Az Olasz Vöröskereszt az Iveco Bus Crossway-t választotta arra, hogy speciálisan kialakított szállítóeszközként magas biológiai kockázatú akciókban vessék be. Ez az első ilyen típusú jármű a világon: akár 41 potenciálisan fertőző személyt, plusz 6 fős személyzetet képes teljes biztonságban szállítani például repülőtereken, illetve onnan a szálláshelyekre. Az Iveco Bus Crosswayt Calabriában már használták néhány vészhelyzeti szállításra. A 12 méter hosszú jármű FPT Industrial Cursor 9 motorral van felszerelve. Karosszériája különleges kialakítású: például negatív nyomású kamrát is tartalmaz. Ezt az utasteret körülvevő burkolat teszi lehetővé, amelyben a nyomáskülönbség megakadályozza a levegő kijutását, még akkor is, ha a járműben nem működne a levegőszűrés. Digitális interfészen keresztül a személyzet figyelemmel kísérheti a kamrán belüli nyomást, a szén-dioxid telítettségét, a hőmérsékletet és a szűrők állapotát. Az Olasz Vöröskereszt számára kialakított Crossway egyik extrája a tolószékek számára kialakított elektrohidraulikus lift. A jármű magas szintű kényelmi funkciókkal - légkondicionálással, éjszakai világítással, hangszórókkal, színezett ablakokkal és csíramentesített, folyamatosan fertőtlenített WC-kel - is rendelkezik. A fokozott higiénia elérése érdekében az eredeti huzatokat és a belső tereket könnyen mosható burkolatokkal vonták be. „Büszkék vagyunk arra, hogy az Olasz Vöröskereszt az Iveco Bus egyik zászlóshajóját választotta arra, hogy világon először egy ilyen különleges járművet hozzunk létre " – közölte Domenico Nucera, az Iveco Group Bus Business Unit elnöke. „A COVID-19 a mutációk miatt tovább terjed. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a speciális jármű jelentős mértékben hozzájárul a fertőzés kockázatának csökkentéséhez, a betegek biztonságos szállításához. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Szerző: Bánffi Tibor Henry Ford 5 dolláros Detroit volt az autógyártás központja az Egyesült Államokban. A sorozatgyártás bevezetésével a Ford gyáraiban folyamatosan romlott a munkamorál. A 1913-ban a fluktuáció elérte az évi 380%-ot, később már a dolgozók 50%-a hagyta el a gyárat havonta. A bérek nem tartottak lépést a kíméletlen termeléssel. Három percenként elkészült egy Ford T modell. A munkát a könyörtelen tempó és a monoton egyhangúság jellemezte. Az új belépők folytonos kiképzése komoly anyagiakkal és nehézséggel járt. Az 1914. január 14-én megvalósult tömeggyártás minden feltétele, de az emberi tényezőt kihagyták a számításból. A gyártás elemeire bontásával elsorvadt a szakmunka jelentősége, az ember a gépezet egyik eszközévé vált. A futószalag sebességének növelésével egyszerűen lehetett igazodni a kereslet egyre növekvő igényéhez. Henry Ford egyre ritkábban fordult meg az elégedetlen dolgozók között. A panaszáradat kezelését a kíméletlen vezetőkre bízta. A Ford üzemekben és a konkurenseknél is 2,5 $-os átlagos napibér volt jellemző. Ford sorozatgyártás Akkoriban szerveződtek a munkások érdekeit képviselő szervezetek (IWW) élükön a csalódott európai bevándorlók tömegével. Tiltakozásukat röplapokon terjesztették. Ford soha nem hagyta következmény nélkül a termelési módszereibe való külső beavatkozást. Attól sem riadt vissza, hogy az agitátorokat börtönbe zárassa. A „The Emancipator”-ban cikksorozat jelent meg „Henry Ford a munkáshajcsárok királya” címmel. Kezdett megingani a jóságos Fordról kialakult, újságírók által fényezett kép. Henry Ford tanácstalanul és tehetetlenül sodródott az eseményekkel, a válságos helyzet már nem volt sokáig fenntartható. Mintegy 5 ezer munkást kellett volna felvenni a termelés szinten tartásához. James J. Couzens (1972-1936) a tarthatatlan helyzetet felismerve kidolgozta az „ötdolláros napibér” bevezetésének feltételeit. James Couzens mindenki másnál alkalmasabb volt Ford agyafúrt terveinek maradéktalan végrehajtására az agresszív, könyörtelen, távolságtartó mentalitásával, hihetetlen munkabírásával. Mivel részvényesként érdeke egybe esett nem szívlelt főnökével, kénytelen volt eltűrni a kialakult helyzetet. Egyszerű könyvelőcskéből hamarosan a Ford gyár második embere lett. Tanácsai hidegen hagyták a műszaki szempontokat, csak termelés növelését és a haszonszerzést tartotta szem előtt, mint ahogy főnöke is, így Ford hamarosan a szűk bizalmasai közé fogadta. Ő volt egyben a kereskedelmi igazgató, pénztáros, kereskedelmi képviselő, könyvelő, a Ford T modell legfőbb mecénása és a sajtóval is ő tartotta a kapcsolatot, amikor egy kellemetlen szituációt kellett megmagyarázni. James J. Couzens Ford és Couzens 1914. január 5-én világgá kürtölték tervüket, mely szerint a két műszakos 9 órás munkaidő helyett bevezetik a 8 órás munkarendet, és a napibért 5 $-ra emelik. Ford kétoldalas nyilatkozatot tett közzé, mely szerint: „...A Ford Motor Company” az automobil ipar legnagyobb és legtüneményesebben fejlődő vállalta, ez év január 12-ével megkezdi a legnagyobb forradalmat a munkások bérezése területén, amilyet az ipar eddig nem ismert...” A bejelentés még azokat is meggyőzte akik úgy tartották, hogy Henry Fordot csak a profit hajhászása érdekli. Ford ennél nagyobb reklámról nem is álmodhatott. A világsajtó is az „ötdolláros napibér atyjáról” cikkezett, aki szem előtt tartja a munkások boldogulását, jólétét és a legnagyobb elismeréssel tálalta Ford „forradalmi” lépését. 5 dolláros cikk A szociológusok, a szakszervezetek, politikusok, egyházfők szinte kivétel nélkül egyöntetű lelkesedéssel fogadták az öt dolláros napibér bevezetését. A kommentátorok egy ígéretes gazdasági korszak kezdetét vizionálták, ami képes harmonizálni a tömeggyártást a munkások jólétével. Ford szinte az egyik napról a másikra nemzeti hőssé vált. Az 5 dolláros „csali” hatására Ford gyáraiba egyre inkább visszaszivárogtak a korábban elment kiváló szakemberek, ami kedvező hatással volt a végtermék minőségére. (A megkeresett éves, 1200 Dolláros munkabérből két Ford T modellt lehetett vásárolni.) Voltak azonban szkeptikus visszhangok is. New Yorki pénzügyi körök sztrájkok sorozatát vizionálták, A Wall Street Journal” gazdasági bűnténynek titulálta az öt dolláros napibért és a szocializmus térnyerésének látta, a „New York Times” utópiához hasonlította, ami előre sikertelenségre van ítélve. Az öt dolláros napibér meghirdetését követő napokban tízezres tömeg ostromolta gyár kapuit. A Detroitba érkező tehervonatok ontották az ország minden részéről érkező munkások, hivatalnokok, favágók, tengerészek, munkanélküliek ezreit 6. Ábra. Jelentkezők tömege a gyár előtt      

A Daimler Truck tehergépjármű-gyártó üzemi tanácsa 500-700 új alkalmazottra lát lehetőséget, ha elegendő félvezető- és vezérlőberendezés áll rendelkezésre a németországi üzemekben. Ezt Michael Brecht, az Általános Üzemi Tanács elnöke mondta a "Badische Neusten Nachrichten"-nek. – Gyakorlatilag az egész évre eladtunk mindent, hét-nyolc hónapos szállítási határidővel. Michael Brecht, az Általános Üzemi Tanács elnöke  Fotó: Daimler Az információk szerint a cég mintegy 37 ezer embert foglalkoztat Németországban – beleértve a buszszektorban dolgozókat is. Brecht kifejtette, hogy a jövőben fontos lenne, hogy a Daimler Truck maga gyártsa le a teljes alternatív hajtásláncot, és az akkumulátorcellákat is megépítse. Szerinte egy 20 gigawattos akkumulátorcella üzemben 40.000 teherautót lehetne felszerelni, és mintegy 1000 munkahelyet lehetne biztosítani. Ha a Daimler Truck továbbra is sokat gyárt maga, tíz éven belül a gaggenaui gyárban a jelenlegi 6200 alkalmazottal "hasonló dimenziójú" lesz az alkalmazottak száma. A wörthi helyszínt már most nagyon jó helyzetben látja. "Az elektromos járművek összeszerelése legalább olyan munkaigényes, mint a dízel teherautóké" - mondja Brecht. Bírálta a VW-csoportot, amelynek haszongépjármű-leányvállalata, a Traton csak akkumulátoros teherautókra támaszkodik, és nem, mint a Daimler Truck, a hidrogén üzemanyagcellás hajtásokra. Brecht nyitottságot követelt a technológia iránt; a verseny döntsön. „Ezért tartom felháborítónak, amikor a VW azt mondja, hogy a szövetségi kormánynak nem kellene tovább támogatnia a hidrogéntechnológiát – írja a német lap.

Világkörkép: eltérő és meglepő szabályok Munkaszüneti nap Ausztráliában A biztonsági öv életeket menthet, ezért a be nem kötést Svájcban 60 frank pénzbírsággal sújtják. Ausztrália sokkal drasztikusabb és bizarrabb: a hiányzó életmentő kattintás 260 franknak felel meg – hétköznapokon. Munkaszüneti napokon azonban a hatóságok a bírság dupláját követelik. Egykezes Cipruson Amikor Cipruson nyaral, soha ne tűnjön túl lazának egy bérelt autóban: mindig tartsa mindkét kezét a kormányon, kivéve az olyan feladatokat, mint például a sebességváltás. Ha egy kézzel vezet, fizet –85 eurót. Sötét Oroszországban Országúton nappal is kötelező a lámpa használata, ahogy nálunk is Magyarországon. Oroszországban szigorúbban érvényesítik a fényszóróhasználati kötelezettséget elmulasztását: az országban 650 frank átlagbér mellett 250 frank pénzbüntetést szabnak ki. Káromkodás Amerikában Az Egyesült Államoknak sok furcsa regionális szabály van. Tennessee államban nem szabad szarvast kilőni az autókból. De a bálnát igen. Csak Tennessee nincs a tenger mellett. A mi slágerünk – írja a blick.ch, aki a marylandi Rockville városában olyan hangosan káromkodik az autóban, hogy kívülről is hallani, 100 dolláros bírságot és akár 90 napos börtönt is kaphat. Németországban meztelenül Svájchoz hasonlóan Németországban sincs kifejezetten tiltva meztelenül vezetni. Viszont bírságolható, ha valakit ez zavar és közmegbotránkozást vált ki. A büntetés1000 euróig terjedhet. Nedves úton az Egyesült Királyságban Ha Nagy-Britanniába utazik, nem csak a bal oldali vezetés miatt kell óvatosnak lennie. Ha esőben autózik, pocsolyába hajt és lefröcsköli a járókelőket, akár 5000 angol font pénzbüntetést is kaphat – írja a blick.ch