A nagy sportesemények logisztikája évtizedek óta fejtörést okoz a rendezőknek, de a tét ma már nem csak a kényelem. Egy zsúfolt metróállomás, egy beszűkülő stadionkijárat vagy egy rosszul ütemezett biztonsági ellenőrzés perceket vehet el, vagy akár emberi életeket is veszélyeztethet. A 2026-os világbajnokság észak-amerikai helyszínein a szervezők ezért a forgalmi és gyalogosáramlási szimulációt állítják a felkészülés középpontjába. A szimuláció előre megmutatja, hol alakulhatnak ki torlódások a stadionok környezetében. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért lett a szimuláció a nagy események kulcseszköze? A közlekedési és gyalogosforgalmi szimulációs rendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak a nagy nemzetközi sportesemények előkészítésében. A digitális modellek segítségével a szervezők előre felmérhetik a várható torlódásokat, tesztelhetik a különböző forgatókönyveket, és javíthatják a közlekedési rendszer ellenálló képességét. A modern szimulációs rendszerek ma már nem csupán a stadionok közvetlen környezetét vizsgálják. A cél az egész utazási lánc modellezése: hogyan indulnak el a szurkolók, milyen útvonalakat választanak, hogyan használják a közösségi közlekedést, mikor érkeznek a beléptetési pontokhoz, és hol alakulhatnak ki szűk keresztmetszetek. Hilary Aylesworth, az Umovity Software (PTV Group) termék- és technológiai vezérigazgatója szerint az ilyen események sajátos kihívást jelentenek. „A nagy sportesemények idején a közlekedési viszonyok gyorsan változnak, ezért a tervezés kiemelt jelentőségű.” — fogalmazott, hozzátéve, hogy a stadionon belül és kívül mozgó tízezrek biztonságos és hatékony továbbjutása a multimodális szimuláció klasszikus alkalmazási területe. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, jól mutatja egy stockholmi példa. Frida Aspnäs, a WSP közlekedési tanácsadója egy közelmúltbeli webináriumon arról számolt be, hogy az aréna környékére és a metróállomásokra készített szimuláció egyik fő tanulsága az volt: a nagy eseményeken több biztonsági ellenőrzési zónára van szükség, különben sorok torlódnak fel. A vizsgálatok nemcsak az aréna környezetére, hanem a metróállomásokra, gyalogos kapcsolatokra és a biztonsági ellenőrzési pontokra is kiterjedtek. A modellek segítségével olyan torlódási helyzeteket is sikerült előre azonosítani, amelyek egy valós esemény során jelentős fennakadást okozhattak volna. Mit tanultak a 2014-es brazil vb-ből? A szimuláció nem csak a látogatói élményt javítja — életet is menthet. A 2014-es brazíliai világbajnokság előtt több stadionnál is gyalogosáramlási és kiürítési szimulációkat végeztek, mert az előzetes számítások szerint a biztonságos kiürítéshez szükséges idő meghaladta a nemzetközi elvárásokat. A tömegszimulációk segítettek azonosítani a kockázatokat, értékelni a biztonsági intézkedéseket és olyan gyakorlati megoldásokat tesztelni, amelyekkel a szükséges kiürítési idő elérhetővé vált. A leglátványosabb eset a legendás Maracanã stadion volt: a szimuláció itt mutatta ki, hogy a kijárati rámpák túl szűkek a várható tömeghez képest. Pontosan az a fajta probléma, amelyet egy valós eseményen már késő észrevenni. Elég a tervezés, vagy a meccsnapon is figyelni kell? A szimuláció elsősorban a felkészülésben segít, a meccsnapon viszont már folyamatos rálátásra van szükség a közlekedési hálózat aktuális állapotára. Ilyenkor a valós idejű forgalmi adatok egészítik ki az előzetes modellezést: a szervezők összevethetik a korábban lefuttatott forgatókönyveket azzal, ami ténylegesen történik az utakon, csomópontokban és közösségi közlekedési kapcsolatokon. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon ugyan nem rendeznek a 2026-os világbajnoksághoz mérhető méretű sporteseményt, a tömegrendezvények közlekedési kihívásai itthon is ismertek. A Hungaroring nagy versenyhétvégéi, a stadionok körüli forgalom vagy a nyári fesztiválok mind olyan helyzetek, ahol a digitális modellezés és a valós idejű adatok egyre nagyobb szerepet kaphatnak a forgalomszervezésben. Az Autószektor több alkalommal is foglalkozott már intelligens forgalomirányítási és előrejelző rendszerekkel, amelyek hasonló szemléletet képviselnek — a cseh Karlovy Vary valós idejű forgalommenedzsmentjétől (Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban) a torlódást fél órával előre jelző brit SCOOT 8 AI-ig (A világ első mesterséges intelligencia által vezérelt városi forgalomirányító rendszere), egészen addig, hogy az AI ma már nem csak figyel, hanem dönt is a közlekedésben (Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását?). A 2026-os világbajnokság így nemcsak sporteseményként, hanem közlekedésszervezési szempontból is fontos tesztnek ígérkezik. A rendező városok tapasztalatai várhatóan a jövő nagy rendezvényeinek és városi mobilitási projektjeinek tervezésében is hasznosulhatnak. Fogalomtár: multimodális szimuláció – több közlekedési mód (gyalogos, autó, busz, vasút, metró, kerékpár) együttes modellezése gyalogosáramlás-szimuláció – a tömegek mozgásának számítógépes vizsgálata rendezvényeken, közlekedési csomópontokban vagy közterületeken evakuációs modell – a létesítmények biztonságos kiürítésének vizsgálatára szolgáló szimulációs eljárás PTV Viswalk – gyalogos- és tömegáramlás-szimulációs szoftver PTV Flows – valós idejű forgalmi adatok elemzésére és megjelenítésére szolgáló rendszer WSP – nemzetközi mérnöki és közlekedéstervező vállalat   Forrás: Traffic Technology International – „Tech Profile: How simulation helps cities deliver safe and seamless mega events" Megjegyzés: Az eredeti cikk egy technológiai profilanyag, amely a nagy rendezvények közlekedési és tömegáramlási szimulációs módszereit mutatja be. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

Konkrétan arra kérik őket, hogy fizessék vissza az évtizedes szolgálatukért kapott bónuszokat. Több alkalmazott azonban most jogi lépéseket tesz ez ellen – írja a Kronen Zeitung. Wolfsburg VW-központ. Fotó: Volkswagen Pénteken a hannoveri Alsó-Szászországi Munkaügyi Bíróság tárgyalja a 25. és 35. munkaévfordulókra járó bónuszokkal (a munkáltató által a rendes fizetésen felül fizetett önkéntes különleges kifizetések) kapcsolatos ügyet, amelyek visszafizetését a Volkswagen követeli alkalmazottaitól. A hűségbónuszokra vonatkozó szabályozás már nem érvényes A "Bild" újság szerint a jogvita a 2025. január 21-én aláírt, módosított kollektív szerződésből ered, amely visszamenőlegesen, ugyanazon év január 1-jétől lépett hatályba. Ez a megállapodás már nem tartalmaz szabályozást a hűségbónuszokra vonatkozóan. Továbbá az ugyanebben az időben aláírt bérmegállapodások alacsonyabb évfordulós bónuszokat írnak elő. A VW akár ötszámjegyű összegek visszafizetését is követeli 2024 decemberében a wolfsburgi székhelyű Volkswagen AG még a régi szabályozás szerint fizetett évfordulós bónuszokat azoknak az alkalmazottaknak, akiket 1990 januárjában vagy 2000 januárjában vettek fel. A Regionális Munkaügyi Bíróság bejelentette: „Miután kifizette a régi szabályozás szerint kiszámított évfordulós bónuszt, a VW AG tájékoztatta a felpereseket, hogy mostantól az új szabályozás hatálya alá tartozik, és a különbözetet vissza kell téríteni.” Egyes esetekben ez meghaladta a 10 000 eurót. Néhány felperes eleget tett a kérésnek, de utána követelte a visszafizetést. Az 1990. vagy 2000. január 1-jén felvett alkalmazottak már megnyerték a perüket a Braunschweigi Munkaügyi Bíróság előtt. Azonban azok a kollégák, akik az adott év január 2. és 21. között csatlakoztak a vállalathoz, semmit sem kaptak. A Regionális Munkaügyi Bírósághoz fellebbeznek a határozat ellen. Vádjuk: a vállalat milliókat akar megtakarítani a hosszú távú alkalmazottak rovására. A tárgyalásra több napos meghallgatásokat tűztek ki.  

A légitársaság erősebb téli szezont tervez Pozsonyban, új járatot indítanak Torinóba is. O’Leary szerint a döntés hátterében az áll, hogy Bécs számukra túlságosan drága lett, részben az európai környezetvédelmi adók miatt. Hozzátette: Szlovákia kedvezményeket adott a díjakból, így Pozsony akár feleannyiba kerülhet számukra, mint a schwechat-i repülőtér. Emiatt a jövőben további járatokkal bővülhet a kínálatuk a pozsonyi reptéren. A Ryanair vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez a repülőtér infrastruktúráját is fejleszteni kell. Mint mondta, a 2027-es nyári menetrend lehetséges újdonságai között szerepel egy Pozsony–Prága járat is. A repülőtér vezérigazgatója, Dušan Novota elmondta: kedden vetették fel a Ryanairnek a prágai összeköttetés ötletét, amelyre a társaság pozitívan reagált. Szerinte a járatnak nagy potenciálja van, és akár már jövő nyáron, vagy még korábban, a téli szezonban is elindulhat. Hozzátette, hogy a Ryanair vagy a Wizz Air lehetne az ideális üzemeltető, mivel az ír társaságnak Prágában is vannak bázisrepülőgépei. Arról egyelőre nincs döntés, hogy az esetleges új járat állami támogatással működne-e – akárcsak a  

Stílusosan, Debrecenben gyártott BMW iX3-asokkal mentünk a BMW Magyarország vecsési központjától Debrecenbe, ráadásul pont azzal az autóval, amellyel megmásztam a Hargitát, és összesen több mint 2300 kiloméren át volt a társam. Kicsit bánt, hogy rögtön el is rontottam a 18,5 kilowattórás 100 kilométerenként fogyasztását (felvittem 19-re), de négy felnőttel, 130-as átlaggal, klímával, széllel szemben nincsenek csodák. Ugyanakkor kisebb csodaként éltem meg, hogy a gyár elnök-vezérigazgatója, a 30 éve béemvés Hans-Peter Kemser mennyire közvetlen a dolgozókkal, az újságírókkal, a pincérekkel, mennyire szenvedélyesen beszél a termékről, az autóról, amit ő maga is használ már hónapok óta. Amikor pedig a tájékoztató helyszíne mellett bepöfögött egy füstös Sprinter (külső karbantartó lehetett, mert bent amúgy minden autó villanyos, még a belső buszjárat is elektromos - német rendszámos - Ikarus, és sofőrje nem állította le rögtön a motort, szinte ugrott, hogy az anomáliát megszüntesse. Ezek után teljesen őszintének vélem azokat a gondolatokat, amelyeket a gyárlátogatás előtt velünk megosztott: „Büszkék vagyunk arra, hogy itt, Debrecenben vált valósággá a neue klasse (a BMW-k új generációja - a szerk.). Munkatársaink elkötelezettsége, elhivatottsága és szakértelme alapvető a siker szempontjából. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk az emberekre, a képzésre és a hosszú távú partnerségekre.” A teljesen radikális, iFactory-nak elnevezett, koncepció alapján felépített debreceni gyár a gyártás jövőjét képviseli: digitalizált, kiemelkedően hatékony, és felelős erőforrás-felhasználás jellemzi - tette hozzá a gyárvezető, miközben fejet hajtott a vállalat kolozsvári fejlesztőközpontjának szakemberei előtt is, akik szintén nagyban hozzájárultak, hogy a debreceni kocsi ilyen jó lett. Elmondta, hogy minden, ami ma a BMW-nél új fejlesztés és innováció, az mind itt van Debrecenben. Legyen szó digitális ikerről, a legmodernebb logisztikáról vagy a legszofisztikáltabb mérési módszerekről. Mi az iFactory? A BMW debreceni gyárának egységei egy teljesen integrált és digitálisan összekapcsolt rendszerben működnek, A gyárat már a kezdetektől a BMW virtuális gyárában tervezték és validálták, lehetővé téve, hogy minden gyártási folyamatot digitálisan szimuláljanak és optimalizáljanak még a fizikai megvalósítás előtt. Ez az úgynevezett „virtual first” megközelítés már az első naptól kezdve stabil és hatékony termelést biztosít, és az autógyártás egy új dimenzióját képviseli. A présüzem kulcsszerepet játszik a magas termelékenység elérésében a globális gyártási hálózatban alkalmazott, egységesített folyamatok és eszközök révén, lehetővé téve a rugalmasságot és az optimalizált kapacitáskihasználást. A karosszériaüzemben közel ezer robot (főként Fanuc és Kuka) működik együtt az egyelőre két műszakban teljesítő dolgozókkal. A festőüzem a hatékonyság és a fenntarthatóság terén az innováció egyik kulcsfontosságú hajtóereje. Kizárólag megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával működik, jelentősen csökkentve ezáltal a szén-dioxid-kibocsátást, miközben fejlett energia-visszanyerő rendszereket, fotovoltaikus energiatermelést és hőtárolási megoldásokat is alkalmaz. Ennek eredményeként központi szerepet játszik a járműgyártás teljes kibocsátási lábnyomának jelentős csökkentésében. A nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelőüzeme a neue klasse integrált gyártási koncepciójának egyik meghatározó eleme - ez területileg a legnagyobb egység, és itt dolgoznak a legtöbben, mintegy ezerötszázan. A debreceni az első a BMW-csoport öt olyan gyára közül világszerte, amely helyben szereli össze a hatodik generációs nagyfeszültségű akkumulátorokat, a helyi gyártás helyi felhasználásra elvnek megfelelően. Ez rövid szállítási útvonalakat, a járműgyártással való szoros integrációt és magas ellátásbiztonságot garantál. A digitalizáció és a gyártósori minőségellenőrzés által támogatott intelligens gyártási folyamatok magas szintű stabilitást és folyamatos termékminőséget biztosítanak. Az akkumulátor-összeszerelés és a járműgyártás közvetlen összekapcsolásával a debreceni gyár új szintet képvisel a hatékonyság és az innováció terén az elektromos járművek gyártásában. Az üzemegységek között teljesen autonóm (önvezető) Still gyártmányú szállító szerelvények közlekednek. Nagyon mókás, ahogy dolgoznak, szerencsére találkoztunk velük. Az energiatárolóegység-gyártás 140 ezer négyzetméteren zajlik, a hengeres cellákat a szomszédos Eve Power és a város másik végén található, szintén kínai CATL szolgáltatja. A 95 ezer négyzetméteren elterülő végső összeszerelés során a teljesen digitalizált folyamatok kiemelkedő hatékonyságot és folyamatosan magas termékminőséget biztosítanak. Érzékelők, kamerák és mesterséges intelligencia teszi lehetővé az automatizált minőségellenőrzést és a valós idejű visszacsatolást a gyártósoron. Ezzel párhuzamosan maguk a járművek is a gyártási rendszer hálózatba kapcsolt elemeivé válnak, amelyek összekapcsolt intelligens eszközök hálózati környezetében adatokat generálnak és osztanak meg. A taktidő két perc, azaz ennyi idő alatt végeznek egy-egy folyamattal a szereldében a dolgozók. Az üzem logisztikai rendszere tovább növeli a hatékonyságot innovatív „ujjszerkezetes” kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészek akár 80 százaléka közvetlenül a gyártósor megfelelő szerelési pontjaira érkezzen, autonóm szállítórendszerekkel és teljes mértékben digitalizált adatintegrációval támogatva. Intelligens gyártás magas fokú digitalizációval A debreceni gyár innovatív technológiák széles körének alkalmazásával új mércét állít fel a fenntartható autógyártás terén a vállalatcsoport globális hálózatában. A BMW-csoport első olyan járműgyáraként, amely normál működés során teljes egészében megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használ, a debreceni gyár fontos mérföldkő a fosszilis energiahordozóktól mentes gyártás felé vezető úton. Ebben kiemelt szerepet játszik a festőüzem, ahol az energiaigényes folyamatok során földgáz helyett villamos energiát használnak, jelentősen csökkentve ezáltal a kibocsátást. Emellett fejlett energia-visszanyerő rendszerek és hőtárolási megoldások is hozzájárulnak a hatékonyság további javításához. Láttuk kívülről is Magyarország legnagyobb és legforróbb jakuzziját, ahol 1800 köbméter 95 fokos tárolnak (130 MWh), hogy a hétvégi leállás után hétfőn legyen elegendő energia a munka indításához a festőüzem klíma- és szellőztetőrendszerének. A gyár területén található fotovoltaikus rendszer (ötven hektár) ugyancsak hozzájárul a megújulóenergia-ellátás biztosításához, valamint tovább mérsékli a gyár környezeti lábnyomát. Ezek az intézkedések mintaként szolgálnak a BMW-csoport többi gyára számára is, és Debrecent az erőforrás-hatékony, jövőorientált gyártás kiemelkedő példájává teszik a vállalatcsoporton belül. A napelemek között juhok legelnek, a méhlegelőn pedig méhek zümmegnek, a telepített miyawaki erdőnek szánt facsemeték körül pedig élénk madárricsaj jellemző. Az energia 25 százalékát a gyár magának megtermeli, a maradékot pedig külső forrásból, de tanusítvánnyal bizonyított zöld forrásból veszi. Az autók hatban százaléka vasúton, negyven százaléka pedig közúton hagyja el a gyárat. A fenntartható jövőt további új projektjek támogatják, hamarosan befejeződik a vákuumlepárlók telepítése a szennyvízkezeléshez, valamint az oldószer-újrahasznosítási program is hamarosan indul. A jövő gyártását emberek alakítják A BMW számára a gyártás jövője mindenekelőtt az emberekre és a tudásra épül. A debreceni gyár több mint 6500 négyzetméteres képzési központja a munkavállalókat, a szakképzésben részt vevő tanulókat és az egyetemi hallgatókat készíti fel a jövő autógyártására. A duális képzés és a gyakorlatorientált tanulási modellek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy már tanulmányaik során valós ipari tapasztalatokat szerezzenek, miközben hosszú távú karrierlehetőségek nyílnak meg számukra a vállalatnál. A „Talent Factory” kezdeményezés ezt tovább erősíti azzal, hogy a résztvevőket közvetlenül valós gyártási projektekbe vonja be. A képzés ezért nem támogató funkcióként, hanem a BMW-csoport üzleti modelljének szerves részeként jelenik meg, és közvetlenül hozzájárul a hosszú távú alkalmazkodáshoz és versenyképességhez. A BMW debreceni jelenlétének egyik legfontosabb pillére a Debreceni Egyetemmel kialakított, folyamatosan bővülő stratégiai partnerség. Ez az együttműködés összekapcsolja az ipari gyakorlatot és az egyetemi tudásbázist, hozzájárulva a jövő szakembereinek képzéséhez. BMW iX3 - új korszak A BMW iX3 sikerét jól mutatja, hogy alig hat hónap alatt több mint 50 ezer megrendelés érkezett európai vevőktől, és a modell nemzetközi elismerésekben is részesült. A neue klasse első modellje több rangos díjat is elnyert, köztük a „Világ Év Autója 2026-ban” és a „Világ Elektromos Járműve 2026-ban” elismeréseket, amelyeket autós szakújságírókból álló nemzetközi zsűri ítélt oda. Emellett a Debrecenben gyártott modellt a 2026-os „Év Magyar Autója” címet is elnyerte, ami tovább hangsúlyozza a régióhoz fűződő szoros kapcsolatát és kiemelkedő terméktulajdonságait. Kép és szöveg: B.Cs./BMW