A beruházások nemcsak a szentgotthárdi gyár működését, hanem a magyar gazdaság gerincoszlopát adó autóipar további fejlesztését hozzák magukkal - írta a bejegyzésben. A miniszter közölte azt is, hogy a szentgotthárdi motorgyár élén hamarosan magyar vezérigazgató fog állni, Mesics Olívia személyében. Szijjártó Péter a posztban felidézte, hogy a szentgotthárdi Opel gyár volt az első nagy járműipari beruházás Magyarországon, 1990 nyarán alapította az Opel a leányvállalatot. Az Opel tulajdonosa ma már a Peugeot, az Opel és Citroen márkákkal fémjelzett PSA-csoport. A vállalat az idén év elején indította el egyik legjelentősebb benzines motorjának gyártását Szentgotthárdon, évi 350 ezer darabos kapacitással. képek: Szijjártó Péter Facebook

Az i30 N és i30 Fastback N után tehát újabb taggal bővül a Hyundai sportmodelljeinek európai választéka. Ahogy a Hyundai egyéb N sportmodelljei, a vadonatúj Hyundai i20 N is nagy motorteljesítménnyel és innovatív menetdinamikai technológiákkal okoz örömöt a sportos sofőröknek. Az orr meghatározó stíluseleme az a megnövelt légbeömlő, amely a turbómotornak, illetve a fékek hűtéséhez szállít friss levegőt. Profilból a 18 colos, egyedi keréktárcsák tűnnek fel; a matt szürke kivitelű kerek N márkajelzésű féknyergeket rejtenek. Szintén egyedi a modell sportos természetét kihangsúlyozó küszöbtoldat. Hátul egy jellegzetes légterelő javítja a leszorítóerőt. A kizárólag a Hyundai N modellekhez megrendelhető Performance Blue fényezés a vadonatúj i20 N esetében opcióként Phantom Black tetőlemezzel is társítható, míg a beltérben piros részletek hangsúlyozzák ki a Hyundai motorsport génjeit. Hogy a rajongók még nagyobb lelkesedéssel várják az i20 N érkezését, a Hyundai az autó kipufogóhangjának egy rövid részletét is közzétette: ebből azonnal kiderül, hogy az i20 N is megörökölte a Hyundai N típusokra jellemző, különleges orgánumot. Az 1,2 tonnás i20 N-t egy 1,6 literes, több mint 200 lóerős benzinmotor hajtja hatfokozatú kézi váltón és önzáró differenciálművön keresztül, a kocsi álló helyzetből 6,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t, a végsebessége 230 km/h.

A tájékoztatás szerint egy személygépkocsi valamivel fél 6 után eddig tisztázatlan körülmények között elütött egy gyalogost az autópálya Szeged felé vezető oldalán a 88-as kilométer közelében. A balesetben a gyalogos férfi a helyszínen meghalt. A helyszínelés miatt lezárták a pályát, ezért a 80-as kilométernél a rendőrök leterelik a forgalmat a 445-ös elkerülőre. A kecskeméti elkerülőn haladva az 54-es számú főúton lehet visszatérni a sztrádára. Az útlezárás miatt az 52-es főútról sem lehet felhajtani az autópályára. Fotó: MTI/Donka Ferenc

Az UAZ család                                                                                     Forrás: Avtoimpex Hárombetűs névadások Volt egy álmunk, Eurázsiát akartuk autóval bejárni. A túracsapatot háromtagúra tervezetük: egy orvos, pontosabban akkoriban még egyetemista, egy versenyzésben jártas autószerelő és egy fotókrónikás. Maximális volt az egyetértés abban, hogy mivel tegyük meg a tizenötezer kilométeres utat: naná, hogy Bodegással. Természetesen nem ez volt a hivatalos neve, de sokan tudták, hogy az UAZ 451-esről van szó. Létezett mikrobusz változat, de nekünk csak furgonra futotta, ebben elfért három fekvőhelynyi pad, némi csomag és tartalékalkatrész. Utóbbiból nem kellett sok, mert megfelelő előkészítés és gondosság mellett az UAZ elnyűhetetlen volt. Már ha nem hajtották száz feletti tempóban, ami igaz volt valamennyi klasszikus szovjet modellre, különösen azokra, melyek az egykori Pobjeda leszármazottai voltak, vagyis a GAZ családból jöttek. Fiatalabbak kedvéért a három betű a Gorkij Autógyár orosz nevének rövidítése volt, ezzel a módszerrel keresztelték valamennyi szovjet járműipari vállalatot, így az Uljanovszk városi UAZ-t is, mely hetven éve ontja az autókat. Mindenre használták, mert mindenhova eljutott                                       Forrás: Avtoexport Katonai helyett polgári célpontok Első modelljük tervdokumentációját Gorkijból, az anyavállalat GAZ-tól kapták, ennek alapján kezdtek 1954-ben az UAZ 69-esek gyártásába, két évvel később már Uljanovszk szakosodott a legendás terepjáró modell mindkét változatára, itt készültek a raj és parancsnoki változatok, ezek gyorsan meghódították 22 ország mezőgazdasági és katonai területét. Egy idő után a piac és a gyár is ráunt a monokultúrára, a katonai megrendelések csökkenésével nagyobb igény mutatkozott egy olyan áruszállító kifejlesztésére, mely a közismerten rossz szovjet utakon és szélsőséges időjárási viszonyok között is megállja a helyét. A 69-es modell fődarabjaira épült az UAZ 451-est 1961 januárjában mutatták be, készült mikrobusz, furgon és platós változat is, aztán következtek a mentő, tűzoltó és műhelykocsi felépítményűek, sőt nyergesvontatók is. Az UAZ első saját fejlesztésű prototípusa                                                      Forrás: UAZ Buhankából soha nem készült elég Népszerűségére jellemző, hogy 1974-ben már a milliomodik Buhanka (magyarul cipó) gördült le a szalagról, több is elkelt volna, mert nagyon autóéhes volt a szovjet piac, de csak ennyit bírt az uljanovszki gyár kapacitása. A 69-es terepjárók és Buhankák népszerűségére és tartósságára jellemző, hogy az egykori Szovjetunió utódállamaikban ma sincs olyan mezőgazdasági, kereskedelmi, vagy ipari vállalkozás, melyben ne lenne egy vagy több. Elpusztíthatatlan és kitartó igáslovak, melyekhez az alkatrészek ma is olcsón beszerezhetők. A prototípusok is csak formájukban különböztek, fődarabjaik alig változtak hatvan év alatt. Talán mostanság várható némi fejlődés, mert műszakilag is megújul az orosz Buhanka. Kétéltű UAZ Jaguar                                                                                        Forrás: UAZ Vörös zászlós Jaguar A szovjet korszakban többszörösen kitüntetett Uljanovszkij Avtozavod ma is a hadsereg stabil beszállítója és érdekes modellek fémjelzik: 1983-ban katonai megrendelésre készült többek között a Jaguar nevű kétéltű terepjáró. 1997-ben jött az UAZ 3160-as, jelentős változást hozott, hogy 2000-ben a Szeversztal tulajdonába került a vállalat, mely abban az évben mutatta be a 3162-est, majd egy évvel később a moszkvai expón a 262-es modellt. Aztán következett az ugyancsak klasszikus fődarabokra épülő Szimbir, Hunter és Patriot, de mindhárom sikere messze elmaradt a 69-estől és a Buhankától. Pedig egy pápamobillá alakított vatikáni rendszámos modell a Netflix sorozatában is szerepelt. Vizsgamunka a művészeti egyetemről                                                               Forrás: MME Irány a hibridfront Többször felmerült a modell megújítása, néhány éve a Moszkvai Művészeti Egyetem egyik hallgatója, Alekszej Bravermana adott be Új Buhanka néven diplomamunkát: a 7-8 személyes mikrobusz változat divatos ruhája biztos sikert ígért, de megmaradt vizsgamunkának. Az uljanovszki gyár ennél szolidabb és célszerűbb megjelenésben bízik, amit az ősszel bemutatott modell is igazol. Az egyetlen hivatalos fotón a szalagról legördülő Buhanka jóval fiatalosabb lett a ráncfelvarrásnak köszönhetően, és jelzi, hogy el kell búcsúzni a klasszikus és nem kevéssé bumfordi karosszériától. Ennél nagyobb változások is várhatók. Arcplasztika után így néz ki a legfrissebb Buhanka                                         Forrás: UAZ Jön a villamos UAZ A 2021-es évre ígérik a teljesen megújult UAZ modellt, melyből lesz hibrid változat is: három éve dolgoznak az uljanovszki fejlesztők a Profi nevű önjáró alvázon. A jekatyerinburgi Innoprom szakkiállításán bemutatott szerkezet a hagyományos benzinmotor mellett elektromos hajtást is kap, hálózatról is tölthető akkumulátorával közel száz kilométeres tiszta villamos üzemmódra képes. Addig is marad az olcsóbb ráncfelvarrás, melyet a tehetséges Andrej Davidov Brada orosz dizájnerre bíztak: az átrajzolt UAZ modellek, így a Buhanka és a parancsnoki 69-es is megőrizte klasszikus formáját és inkább enyhén retrómodell lett. Az új hajtásláncok 2,7 literes benzinmotorjai a Zavolzskiji motorgyárban készülnek, a hatfokozatú kézi és automata sebességváltók a kínai BAIC termékei. A GAZ műveknél már jövőre indul az elektromos GAZelle NN és eNN modellek sorozatgyártása, melyeket a GAZelle Next furgonokhoz hasonlóan a német EFAS céggel fejlesztettek és a szerkezeteket valószínűleg megkapják az uljanovszkijak is. Ritka, de ez is UAZ: terepjáró Astero                                                                    Forrás: UAZ Utóiratnak egy vallomás Fiatalkori nagy kalandunk, az eurázsiai maratoni túra nem valósult meg, mert az 1980-as évek elején szinte lehetetlen volt beszerezni a 15 ezer kilométeresre tervezett expedíció minden területére szóló beutazási és közúti közlekedési engedélyeket. Maradtak az európai utazások, autószerelő barátom Wartburgjával raliversenyre is beneveztünk, közben szerelgettük orvosegyetemista barátunk 100-as Škodáját, mellyel néhány év múlva végzett a rozsda, mi pedig tanulmányainkkal. A GAZ és UAZ terepjárók bírták a kiképzést                                                 Forrás: Avtoexpo