Beindult az autópiac, most már dübörög a finanszírozás is   A múlt évben 453 milliárd forint összegben finanszírozott eszközöket a Magyar Lízingszövetség 37 tagvállalata, ez 24 százalékkal magasabb a 2013. évinél - mondta Jenei Viktor, a szakmai szervezet elnöke. Az elnök kiemelte, hogy a finanszírozott összeg 23 százalékát, 103 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának a keretében helyezték ki. A finanszírozott összeg 40 százalékát - 183 milliárd forint - adták a járműszerződések, vagyis a személyautók, valamint ezek flottái. A teherautók és az autóbuszok 25 százalékkal, 113 milliárd forinttal részesedtek a finanszírozott összegből. Az elnök kiemelte, hogy a múlt évben forgalomba hozott járművek 40 százaléka lízingben talált gazdára. A különböző termelőeszközök részaránya 32 százalék, összegben pedig 147 milliárd forint volt. A lakosság tavaly 3,3 milliárd forint lízing finanszírozást vett igénybe ingatlan vásárlásához. Ez jelentős növekedés a 2013. évi 1,4 milliárd forinthoz képest. A vállalkozások viszont csak 2,8 milliárd forint összeget igényeltek ingatlanfinanszírozáshoz, egy évvel korábban ez még 14 milliárd forint volt. Az MNB növekedési hitelprogramjának keretében 360 milliárd forint volt a teljes kihelyezés 2014-ben, ennek 28 százalékát adta 10 lízingcég. A 103 milliárdnak a 46 százaléka volt mezőgazdasági gép, 42 százaléka pedig haszongépjármű. Arra a kérdésre, hogy kidolgoznak-e javaslatot a svájci frankban eladósodott autóhiteleseknek, Jenei Viktor azt mondta, hogy a lízingcégek kérelemre eddig is rögzítették a törlesztőrészleteket és rugalmassá tették a futamidőt. (MTI)  

Adásvételi aláírás. Csak akkor érvényes, ha törvényes körülmények között született.   A police.hu jelenti, hogy egy 25 éves bajai férfi február 21-én 8 óra 30 perc körüli időben Baja belterületén előzetes megbeszélés alapján találkozott V. László 38 éves helyi lakossal, aki meg kívánta vásárolni személygépkocsiját. Közösen egy próbakörre indultak a járművel, melynek során a bajai Attila utcában V. László megállt, ahol a gépjárműbe beszállt V. István 30 éves bácsborsódi és J. Tamás 27 éves csávolyi lakos. Az autótulajdonost a beszálló férfiak bántalmazták és erőszakkal magukkal vitték az egyik csávolyi ingatlanba, ahol ott várakozott a 34 éves K.-K. István. A négy személy a sértettet megkötözte, a száját betömte és a házban tovább bántalmazta. A 25 éves férfit erőszakkal arra bírták rá, hogy a tulajdonában lévő gépkocsi adás-vételi szerződését, illetve egy tartozás elismerő nyilatkozatot és más valótlan tartalmú dokumentumokat írjon alá. A követelés teljesítését követően a sértettet eloldozták, majd elengedték. A férfi ezt követően a rendőrségen feljelentést tett. A bejelentést követő 24 órán belül a bajai nyomozók és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Közterületi Támogató Alosztálya egy akció során elfogta a négy férfit. Velük szemben - őrizetbe vételük mellett - emberrablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendőrök kezdeményezték a terheltek előzetes letartóztatását.  

A Siemens-Rampini Bécsben. Budapesten még várat magára   Ludvig László, a Siemens ágazati igazgatója egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a 7 darab (plusz 14 opció) elektromos buszra, a töltési infrastruktúra telepítésére, valamint 5 éves karbantartási periódusra kiírt tenderen hatan indultak, és a Siemenst hirdették ki győztesen 1,89 milliárd forintos árajánlattal. Akkor feltételes szerződést kötöttek velük, mert a projektet teljes egészében uniós forrásokból finanszírozzák, és még nem ismert a kormány döntése arról, hogy engedélyezi-e a források felhasználását - közölte az MTI. Az igazgató hangsúlyozta: február vége, illetve március eleje még elfogadható időpont lenne a döntésre, olasz partnerükkel, a Rampini buszgyártóval együtt az eredeti 16 hónap helyett vállalni tudják a 2015 végi határidőt a buszok leszállítására és az elszámolás befejezésére. A buszok szerelésének egy része Magyarországon, a Rábánál történne. Az elektromos buszokkal kapcsolatban azt mondta, felméréseik szerint Budapesten 50-100 ilyen busz is közlekedhetne, egyebek mellett a Gellért-hegyen és a Margitszigeten is, de Budapest mellett Pécs, Győr, Miskolc, Kecskemét és Debrecen is érdeklődött a technológia iránt. Bár a buszok kétszer annyiba kerülnek, mint egy dízel üzemű, az üzemeltetés és a karbantartás jóval olcsóbb, és zajszintjük negyede a hagyományos buszoknak. (MTI)  

A szakmai zsargon kialakulásának nem ez a fő oka. Nem mondom, hogy az ügyfél kábítása nincs az indokok között, de itt máshol kell keresni a gyökereket. Minden szakmának vannak szakkifejezései, a terminus technicusok. Műszakilag egzakt kifejezések, és segítségükkel alkotott meghatározások. Ezek néha nagyon hosszúak, talán bonyolultak, a hétköznapi „gyorsbeszédhez” alkalmatlanok, ezért születnek rövidítések, „becenevek”. A szakzsargonban használt szavak tehát csak szűk körben ismert kifejezések, melyek szakkifejezések pótlására, egyszerűsítésére szolgálnak. Tudjuk, miről van szó, ez nem rombolja a nyelvet (ha egyáltalán van nyelvrombolás). Az viszont a szakemberektől talán elvárható, hogy tudják, mi van pontosan a kifejezések hátterében. Német emlőkön Szakmánk nyelve német emlőkből táplálkozott, ez a hatás mára kissé gyengült az angol előretörése miatt. A német szakkifejezések, elsősorban félrehallással, erősen torzultak és így terjedtek el. Jellegzetes példa a hátramenet Rückwärts, helyett gyakran hallott lükverc. A kardáncsuklót, illetve tengelyt Gerolamo Cardano (1501 – 1576) nevéhez kötjük, habár a fáma szerint ezt a szerkezetet már az ókorban is ismerték. Az biztos, hogy nem gardány-csukló… Használhatóvá Robert Hook tette 1663-ban, az ő neve az angolszász világban jobban fennmaradt, mint Cardanóé. Sokszor az eredeti névadó neve torzul: az olajteknőnek nevet adó angol mérnök, Carter úr ma már karterre, helytelenül kartel-re torzult. Használjuk a kartergáz, kartertömítés kifejezéseket. Más nyelvekben ez alig fordul elő. Nálunk megragadt. A hengerfejtömítésre is van zsargon kifejezésünk, a hengerfejpakolás. A tömítés egyik német kifejezées a Packung, ebből lett nálunk a pakolás, a hengerfejpakolás. Ma már kiveszőben van.  Megmaradt azonban a felni a német die Felge szóból eredően. Ma már az acélfelni, alufelni közkeletű kifejezés.   A dízelesek világában a stekpumpa használt megnevezés. A német Steckpumpe kifejezésből származik. Képen mutatjuk meg a fajtáját. Ma már Bosch nyomán PLD-nek nevezzük (Pumpe-Leitüng-Düse) rendszernek, illetve adagolójának. Ehhez köthetjük a nagyon használt pumpa szavunkat és a dűzni-t is. A magyar értelmező kéziszótár a pumpát vándorszónak nevezi, melynek elterjedésében a holland nyelv volt a „tettes”. A német eredetű dűzni sem halt még ki, a karburátorok fúvókáját nevezzük így, de más fúvókákra is használjuk. A karburátor különösen izgalmas Egyik szót a másikba öltve, nézzük meg honnan ered a karburátor szavunk. (Magyarul porlasztó, ez a kifejezés jó, a gázosító már „gázos”!) A karburátor szót a világ szinte minden nyelvén - nyelvükhöz igazítva - ismerik! Alapja a francia carbure, melynek jelentése karbid. Karbidon a kémiában a fémek szénnel alkotott vegyületeit értjük. Itt azonban a szénnel kapcsolatos fogalom kerül előtérbe. A tüzelőanyag kémiában a „karburálás” egy közeg (tüzelőanyag) energiatartalmának (széntartalmának) illó szénhidrogénekkel való bekeverését, dúsítását jelenti. A korai stacioner gázmotoroknál került bez a technika előtérbe. Ha már a franciáknál vagyunk, említsük meg a sofőr szavunk eredetét. A francia chauffeur szó hangzás szerinti átvétele. Eredetileg fűtőt jelent, azt a fűtőt, aki a gőzkazánba a szenet belapátolta, illetve a gőzgépet kezelő személyt. Bánki-Csonka karburátor Térjünk át egy másik területre! Fejes László úr tollából született az alábbi szómagyarázat: „A defekt a magyarban német jövevényszó, amely a német defekt’hiányos, sérült’ jelentésű melléknév, illetve a Defekt ’hiba, kár, sérülés, defektus’ értelmű főnév származéka. Maga a német szó latin eredetű; adefectus ’hiba, hiány’ kifejezés megfelelője. Egyébként a latin defectusszó nyelvünkbe közvetlenül is átkerült, defektus formában ’fogyatékosság (szellemi vagy erkölcsi)’ értelemben, ami eredetileg a tudományos nyelvezetben volt használatos, valamint orvosi műszóként tartották számon. Amikor azt mondjuk, hogy defektet kaptunk, akkor járművünk gumijának sérülésére, nem megfelelő, helytelen működésére gondolunk. Egy defekt pedig azzal jár, hogy a hibát javítani kell, a jármű abroncsát bizony ki kell cserélni.” A durrdefekt a gyors levegővesztéssel járó defekt (mert mint tudjuk, van lassú defekt is). A szó eredhet a hangutánzó szóból – durranás, de lehet, hogy a német durch Defekt származéka. Ha ma valaki a győri Audi gyár mérnökeivel beszélget a szakmáról, jó, ha tud németül, és német motoros, autós szakzsargonul, mindezt keverve angollal, mert különben egy kukkot se ért a mondókájukból. Röpködnek a rövidítések sokszor újnémetül (értsd angolul). Szoktam beszélgetni velük, bizony nagyon elgondolkoznak, hogy amiről szó van, azt magyarul hogy is mondják. Ha nem tudják, legyintenek, hiszen nincs rá szükségük… (Folytatjuk néhány nyelvi szörnyűséggel, így a magasnyomással és a magas felszereltségű autóval…)   Dr. Nagyszokolyai Iván az Autótechnika főszerkesztője (Legyen Ön is az Autótechnika előfizetője ebben az évben is! További információ http://autotechnika.hu )