Magyarországon jelenleg az autópályák mintegy 95 százalékán használható a BlueCruise szolgáltatás. Ez a Fordhoz megvásárolható egy összegben, „örökre”, de lehetséges havi, vagy éppen éves előfizetés is – körülbelül 10, illetve 110 ezer forintért. Ez praktikus a BlueZone útszakaszokon, amelyek 16 európai ország több mint 135 ezer kilométernyi autópálya szakaszát fedik le. (Írásunk első részét itt olvashatják.) Instruktőri eligazítás indulás előtt A közgazdászok szerint a puding próbája az evés, ami a Fordnál ezúttal a „teszt nem vezetés” volt Budaörstől Balatonfüredig, természetesen csak a sztrádán működött a BlueCruise. Eredetileg úgy volt, hogy ketten ülünk egy autóba, de a program olyan jó hírverést kapott, hogy a szervezők kénytelenek voltak kicsit túltölteni. Én egy Pumában kezdtem a hátsó üléssoron. Egy az Autós Világnál dolgozó kolléga, Gergő ült a volánhoz, meglepően gyorsan megtalált mindent és a sztrádán szinte azonnal fel is villant a BlueCruise üzemmódot jelző piktogram. Az első szakaszon instruktőri felevezetés mellett haladt a konvoj, igaz, sort nem mindig sikerült tartani, be- befurakodott két Ford közé egy-egy „civil” autó. A rádióból tényleg hasznos információ, segítség jött, így azt is ki lehetett próbálni, amit előzőleg nem is tervezett a sofőr. Kézhasználat nélküli vezetés Három tervezett cserepont volt benzinkutaknál, az elsőnél egy Kuga volánjához ülve és is gyorsan élesítettem a BlueCruise rendszert. Sokszor leírtam már, hogy nekem az adaptív tempomat és az aktív sávtartás együtt fél önvezetés, ha esetleg kihagyna a figyelmem az autópályán, besegítene és megelőzne egy nagyobb tragédiát. Beleérve egy volán mögötti rosszullétet. Az adaptív tempomatot a Fordnál négy fokozatban lehet állítani, én jellemzően a második legszorosabb követési távolságot szoktam választani. Most is ezt tettem, ám még ez is akkora helyet hagyott ki, hogy rendre befurakodtak elém a 130-nál is gyorsabban haladók. Volt belőlük néhány, így ha tudtam, lehúzódtam a jobb oldali sávba, hadd haladjanak. És ilyenkor természetesen meg kellett fogni a kormányt… Ford Puma a sztrádán Életritmusomból, utazási, autózási szokásaimból adódóan valószínűleg nem fizetnék havi szűk tízezer forintot s rendszerért. László Róbert sem fizetett, neki benne volt a céges autóban és azt mondta, ő sem hitte volna, hogy mennyire meg lehet szokni, milyen kényelmes. Erre igazából persze csak akkor jött rá, amikor átült egy „fapados”, vagyis BlueCruise rendszert nem kínáló Fordba. A második cserepontnál egy Mustang Mach-E modell anyósülésére kerültem, a sofőr egy szimpatikus és szemtelenül fiatal autós influenszer – tartalomgyártó – volt. Pataky Tamás először nem tudta „szóra bírni” a kézhasználat nélküli vezetést. Valami ki volt kapcsolva, ami nélkül nem aktiválódhatott, de a menüben, az óriási képernyőn gyorsan megtalálta a blokkolás okát, utána már ment minden, mint a karikacsapás. Üzemben a BlueCruise Lehet, hogy nekem nem ment volna ilyen gyorsan, és be kellett volna állni egy kamion mögé és a távolságtartó tempomat, valamit az aktív sávtartás védelemében kezdtem volna a blokkolás okának felderítéséhez, majd kiiktatásához. Vagy rádiós segítséget kellett volna kérnem, esetleg BlueCruise nélkül elautóztam volna a következő cserepontig. Tamás ezt rövid úton megoldotta autópálya-tempóban is – ennyivel gyorsabb, előrébb jár az okostelefonon felnövekvő generáció. Jót beszélgettünk, pontosabban én faggattam ki a fiatalokra jellemző autós tartalomgyártásáról, az influenszert szót nem szívesen használja a munkájára. Sikerült annyira szóval tartanom, hogy el is hibáztuk a következő cserepontot, túlszaladtunk a kijelölt benzinkúthoz. Ezt természetesen jeleztük a csapatnak, s azt is, hogy a célállomáson, Balatonfüreden találkozunk. Mustang Mach-E az autóppályán Így esett, hogy nem vezettem kézhasználat nélkül a Mustang Mach-E modellt, autópályán ugye mégsem cserélhettünk. Természetesen az első adandó alkalommal átültem a vezetőülésbe, így országúti tempóban tereltem az autót Balatonfüred felé. Nagyon ment, pontosabban tudott volna menni, de nem akartam kockáztatni a gyorshajtást. Korosztályom és autószerelő végzettségem nem feltétlenül villanyautó-párti, ha mégis, inkább városi, agglomerációs, bejárós használatra tartja alkalmasnak ezt a hajtásláncot. Nagy autónál kevésbé, akkor már inkább az igazi Mustang, amihez nemrégiben volt szerencsém. Ötliteres szívó benzines motorral és kézi váltóval! Praktikusnak ezt sem mondanám, de régóta szerepelt már a bakancslistámon. Fordosokkal tele vitorlás a füredi kikötőben Balatonfüreden a LUA Resort nagyon alkalmas a Fordéhoz hasonló autós rendezvények helyszínének, megállójának, magam is többször jártam már itt. Egyszer a kelleténél jóval hamarabb érkeztem meg és egy tesztelendő újdonsággal fedeztem fel a környéket, volt rá jó másfél órám. Megebédeltünk, majd válaszható programként a vitorlázás mellett döntöttem. Nem mindenki tett így, volt, aki tartalomgyártásra használta az időt. Vagy azért mert sürgős volt neki és haladni akart, vagy valamiért tartott a víztől és a „tengeri betegségtől”. Szerencsére nagyon jó szelünk – és női hajóskapitányunk – volt, nem vitte el a határokig a vitorlást, inkább pihentető vízitúra és láblógatós apátságnézés lett a hajókázásból. Integetős csoportkép - fotók: Barcsa Máté/Ford Hazaindulás előtt elkészült az ilyenkor szokásos csoportkép, Budaörsig az út rendkívüli eseménytől mentesen telt. Összefoglalásként az megállapítható, hogy a Ford BlueCruise iránya jól, üzembiztosan dolgozik, hosszú távon biztosan pihentető is. És persze egy újabb nagy lépés az önvezetés felé, amiben a következő valószínűleg az lesz, hogy az automatikus sávváltást is engedélyezi az Európai Unió. (Írásunk első részét itt olvashatják.) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Új formátumban, kétnapos rendezvénnyel jelentkezik idén az ICDP nyári szakmai eseménye, amelyet 2026. június 16–17-én, kedden és szerdán a nyugat-londoni Chiswickben, az Auto West London márkakereskedésben tartanak. A Heathrow repülőtértől szűk félórás autóútra lévő helyszínen a program a downstream autóipar – kereskedők, szervizek, beszállítók – legégetőbb kérdéseire keresi a választ: az új piaci belépőkre, az elektromos átállásra és az aftermarket átalakulására. Az ICDP nyári szakmai eseménye az elektromos átállás, az új belépő márkák és a szervizpiac jövőjének kérdéseit állítja a középpontba. (Forrás: AI generált illusztráció) A keddi nyitónap egy különösen aktuális esettanulmány köré épül. Az „egy év a frontvonalban” című esti szekcióban Steve Young ügyvezető igazgató, valamint a szakmai fórumnak helyet adó Çetaş Otomotiv (ami Törökország egyik legnagyobb autókereskedője), valamint az áltsaluk forgalmazott Omoda Jaecoo meghívottjai azt mutatják be, milyen volt egy új márkát képviselő kereskedés első éve egy nagy presztízsű londoni lokációban. Szó lesz a startup-kereskedés indulási nehézségeiről, a megoldásokról és a tanulságokról – mindarról, amit egy ismeretlen márka piacépítése tartogat. A tapasztalatok nemcsak a kereskedőknek, hanem a gyártói és importőri hálózatmenedzsmentnek, valamint a beszállítóknak is hasznosak lehetnek. A szerda reggeli workshop a szektor egyik legkényesebb kérdésére összpontosít: mi lesz a szervizek üzleti modelljével az elektromos átállás közepette? Ahogy a BEV-ek aránya nő az európai piacokon, egyre többen aggódnak amiatt, hogyan hat ez a javítási és karbantartási volumenekre, a piaci részesedésekre és a márkaszervizek, illetve független műhelyek bevételeire. Az eddig várt keresletcsökkenést egyelőre elfedte az alacsony flottapenetráció, a vásárlói lojalitás és a garanciális munka együttese – de ahogy ezek a „mézeshetek” lassan véget érnek, kirajzolódhat a BEV-aftermarket valódi jövőképe. Az ICDP friss szimulációs modellje azt vizsgálja, hogyan alakulhatnak a volumenek és értékek 2035-ig, miként mozdulhat el a márkaszervizek és a függetlenek piaci részaránya, és hogyan diverzifikálhatnak a műhelyek a hatások ellensúlyozására. A vitát a norvég autókereskedői szövetség (Norges Bilbransjeforbund) szakembere, Knut M. Breivik gazdagítja, aki mélyreható tapasztalattal rendelkezik a BEV-átállás aftermarket-hatásairól. Az ICDP (International Car Distribution Programme) több mint két évtizede az európai autóértékesítés és -elosztás független kutató- és elemzőintézete, amelynek adatait és tanulmányait gyártók, importőrök, kereskedők, beszállítók és szakmai szövetségek egyaránt használják. Az elmúlt időszakban az Autószektoron is rendszeresen feldolgoztuk az ICDP munkáját: a European Car Distribution Handbook (ECDH) európai hálózati átrajzolódásról szóló megállapításait, a 2026-os szabályozási térképet felvázoló elemzéseket, az összehangolt többcsatornás autóvásárlás buktatóit és a frankfurti őszi konferencia adatvezérelt, szolgáltatásközpontú jövőképét – nem beszélve a sok éve futó, internet és autóvásárlás kapcsolatát boncolgató cikksorozatainkról. Mindez nem véletlen: az Autószektort kiadó Autós Nagykoalíció az ICDP teljes körű tagja, így a szervezet exkluzív kutatásai első kézből kerülnek a magyar olvasók elé. Miért érdekes ez a magyar piacnak? Magyar nézőpontból a londoni rendezvény két fókusza különösen érdekes. Az új belépő, jellemzően kínai márkák terjeszkedése a hazai kereskedői hálózatok számára is tanulságos lehet, miközben az elektromos átállás előbb-utóbb a magyar márkaszervizek és független műhelyek bevételi modelljét is próbára teszi. Bár itthon a BEV-állomány aránya még alacsonyabb, a most elemzett hatások késleltetve nálunk is megjelenhetnek. Erről a fordulatról írtunk akkor is, amikor az ICDP szerint fordulóponthoz ért az európai kereskedői térkép, és akkor is, amikor a 2026-os szabályozási cunami downstream hatásait elemeztük. A frankfurti őszi konferencia üzenete pedig itthon is igaz: aki nem vált adatvezérelt, szolgáltatásközpontú működésre, az lemaradhat. A részvétel az ICDP projektirodáján keresztül foglalható; az érdeklődő tagoknak érdemes mielőbb jelezniük szándékukat. A tapasztalatok és az új kutatási eredmények pedig idén is megjelennek majd az Autószektor ICDP-rovatában.   Fogalomtár: ICDP: International Car Distribution Programme; nemzetközi autókereskedelmi és aftersales kutató- és elemzőintézet, amely az értékesítési hálózatok, kereskedői modellek és szervizpiaci változások alakulását vizsgálja. Auto West London: nyugat-londoni, chiswicki autókereskedés, amely a rendezvény helyszíne, és a cikkben szereplő keddi esettanulmány központi példája. BEV: Battery Electric Vehicle; tisztán akkumulátoros elektromos autó, amely nem használ belső égésű motort, és külső áramforrásról tölthető. Çetaş Otomotiv: török autókereskedő-csoport, amely az Auto West London mögött álló szereplőként jelenik meg a cikkben. Norges Bilbransjeforbund: norvég autóipari és autókereskedelmi szakmai szövetség; a cikkben a norvég BEV-átállás tapasztalatai miatt jelenik meg. Knut M. Breivik pedig a Norges Bilbransjeforbund működési és üzletfejlesztési vezetője, aki a norvég elektromos átállás aftermarket-hatásairól ad szakmai kitekintést. European Car Distribution Handbook / ECDH: az ICDP európai autókereskedelmi kézikönyve, amely az értékesítési hálózatok, kereskedői struktúrák és piaci átrendeződések elemzésére szolgál.   Forrás: ICDP Summer Event 2026 meghívó (ICDP, www.icdp.net), A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Az első hazai autóbalesetet általában Törley József nevéhez kötjük. A történet szerint a pezsgőgyáros automobiljával elütött egy utcaseprőt, aki nem számított arra, hogy egy jármű akár óránként 20 kilométeres sebességgel is közeledhet. A ma már történelminek számító eset azt is jelzi, hogy a közlekedés gyors fejlődése folyamatosan új kihívások elé állította és állítja ma is az embert. Az Öveket becsatolni! kiállítás azt mutatja be, hogyan születtek meg ezekre a kihívásokra a biztonságot szolgáló válaszok. Fotó: Szikora Zsombor, MMKM Az 1890-es években nemcsak az automobilok számítottak ritkaságnak, hanem maguk a közúti balesetek is. Ahogy azonban a technológia egyre gyorsabbá és összetettebbé tette az utazást, úgy vált egyre fontosabbá a biztonság kérdése is – legyen szó közlekedésről a földön, a vízen vagy a levegőben.  A kiállítás ezt a ma is életbevágóan fontos témát járja körül. 6000 négyzetméteren, több mint 250 műtárggyal, köztük 46 járművel, 36 modellel várja a látogatókat. A közönség először láthatja újra eredeti pompájában a Zugligeti 1061-es pályaszámú, valamint az UV3 típusú, 3414-es pályaszámú villamos motorkocsit, amelyek 700 napos restaurálást követően mutatkoznak be. A két túlélő, ikonikus jármű a fővárosi közösségi közlekedés meghatározó korszakait idézi meg, és a Közlekedési Múzeum gyűjteményének kiemelkedő darabjai közé tartozik. Külön érdekességként tér haza a kiállításra a korábban az Északi Járműjavítóban átalakított, MÁV Pft. 411 pályaszámú Warszawa vágánygépkocsi is, amely szintén megújulva látható. Számos interaktív és audiovizuális installáció segíti a felfedezést. Az érdeklődők KRESZ-teszten ellenőrizhetik ismereteiket, vezetési szimulátorban élhetik át a közlekedés élményét, míg a különleges „black box” installációkban saját maguk fedezhetik fel az éjszakai közlekedés fényjelzéseit. A hangpontokon a közúti, légi és vízi közlekedés jellegzetes hangjai is meghallgathatók. A látogatók felfedezhetik a közlekedés múltját, személyes történeteken keresztül ismerhetik meg a műtárgyakat, és új nézőpontból ismerhetik meg a közlekedésbiztonság összetett kérdéseit.  A kisebbek KRESZ-pályán szerezhetnek élményalapú tudást. A múzeum ezen felül új múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tervezett az óvodások, az általános iskolások és a középiskolások számára, akik előzetes bejelentkezést követően betekinthetnek a múzeum kulisszái mögé, elsajátíthatják a gyorsabb, okosabb és biztonságosabb közlekedés aranyszabályait, áttekintést kaphatnak a KRESZ folyamatos megújulásáról, de a jövő városfejlesztőinek vagy járműtervezőinek szerepét is kipróbálhatják.  Az Öveket becsatolni! egyszerre kínál izgalmas családi programot, különleges kulturális élményt és elgondolkodtató utazást a közlekedés történetében. Az Északi Járműjavító újra megtelik élettel – és egyúttal bepillantást enged a Közlekedési Múzeum jövőjébe is. A kiállítás 2026. június 20-tól október 31-ig tekinthető meg az Északi Járműjavítóban, a 1101 Budapest, Kőbányai út 24-28. címen, szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között. A jegyinformációk a múzeum honlapján, az azeszaki.hu oldalon érhetők el.