csak mutatóba jutott a hazai piacra. Forrás: ADT Protos Az 1898-ban alapított berlini Protos művekre a nemzetközi publikum tíz évvel később figyelt fel, amikor egy Protos megnyerte a New York-Párizs Autóversenyt. Később II. Vilmos német császár egy ideig csak Protos autókat használt. Az első világháború után a márka fénye megkopott, s 1927-ben el is tűnt a színről. Füzy Rezső gépészmérnök 1907. decemberében megalapított Általános gépészeti és szerkesztési irodájának két fő tevékenysége volt: gépek adásvétele, illetve épületgépészeti feladatok megtervezése és kivitelezése. Előbbi részét képezték az automobilok is, így 1908-1909. között a Protos képviselet ellátása is. Ez nem túl nagy visszhangot váltott ki. 1920-ban a Kecskeméti városi autószervíz egy Protos autóval indult a KMAC Svábhegyi versenyén. 1923-ban egy rövid hír arról tudósított, hogy „tervbe vették a Protos autók gyártását” Magyarországon. Az újságíró abból jutott erre a következtetésre, hogy a Lipták és Társa építési vállalkozásba beszállt Hugo Stinnes német iparmágnás, akinek a Protos anyavállalatában is volt érdekeltsége. Természetesen a hír kacsának bizonyult. 1924-ben a Kálvin tér 3 alatt székelő Általános Motor és Autókereskedelmi Rt reklámozta a márkát. Míg 1923-ban csupán 18, két évvel később már 45 Protos viselt magyar rendszámot – ez lett a csúcspont. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei által használt Protos. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma   Külön meg kell emlékezni a Siemens-Schuckert villamossági vállalatról, amely 1908-ban megvásárolta a Protos márkát. Ez a cég 1906-1910 között készített villanyautókat, amelyből Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek szolgálatában is állt egy 1918-1925 között. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma Rex Simplex 1912. nyarán a Királyi Magyar Automobil Club Budapest-Konstantinápoly távon rendezett túrautat. A nemzetközi mezőnyben a rövidéletű Rex Simplex autógyár is képviseltette magát.   Stoewer Emil és Bernhard Stoewer 1896-ban a németországi Stettin városában (ma Lengyelországban található Szczecin néven) varrógépgyárat alapítottak. Három évvel később áttértek automobilokra. A Stoewer középkategóriás autókat, majd az 1930-as években licenc alapján Tatrákat gyártott. 1945-ben a Vörös Hadsereg felszámolta a gyárat. A Stoewer autók Magyarországon sohasem tudtak szélesebb körben elterjedni, pedig több cég is próbákozott értékesítésükkel. Először Kellner Fülöp és Schauzer Endre gépkereskedők 1908-ban. Akkoriban többen, akik korábban más műszaki cikkekkel foglalkoztak automobilokkal is kísérleteztek. A Kellner-Schauzer páros gramofonokat, de motorokat és „acetylen-felszerelési czikkeket” is árult, ám az autókkal nem volt szerencséjük. Hasonló sors jutott Garai Árminnak, aki Általános Automobil Vállalat néven a Belvárosban, a Király utca 11 alatt nyitott 1910. végén garázst. Itt az autók tárolása mellett árusítás is folyt. A Stoewer azonban itt sem tudott gyökeret verni, s 1912-ben Garai eladta garázsát. Így a Stoewer nem tudta kihasználni az első világháború előtt rendezett hosszútávú túrautak keltette publicitást. Forrás: ADT Az első világháború után a gazdálkodók együttműködéséből létrejött Gaea Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Rt elsősorban a Stoewer ekék árusítására koncentrált, de néhány autót is eladott 1921. környékén. 1924-ben a hazai állomány alig 24 darabot tett ki. Az utolsó kísérletre 1935-ben került sor: Urbán Zsigmond, - aki korábban a Fiat képviselet igazgatója volt, majd amerikai márkákkal foglalkozott – szerezte meg a képviseletet. Az autó körüli hírverést fokozandó Wilheim Sándor, a kor ismert autóversenyzője több túraúton is Stoewerrel indult. Urbán 1937-ben bekövetkezett halálát követően a márka hazai pályafutása is véget ért. Forrás: ADT   Szawe Karl Szabo és Erich Wechselmann 1919-ben alapították meg a Szawe nevű karosszériagyártó műhelyt Berlinben. Egy idő után különféle alvázakra saját márkanéven kínáltak luxusautókat. Magyarországon 1922-ben Bárdi József reklámozta a márkát, de 3-4 darabnál több nem került hazai forgalomba – 1925-ben a Színházi Élet arról írt, hogy „gazdát cserélt a fehér Szawe”. Azonban a Szawe és Magyarország között az egyk cégalapító származásán kívül még egy kapcsolat volt. 1919. végén Gráber Ernő, a Bárdi József Automobil Rt cégvezetője a Kerepesi út 26 szám alatt megalapította az Automobiltechnikai és Fémöntőgyár Részvénytársaságot, amely többek között „luxusautomobilok vételével és eladásával” foglalkozott. 1920-ban a német Motor magazinban jelent meg a mellékelt reklám, amelynek alapján úgy tűnik, hogy a vállalat a Szawe-val tervezett kooperációban elegáns autókat készíteni, de ez a terv valószínűleg nem várt valóra. Az Automobiltechnikai és Fémöntőgyár később a Magyar Waggon és Gépgyár budapesti képviselete lett.   Tempo Oscar Visal mérnök 1924-ben alapította Vidal&Sohn Tempo-Werk Gmbh elnevezésű vállalatát, amely főként könnyű olcsó három- és négykerekű haszonjárművek gyártására szakosodott. 1936-ban, amikor a német hadsereg (Landwehr) pályázatot hirdetett négykerékhajtású, kisméretű áruszállító járművek szállítására a Vidal&Sohn is jelentkezett a felhívásra. A G (Gelände, azaz Terep) 1200 típusjelzésű járművet elöl és hátul 1-1 db 600 cm3-es kétütemű Ilo motor hajtotta. A központi csővázas jármű független kerékfelfüggesztése révén a legkülönbözőbb útviszonyokkal is megbirkózott. Ám a Landwehr vezetőségének nem tetszett a kétütemű motor, még a korszak legnagyobb motorkerékpár-gyártójának, a DKW-nak is elutasították a pályázatát. A Tempo G1200 azonban mégis sikeres lett – külföldön. Összesen 39 országba, köztük Magyarországra is exportálták. A hazai képviselő Hess Ervin lett, aki inkább az Auto Union márkák révén ismert. 1938-ban felmerült a hazai összeszerelés gondolata: Nagy Géza, az ismert karosszériagyáros kifejezetten e célra hoztra létre a Vehiculum Automobil Ipari és Kereskedelmi Kft nevű vállalkozást, majd az 1938-as Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon személyesen mutatta be Horthy Miklós kormányzónak a „Magyar Tempo” feliratú járművet, amelyet később a tűzoltóság és a honvédség is kipróbált. Végül a Tempoból kb. 20 darabot szerelhettek össze, rendszeresítésére nem került sor. A Magyar Tempo próbaútjáról a gyár is készített egy szórólapot. (Forrás: Fred Korthals)   Az Elektromos Művek által használt Tempo a második világháborúban. Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar/72800

149 tanuló végzett az Audi Hungaria szakképzési rendszerében

2019.06.28.
 „A duális szakképzés egy nemzetközileg elismert modell, amely már 18 éve partneriskoláinkkal közösen kiválóan működik. A képzés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy vállalatunk számára biztosíthassuk a jól kvalifikált szakembereket”, mondta Dr. Knáb Erzsébet, az AUDI HUNGARIA Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja. „Az Audi Hungaria duális szakképzésének célja, hogy minden fontos kompetenciát és tudást átadjon, amellyel értékteremtő szakmai tevékenység végezhető. Büszkék vagyunk a végzett diákokra, akik innovatív környezetben, gyakorlatorientált tudással felvértezve állnak készen szakmai pályafutásuk megkezdésére”, tette hozzá Dr. Knáb Erzsébet, aki Marco Reich-hel, az Audi Akadémia vezetőjével és Bencso Csabával, az Audi Hungaria szakképzés és szakmai kompetenciafejlesztés vezetőjével közösen adott át a 15 oktatott szakma legjobbjainak különleges elismerést. Az ipar 4.0 hatására gyors tempóban változnak a szakmai tevékenységi körök és a szakmai profilok. Az Audi Hungaria duális szakképzése az autóipar jövőjére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel a munkavégzés digitális világára és az ebből adódó szakmai következményekre. A fiatalokat a prémiumgyártónál töltött képzési idejük alatt a jövő szakmai kihívásaira készítik fel. A vállalat jól felszerelt oktatóközpontja minden feltételt megad ahhoz, hogy a diákok elsajátíthassák a megfelelő szakmai ismereteket. Az Audi Hungariánál a képzés is digitális váltáson megy át: iPadeken elérhető Mobile Learning tananyagok teszik vonzóbbá a tanulást a szakmunkástanulók számára, akik digitális oktatási anyagaikat saját maguk állíthatják össze, és jeleníthetik meg azokat mobil eszközeiken. Az Audi Hungaria duális szakképzési rendszere a digitális világ sokrétű tevékenységeit fogja egybe, amely által a tanulók még inkább motiváltak abban, hogy saját projekteket valósítsanak meg. Az AUDI HUNGARIA Zrt. 2001-ben Magyarországon elsőként vezette be a duális szakképzési modellt, amelyet jelenleg a Győri Műszaki SZC Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakgimnáziumával, Szakközépiskolájával és Kollégiumával, a Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziumával és Szakközépiskolájával és a Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája és Kollégiumával együtt eredményesen működtet. A következő tanévben közel 100 új szakmunkástanuló kezdi majd meg képzését a duális rendszerben.  

Borúsan látják a jövőt az autógyártók szlovák beszállítói

2019.06.28.
A közzétett elemzés szerint a szlovák autóipari beszállítók 70 százalékának tavaly nőttek a bevételei, csaknem a felük pedig két számjegyű növekedést könyvelhetett el. Az ágazatban működő cégek harmada gyártási kapacitásainak a 60–80, csaknem kétharmada pedig több mint a 80 százalékát használta ki. A felmérés szerint azonban az autóipari beszállítók számára az elmúlt év volt az a csúcs, amit idén már nem sikerül túlszárnyalni. Két számjegyű növekedésre idén már csak a cégek 20 százaléka számít, minden negyedik vállalat szerint pedig már visszaesés várható. Ezzel párhuzamosan csökken a vállalatok új munkaerő iránti igénye is. Majd minden második megkérdezett cégvezető szerint idén nem számítanak új alkalmazottak felvételével. Míg tavaly a cégek csaknem fele tervezte a munkaerő-állomány 5 százalékos növelését, idén erre már csak a negyedük készül. Ennek ellenére a cégek több min felének még mindig gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya. Az ágazatban dolgozók számára jó hír azonban, hogy csaknem az összes cég tervbe vette a bérek emelését. Az autóipari beszállítók közül minden második 5–10 százalékos, a többi ennél szerényebb béremelést tervez. A szakképzett munkaerő hiánya, a bérköltségek növekedése és a várható gazdasági válság miatt egyre több cég fektet be a gyártás hatékonyságának a növelésébe is. Ez utóbbit a cégek harmada a jelenleg rendelkezésére álló technológiával szeretné elérni, nagyjából a felük ugyanakkor új robotok vásárlását tervezi. 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója