Ez még kínai viszonylatban is elképesztő tempónak számít. Az ötezredik töltőt egy gyorsforgalmi út mellett létesített Kanszu tartományban, mindössze 27 nappal a Flash Charging China program részeként indított hálózatépítési projekt kezdete után. A BYD villámtöltő-hálózata így már 297 városban érhető el Kína-szerte, és kifejezetten a nagy teljesítményű, rendkívül gyors töltési technológiát alkalmazó járművek energiaellátását szolgálja.  A második generációs, rövid töltési ciklusra optimalizált Blade Battery öt perc alatt képes tízről hetven százalékra feltölteni az akkumulátort normál hőmérséklete, míg a tízről 97 százalékra történő töltés körülbelül kilence percet vesz igénybe. Extrém hidegben, mínusz 30 °C-on a 20 és 97 százalék közötti töltési idő nagyjából 12 perc, vagyis mindössze három perccel hosszabb, mint normál körülmények között. A új Blade Battery fejlesztése során a BYD komoly tartóssági teszteknek vetette alá az energiatároló rendszert: 500 villámtöltési ciklus után sem gyulladt ki az akkumulátor még tűszúrás esetén sem. A vállalat ennek megfelelően élettartam-garanciát vállal a cellákra. A villámtöltő állomásokat praktikus kialakítással látták el: a körülbelül két kilogrammos, felfüggesztett töltőkábel megakadályozza, hogy a csatlakozó a földre kerüljön, így tisztább marad és könnyebben használható. A rendszer automatikus számlázást és plug-and-charge működést kínál. A hálózat bővítése rendkívül gyors ütemben zajlott, különösen március végén, amikor a BYD kiemelt célként jelölte meg, hogy 2026 végére húszezer villámtöltő állomást létesít országszerte. A program a városi telepítések mellett jelentős hangsúlyt helyez az autópályákra telepített nagy teljesítményű töltőközpontokra is. A villámtöltésre épülő infrastruktúra fejlesztése egybeesik a kínai elektromosjármű-ipar szélesebb trendjeivel, ahol egyre nagyobb a fókusz a nagy teljesítményű, közvetlen egyenáramú töltési megoldásokon. Elemzések szerint a BYD tervezett hálózata a közeljövőben jelentősen meghaladhatja a Nio és a CATL akkumulátorcsere-hálózatainak összesített kapacitását. Eközben más kínai gyártók megawattos töltőrendszereket fejlesztenek, ami tovább erősíti a versenyt a nagy teljesítményű gyors­töltés piacán.  

Az elektronikus útdíjszedés az elmúlt két évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül. A kamerarendszerek, az automatikus rendszámfelismerés (ANPR) és a fedélzeti egységek (OBU-k) együttesen biztosítják, hogy a díjköteles útszakaszok használatáért mindenki fizessen. Csakhogy „mindenki” a gyakorlatban soha nem jelent százszázalékos lefedettséget. Piszkos, sérült vagy részben takart rendszámtáblák, nem szabványos kameraszögek, forgalmi takarások – a legjobban teljesítő rendszereknél is marad egy bevételrés, ami éves szinten milliárdos nagyságrendű összeget jelent az üzemeltetőknek. A Kapsch TrafficCom, az osztrák közlekedéstechnológiai óriás erre a problémára adott választ 2026 márciusában Amszterdamban, a világ egyik legjelentősebb közlekedéstechnológiai kiállításán. Hogyan működik a jármű-ujjlenyomatozás? A HoTCap – a Holistic Toll Capture, vagyis holisztikus útdíj-rögzítés rövidítése – nem egyszerűen egy újabb kamerafejlesztés. A rendszer lényege, hogy nem kizárólag a rendszámtáblára hagyatkozik az azonosítás során, hanem az egész járműről készít egy egyedi digitális lenyomatot. Az AI-algoritmus a jármű alakját, színét és átfogó vizuális jellemzőit elemzi, és ezekből épít fel egy összetett, megbízható azonosítási profilt. Ez azt jelenti, hogy akkor is képes felismerni és nyomon követni egy járművet, ha az egyes kamerák csak hiányos vagy rossz minőségű képet rögzítenek. Markus Russold, a Kapsch TrafficCom útdíjfizetési ágazatának üzletfejlesztési alelnöke az Intertraffic előadásán egy életszerű helyzetet mutatott be a működés szemléltetésére. A bemutatott példában egy jármű négy kamera előtt haladt el egymás után: az első kamera leolvassa a rendszámot, de egy karaktert csak bizonytalanul tudta felismerni; a második részben takart képet rögzített; a harmadik elé egy másik jármű állt be teljesen; a negyedik viszont tisztább felvételt készített. A HoTCap mindezen adatpontokat egyetlen tranzakciós rekorddá fűzte össze. „Mindezek a rögzítések együtt alkotják az ujjlenyomatot” – fogalmazott Russold – „ez a kulcsfontosságú, működést lehetővé tevő technológia.” Hátborzongatóan innovaív a Kapsch most bemutatott megoldása Nem lecserélni, hanem ráépíteni A HoTCap egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a meglévő útdíjrendszerek kiváltására készült, hanem azok fölé épülő, mesterséges intelligenciával működő kiegészítő rétegként funkcionál. Russold hangsúlyozta, hogy a jelenlegi útdíjrendszerek megbízhatóan és pontosan működnek, de a tökéletesség soha nem érhető el teljesen, és éppen ezt a maradék bevételrést szeretnék csökkenteni. A rendszer hardverfüggetlen: működik a meglévő kamerainstallációkkal, legyen szó portálra vagy oszlopra szerelt egységekről, és ezeket szabadon kombinálni is lehet. Ez védi a korábbi infrastrukturális beruházásokat, miközben javítja az összteljesítményt. Fontos kiemelni, hogy a HoTCap nem konkrét, egyedi azonosítókat keres a járműveken – például karcolásokat vagy sérüléseket –, hanem az általános vizuális karakterisztikát (forma, szín, típus) elemzi. Ez biztosítja, hogy az új és a régebbi járművek esetében egyaránt konzisztens teljesítményt nyújtson, és ne függjön az egyes járművek pillanatnyi fizikai állapotától. Samuel Kapsch, a cég operatív igazgatója az Intertraffic standján az új technológia bemutatásakor a vállalat stratégiai irányát is kijelölte: az infrastruktúra-könnyű megoldásokban gondolkodnak. Szerinte minden infrastrukturális elem, amit eltávolíthatnak, pozitív hatással van a karbantartási költségekre és a kockázatokra, és a hangsúlyt magára a technológiára, az algoritmusokba vetett bizalomra kell helyezni. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer 2013 óta működik, és a 3,5 tonna feletti járművek számára biztosít megtett úttal arányos díjfizetést a kijelölt autópályákon, autóutakon és főutakon. A rendszer az uniós technológiai előírásoknak és az EETS (Európai Elektronikus Útdíjszedési Szolgáltatás) irányelveinek megfelel, de – mint minden hasonló rendszer esetében – a gyakorlatban a díjfizetés elkerülése nem ismeretlen jelenség. A piszkos vagy szándékosan manipulált rendszámtáblák, a nem szabványos kameraszögekből adódó olvasási hibák, vagy éppen a nagy forgalomban előforduló takarások itthon is bevételkiesést okoznak. Egy olyan kiegészítő AI-réteg, mint a HoTCap, a magyar útdíjrendszer számára is releváns fejlesztési irányt jelölhet ki. A meglévő infrastruktúra megtartása mellett a mesterséges intelligencia ráépítése jelentősen növelheti a rendszer hatékonyságát anélkül, hogy a teljes kamerarendszert le kellene cserélni. Ráadásul az Európai Unió egyre határozottabban tolja a tagállamokat a távolságalapú, kibocsátásfüggő útdíjszedés irányába, ahol a pontos járműazonosítás és -osztályozás kulcskérdés. Az AI-alapú jármű-ujjlenyomatozás ehhez a trendhez tökéletesen illeszkedik, és a magyar közlekedéspolitika számára is tanulságos, hogy a globális piacon milyen irányba fejlődnek az útdíjtechnológiák. Az Intertraffic Amsterdam 2026 – ahol a Kapsch a HoTCap világpremierét tartotta – egyébként összességében is az AI közlekedési térnyerését demonstrálta. Ahogy az Autószektor korábbi tudósításaiban is bemutattuk, a mesterséges intelligencia az ITS-szektorban nemcsak kiegészítő funkcióként jelenik meg, hanem egyre inkább döntéshozó és rendszer-optimalizáló szerepet tölt be, legyen szó forgalomirányításról, sebességmérésről vagy éppen útdíjszedésről. Fogalomtár ANPR (Automatic Number Plate Recognition): Automatikus rendszámfelismerő technológia, amely kamerák segítségével olvassa le és értelmezi a járművek rendszámtábláit. Az útdíjszedés és a forgalomellenőrzés egyik alaptechnológiája. MLFF (Multi-Lane Free Flow): Többsávos szabad áramlású útdíjszedés, ahol a járműveknek nem kell lassítaniuk vagy megállniuk a fizetéshez – a rendszer menet közben azonosítja őket. ITS (Intelligent Transportation Systems): Intelligens közlekedési rendszerek, amelyek technológiai eszközökkel (szenzorok, AI, kommunikáció) javítják a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és fenntarthatóságát. EETS (European Electronic Toll Service): Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás – az EU-s irányelv, amely egységes keretrendszert biztosít az elektronikus útdíjszedési szolgáltatásokhoz a tagállamok között. Kapcsolódó Autószektor cikkek Az AI közlekedési szerepvállalásáról és az Intertraffic 2026 újdonságairól részletesen írtunk a Az AI már nem csak figyel – dönt is: 15 innováció, amely átírja Európa közlekedését című cikkünkben, ahol a díjátírást az Intertraffic Awards döntőseinek kontextusában is megvizsgáltuk. A mesterséges intelligencia ITS-szektorbeli térnyerését átfogóan elemeztük a Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását? cikkben, ahol a rendszámfelismerés és az edge-AI forgalomirányítási alkalmazásait vizsgáltuk. A távolságalapú útdíjszedés jövőjéről és az elektromos autók díjfizetési kérdéseiről a Vége az ingyenes gurulásnak: kilométeradó jön a villanyautókra című cikkünkben írtunk, amely rávilágít, miért válik egyre fontosabbá a pontos járműazonosítás az útdíjfizetési rendszerekben.   Forrás: Traffic Technology Today – Kapsch’s HoTCap AI vehicle-fingerprinting to close toll enforcement gap Képek: Traffic Technology Today, Kapsch

Az autókat dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere és dr. Tarcsa Csaba r. vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes adta át ünnepélyes keretek között április 1-jén, a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti központjában. A rendőrség napi tevékenységében a gyors reagálás, a szolgálati feladatok biztonságos ellátása, valamint a logisztikai tevékenység hatékony végrehajtása alapvető fontosságú. Ennek egyik meghatározó pillére a gépjárműállomány folyamatos fejlesztése és szinten tartása. A rendőrség jelentős járműbeszerzése során a bűnügyi és ügyintézői feladatok ellátására 30 darab Skoda Fabia, 62 Skoda Octavia, valamint 7 Suzuki Vitara típusú autót állítottak rendszerbe. A közrendvédelmi és közlekedésrendészeti feladatok végrehajtását további 30 Skoda Octavia kombi, 120 Volkswagen Caddy, valamint 20 Suzuki Vitara járőrgépkocsi segíti. A Volkswagen Caddy-k beszerzése lehetővé teszi, hogy országosan minden balesethelyszínelő szolgálat új, a speciális feladathoz igazodó felszereltségű kocsival végezhesse munkáját. A járművek üzembiztonságának fenntartása érdekében öt évre, vagy 200 000 kilométer futásteljesítményig érvényes, teljes körű szervizcsomag és öt év teljes körű garancia biztosított. A beszerzés összértéke 4,099 milliárd forint, az öt évre szóló szervizcsomag értéke 1,872 milliárd forint, így a teljes beruházás értéke eléri az 5,972 milliárd forintot. A gépkocsik a kötelező műszaki és biztonsági felszereltségen túl „rendőrségi alapfelszerelés” csomagot is kaptak, amely többek között parkolóradart, Bluetooth kihangosítót, 12 voltos csatlakozókat, valamint a motort védő alsó burkolatot tartalmaz. Az újonnan beszerzett járművek hosszú távon is hozzájárulnak a rendőrségi feladatok magas színvonalú ellátásához, támogatva ezzel a szolgálat hatékonyságát, valamint korszerű munkakörülményeket biztosítanak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BRFK motoros járőrei közül Bercsényi László r.törzszászlós beszélt arról, hogy a mellény pontosan milyen védelmet nyújt, és milyen algoritmusokkal dolgozik. A törzszászlós elmondta, hogy ők összesen 30 darabot kaptak az alosztály részére. Megtudtuk továbbá, hogy a légzsákos védőmellény lényegében ugyanazon az elven alapul, mint az autók légzsákja, csak testen viselhető formában. Egy beépített gyorsulásmérő és mozgásérzékelő szenzorok figyelik a mozgást. Ha hirtelen lassulást, borulást vagy ütközést érzékelnek, automatikusan aktiválják a rendszert. A szén-dioxid palack szelepe működésbe lép, a mellény felfújódik és kb. 5 perc múlva enged le teljesen. A nyaknál lévő rész fixre rögzíti a nyakat, meggátolja az ostorcsapást (a fej hirtelen előre-hátra vagy oldalra csapódását) és a bukósisakot befeszíti a fejen. Komplex védelmet nyújt, amihez egy beépített protektor is hozzájárul. Nevéből adódóan (Helite E-Turtle) teknőspáncélként óvja a felsőtest legfontosabb részeit – különösen a gerincet, a mellkast, a bordákat és a nyakat –, így hatékonyan csökkenti a súlyos sérülések kockázatát. Amitől még nagyobb biztonságban tudhatják magunkat a mellény által a motoros rendőrök, az az a tudat, hogy a veszély felismerését követően kevesebb mint 0,06 másodperc alatt reagál. Ez a gyors reakcióidő kulcsfontosságú, mert egy baleset során a kritikus sérülések gyakran néhány tizedmásodperc alatt következnek be. A légzsákos védőmellény tehát nemcsak passzív védelmet biztosít, mint a hagyományos védőfelszerelések, hanem aktívan hozzájárul a baleseti következmény súlyosságának csökkentéséhez. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!