Megfigyeltem az alkalmazott jelzéseket, illetve azt is, hogy a többi jármű mikor, hol, milyen kapcsolatba lép a bicajosokkal. Ezeket a tapasztalataimat szeretném megosztani, kihangsúlyozva, hogy a kritikáim nem egetverő hibákra alapszanak, inkább csak észrevételek, amiből mind a közlekedőknek, mind pedig az utak kezelőinek érdemes okulni. Induljunk! A Deák tér felé érkezve a kerékpárosok egy rövid szakaszon az autóbusz-sávon haladhatnak, amelyet a közúti jelzések megfelelően jelzik is. Sőt, mivel a buszsávon történő kerékpáros közlekedés nem veszélytelen, ezért ezt még pirosra festett útburkolattal is megerősítették. 100 méteren belül azonban a buszsáv megszűnik, azok a szegény kerékpárosok, akik egyenesen kívánnak menni, máris bajban vannak. Mert, vagy bennmaradnak a buszsáv folytatásaként kijelölt jobbra kanyarodó sávba, amelyből értelemszerűen jobbra kell kanyarodni minden járműnek, vagy bejönnek a belső sávba, amely ugyan szabályos, de korántsem veszélytelen művelet. Ráadásul, ha az utolsó pillanatban cselekednek így, akkor még a záróvonalat is át kell lépniük, ami ugye kerékpárosok számára is érvényes közúti jelzés. A Deák tér felé forduló sáv után a kanyarban egyszer csak hipp-hopp az út szélén terem egy kerékpársáv, ahová a jobbról betorkolló utcából érkező bicajosok tudnak csak odakeveredni. Viszont a folytatásban békésen tud egymás mellett közlekedni jármű és kerékpáros, mindenki a saját, jól megérdemelt helyén, még arra is figyeltek, hogy taxi, busz meg tudjon állni az úttest szélén, és természetesen nem a kerékpársávon.   Az ellen már csak a legmélyebb szakmai énem tiltakozik, hogy a kerékpársáv jelölése a KRESZ alapján nem egészen így néz ki, ugyanis a jogszabályban a sávot elválasztó vonal mindig folyamatos, nem pedig szaggatott. Azon felül, hogy az utakon kizárólag olyan tábla lehet, amely a KRESZ-ben szerepel, ez egyébként senkit nem zavar. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a kerékpárosok forgalmát külön lámpa is szabályozza, sőt az út végigjárásakor azt is tapasztaltam, hogy ezek nincsenek szinkronban a főlámpákkal, ami egyébként jó. Hiszen a bicajosok másként lassulnak és másként gyorsulnak. Hasonlót láttam, mint a villamoslámpák esetében, a piros is előbb, és a zöld is előbb kezd világítani. Sőt, a képen a jobb oldali lámpán csak 15 másodperces kerékpáros zöld után váltott szintén zöldre a főlámpa. Ha már ilyet is sikerült megörökítenem, megjegyezném, hogy sok autó egyáltalán nem tiszteli a kerékpársáv tényét, és az ott tekerő bringásokat. Simán leállnak rakodás céljából a sávra, amit talán nem kell külön kihangsúlyoznom, hogy a vészvillogó használata mellett is szabálytalan. Az első igazi nagy kavarodást az Astoria előtt tapasztaltam. Még szerencse, hogy egy piros lámpát kifogtam, mert így legalább több időm volt tanulmányozni azt a Besorolás rendje táblát, amely a sávok forgalmi rendjét próbálja megmutatni. Bevallom, ha nem ismerem a helyet, akkor nem biztos, hogy sikerül elsőre az értelmezése. Kevésbé járatos olvasóink számára kénytelen vagyok előre ellőni a poént, ugyanis arról van szó, hogy a kerékpársáv megszűnik, majd utána a sáv jobbra kanyarodik, de a bicajosok egyenesen (is) mehetnek. Ez nem csak, hogy érdekes forgalomtechnikai megoldás, de nem kevés veszéllyel is járhat, főleg a kerékpárosok szempontjából. Előszöris megszűnik a kerékpársáv, és a bringások elsőbbségadás után az úttest szélén kell, hogy haladjanak. Ismerve a bicajosok elsőbbségadási szokásait, azt hiszem itt az autósoknak kell sokkal inkább figyelniük. Amire egy jókora nagy háromszög alakú útburkolati jellel is ijesztgetnek. A Rákóczi útra forduló sávok esetében még ennél is veszélyesebb kép tárul elém. A szélső sávból jobbra kanyarodó sáv lesz, azaz a járművek innen csak jobbra mehetnek tovább. (Halkan jegyzem meg, hogy hóesésben, ha nem látszanak a felfestett nyilak, semmi nem mutatja ezt, mert nincs Kötelező haladási irányt jelző tábla, és a lámpa sem jobbra nyilat, hanem telezöldet mutat.) A járművek csak jobbra, de nagy kivétel a kerékpáros, akik egyenesen is mehetnek. Ezzel csupán az a bajom, hogy bár a kerékpáros nyom azt sugallja, hogy a bringások jobban járnak, ha a sáv közepén tekernek, mármint, ha ilyet mernek tenni, de a tapasztalat mégiscsak az, hogy egy jól nevelt bicajos az úttest szélén halad. Így viszont pont az éppen jobbra forduló jármű elé fog beszaladni. Tény, hogy a KRESZ megemlíti, hogy jobbra kanyarodás előtt kötelesek vagyunk elsőbbséget adni a kerékpársávon érkezőknek, de egyrészt itt már nincs kerékpársáv, másrészt pedig ehhez az autósoknak emlékezniük kellene egy alig értelmezhető, több tíz méterrel előbb kihelyezett tájékoztató tábla pontos tartalmára. Valószínűleg a kerékpárosok rugalmasságának köszönhető, hogy ezen a helyen nincs arányaiban sokkal több biciklis gázolás. Szegény kerékpáros, aki megúszta a jobbra forduló autósokat, a túloldalon ismét azzal szembesül, hogy nincs hová mennie. A kerékpáros nyom egy darabig vezeti, azután az is elfogy, az úttest szélén autók állnak, oda sem tud lehúzódni. Mehet a szélső sávban a parkoló autók mellett, és ha pechje is van, akkor pont oldalba fogja kapni az a türelmetlen autós, aki az egyenesen haladó belső sávból - némi előnyt remélve - épp ezen a helyen sorol ki hirtelen a külső sávba. Viszont, ha a kerékpárosunk az első lámpáig épségben eljutott, akkor innentől örömbiciklizésben lesz része, merthogy egészen a Kálvin térig élvezheti a kerékpársáv összes előnyét. Hatalmas vallomással tartozom! A Kálvin téren elszúrtam. Hiába 28 év KRESZ tanítás, hiába a Kreszprofesszori cím, de régen jártam erre, és nagyot hibáztam. Ha szó szerint veszem a jogszabályokat, akkor ezért 50.000 forint büntetés is járhatott volna. Elmesélem mi történt, lehet felettem pálcát törni: A Kálvin térhez érve – mentségemre, itt pont nem fogtam ki a pirosat, tehát egy szemvillanás alatt kellett dönteni – valamit nem jól értelmeztem, méghozzá ezt a jelzést. Mutatom először nagyban, azután térben is: Megpróbálom megvédeni magam azzal, hogy most a cikk írása közben a monitor előtt ülve és a táblát percek óta bámulva, még mindig nem tudom mit akar ez a jelzés számomra üzenni. A kerékpársáv sárga vonala egy forgalmi sávban folytatódik. A kerékpársáv folytatása pedig egy olyan sáv lesz, amelyből jobbra kell kanyarodni a járműveknek. Egyenesen pedig mehetnék az autómmal ugyan, de ha jobban megnézem – nagyítóval, távcsővel – akkor ott egy elmosódott, ici-pici kerékpárszimbólum van, ami így csak és kizárólag a bringásoknak engedi ebből a sávból azegyenes haladást. Lám, lám, megfejtettem mégis! Igaz két perc alatt amíg ezt leírtam, de bárki beláthatja, hogy ezt ott, 2 másodperc alatt értelmezni lehetetlenség! A megkopott útburkolati jelek sem segítettek túlságosan, remélem kedves olvasóimtól némi felmentést kapok ezért is. Vagy mégsem? Hiszen a következő képen látható, hogy a figyelmetlenségem tetőzött. (Akinek nem jött volna le, kedvenc jó szokásom és a jobbra tartási kötelezettség miatt én itt lehúzódtam az úttest jobb szélére, és innen kívántam volna egyenesen tovább menni.) Az útburkolati jel tisztán mutatja, hogy mi itt a teendő. Akkor is így van ez, ha életemben legalább egymillió jelet láttam már, de be kell valljam ilyet még soha. A besorolás rendjét jelző nyíl egyenes szárának végében egy sárga kerékpáros jelzés látszódik, és egyértelmű, hogy a közút kezelője ezzel akar üzenni számomra, hogy egyenesen kizárólag a bringások mehetnek! Ötletes, ugye? Remélem nem volt térfigyelő kamera ezen a helyen, de a büntetésem így sem maradt el, ugyanis a kereszteződés után az élet a figyelmetlenségemet - mivel elfogyott a sáv -, egy jól megérdemelt kényszerű sávváltással honorálta. A Vámház körúton már jobban figyeltem, ráadásul ott már mindenki a saját sávjában haladt, az autósok belül, a bicajosok pedig a sárgával leválasztott úttestszélen. Bár, ha szabálytalanságról van szó, el kell, hogy mondjam, nem én voltam az egyetlen, aki ezen a rövid úton vétett. Igaz, ezt a hibát majd mindenki elköveti. Idézek a KRESZ-ből: Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni. Azaz, amikor a sávot szaggatottal választják el, és éppen nem érkezik kerékpáros, akkor rá kell sorolni jobbra kanyarodás előtt! Nem nagyon tesz ilyet senki, pedig a KRESZ egyértelmű. (A fekete autónak egy méterrel jobbra kellene a bekanyarodás előtt haladnia.) Az utolsó csavarral a híd előtt találkoztam. A kerékpársáv, mint jó néhányszor az Andrássy út óta, egyszer csak megszűnik, és csak az út vonalvezetéséből következik, hogy a kerékpárosok lehetséges útja a híd járdáján folytatódik. Azon a járdán, ahol egyébként a KRESZ alapján kerékpáros nem közlekedhetne. Máshol legalább az ilyen helyet megjelölik egy Gyalog- és Kerékpárút táblával. Teljesen jogos az a személyemnek szóló kritika, hogy az itt feltárt hiányosságok nem egetverőek, ebből sem nagy baj, sem nagy baleset valószínűleg nem lesz. (Leszámítva az Astoriánál a kerékpárosok elé kanyarodó autósokat.) Ugyanakkor azt is vallom, hogy olyan sok helyen büntetik az autósokat elfordított táblák, lekopott útburkolati jelek és egyéb forgalomtechnikai hiányosságok miatt, hogy nem szabad az ebben a cikkben leírt hiányosságok mellett sem elmenni Pető Attila a Kreszprofesszor Filmen is megtekinthető a Kiskörúton megtett utam, amelyet IDE kattintva nézhet meg.