Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a Kínából importált, teljesen elektromos autókra vonatkozó intézkedés-tervezetet, amely jelentős büntetővámokat vetne ki a Kínában gyártott elektromos járművekre. A tervezet a jelenlegi 10 százalékos már meglévő vámokra további 17,4 és 38,1 százalék közötti büntetőterhet róna ki. A kivetni tervezett büntetővámok nem egységesek, hanem gyártónként eltérő mértékűek. A VDA (Verband der Automobilindustrie) elnöke, Hildegard Müller úgy látja, hogy a vámok akadályozzák a globális együttműködést. Hangsúlyozta, hogy ez növelné a globális kereskedelmi konfliktusok kockázatát. ”Az is tény, hogy a Kínából importált e-autókra kivetett kiegyenlítő vámok nem alkalmasak az európai autóipar versenyképességének erősítésére” – tette hozzá. A DIHK német ipari és kereskedelmi kamara szintén arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés a kereskedelmi konfliktus kiéleződéséhez vezethet. A brüsszeli bejelentés szerint az akár 38,1 százalékig terjedő vámokat ténylegesen akkor vetik ki, ha nem sikerül megállapodni Kínával. A kínai kormányt felszólították, hogy jelezze párbeszédre való hajlandóságát. „Kínán is múlik, hogy konstruktív javaslatokkal forduljon Európához, hogy következetesen és gyorsan felhagyjon a versenyt torzító magatartással, hogy megakadályozza a kereskedelmi konfliktusok eszkalálódását” – mondta Müller. „Nem értünk egyet a kínai elektromos autógyártókat sújtó brutális európai büntetővámokkal, a túlzott protekcionizmus nem megoldás” – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tárca szerdai közleménye szerint. „Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság egy kettős diszkriminációs rendszert alakítana ki, ugyanis a büntetővámok nemcsak Kínával, hanem az egyes gyártókkal szemben is diszkriminatívak. Az ilyen differenciált és további nagyfokú diszkriminációt okozó büntetővám-rendszer szinte példa nélküli a történelemben”– írták. A nemzetgazdasági miniszter a tervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy büntetővámok helyett együttműködésre és szabad piaci versenyre van szükség. „Ahelyett, hogy büntetővámokon keresztül korlátozzuk a gyártók közötti versenyt, támogatni és segíteni kell, hogy az európai elektromos járműipar versenyképessége globális szinten megerősödjön. Erős verseny nélkül nincs erős Európai Unió sem” – tette hozzá. A közlemény szerint a büntetővámok kivetését a legnagyobb európai autógyártókat is tömörítő, mintegy 60 ipari és technológiai vállalatot tömörítő Gyáriparosok Európai Kerekasztala sem támogatja. Ezt a héten lezajlott, miniszterelnökkel folytatott találkozón is megerősítették. Nagy Márton kiemelte, hogy a magyar kormány az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a verseny fokozása érdekében uniós szintű akciótervet dolgoz ki, amelyet a soros magyar elnökség keretében, a Versenyképességi Tanács július 8-9-ei ülésén mutat be a tagállamoknak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 2018 és 2022 között sorozatban öt győzelmet szerzett Toyota idén a hatodik győzelmét aratná a legendás franciaországi versenyen, amelyet a FIA Hosszútávú Világbajnokság (WEC) 2024-es szezonjának negyedik fordulójaként rendeznek meg a Circuit de la Sarthe versenypályán. A két Toyota GR010 Hybrid is része lesz az évszázad legnagyobb csúcskategóriás mezőnyének, amely 23 Hypercarból áll. Olyan gyártók adták le még a nevezésüket, mint az Alpine (két gyári autó), a BMW (két gyári autó), a Cadillac (három gyári autó), a tavalyi győztes Ferrari (két gyári és egy privát autó), az Isotta Fraschini (két gyári autó), a Lamborghini (két gyári autó), a Peugeot (két gyári autó) és a Porsche (három gyári és két privát autó). A mezőnyhöz 16 darab LMP2-es prototípus és 23 darab LMGT3-as autó csatlakozik, utóbbiak között ott lesz az Akkodis ASP csapat két Lexus RC F-je is. Változás a csapatban Az idei Imola 6 órást megnyerő toyotás alakulat, Mike Conway, Kobajasi Kamui és Nyck de Vries triója szokás szerint a 7-es rajtszámú GR010 Hybridet vezette volna, de nemrég a Toyota váratlan bejelentést tett: Le Mans-ban José Maria López váltja Conwayt, miután a brit pilóta június 6-án, csütörtökön kerékpáros balesetet szenvedett. Conway eltörte a kulcscsontját és több bordáját is, így nem tudta vállalni a vezetést. Az a López tér vissza, aki 2017 és 2023 között már a Toyotánál versenyzett, és a 2019/20-as, valamint a 2021-es szezonban megnyerte a világbajnokságot Conway és Kobajasi csapattársaként, 2021-ben pedig a Le Mans-i 24 órást is (az argentin idén Lexusszal indult volna Le Mans-ban). A Toyota regnáló világbajnok csapatában (Sébastien Buemi, Brendon Hartley és Hirakawa Rió) nincs változás, ők szokás szerint a 8-as autóval fognak versenyezni. A japán csapat hat pilótája közül öten álltak már a Le Mans-i dobogó legfelső fokán. Buemi négy, míg Hartley három győzelemmel rendelkezik. López, Kobajasi és Hirakawa egyszeres győztesek, míg de Vries az LMP2-ben eddig négyszer indult, és most debütál a királykategóriában. A csapatfőnöki pozíciót is betöltő Kobajasi futotta a legendás pálya valaha volt leggyorsabb körét a 2018-as időmérőn a Toyota TS050 Hybriddel (3:15,267 p), míg Conway ugyanebben az évben állította fel versenykörrekordját (3:17,297 perc), amely a mai napig él. Közel 40 évvel ezelőtt, 1985-ben debütált a Toyota Le Mans-ban, és azóta öt győzelmet, 17 dobogós helyezést és nyolc pole pozíciót ért el, bő 16 ezer versenykört és 220 ezer km-t teljesítve, ami több mint ötször nagyobb távolság az Egyenlítő hosszánál. Az 1923-as első verseny óta a Le Mans-i 24 órás a legújabb autóipari technológiák és innovációk bemutatója, a Toyota a 2012-es visszatérése óta kizárólag hibrid hajtáslánccal versenyez itt. A 2024-es specifikációjú GR010 Hybrid egy 272 lóerős villanymotorral rendelkezik az első tengelyen, a hátsó kerekeket pedig egy kb. 700 lóerős, 3,5 literes, V6-os turbómotor hajtja, amely bioüzemanyaggal működik. Nem tekinthető jó előjelnek a Toyota számára, hogy az idei Le Mans-ra kidolgozott BoP rendszer úgy változtatta meg a versenyautók maximális teljesítményét és minimális tömegét, hogy a GR010 Hybrid az előző, spái versenyhez képest 11 kilóval könnyebb (1053 kg), de 9,5 lóerővel (7 kW-tal) gyengébb lesz. Mindez azt jelenti, hogy neki lesz a legrosszabb tömeg/teljesítmény aránya (2,072 kg/kW) az egész mezőnyben. Sovány vigasz, hogy egy idén bevezetett új szabálynak köszönhetően 250 km/h fölött a Toyota 0,9 százalékkal megnövelheti a belső égésű motor teljesítményét. A Toyota nemcsak a pályán használja legújabb technológiáját, hanem a rajongóknak el is hozza azt a hétvégén. Tavaly a lehetséges jövő előzeteseként a hidrogénmotoros Toyota GR H2 Racing Concept mutatkozott be Le Mans-ban, idén pedig a hidrogén ismét reflektorfénybe kerül a Hydrogen Village kiállításon keresztül, amelyet a Toyota Gazoo Racing motorsportprojektjeire és filozófiájára összpontosító Manufacturers Village kiállítás egészít ki. A rajongók június 8-án, szombaton testközelből is megismerkedhettek a Toyota versenyautóival, amikor a két GR010 Hybrid ott volt a Le Mans központjában tartott hagyományos gépátvételen, míg egy harmadik GR010 Hybrid részt vett a városon átvezető felvonuláson. Az utána következő vasárnapi teszt hat órán át tartott. Ezen Sébastien Buemi, Brendon Hartley és Hirakawa Rió a 8-as Toyotával 3:27,615 perces időt futott, és a harmadik helyen zárta a napot. López, Kobajasi és de Vries 7-es autója a kilencedik leggyorsabb volt. Mindkét Toyota problémamentesen futott, és összesen 144 kört – 1962 km-t – tettek meg vasárnap.  Két szabadedzéssel folytatódik a gyakorlás június 12-én szerdán, a kvalifikáció előtt és után. Az időmérőn minden osztályból a leggyorsabb nyolc autó jut tovább a Hyperpole-ra, amelyet csütörtökön 20 órakor rendeznek. A pénteki versenyzői felvonulást követően június 15-én, szombaton 16 órakor kezdődik maga a verseny. Nakadzsima Kazukit – aki a Toyota Gazoo Racing Europe alelnöke, és aki három egymást követő évben is győzni tudott Le Mans-ban – idén az a megtiszteltetés érte, hogy a rajt előtt neki kell majd felvezetnie a mezőnyt. A Toyota Gazoo Racing idén is lehetőséget ad a világ minden táján élő rajongóinak arra, hogy a https://toyotagazooracing.com/wec/special/2024/24h-lemans/ weboldalon keresztül mélyebben bekapcsolódjanak a Le Mans-i hétvége történéseibe, itt ugyanis megtalálhatók lesznek a legfrissebb információk és a két GR010 Hybrid élő belső kamerás közvetítései is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az Autós Nagykoalíció (ANK) hatodik alkalommal hirdeti meg az Év Magyar Autója díjakat. Nagy példányszámú online- és print lapok elismert autós újságíróiból álló független szakmai zsűri dönti el, melyek lesznek 2025 „legmagyarabb”, a magyar piacon a „legjobb”, illetve a „legzöldebb” autói. A díjakra 2024. június 1-jétől szeptember 15-ig nevezhetik autóikat a gyártók és az importőrök. A 2025-ös versenyben a Mazda, a Citroën, a Hyundai és a DS márkák importőre nevezett először. Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz jövő tavasszal. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2025 díjat, amelyek kategóriájukban (elérhető árú autók, családi autók, flotta autók, prémium autók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelelnek a magyar vásárlók igényeinek. Szintén a zsűri – tagjai: Biró Csongor, Csordás Gábor, Gulyás Péter, László Ferenc, Miklós-Illés Kálmán – dönt több kategóriában (kedvező árú villanyautók, legjobb villanyautók, legjobb hibridek) az év legzöldebb autóiról is, legyenek azok villanyautók, vagy hálózatból tölthető hibridek. A Közönségdíj 2025 díj birtokosa pedig az az autó lesz, amelyre az összes jelölt autó közül a jövő év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaznak. Mivel az autószektor nem csupán autógyártókból és importőrökből áll, a szervezők kiosztják az Év Beszállítója 2025 kitüntetést is. Ezt azok a hazánkban termelő autóipari vállalatok kaphatják meg, amelyeket a hazai és nemzetközi autógyárak, valamint szakújságírók arra érdemesnek találnak, illetve a legmegbízhatóbb 2024-as magyarországi partnerükként a szervezők kérésére megjelölnek. Az Év Magyar Autója díjakat először 2020-ban osztották ki, a gyártók és importőrök összesen 39 autót neveztek. 2021-ben 46 autó, 2022-ben 58, 2023-ban és 2024-ben 39-39 autó közül választotta ki a zsűri a győzteseket. A 2025-ös évadban elsőként a Citroën (C3 Aircross), a DS (4 E-Tense), a Hyundai (Ioniq 5 N, Santa Fe phev, Tucson) és a Mazda (CX-80 két kategóriában) nevezett. A győzteseket 2025 tavaszán hirdetik ki, a díjakat a Budapest Automotive Summit 2025 konferencián adják át. 2024 győztesei Az Év Magyar Autója 2024 díjat a gyártói kategóriában az Audi RS Q3 Sportback modellnek ítélték oda. A Magyar Év Autója 2024 díjat különböző kategóriákban a Toyota C-HR, a Nissan X-Trail, az Opel Astra Sports Tourer, a Volkswagen Touareg, a Volkswagen Amarok, a BMW M2 Coupé és a Mazda CX-60 nyerte el. Az Év Zöldautója 2024-ban a Hyundai Kona, az MG4, az MG5, a BMW i5, a Nissan Townstar EV Van és a Lexus RZ modell lett. A Közönségdíj 2024 birtokosa a legtöbb közönségszavazattal az Opel Astra Sports Tourer, míg az Év Beszállítója 2024 oklevelet a KION ITS Hungary érdemelte ki. A zsűri 2025-ben is megválasztja az Év Autós PR-szakemberét, az elismerést idén Varga Zsombor, az Toyota és Lexus márkák hazai importőrének PR-igazgatója kapta. További részletek a díjakról, a zsűriről, a nevezés menetéről, a verseny feltételeiről a www.evmagyarautoja.hu weboldalon találhatók.  

A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot az illetékes kínai hatóságokkal, hogy megvitassák a feltárt aggályokat és azoknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vonatkozó szabályozásaival kompatibilis megoldása lehetséges módjait. Kilátásba helyezték, amennyiben a kínai hatóságokkal folytatott megbeszélések nem vezetnek megoldásra, az unió ideiglenes kiegyenlítő vámokat vezethet be július 4-től, az egyes tagállamok vámhatóságai által meghatározott formában. Az Európai Bizottság által vizsgált három kínai gyártóra - BYD (17,4 százalék), Geely (20 százalék), SAIC (38,1 százalék) - vonatkoznának egyedi vámok. Más elektromos járműgyártásban érdekelt kínai vállalatra, melyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 21 százalékos vám vonatkozna. Az összes többi kínai gyártóra pedig, amelyek nem működtek együtt a vizsgálatban, 38,1 százalék vámot kelljen alkalmazni. Emlékeztettek, az Európai Bizottság október 4-én indított szubvencióellenes vizsgálatot a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalára vonatkozóan. Az ideiglenes kiegyenlítő vámokat az EU a vizsgálat kezdetét követő 9 hónapon belül, azaz legkésőbb július 4-ig bevezetheti. A végleges intézkedéseket az ideiglenes vámok kivetésétől számított 4 hónapon belül kell bevezetni – írták. Közölték, az ideiglenes vámok tervezett szintjeiről minden érdekelt fél tájékoztatást kap, beleértve az uniós gyártókat, importőröket és exportőröket is. A vizsgálatban érintett vállalatoknak lehetőségük van véleményt nyilvánítani, majd a kapott információk ismeretében az Európai Bizottság az uniós joggal összhangban felülvizsgálhatja számításait – tájékoztattak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!