A globális koronavírus terjedésének megakadályozása miatt az észak-amerikai autóipart is leállították két hónapra. Ez készpénzforgalmi válságot okozott számos olyan autóalkatrész-beszállítónál, amelyek nem rendelkeztek elégséges tőketartalékkal. Az európai beszállítók szövetsége, a CLEPA bejelentette, hogy a kis méretű és alulkapitalizált beszállítók csődöt mondhatnak a koronavírus-krízis miatt, mivel ezek a gépjárműgyártók által az első szintű (Tier 1) beszállítóknak fizetett összegektől függnek, akik a válság hónapjaiban vagy tudják fizetni a saját ellátási láncukat, vagy nem. A Ford a második negyedévben 5 milliárd dolláros működési veszteséggel számol és 8 milliárd dollárt égetett el az év első három hónapjában, ám eközben jelentős pénzeszközt fel is halmozott az osztalékkifizetés felfüggesztésével, hitelkeretének lehívásával és a felesleges kötvények eladásával. Stabil pénzügyi helyzete lehetőséget teremtett a vállalat számára, hogy a folyamatos termelés jövőjének érdekében a kulcsfontosságú alkatrészek beszállítóinak időben, sőt idő előtt kifizethesse a számláit. Ennek érdekében a Ford pénzügyi részlege életre hívott egy korai fizetési programot, amelyet a beszállítói lánc vehet igénybe - nyilatkozta Jennifer Flake, a cég szóvivője. Ez az új önkéntes program a Ford beszállítóinak hozzáférést biztosít cash flow-hoz és működési tőkéhez. A program az első tapasztalatok sikeres, a szóvivő azonban azt nem árulta el, konkrétan mely beszállítók csatlakoztak, de azt elmondta, hogy a programban résztvevő beszállítói kört folyamatosan bővítik.

Az immár hagyományosnak tekinthető viadal mind az autósok, mind a motorosok világkupa-sorozatának része lett volna, ám a versenyzők és a szurkolók egészsége megőrzése érdekében a versenyigazgató hosszas egyeztetés után kénytelen volt meghozni a fenti döntést. „Mindent előkészítettünk, de ezt a döntést el kell fogadni és meg kell érteni – az egészség teljes prioriást élvez – nyilatkozta Vlagyimir Csagin, a szervezőbizottság elnöke. – A globális helyzet nagyon érzékeny, és a karantén-intézkedések továbbra is érvényben vannak Oroszország nagy részében. Így pedig lehetetlen előkészíteni és megtartani a viadalt. Nem tehetünk mást, a jövő héten elkezdjük szervezni a jövő évi versenyünket, amely izgalmasabb lesz, mint valaha.” Az Opel Dakar Team párosát, Szalay Balázst és Bunkoczi Lászlót is érzékenyen érintette a verseny törlésének híre, mert bár az idén nem tervezték, hogy rajthoz állnak a viadalon, sosem kellemes rossz híreket hallani egy rendezvényről, amelyhez az embert szép emlékek fűzik. „Nagyon szeretem a Silkway ralit, egyrészt azért, mert lassan tradicionálissá válik, ez lett volna a jubileumi tizedik, másrészt ott értük el az egyik legjobb nemzetközi eredményünket: 2012-ben másodikok lettünk – mondta Szalay Balázs. – Mindig is úgy gondoltam, hogy ez egy nagyon jó verseny, amely hosszú távon akár a Dakar konkurenciája is lehet a táv és az érintett országok miatt. Sajnálom, hogy az idén elmarad, de megértem a döntést: a motorsport helyzete globálisan nagyon instabil lett a járványhelyzet miatt, amelyet a versenyzők és a rendezők egyaránt megsínylenek. Ám bízom benne, lesz még alkalom, hogy ott legyünk a Silkway rali rajtjánál.” 

Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a flottakezelésben piacvezető LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik. Milyen adatokat gyűjtenek az okosautók? Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is. Illusztráció: LeasePlan Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát. Féltjük az adatainkat Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák. Ki rendelkezik az adatok felett? Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat.  Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban. „Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

 A társaság szerdán kiadott jelentésében megerősítette korábban közölt adatait, amelyek szerint a kamat- és adófizetés előtti eredménye (EBIT) az idei első negyedévben mínusz 1,2 milliárd euró volt. A veszteség így csaknem megnégyszereződött az egy évvel korábbi 336 millió euróhoz képest. A bevétel 6,4 milliárd euró volt, 18 százalékkal süllyedt az egy évvel korábbi 7,8 milliárd euróhoz viszonyítva. Európa második számú légiközlekedési vállalkozása a január-márciusi időszakban 21,8 millió utast szállított, ami 26,1 százalékos csökkenés éves összevetésben. A teherszállítási üzletág teljesítménye 15 százalékkal csökkent. A második negyedévben a világjárvány elmélyülésével a több légitársaságot összefogó vállalatcsoport válsága is egyre súlyosabb lett. Adataik szerint az utasok száma áprilisban 98,1 százalékkal csökkent márciushoz képest. A kereslet zuhanására a kínálat 96 százalékos csökkentésével reagáltak. A 135 ezer dolgozó közül 87 ezret rövidített munkaidőre állítottak át. A 763 repülőgépből álló flottából 700-at ideiglenesen kivontak a forgalomból. (a kép illusztráció) A társaság szerint a mélyponton már túl vannak, de a kilábalás hosszú lesz. A kínálatot fokozatosan bővítik, a járvány előtt tervezett menetrendhez viszonyítva szeptemberben már a tengerentúli célállomások 70 százalékára és a kontinensen belüli célállomások 90 százalékára indítanak járatokat. Azonban a 700 leállított repülő közül 2021-ben is parkol még 300, 2022-ben pedig 200 gép áll majd a parkolópályákon. A válság 2023-ban érhet véget, de 100 gépet végleg ki kell vonni a forgalomból. A csoporthoz a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines diszkont légitársaság tartozik. Valamennyi vállalatnál átalakítási, költségcsökkentési programokat indítanak. Az Austrian Airlines-nál a flotta 20 százalékát felszámolják és megszüntetik minden ötödik munkahelyet, a Brüssels Airlines flottáját 30 százalékkal, az alkalmazottak számát 25 százalékkal csökkentik. (a kép illusztráció) A csoport légitársaságai tavaly 145 millió utast szállítottak, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Lufthansa Group így az ágazat második legnagyobb szereplője volt a Ryanair ír diszkont légitársaság után, amelynek 152 millió utasa volt 2019-ben. A koronavírus-járvány miatti válságot a német állam támogatásával próbálják átvészelni. A május végén kötött megállapodás szerint az állam 6 milliárd euró tőkével beszáll a cégcsoportba, és további 3 milliárd euró hitelt is biztosít. Az Európai Bizottság az Európai Unió versenyjogi hatóságaként néhány résidő (slot) feladásához kötötte a támogatás engedélyezését a két fő németországi bázison, a frankfurti és a müncheni nemzetközi repülőtéren. A társaság elfogadta a feltételt. (mti)