Egy 3-as BMW (E36) kupé mellett elhaladva a SIGMOID típusú rendszámleolvasó szoftver azt jelezte, hogy a BMW rendszáma egy Fiat Cinquecentóra való. Többszöri ellenőrzés után bizonyossá vált, hogy az autón rendszámcsere történt, tehát megváltoztatták a jármű egyedi azonosító jeleit, azaz bűncselekmény történt.A Büntető Törvénykönyv erről így rendelkezik:„Btk. 277/A. § (1) Akia) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít,b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”Az AUTOVADASZ.EU munkatársa értesítette a rendőrséget. Az autót a helyszíni szemle után a BRFK telephelyére szállították. AUTOVADASZ.EU

Szerzők: Boda András-Boros JenőAlighanem bonyolultsága miatt okozott zavart az autójavító ágazatban az az idén hatályba lépett olajkereskedelmi jogszabály, melyet sokan félreértettek: autószerelők tucatjai vélték úgy, hogy a feltételeknek többségük nem tud megfelelni, így többszázezres büntetést kockáztatnak, végeredményben veszélybe kerülhet egzisztenciájuk. A jogszabály azt írja elő, hogy a motorolaj forgalmazásához ötmillió forintos jövedéki biztosítékot kell letenniük az érintetteknek, a termékek tárolása pedig csak egy legalább ötven négyzetméteres külön raktárban oldható meg. A pénz és raktár előteremtésére ráadásul kezdetben alig egy hónapot adtak csupán. „Azt hittem, lehúzhatom a rolót, hiszen ezeket az előírásokat biztosan nem tudtam volna teljesíteni, nemhogy ötmillióm nincs, még a külön raktárt sem tudtam volna kialakítani. Az a szerelő viszont meghal a piacon, aki épp olajcserét nem tud vállalni” – fogalmazott érdeklődésünkre egy autószerelő, és hozzátette:„Mit ne mondjak, megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy jó néhány kollégámhoz hasonlóan félreértettem a szabályozást, mivel csak nagykereskedőkre vonatkozik a szigorítás.”          Az adózatlan olajimport ellen               A szigorítást az indokolta, hogy 2004 után jelentős méreteket öltött a kenőanyagok feketekereskedelme. A határok megszűnése kiskapukat nyitott: ha valaki kiment egy furgonnal Bécsbe vagy mondjuk Pozsonyba és ott vette meg az olajat, akkor a kenőanyagokra kivetett termékdíjat és ÁFÁ-t is megspórolhatta. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek: 2003-ban hivatalosan 80 ezer tonna kenőanyagot forgalmaztak itthon, 2005-ben viszont már csak 62 ezret – mivel a kereslet nem csökkent, joggal feltételezhető, hogy a különbséget, 18 ezer tonnányi olajat „becsempésztek. A hazai kenőanyagigény becslések szerint jelenleg is évi 75-80 ezer tonna, s 2013-ban már mintegy 30 ezer tonna adózatlan áru érkezett Magyarországra. (Szakértők szerint mai árakon számolva literenként körülbelül 200-300 forint előnyt jelent, ha valaki nem fizet termékdíjat és ÁFÁ-t.) Mindezek miatt a Magyar Ásványolaj Szövetség kezdeményezte a szigorítást. Ebben pedig partner volt az állam: a szövetség becslése szerint ugyanis a be nem fizetett termékdíj és ÁFA évi mintegy 10 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoz.Az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke, Knezsik István elmondta: mivel nem csökkent a 3,5 milliós hazai gépjárműpark mérete, indokolatlan, hogy a kenőanyag-fogyasztás, legalábbis látszólag, több ezer tonnával csökkenne. Knezsik kiemelte: nemcsak költségvetési és piaci, hanem műszaki és közlekedésbiztonsági szempontból is kockázatos az illegális, többnyire hamisított olajok felhasználása, hiszen balesetet is okozhat az, ha például autópálya-tempónál leáll a motor a rossz minőségű és számla hiánya miatt reklamálhatatlan hajtómű vagy sebességváltó olaj miatt.Az új törvény alapján 2014. január 1-jétől bármely kiszerelésű kenőolaj és kenőanyag belföldi kereskedelme (nagykereskedelme), export, import, illetve közösségi kereskedelme jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. Ennek az engedélynek feltételei közé tartozik az 5 milliós a jövedéki biztosíték, valamint a telephelyenkénti 50 négyzetméteres raktárhelyiség.Hivatalos véleménySuller György Attila őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője a korábbi félreértések kapcsán érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „Fontosnak tartom tisztázni, hogy jövedéki szempontból végfelhasználónak minősül az az autószerelő műhelyt üzemeltető, aki a kenőolajat a szervizben a javítási munka során használja fel, és az általa elvégzett munkáról (pl.: kenőolaj cseréje), mint szolgáltatásról állít ki számlát. A végfelhasználót pedig jövedéki típusú kötelezettség nem terheli.”Noha az autószerelő-vállalkozások többségénél fellélegezhetnek, továbbra is akadnak olyan cégek, amelyeket nehéz helyzetbe hoz az új jogszabály. Mivel szokás szerint rohamtempóban nyújtották be és fogadták el a tavaly november 29-án megjelent jogszabályt, irreálisan rövid, egy hónapos határidőt adtak az érintett cégeknek az engedélyek beszerzésére. Ezt a NAV sem cáfolta, és kérdésünkre közölték: az, aki engedélykérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, tevékenységet az elbírálásáig folytathatja.További gondot okoz, hogy van olyan szegmense az ágazatnak, amelynek szereplői furcsamód kiskereskedőként is nagykereskedőnek számítanak. Vannak olyan kenőanyagok, például a hibrid autókhoz használhatók, amelyeket az olajtársaságok nem értékesítenek kereskedelmi forgalomban, csak a gyártónak küldik, azok pedig szétosztják a márkakereskedőknek. Ebben az esetben pedig több márkának is jövedéki engedélyre van szüksége, vagyis le kell tennie a biztosítékot, új raktárat kell építenie és az új rendszerrel jelentős informatikai többletköltséggel is számolnia kell a jövedéki bevallás miatt.Életszerűtlen helyzet „Bár eredetileg a hivatalos autóipari és olajipari szereplők, illetve az ellenőrzött forrásból vásárolni kívánó ügyfelek védelmében született a szigorítás, sajnos az új jogszabály életszerűtlen helyzeteket és veszteséget eredményez a BMW Magyarországnak és márkakereskedéseinek – tájékoztatta lapunkat Gombos Zoltán vevőszolgálati vezető, aki szerint  a hatályba lépett változat nincs tekintettel az autógyári saját olajtermékekre és bizonyos márkák esetében elterjedt használatukra.– A NAV munkatársai készségesek és megértőek voltak, így bízunk benne, hogy a jogszabályt mielőbb felülvizsgálják és véget vethetünk annak az ügyfelek, importőröknek és az államnak egyaránt kedvezőtlen állapotnak, amelyben le kellett állítanunk a sajátmárkás kenőolajaink, váltóolajaink és egyéb kemikáliáink forgalmazását. Tekintve, hogy ezeket a bizonyos esetekben más olajjal nem pótolható termékeket sem mi, sem márkakereskedéseink nem tároljuk, csak tovább értékesítjük, a raktározási és készletnyilvántartási előírások betartása nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető, miközben a kinevezett raktárakban egy csepp olajat sem fogunk tárolni. Mint importőr, ez még megoldható, de egy márkakereskedés esetében már korántsem, miközben az ügyfél csak abban az esetben számít végfelhasználónak, ha az olajat a szervizben töltjük be autójába, de ha a flakonos kiszerelés vásárlását választja, a márkakereskedő máris viszonteladónak minősül, regisztrációs kötelezettséggel, hiszen nem zárható ki, hogy a vásárló a szervizből távozva a flakont továbbértékesíti. Csupán ezen elvi lehetőség miatt külön raktárt és nyilvántartást fenntartani, illetve a terméket maguk felhasználni kívánó ügyfeleket elküldeni egyaránt abszurd. Szintén nehezen értelmeztük, hogy a tavaly november 29-án megjelent jogszabály 30 napos elbírálással számolt, miközben idén január 1-jén lépett hatályba – mondta Gombos Zoltán.Originalöl márkanév        Akad azonban olyan cég is, amely a nehézségek, az idő rövidsége ellenére felkészült a változásokra. A Mercedesnél érdeklődésünkre ezt közölték: tavaly csak akkor importált és forgalmazott Mercedes-Benz Eredeti Alkatrész márkanév alatt gyári kenőanyagokat a német márka magyarországi képviselete, ha nem létezett alternatív termék a piacon. Idén akarták elkezdeni a „Mercedes-Benz Originalöl” importját és forgalmazását, így részben az eddigi olajimport fenntarthatósága, részben a tervezett bővülő import miatt a szükséges engedélyt időben „megigényelték.” A cég egyébként azért döntött az új, saját termékcsalád piaci bevezetése mellett, mert az utóbbi években az utángyártott, ám nem megfelelő minőségű alkatrészekhez hasonlóan az illegális olajokat is a gyárihoz megtévesztően hasonló csomagolásban kínálták a piacon.Forrás: Népszabadság

Szerző: Jámbor GyulaMinden autóvásárlónak meg kell fizetnie január 1. óta a vagyonszerzési illetéket, függetlenül, hogy Magyarországon vagy külföldön vásárolta. A legalább 20, de akár százezer forintos többlet teher a jármű motorjának a teljesítményével egyenesen, életkorával fordítottan arányos. Az új és a használt magyar rendszámmal rendelkező autók vásárlóit nem érinti a változás, nekik már eddig is be kellett fizetni a vagyonszerzési illetéket. Hasonlóképpen nincs változás akkor, ha legális kereskedő cég a vevő, amely Magyarországra hozta a járművet, honosította, forgalomba helyezte, és eladta a vásárlónak.A felvétel illusztrációFojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke szerint a 70 ezer darab külföldről behozott használtautó közül mintegy 15 ezer cserélt ilyen módon gazdát tavaly. Az érdekképviselet vezetője ötezerre becsülte azoknak a magánszemélyeknek a számát, akik saját célra hoztak be külföldről egy-egy használt autót. A fennmaradó mintegy ötvenezer importjármű nem legális körzeműködők, köznyelven nepperek révén került be az országba – mondta Fojt Attila. Ők december 31-ig megtakaríthatták a vagyonszerzési illetéket, mert kettős szerződést alkalmaztak.Az első, legális szerződésben maguk vásárolták meg a járművet, majd az esetek döntő többségében hamisítottak egy másodikat, amelyben a vevő adatai helyére egy magyarországi magánvásárlóé került. Papíron a hazai magánszemély lett a vevő, ezért megillette az mentesség. Az MGOE elnöke szerint az új szabályzás azzal, hogy kiterjeszti a fizetési kötelezettséget, bezár egy kiskaput, és becslése szerint 10 százalékkal csökkenti majd az országba érkező 15 évnél idősebb személyautók számát.A nepperek által behozott járművek ugyanis jellemzően az ezredforduló előtt kerültek forgalomba, áruk pedig félmillió forint körül alakul. A vagyonszerzési illeték átlagosan 30-50 ezer forintos összege tehát akár tíz százalékkal megdrágíthatja az érintett járművek árát, ami ebben az árérzékeny szegmensben visszatartó erő. Kérdésünkre, hogy az MGOE együttműködött-e a törvénymódosítást előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztériummal, Fojt Attila úgy válaszolt, jelezték a problémát a szaktárcának.A roncsimport visszafogása nyilvánvalóan nincs ellenére az autóimportőröknek, hiszen 2013-ban csak 56 ezer újautót értékesítettek, míg 70 ezer használt érkezett az országba. Úgy tudjuk, az Autós Nagykoalíció nem lobbizott ebben az ügyben a kormánynál, de az MGE örömmel nyugtázta, hogy idén januárban az eladott darabszám (4374) 19,7 százalékos növekedést jelez a tavalyi hasonló adathoz képest a személyautók, 32,9-t (873) a kishaszon járművek esetében.Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 02.04- számában