A 2025-ös évben az autóipart továbbra is jelentős külső hatások alakították, beleértve a geopolitikai feszültségeket és a gazdasági bizonytalanságot. Ezek a tényezők a Magyar Suzuki működésére is hatással voltak, különösen a költséghatékonyság és a versenyképesség fenntartása terén. A vállalat ugyanakkor rugalmas működéssel és összehangolt csapatmunkával reagált a kihívásokra, így sikerült egész évben biztosítani a stabil termelést és a folyamatos piaci jelenlétet. Sakai Fumito vezérigazgató Sakai Fumito, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint a Suzuki válasza az autóipari kihívásokra a pragmatikus modernizáció, az elektrifikáció fokozatossága. A japán gyártó globális stratégiája szerint 2030-ig 4 elektromos modellel jelenik meg, ezek egyike a már futó e-Vitara. Elemzik, hogy az esztergomi gyárban mikor kezdődjön elektromos modell gyártása. – A Magyar Suzuki Zrt. összes értékesítésből származó nettó árbevétele 2025-ben 2059 millió euró volt, amely több mint 8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A belföldi értékesítésből származó árbevétele 286, az exportból 1774 millió euró származott – mondta Fejesné Gyurján Ildikó. Az operatív igazgató hozzátette az adózás előtti eredmény 81 millió euró volt. Az értékítés 8 százalékos csökkenését az erős piaci versennyel magyarázta. Megjegyezte: a tulajdonos elkötelezettségét mutatja európai központja iránt, hogy az elmúlt 35 évben nem vett ki osztalékot. Fejesné Gyurján Ildikó oparatív igazgató A versenyképesség fenntartása érdekében tavaly egy több mint 9 milliárd forint értékű modernizációs program is megvalósult. A gyártásfejlesztési és energiahatékonysági beruházás keretében bővítették a lökhárító-, a festő- és hegesztőüzem kapacitását, illetve nagy lépést tettek a létesítmény karbonsemleges működése felé. A több mint kilencmilliárd forintnyi értékű programhoz az állam 1,9 milliárd forint támogatást adott. – Az esztergomi gyárban 2025-ben összesen 108 072 autó gurult le a gyártósorról. A kiegyensúlyozott termelésnek köszönhetően több fontos mérföldkövet is elért a vállalat 2025-ben. Legördült az 500 ezredik hibrid modell a gyártósorról és elkészült az 1 milliomodik Vitara – mondta a május végi budapesti sajtótájékoztatón Sakai Fumito. A vezérigazgató hozzátette, az esztergomi gyárban az elmúlt 35 év alatt hétféle modell, összesen pedig mintegy 4 millió autó készült. A vállalat 2025-ben összesen 109 994 személyautót adott el több, mint száz országban. A belföldi újautó-értékesítések terén a Magyar Suzuki ezúttal is az első helyen végzett 14 285 regisztrált járművel és 11,04 százalékos piaci részesedéssel. Így az 1992-es sorozatgyártás megkezdése óta már 22. alkalommal lett piacvezető Magyarországon. A hazai sikerekhez 2025-ben is döntően hozzájárultak az esztergomi gyártású modellek. Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes – A tavalyi hazai regisztrációs adatok alapján a legtöbb vásárló az S-CROSS mellett döntött (6500), miközben a rangsorban a harmadik legnépszerűbb modell a Vitara volt 5590 autóval – mondta Krisztián Róbert. A vezérigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a tavaly Esztergomban gyártott járművek 88 százaléka exportpiacra ment. A Magyar Suzuki Zrt. az autógyártás mellett hajómotor- és motorkerékpár-üzletágában is meghatározó szereplő Magyarországon és a régióban. A vállalat Marine részlege 1999 óta forgalmaz hajómotorokat, alkatrészeket és hajós kiegészítőket a hazai piacon. A Suzuki a négyütemű hajómotorok szakértőjeként ismert, országos hálózata jelenleg 9 értékesítési pontból áll. A társaság 2017 óta regionális disztribútori szerepet is betölt, Magyarország mellett további 12 országban értékesíti partnerein keresztül a Suzuki hajómotorokat. Tavaly a hazai piacon összesen 495 hajómotort adott el, ezzel megőrizte piacvezető pozícióját, míg exportpiacain 1891 hajómotor talált gazdára. Kérdésekre válaszol a vezetőség A Magyar Suzuki a motorkerékpár-kereskedelemben is aktív, Magyarországgal együtt összesen 14 ország piacát látja el. Itthon 2025-ben összesen 231 Suzuki motorkerékpárt regisztráltak, ami 3,14 százalékos piaci részesedést jelent. Az exportpiacokon összesen 1553 motorkerékpár kelt el. – A vállalat nemcsak meghatározó piaci szereplő, hanem 35 éve stabil munkáltató a Komárom-Esztergom vármegyei régióban és országosan is. Az iparági átalakuláshoz igazodva – különösen a digitalizáció és az új technológiák terén – a jövő szakembereinek képzésére is hangsúlyt helyezett – mondta Fejesné Gyurján Ildikó. Az operatív igazgató hozzátette, létrehozták a Suzuki Akadémiát, egy, a vállalaton és cégcsoporton belüli tudásmegosztást biztosító ernyőprogramot, amely a munkaerőpiaci kihívásokra reagál, és hidat képez generációk, valamint kultúrák között. Ennek része a Karbantartó Akadémia, a Talent Menedzsment Program és a Vezetői Akadémia. 14 ország piacát látják el motorkerékpárokkal Ezek mellett továbbra is sikeres a 2023-ban indult duális képzés: az idei tanévben már 31 diák tanul a Suzuki Oktatási Centrumban. Az eddig ott végzett tanulók fele a náluk helyezkedett el. A sajtótájékoztatót záró kérdések között felmerült, hogyan érinti a Suzukit a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának szigorítása. A 2025 decemberben 3000 embernek munkát adó vállalatnál, indiaiak, fülöp-szigetekiek is dolgoznak. Fejesné Gyurján Ildikó szerint a harmadik világbeli országokból érkezett kollégák, akik most összesen több mint 150-en vannak, „nagy stabilitást" hoztak a vállalat életébe. Döntően kétéves, fix idejű szerződéssel rendelkeznek és mindig zökkenőmentesek a váltások. Kérdésre válaszolva Sakai Fumito elmondta, Magyarországon nincs még szó roncsautó programról ám EU más országaiban igen. Ha a Magyar Suzuki elektromos autót is gyárt a jövőben, az komoly hatással lehet a roncsautó programra. 35 éves a Magyar Suzuki Krisztián Róbert ezt azzal egészítette ki, hogy a Suzuki megmutatta az előző kormánynak a jól működő, több mint 10 éves román roncsautó programot. Szerinte ez jó minta, és nem csak az e-autó a megváltó, egy Euró 3-as kocsi Euro 6-os hibrid autóra cserélése már nagyon hasznos és jó irány. A Magyar Suzuki az idén ünnepli alapításának és a gyár létrejöttének 35 éves jubileumát. A vállalat 1991 óta a magyar autóipar meghatározó szereplője, az esztergomi gyár a Suzuki Csoport legfontosabb és egyetlen európai termelési központja. Az elmúlt három és fél évtizedben a cég a hazai autógyártás egyik alappillére lett, miközben folyamatosan alkalmazkodott az iparági változásokhoz. Az évtizedek során az esztergomi gyártóvállalatnál magas szintű kompetenciákat és tudást halmoztak fel, elsősorban a mérnöki-, a logisztikai- és az IT területeken. A Magyar Suzuki biztosítja az IT szolgáltatásokat, fejlesztéseket, illetve a 2022 őszén bevezetett Suzuki Connect szolgáltatást egész Európa számára. Az európai jogi és compliance területet is hazánkból koordinálják. Idén is díjat nyert a Suzuki Céginformáció A Magyar Suzuki Zrt.-t 1991-ben alapították, és azóta is a japán anyavállalat egyetlen európai gyártóegysége. A cég partnereinek, beszállítóinak, valamint a 77 tagú országos márkakereskedői hálózatának köszönhetően hozzávetőlegesen 10 ezer munkavállaló megélhetéséhez járul hozzá. Az esztergomi gyár 1992 októberében kezdte meg a termelést. Itt készülnek – immár hibrid változatban is – a Vitara és az új S-CROSS modellek. A vállalat olyan távoli országokba is szállít, mint Mexikó, Új-Zéland vagy Japán. A hazai és nemzetközi piacra készülő gépjárművek gyártásán kívül a társaság importált Suzuki gépkocsik, motorkerékpárok és hajómotorok értékesítésével is foglalkozik. A vállalat a 2024-es adatok alapján az ország 13. legnagyobb árbevételű cége. Régiós piac a hajómotoroké A hajómotoros üzletág évről évre kiemelkedő aktivitással van jelen a piacon és vezető szerepet tölt be a hazai hajózás motorizálásában, 2017 őszétől pedig Magyarországról irányítják az Észtországba, Lettországba, Litvánia, Csehországba, Szlovákiába, Romániába, Szerbiába, Bulgáriába, Montenegróba, Észak-Macedóniába, Boszniába és Albániába irányuló üzleti és kereskedelmi tevékenységeket is. Jelentős szerepet játszik a régió motorkerékpár-kereskedelmében is: az esztergomi központ Magyarországgal együtt összesen tizennégy ország (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Azerbajdzsán, Lettország, Észtország, Albánia) piacát látja el. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A mesterséges intelligencia látványosan fejlődik abban, hogy emberi módon válaszoljon a kérdéseinkre. Az autózásban, a navigációban és a logisztikában azonban a szép válasz önmagában kevés: ott az számít, hogy a javaslat a valóságban is helytálló-e. Egy chatbot magabiztosan megmondhatja, melyik a leggyorsabb út a raktárból az ügyfélhez — de ha közben nem tud a lezárt sávról, a súlykorlátozott hídról vagy az aktuális dugóról, akkor a magabiztos válasz a gyakorlatban félrevezető. Egy modern flottairányító központban a térképi adatok, a járműpozíciók és a forgalmi információk elemzése segíti az MI-alapú útvonaltervezést és döntéstámogatást. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért nem elég, ha az MI „okosan beszél"? A nyelvi modellek a szövegminták alapján találják ki, mi a legvalószínűbb folytatás egy mondatban. Ez kiválóan működik szövegnél, de a térbeli tájékozódás más műfaj: ott nem elég valószínűsíteni, ott pontosan ki kell számolni. Egy útvonalnál nincs „nagyjából jó" válasz — vagy elfér a kamion a kanyarban, vagy nem; vagy nyitva van még a gyógyszertár, mire odaér a futár, vagy nem. Amíg az MI csak beszélgetett velünk, ez nem volt feltűnő. Most viszont egyre több rendszer nemcsak válaszol, hanem cselekszik is helyettünk: útvonalat tervez, megállót választ, feladatot oszt ki. Itt pedig a tévedésnek azonnali ára van — elvétett címek, üresben megtett kilométerek, késedelmes kiszállítások. Hol bukik el a gyakorlatban a térbeli tévedés? Néhány hétköznapi példa jól mutatja, mikor kell az MI mögé valódi adat. Egy elektromos autósnak nem általában „valahol a közelben" kell töltő, hanem olyan, amely az útvonalától tényleg pár percre van, és épp működik is. Egy futárnál az a kérdés, hogy a megálló nem jelent-e fölösleges kerülőt a forgalmi helyzet mellett. Egy teherautónál komoly tét, hogy a tervezett út megfelel-e a súly- és magasságkorlátozásoknak. A szervizháttérben az számít, hogy a legközelebbi szabad technikus menjen ki a helyszínre, manuális egyeztetés nélkül. A flottáknál pedig folyamatosan, sok jármű és szűk időablak között kell újratervezni az útvonalakat, ahogy változik a forgalom. Ezek mind olyan döntések, amelyeknél a „nagyjából" nem elég. Miért a valós adat a kulcs? A megbízható térbeli döntéshez az MI-nek friss, ellenőrzött adatra van szüksége: arra, hogy milyen az úthálózat, milyenek a közlekedési szabályok az adott szakaszon, és épp milyen a forgalom. A lényeg, hogy a térbeli számítást ne maga a beszélgető modell végezze találgatással, hanem valós térkép- és forgalmi adatra támaszkodjon. Így ugyanarra a kérdésre nem háromféle, hangulattól függő választ ad, hanem egyetlen kiszámíthatót. Ráadásul, ha a rendszer pontosan tudja, hová kell fordulnia adatért, kevesebb fölösleges lekérdezést is indít, ami egyúttal gyorsabb és olcsóbb működést is jelent. Miért érdekes ez a hazai cégeknek? A téma közvetlenül érinti a magyar flottakezelőket, logisztikai cégeket, szervizhálózatokat és közlekedésszervezőket. A hazai piacon egyre több MI-alapú vezetéstámogató és önvezető fejlesztés zajlik, és a Bosch budapesti AI Symposiumán bemutatott, az utasbiztonságtól az autonóm vezetésig ívelő fejlesztések is jelzik, hogy a megbízható, valós idejű térbeli adat a járműbiztonság alapja. A flották és a kiszállítással foglalkozó vállalkozások számára a kiszámítható útvonaltervezés kézzelfogható megtakarítás — ugyanaz a logika, amely a hétköznapi navigációban is egyre erősödik, ahogy azt a Google Térkép legújabb, MI-asszisztenssel bővülő frissítése is mutatja. Tágabban pedig a városi közlekedésszervezés felé mutat az irány: a térbeli MI nemcsak a járművekben, hanem a forgalomirányításban is megjelenik, ahol már működik mesterséges intelligencia vezérelte városi rendszer — ezzel a hazai szabályozásnak és infrastruktúrának is lépést kell tartania. A konkrét fejlesztést, amely épp ezt a hiányt célozza, a térkép- és helymeghatározó adatokkal foglalkozó HERE Technologies mutatta be, a Traffic Technology Today beszámolója szerint. A megoldás lényege, hogy a helyalapú kérdéseket valós térkép- és forgalmi adatra váltja át, és csak ez alapján ad útvonalra vagy megállóra vonatkozó javaslatot. A cég termékfejlesztési vezetője, Christopher Handley szerint „az MI le tudja írni a világot, de nem tudja kiszámítani, hogyan működik" — éppen ezt a hiányt akarják pótolni. A vállalat saját közlése szerint adatbázisa több mint 200 országra terjed ki; a megoldás egyelőre nem általánosan elérhető, válogatott partnerekkel indul. A tanulság az autóiparra nézve túlmutat egyetlen terméken. Az MI következő nagy kérdése nemcsak az, hogy mennyire okos a modell, hanem az is, milyen valós adatra támaszkodik, amikor a fizikai világban kell döntenie. A magyar gyártóbázis és beszállítói hálózat számára ez azt jelenti, hogy a térképi, forgalmi és közlekedési adat kezelése legalább annyira meghatározó lesz, mint a hagyományos hardver.   Forrás: Traffic Technology Today — „Here Technologies launches Location Reasoning to ground AI in real-world spatial data"; HERE Technologies sajtóközlemény (2026. május) A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Új Cliot tesztelni mindig örömünnep. Végre újra egy nagy múltú, európai utakra szánt, európai méretű, európai gyártású autót vezethet az ember ebben a mostani bámulatos autóipari átrendeződésben. Az új Clio jelenléte arról mesél, hogy a kisautó kategória bár látszólag tetszhalott, igazából él és virul, ha jól csinálják. Márpedig minden híresztelés szerint a Renault-nak sikerült ebbe a szegmensbe is remekül beletrafálnia, úgyhogy kíváncsi voltam, hogy mire képes a hatodik generációs Clio, ami ráadásul elérhető full hibrid hajtáslánccal, így közvetlen versenytársat állítva a Toyota Yarisnak és az MG 3-nak. Szerencsére hozzánk is az új generációs, 1,8-as hibrid hajtáslánccal érkezett, így nyugodtan nevezhetünk a big block Clionak. Ennek megfelelően eleinte voltak olyan tévképzeteim is, hogy akár oldschool hot hatch dinamikát és hangulatot is várhatok majd az esprit Alpine felszereltségű tesztautómtól. Hiszen annyira adja magát. Eleve gyárilag sportosan domborítottak a küszöbök, amik enyhén a kerekek felé ívelnek, ezzel kiemelve azokat – mint anno a hot hatcheken. Hetyke, sportos, határozott kiállású, szűkre húzott orral és megdöbbentő, látványos mélyítésekkel, törésekkel. Főleg a lámpáknál, amiket csakugyan sikerült újragondolni: lámpabúra helyett látványos műanyag ívek veszik körül azokat elől és hátul egyaránt. Zseniális húzás. Ahogy például az is, hogy még az ajtótámasztó is Renault logó formájúra van öntve. Azért a franciák még mindig tudnak rajzolni, és stílusban, karakterben verhetetlenek, ezt most is leszögezhetjük. Ugyanez igaz a kabinra, ahol úgy tűnik, ugyanazt az elvet követik, amit a Stellantis is egy ideje. Igazából ugyanolyan tapintású elemeket találunk a Clioban, mint például a Rafale-ban, csak más tálalásban. Ugyanaz a klímapanel, ugyanaz a kormány, a bőr és műanyag betétek is ugyanolyan finom tapintásúak. Látszólag messze túlmutat minőségben a kisautó kategórián, de azért itt jobban fészkelődnek az anyagok, egy kicsit több az összecsiszolódó elem, az egyszerű kattanás. Mindezt ügyesen kompenzálja otthonos részletekkel, mint amilyen például a mágnesesen összehajtható pohártartó fedél, vagy a hangulatvilágítás, esprit Alpine szinten ráadásul egy hőtől átégett kipufogóvég színátmenetét kapja a műszerfal betét, ami meglepően menő részlet. Alapáron jár a digitális műszercsoport és az érintőképernyő is a Cliohoz, a mi szintünkön ezek ráadásul kitöltik a műanyag keretet is. Mindkettő remek felbontású, az Android alapú rendszernek köszönhetően gyors és átlátható. A felhasználói felület látványa megint csak túlmutat a kisautó kategórián, ráadásul van tényleges módválasztó és itt is két gombnyomással kiiktathatóak a felprogramozott sofőrsegédek. Méretben nincs nagy meglepetés: elől két felnőtt is épp kényelmesen megfér egymás mellett, hátul pedig korlátozott ugyan a lábtér, de a kategóriának tökéletesen megfelelő. A 310 literes csomagtér sem kirívóan nagy, ellenben bőségesen elég pl. babakocsi vagy villanyroller szállítására is. Egy kellemesen átgondolt méretű autó ez, igazából nagyobb meglepetések nélkül. Az igazi meglepetést, ahogy az elején le is lőttem a poént, a felszín alatt kell keresni. Az új Clio elsők között kapta meg a Renault felfrissített full hibrid hajtásláncát. Nem kis visszhangot keltett szakmai körökben az első, akkor még 1,6-literes E-Tech Hybrid hajtáslánc a maga furcsa kuplung nélküli, körmöskapcsolós váltójával, ahol még a revmatchinghez is külön villanymotort használnak. Nos, máris befutott ennek a technológiának a második generációja, immáron 1,8-as motorral. (Emlékeztetőként: még a leköszönő Clio RS-ben is csak 1,6-os motor volt. Őrület.) Szívó, négyhengeres, 109 lóerővel, négy dedikált fokozattal. A villanyos oldalon egy 49 lovas villanymotort, két fokozatot, és egy 1,4 kWh-s lítium-ion akksit találunk, amit a csomagtartó alá szereltek be. Megtévesztett a körítés. A 156 lóerős rendszerteljesítményből és a még így is csak 1,2 tonnás tömegből arra mertem következtetni, hogy akár váratlanul sportos menetdinamikával is találkozhatok, de ez a gondolat gyorsan le is csillapodott, mert egyszerűen teljesen más ritmusban működik ez a hajtáslánc. Pont akkor veszi el az vezetési élmény élét, amikor megérkezne. Itt a stabilitás és a hatékonyság van fókuszban, noha a 4,5 literes városi, és 5,2 literes autópályás fogyasztástól azért nem dobtam hátast. Ezek az értékek rendben vannak egy kisautótól, de egy ilyen komplex hajtástól azért jobb értékeket vártam volna. Mindig villanyról indul, a gázállásra kevésbé érzékeny, a benzinmotor pedig legtöbbször csak generátorként búg egyhangúan a háttérben. Ha más nem, a futómű mindenképp emlékeztet minket rá, hogy azért ez még mindig egy kisautó, hiszen egyszerű, viszonylag hangos és könnyedén felüt. Egyedül utazva egész kellemes, de telepakolva már nem az igazi. A kormányzás és a gázállás is viszonylag érzéketlen. Mindent összevetve tehát hiába vonzó a körítés, ha a vezetési élmény nem hozza ugyanezt a színvonalat. Lehet, hogy csak én láttam bele többet, de akárkivel beszéltem, elmondta, hogy 8 millióért ez egy kiváló autó lenne. Gyanítom, ezek is fognak fogyni, mármint a 7,8 milliós alapárú változatok. Hibridet 9,8 millióért kapni, ami már eleve némi felárat jelent a többi versenytárshoz képest, de mi csúcsváltozatunk 11,1 millió, aminél azért nagyot nyel az ember. Persze az is biztos, hogy ennyire finom felhasználási élményt és kényelmet eddig még egyetlen Clio sem nyújtott, de én nem biztos, hogy sportos hibridként választanám. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A csörte globális és a kínaiak mindenütt beneveznek a versenyre, ráadásul van egy piac, ahol nem is kell nagyon megfeszülniük a döntőbe jutásért. A háború miatt Oroszországból több márka is kivonult gyártóként, értékesítőként, ráadásul a meglévő járműpark nyugat-európai darabjait is nehéz életben tartani az alkatrész-utánpótlás hiánya és az elmaradó diagnosztikai programfrissítések miatt. Ebből már nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az Audi, BMW és Mercedes luxusmodelljeinek piaci szegmensére azonnal rárepülnek a kínaiak. A legújabb versenyző, a Hongqi Guoya ráadásul nevében is ismerősen hangzik az oroszoknál, hiszen Vörös Zászlót jelent, így valószínűleg még politikai támogatottsága is erősebb a német márkákénál. Igaz, van egy erős hazai vetélytársa, a Made in Russsia Auris, vagyis az orosz protokoll limuzin, ami hivatalos moszkvai adminisztrációs flotta beszállító. Egyébként a Hongqi leginkább a klasszikusok híveit akarja elcsábítani, ezért is jelent meg immár hivatalosan az orosz piacon. Legújabb ajánlata nem a legfrissebb, de a moszkvai utakon bizony annak számít a 2024-es modellévű Guoya luxuslimuzin, ami a legdrágább kínai személyautó a térségben és nem titkoltan globálisan is a 7-es BMW és a Mercedes-Maybach ellen száll harcba a piacon. Karosszériáját a Rolls-Royce korábbi dizájnere, Giles Taylor irányításával rajzolták, ezt sugallja a brutális méretű hűtőmaszk, a retró ihletésű fényszórópár és a motorháztetőbe süllyeszthető embléma, a hátsó világítás leginkább a hagyományos keleti paloták és lampionok formavilágát idézi. A négyszemélyes utastér a legmagasabb szintű és minőségű luxus és kényelem uralkodik: puha Nappa bőrkárpitozás és valódi fabetétek. A középkonzolon 14,2 colos 4K OLED kijelzőjéről arcfelismerő hívja elő a személyre szabott vezetői profilokat és beállításokat. A második sorban a hűthető-fűthető, masszázsfunkciós ülések, pontosabban fotelek zéró gravitációs pozícióba állíthatók. Mindezt 32 hangszórós, 4D-s rezgés visszajelzésű audiorendszerrel. Az alapváltozat hosszú orra alatt 380 lóerős V6-os hibrid hajtáslánc, a csúcsmodellben 4 literes V8-as, 476 lóerős benzinmotor lapul, utóbbival 4,5 másodperc alatt gyorsul százas tempóra. Ebben a kategóriában szinte természetes az úthibákat folyamatosan menedzselő adaptív légrugózás, az agilitást és stabilitást növelő aktív hátsókerék-kormányzás, valamint a négy defekttűrő, öngyógyító, golyóálló abroncs. Az orosz piacon a Hongqi Guoya kétféle felszereltségi szinttel kerül a szalonokba: az ötszemélyes, V6-os motorral szerelt Elegance változat indulóára átszámítva 141 millió forint (391 ezer dollár / 27,7 millió rubel). A négyszemélyes, V8-as Imperial csúcsmodell ára 161 millió forint (447,5 dollár / 31,7 millió rubel). A Mercedes-Maybach modell indulóára a térségben jelenleg 229 millió forint (635 ezer dollár / 45 millió rubel). További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!