BMW-k, amikből csak egy van. Vagy kettő?
2023.04.18.
Klasszikus vese hűtőrács-pár megformálás, ami hűen illusztrálja a BMW-stílus fejlődéstörténetét: volt olyan típus, amin szolid méretben jelent meg a jellegzetes forma, napjainkban egyre brutálisabban uralja a márka modelljeinek arcát.
Olykor még a márka rajongóit is megosztó karosszériák születtek, ami biztos, hogy a BMW soha nem úszott az árral, ezt ketten is kihangsúlyozták a szerzőnek adott interjúikban: az egykori dizájnfőnök Chris Bangle és a jelenlegi igazgató, Adrian van Hooydonk, aki 1992-től dolgozik a márkánál. Következetesen járták, járják az egyéni utat, ami nem könnyű, mert olykor cégen belül is vitákat kavartak ötleteikkel, amik kétségtelenül nem téveszthetők össze mással.
Nem volt ez mindig így, a márka olaszos korszakában inkább egy vese-hűtőrácsos Alfa Romeóra emlékeztetett az 1951-ben bemutatott BMW 501 Berlina prototípus, melyet Pininfarina tervezte.
Az 1954-es BMW 502-es műszakai alapjaira épített roadster Veritas Ernst Luf alkotása és a korszak divathullámát meglovagolva inkább a Mercedest idézett, mint egy BMW-t, mert lapos motorháztettejéről még a veséket is száműzték.
M3 Pickup
A BMW fanatikusai is rácsodálkozhatnak a márka izgalmas történetének egyedi példányaira, a kollekcióban találhatók tanulmánymodellek, álcázott prototípusok, kisteherautók, a triciklikről és motorkerékpárokról már nem is beszélve. Készültek egyedi sportkocsik, sőt platós BMW-k is, a legemlékezetesebb az 1986-os M3 Pickup, ami kétszáz feletti tempóra volt képes. Őse, az 1933-os kétszintes rakterű F76-os tehertricikli inkább praktikus volt, mint gyors, igaz, ebből nem csak egy készült.
Szélcsatornában tesztelt Berlin-Rom
Igazán különleges darab a Kamm professzor által inspirált Rudolf F. Fleming által tervezett és 1938-ban légáramlási vizsgálatra épített kísérleti Berlin-Rom nevű (AM 1007 kódú) autó: a BMW 328-as hajtásláncú Kamm Coup Mille Miglia modellt a stuttgarti FKFS szélcsatornában tesztelték.
A legendás olasz verseny neve többször is megjelenik a BMW kollekcióban: BMW Concept Coupé Mille Miglia 2006.
Barokkos fazon, Michelotti tervezés
Az önálló BMW dizájnnyelv megszületése közben készült az olasz Michelotti tervezésű, 1955-ben bemutatott 505 Pullman-Limousine, ami húsz centivel lett hosszabb az eredetinél. Némileg ellent mond a méretnövelő trendnek az azonos évjáratú 2,5 méteres BMW Isetta, ami világsiker lett.
Az 1964-es Hurricant egy másik olasz stúdió követte: a Frua által 1967-ben öltöztetett BMW 3000 V8 Fastback után még több egyedi modell született: az 1968-as 2000 ti Coupé (E121), aztán az 1969-es 2800 GTS Coupé (E9) és a nagyon alfás 528i GT Coupé 1976-ban.
A BMW történetében több modell nevében is szerepel a hommage szó, nem véletlenül, hiszen gazdag a saját forrás, több alkotás született az elődök szellemében Nem éppen retro megjelenésben, és csak egyetlen példányban. Vagy kettőben.
Garmisch
Megsemmisült eredetiről is készült másolat: klasszikus hommage darab a BMW a 2019-es Concorso d’Eleganza Villa d’Este csodálatos parkjában bemutatott és 1970-ben a Bertone stúdiós Marcello Gandini által tervezett Garmisch.
BMW 528 roadster
A BMW formanyelvére a kezdetektől nagy hatással voltak az olasz tervezők és karosszériaépítő manufaktúrák. A Carrozzeria Touring 1930-as évek végi 328 Mille Miglia modelljének könnyűszerkezetes alumíniumból készült karosszériájától kezdve Giorgetto Giugiaro kezét dicsérő, ék alakú BMW M1 világpremierjéig, a márka formanyelvét az itáliai szellemiség járta át.
BMW 328 Hommage
Torbo Concept
BMW Karmann Asso Di Quadri '1976 az Italdesign műve. Egyetlen példányban készült 1972-ben a burkolt hátsó kerekű Turbo Concept (E25) '1972.
Az 1978-as párizsi Mondial de l’Automobile autószalonon mutatta be a BMW Motorsport a középmotoros, 277 lóerős M1-et, ami nemcsak megjelenésében volt dinamikus, hanem tempójában is: Niki Lauda a Procar sorozat nyolc futamából hármat megnyert. Tökéletese formáját idézte és a 2008-as Concorso d'Eleganza Villa d'Este rendezvény szenzációja volt a BMW M1 Hommage, ami igazi mestermű.
BMW M1 Hommage, 1978/2008
Valamennyi kerekénél borítást kapott az 1990-es BMW E1 Spider, egy évvel később mutatkozott be az Italdesign tervezésű a Nazca M12 '1991
W Z1 Coupé
Nem került sorozatgyártásra, de talán jobb is, mert az 1991-ben kreált W Z1 Coupe valószínűleg némileg lezúzta volna a sportkocsik világában felépített BMW imázst.
Középkormányos koncepció
Középen ült a vezető a háromszemélyes BMW Z13 tanulmánymodelleben (1993), de nem sokáig működött az ötlet: néhány hónappal később az utód Z15-ösben már hagyományos kormányrendet és négyszemélyes utasteret kapott az elektromos koncepció.
Fura megoldású csomagtér ajtót kapott a BMW X Coupe Concept '2001
X Coupé Concept
Elektromos úttörő
Sok márkát megelőzve a BMW elektromos hajtású modellt szállított a müncheni olimpiára: a gyáriak 1969-ben kezdték fejleszteni az 1602e jelzésű villanyautót, mely az 1972-es müncheni olimpián a maratoni futó és hosszú távú gyalogló versenyszámok tiszta felvezetőjeként szolgált.
A kocsi orrába épített 12 voltos, 12,6 kWh kapacitású ólomsavas, 350 kg-os Varta akkupakk táplálta a 43 lóerős teljesítményű Bosch villanymotort. Az akkucsomag egy töltéssel 60 kilométerre volt elég, lemerülés után emelőtargoncával cserélték feltöltöttre. A villanyautóból kettő készült.
Korát és az i3-ast messze megelőzte az elektromos BMW Z11 (E1) Concept '1991
1986-ban elkészült a hidrogén hajtású BMW 745i (E23), 1990-ben pedig 735iL (E32).
A leglátványosabb hidrogén modell a BMW H2R '2004 volt.
BMW H2R '2004
Márkatörténet
Kevés márka dicsekedhet több mint százéves történettel, ezek közé tartozik a BMW, melynek autós fejezete a Wartburggal indult, igaz, utóbbi már tetszhalott, miközben a BMW sikert sikerre halmoz. Az is igaz, hogy hosszú volt az út: a Fahrzeugfabrik Eisenach AG-t 1896. december 3-án alapította Heinrich Erhardt ágyúgyáros, 1887-ben kerékpárok, vontatók, pótkocsik és más fémtermékek készültek üzemében, ahol a francia Decauville szabadalma alapján épített első autót 1898. szeptember 17-én mutatták be. Ezzel a Cannstatt-i Daimler és a Mannheim-i Benz után az Eisenach-i Wartburg lett Németország harmadik autógyára.
Az 1913-ban alapított repülőgép-hajtóműveket gyártó Rapp-Motorenwerke GmbH által ismerhette meg a Bayerische Motoren Werke AG-t. A BMW név világhíre a soros hathengeres motorhoz és Zeno Diemer tesztpilóta 1919. június 17-i világrekordot jelentő, 9 760 méteres magasságú repüléséhez köthető.
De szálljunk le a földre, mert ott lett többmilliós darabszámokkal sikeres a márka: 1923. szeptember 28-án, a berlini autószalonon mutatkozott be a márka első motorkerékpárja, a Max Friz mérnök irányításával tervezett BMW R 32, 180°-os hengerelrendezésű, kéthengeres négyütemű bokszerrel.
1928. október elsején a BMW felvásárolta a Türingia tartománybéli Eisenachban működő
Fahrzeugfabrik Eisenach vállalatot, mely a brit Austin Seven licence alapján gyártotta a Dixi 3/15 PS kiskocsit, ezzel elindult a BMW autógyártása.
1929. március 22-én készült az első BMW jelvényes modell, három évvel később már saját tervezésű autóját mutatta be a márka: ez volt a kétajtós, teljesen acélkarosszériás 3/20 PS.
1934-ben indult a sportos vonal, melynek mérföldkövei követhetők az egyetlen példányban készült tanulmánymodelleken.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
A csúcson indul a Peugeot és a LEGO együttműködése
2023.04.18.
A LEGO építőrendszer, amit ma ismerünk, 1955-ben született meg a Lego System koncepció bevezetésével. Egy évvel később megjelent az első LEGO-készlet: egy autójavító műhely. Habár a 236-os sorszámú szett gépkocsit nem tartalmazott, már ez a választás előrevetítette azt a kulcsszerepet, amit a járművek, a mobilitás és azon belül az automobil a LEGO életében és fejlődésében játszott.
Az első LEGO-kerekek megjelenése (1961) óta eltelt több mint hatvan évben gépkocsik százait, ha nem ezreit tervezték meg a játékgyár mérnökei. Amikor pedig a LEGO 1977-ben bevezette a kifejezetten műszaki érdeklődésű építőknek szánt Technic-sorozatát, a legelső készletek közül az automobil sem hiányozhatott (#853). A szett stílusosan csak a mechanikus alkatrészeket tartalmazta, karosszériát nem, így az építők az autóipar hőskorában érezhették magukat, és szabadon tervezhettek felépítményt az alvázra.
A Technic-szériában egymást követték az egyre pontosabb, részletesebb kidolgozású autók, és ezzel együtt a generikus „fantáziajárművek” mellett mind nagyobb számban jelentek meg a létező, ikonikus autómodellekről mintázott készletek.
Két dologra azonban egészen mostanáig nem kerített sort a LEGO Technic tervezőgárdája. Annyi motorsportszéria mellett soha nem terveztek Le Mans-i versenyautót, és egyetlen egyszer sem merítettek ihletet a Peugeot gazdag modelltörténetéből. Ezt a két hiányt egyszerre pótolják most a dallamos nevű LEGO Technic Peugeot 9X8 24H Le Mans Hybrid Hypercar készlet megteremtésével.
A Peugeot hibrid Hypercar versenyautója az autóipar egyik legkomplexebb, legkifinomultabb alkotása; és ennek megfelelően rendkívüli kihívást jelentett még a sokat tapasztalt LEGO-mérnököknek is.
Az együttműködés 2022 januárjában – azaz a Peugeot 9X8 világpremierje előtt öt hónappal – vette kezdetét, a szett tervezése pedig egy teljes évet vett igénybe: a LEGO ugyanis nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a Le Mans-i versenyautó összes műszaki finomságát átemeljék a modellbe. A Peugeot Sport és a LEGO szakemberei számtalanszor találkoztak, és hosszasan tanácskoztak a futómű kialakításáról, a hibridrendszer felépítéséről, hogy a játék ne csak megjelenésében idézze a versenyautót.
Az előre és felfelé nyíló ajtóktól kezdve a nyitott első kerékdobokon át a Peugeot 9X8 egyedülálló aerodinamikai csomagjáig mindent hitelesen adtak vissza – a valóságban speciális LED-technológiát alkalmazó, pengeszerű lámpatesteket például fluoreszkáló elemekből építették meg, így sötétben valóban világítanak.
A legszebb részlet azonban a burkolat alatt megbúvó hajtáslánc. Nem csak a hátsó kerekeket hajtó V6-os benzinmotort és a hétfokozatú sebességváltót valósították meg, hanem az első kerekekhez kapcsolódó villanymotort is lemodellezték; még a hibridrendszer nagyfeszültségű kábelkötegeiről sem feledkeztek meg a tervezők.
A minél nagyobb részletgazdagság érdekében a LEGO tervezői 1:10 léptékben dolgoztak, így a készletet alkotó 1775 építőelem összeillesztése után egy 130 mm magas, 220 mm széles és pontosan fél méter hosszú autót kapunk. A 42156 kódjelű készletet annak komplexitása miatt felnőtt építők részére ajánlják. A LEGO Technic Peugeot 9X8 24H Le Mans Hybrid Hypercar május elsejétől megvásárolható a LEGO hálózatában, valamint a Peugeot márkakereskedéseiben; a szett ajánlott fogyasztói irányára 199 euró, azaz nagyságrendileg 75 ezer forint.
A Peugeot 9X8 versenyautó az FIA által kidolgozott, és a 2021-es hosszútávú világbajnokságban (WEC) bevezetett Le Mans Hypercar (LMH) géposztályban versenyez. Ezek az autók tetszőleges konfigurációjú, négyütemű benzinmotor köré épülő full hibrid hajtásláncot alkalmaznak; a teljes rendszerteljesítmény a futam egyetlen pillanatában sem haladhatja meg az 500 kW-ot (680 LE).
Az autók hosszát öt, szélességét két méterben maximálták. A 4995 mm hosszú Peugeot 9X8 hátsó kerekeit egy 520 kW (707 LE) csúcsteljesítményű 2,6 literes biturbo V6-os benzinmotor hajtja, míg elöl egy 200 kW-os (272 LE) villanymotor dolgozik. Utóbbi energiaellátásáról egy speciálisan erre a célra kifejlesztett, 900V-os akkumulátorcsomag gondoskodik, míg a benzinmotor egy 90 literes tartályból kapja 100%-ban megújuló forrásból származó üzemanyagát. A Peugeot 9X8 kétségtelenül legegyedibb jellemzője a mesterséges intelligencia bevonásával megtervezett aerodinamikai csomag, amely a szokásos felső légterelő helyett a fenéklemez speciális kialakítása révén gondoskodik a szükséges leszorítóerőről.
Felmérés: Csökken az érdeklődés az e-autók iránt Németországban
2023.04.18.
Csökken a vásárlási kedv az elektromos autó megvásárlására Németországban.
Kívánság kontra valóság: Az EU célja, hogy 2035-től betiltsa a belsőégésű motorral hajtott új járművek használatát, miközben az autóipar a jövőben szinte kizárólag az elektromos autókra támaszkodik. Ugyanakkor egyre csökken a vásárlási kedv az elektromos autó megvásárlására. Ez derül ki az Innofact piackutató intézet reprezentatív tanulmányából, amelyet az Autoscout24 megbízásából készített. A felmérésben több, mint 1000 autótulajdonos vett részt.
A fő hangsúly a megváltozott általános feltételekre helyeződött: Az áram ára az utóbbi időben emelkedett Németországban, az elektromos autó támogatásokat csökkentették. A tanulmány arra volt kíváncsi, hogy ez hogyan befolyásolja a vásárlási szándékot.
Az eredmények hidegzuhanyként érték az e-mobilitás támogatóit: Németországban a megkérdezettek 36 százaléka számára az elektromos autó már korábban se jöhetett számításba, most ez az arány 44 százalék. További 32 százalék csak akkor fontolná meg az elektromos autó vásárlását, ha az általános feltételek ismét javulnának. Tény azonban, hogy az elektromos autók még mindig jóval kevesebbet fizetnek be az államkasszába, mint a klasszikus belsőégésű járművek; feltételezhető, hogy üzemeltetésük a jövőben jóval drágább lesz. A megnövekedett költségek ellenére szerény 24 százalék mondja azt, hogy rendíthetetlenül rajong az elektromos autókért.
Fordítva megnézve: A német autósok 76 százaléka most szkeptikus vagy elutasító az elektromos autó vásárlásával kapcsolatban. A nők körében pedig nem kevesebb, mint 81 százalék maradna inkább a klasszikus meghajtás mellett a jelenlegi körülmények között.
Cs.A.-Ő.P.
Cikkünk megírását az InterCars támogatta
Új intermodális vasúti terminál épül Szegeden
2023.04.18.
A Petrolsped Szállítmányozási Kft. beruházásában épülő PSP Terminalon évente 60 ezer félpótkocsit rakodhatnak át vasútra, érdemben csökkentve ezáltal az észak-déli (M5), nyugat-déli (M1) irányú magyarországi tranzitforgalmat és az azzal járó környezeti terhelést. A 200 millió forintos magánberuházásban épülő terminál 2023 szeptemberében nyitja meg kapuit, alkalmas lesz félpótkocsik, valamint konténerek vonatra rakására is. A PSP Terminal a nyugati és közép-európai vasúti átrakókat köti össze Szegeden keresztül, elsősorban Szerbia, Románia, Bulgária, Görögország és Törökország közúti áruforgalmával.
A környezetbarát fuvarozási módok elterjedése kulcskérdés a klímacélok eléréséhez, hiszen ma a közúti áruszállítás felelős a világ károsanyag-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért. Az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásban (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését.
A magyar intermodális forgalom az elmúlt években lassan, de folyamatosan növekszik, ugyanakkor a teljes hazai intermodális forgalom több mint 90 százalékát három, teljes kapacitással működő budapesti terminál bonyolítja. „Magyarországon jelenleg csak a kelet-nyugati korridoron működnek intermodális terminálok, a déli-északi irányú forgalmat bonyolító budapesti átrakók, illetve a magyar-román határon található curtici terminál azonban telítettek” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hozzátette, hogy a fővárosi intermodális forgalom ráadásul az autópályákat terheli ahelyett, hogy az árukat a határpontokhoz közel vasútra terelnék. Ezért szükség van egy olyan terminálra, amellyel a Szerbia felől kamionon érkező áruk vasútra rakodva elérhetik Észak- Közép- és Nyugat-Európát.
Szeptemberben indulhat el a PSP Terminal
Erre nyújt megoldást a Petrolsped Szállítmányozási Kft. magánberuházásában, Szegeden épülő PSP Terminal, melynek koncepcióját az MLSZKSZ április 18-i közgyűlésén mutatták be. Az egykori kiskundorozsmai ROLA átrakó területén a beruházó intermodális terminált alakít ki, amely 2023 szeptemberében kezdi meg a működését.
Az M5-ös autópályán, Szeged térségében évente több mint egymillió török, bolgár, román és szerb kamion közlekedik. A kiskundorozsmai terminál, közel a román és szerb hármashatárhoz, az M5-ös és az M43-as autópályához ideális helyszín arra, hogy ennek a tranzit kamionforgalomnak egy részét vonatra tegyék” – mondta Kovács Attila, a PSP Terminal Kft. ügyvezető igazgatója.
A 4,8 hektáros fejlesztési területen létrejövő PSP Terminalon egyszerre 120 félpótkocsit és ugyanennyi TEU konténert (20 lábas szabványkonténer) tudnak majd kezelni. Naponta három, 19 ikervagonból álló 650 méteres vonatpárt képesek kiszolgálni, amelyek szerelvényenként 38 félpótkocsit vagy 38 negyven lábas konténert szállíthatnak. Ezzel a kapacitással a terminál éves szinten mintegy 60 ezer kamionnal csökkentheti az M5/M1-es autópályák kamionforgalmát.
A létesítmény működését saját fejlesztésű terminál operációs rendszer segíti, daruzható és nem daruzható félpótkocsikat, csereszekrényeket, valamint konténereket tudnak majd vasútra átrakni. A rakodóvágányt az Európai Uniós irányelvekkel összhangban villanymozdonnyal, szén-dioxid kibocsátás nélkül szolgálják ki.
Intermodális csomópont Nyugat-Európa és a Balkán között
A PSP Terminal az ügyféligények alapján rendszeres vonatokat indít, amelyekkel 1200-1400 kilométeres távolságra lévő vasúti terminálok, tengeri kikötők válnak elérhetővé. Közvetlenül a bettembourgi és poznani vasúti csomópontok, ezeken keresztül pedig akár Franciaország Spanyolország, Olaszország, Nagy- Britannia vagy a Baltikum államai.
A fejlesztést 200 millió forintból valósítják meg, amelyet teljes egészében a Petrolsped Szállítmányozási Kft. finanszíroz.
Kiválasztották a BMW debreceni gyára duális képzésének első évfolyamát
2023.04.18.
A BMW Group nemzetközi tapasztalatokon alapuló duális szakképzési programjának célja, hogy a résztvevő tanulók – a gyakorlati szakmai tapasztalat megszerzésén túl – szociális és személyes készségei is fejlődjenek, valamint megismerjék a vállalat és a debreceni üzem értékeit, működését, és a hároméves képzés végeztével is a BMW Group Gyár Debrecen csapatát erősítsék.
Fotó: BMW
A BMW Group Gyár Debrecen képzési csapata által meghirdetett duális szakképzési programra a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) három technikumából, összesen négy szakma tanulóinak jelentkezését várták. Az őszi tanévkezdéssel elinduló képzésre jelentős érdeklődés mutatkozott, így már első alkalommal több mint kétszeres volt a túljelentkezés.
„Óriási dolog, hogy már tizenévesen akár egy egész életpályát fel lehet építeni helyben, és ezáltal a helyi tehetségek is itt képzelik el a jövőjüket” – mondta Papp László, Debrecen polgármestere.
A március elején lezajlott kiválasztási napok gondosan felépített menetrend szerint zajlottak. A hétnapos folyamat során első körben a problémamegoldási és logikai képességeket mérte fel a BMW Group Gyár Debrecen szakképzésért felelős csapata, változatos feladatok segítségével. Második lépésben a kézügyességüket és a szakmai felkészültségüket tehették próbára a diákok, amikor is szakmánként változó játékos feladatok során egy működőképes berendezést kellett összeállítaniuk. A harmadik, utolsó fordulóban már kötetlenebb keretek között, személyes elbeszélgetéseken keresztül a tanulók személyiségének megismerésén volt a hangsúly.
„Elsőnek lenni nehéz, de rengeteg lehetőséget tartogató helyzet, így az első évfolyamot alkotó 100 diák – felkészültségünknek köszönhetően – hatalmas lehetőséget kapott a BMW Group-tól” – tette hozzá Tirpák Zsolt, a DSZC kancellárja.
A kiválasztás mind a trénerek, mind pedig a technikus diákok visszajelzései alapján közvetlen és nyitott hangulatban, nem a megszokott iskolai keretek között zajlott, így valóban interaktív beszélgetések alakulhattak ki. Mindez célja is volt a programnak, hiszen a BMW Group Debrecenben új struktúrájú szakmai képzést indít, és ezt a fajta megközelítést már a kiválasztás során fontos volt érzékeltetni.
„Ezúton is gratulálunk minden diáknak a sikeres kiválasztáshoz, üdvözlünk titeket a BMW Group Gyár Debrecen csapatában, szeptemberben pedig találkozunk a Training Centerben!” – hangsúlyozta Jenei Réka, a BMW Group Gyár Debrecen kommunikációs vezetője.
A 100 technikus diák kiválasztásán túl egy másik mérföldkövet is elért 2023 márciusában a BMW Group Gyár Debrecen: a 200. munkavállaló is csatlakozott a zöldmezős beruházás csapatához. A már most is rendkívül intenzív toborzási aktivitás a következő hónapokban várhatóan új lendületet vesz, hiszen az indirekt, irodai pozíciók mellett egyre nagyon számban nyílnak meg a direkt, kékgalléros állások is. A jelenleg mintegy 70 pozícióra közel 400 munkatársat keresnek, a pályázatok folyamatosan érkeznek az ország teljes területéről. Az elérhető pozíciók folyamatosan frissülő listája, valamint a jelentkezési felület a https://www.bmwgroup.jobs/hu/hu.html oldalon érhető el.
Debrecenben a BMW Group egy teljes értékű autógyárat épít fel, présüzemmel, karosszériaépítő részleggel, fényezőműhellyel és összeszerelő csarnokkal, valamint az elektromos hajtáshoz szükséges akkumulátorcellák összeszerelését házon belül lehetővé tevő, egyedi akkumulátor-összeszerelő üzemmel. A Debrecen északnyugati térségében, több mint 400 hektárnyi területen elterülő üzem a vállalatcsoport első olyan egysége, amelyet már a tervezés első fázisától teljes egészében az iFACTORY koncepció mentén fejlesztettek, a hatékony, környezetbarát és digitalizált gyártás jegyében. A BMW Group Gyár Debrecen a tervek szerint 2025-ben kezdi meg a termelést, több mint 1500 munkavállalóval, egyben ekkor gördül le a gyártósorról a Debrecenben debütáló, tisztán elektromos meghajtású NEUE KLASSE első modellje is.
Páncélosokkal megrakott vonat tart Ausztria felé
2023.04.18.
A vonat, amelyet néhányan mobiltelefonnal rögzítettek, kis sebességgel haladt át az állomáson Ausztria felé. Egyes szemtanúk szerint 155 mm-es önjáró M109-es harckocsikról volt szó, amelyeken láthatóan semmilyen azonosító jel nem volt.
Az osztrák portál cikke. Képernyőfotó.
Luca Ciriani, a parlamenttel fenntartott kapcsolatokért felelős olasz miniszter a Rai közszolgálati műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy ezek "önjáró tüzérségi járművek", amelyeket Ukrajnába szánnak, és egy katonai segélycsomag részei, amelyről az előző kormány döntött. Ciriani kifejtette, hogy a tankokat olasz raktárakban tárolták.
Megkezdődött a jelentkezés a Generali fenntarthatósági pályázatára
2023.04.18.
Egyre nagyobb szerepet kap a hazai vállalatok és a lakosság életében a fenntarthatóság
A környezettudatosság – az, hogy megnézzük, pontosan honnan származik az általunk vásárolni kívánt termék, valamint az, hogy tisztában legyünk a fenntarthatósággal kapcsolatos fogalmakkal – egyre inkább a mindennapok része, ám a változás nem zajlik le pillanatok alatt. Szerencsére úgy tűnik, a magyar lakosság körében fokozódik az igény arra, hogy fenntartható vállalkozástól vásárolhasson.
A Generali Biztosító reprezentatív kutatásában arra volt kíváncsi, vajon mennyire számít a környezettudatosság a 18-65 közötti lakosság számára a vásárlások alkalmával. A válaszadók 74 százaléka számára lényeges szempont a fenntarthatóság – vagyis bizonyos mértékig tájékozottak a témában, figyelembe veszik ezt a tényezőt is.
Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztálynak többet jelent a fenntarthatóság: míg a 18-29-es korcsoportban a válaszadók 79 százaléka számára volt ez a tulajdonság mérvadó egy termék vásárlásakor, a 30-39 közöttieknél ez az arány 69 százalék.
Úgy tűnik, a munkahely megválasztáskor is fontos szempont a fenntarthatóság, hiszen bekerült az álláskeresők lényeges kritériumai közé: a válaszadók 63 százaléka igyekszik figyelembe venni azt is, hogy leendő munkahelyének szívügye legyen ez az irány.
Szükséges a szakmai támogatás
A KKV-k fenntarthatósági felzárkóztatása évek óta kiemelt téma, amihez az EU-s országok kormányzatai és a szabályozó hatóságok mellett többek között a nagyvállalatok és a pénzügyi intézmények is nagymértékben hozzájárulhatnak. Ennek elősegítése érdekében hívta életre az EnterPRIZE névre keresztelt, nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programját a Generali Csoport 2021-ben, amelyhez a Generali Biztosító is csatlakozott.
A siker pedig számokban is mérhető. Tavaly másfélszeresére emelkedett a pályázó KKV-k száma Magyarországon: a korábbi 81 helyett 127 magyar vállalkozás jelentkezett a programba. A Generali idén is meghirdeti EnterPRIZE fenntarthatósági pályázatát a KKV-k körében munkavállalói jólét, környezetvédelem, illetve a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban.
A biztosítótársaság a munkavállalói jólét kategóriában olyan jelentkezéseket vár, melyek célja a munkavállalók vagy családjaik támogatása valamilyen formában – például egészségmegőrzési program, tréningek, képzések vagy szabadidős programok szervezésének segítségével. A kategória tavalyi hazai nyertese, a Halas Tűzvédelem Kft. egyszemélyes családi vállalkozásként indult, mára 30 főt foglalkoztatnak: a kollégák folyamatos szakmai képzésén, fenntarthatósági szemléletformálásán túl a csapatösszetartást is különféle programokkal segítik. Társadalmi elkötelezettségük jegyében helyi közösségek megsegítésére is fordítottak a Generali pályázatából: a Csetényi Park fásítása mellett terápiás lovaglást is támogattak.
A környezetvédelem kategóriában a pályázatra olyan kezdeményezésekkel lehet pályázni, melyek csökkentik a környezeti terhelést – legyen szó káros anyagok kibocsátásának csökkentéséről, újrahasznosításról, edukációról, vagy akár megújuló energiaforrások használatáról. Tavaly a kategóriában a Karma Pécsi Kesztyű pályázata nyert. Sikerük nemzetközi szinten is vitathatatlan: a márkához fűződik Rihanna ikonikus, az idei Super Bowl döntőn viselt meseszép bőrkesztyűje is. Nemzetközi sikereiket a magas minőség mellett az is támogatja, hogy fontos számukra a fenntartható működés: céljuk a körkörös gazdasági modelljük megvalósítása, termékeik életciklusának növelése a termékek egyedi sorszámának láthatóvá tételével. Emellett céljuk a vásárlók edukálása, és hangsúlyt fektetnek a megunt darabok értékesítésére vagy eladományozására is.
A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában pedig olyan programok, ötletek beküldését várja a Generali, melyben az adott vállalat a cég mikrokörnyezetében élő embereket segíti valamilyen formában. A tavalyi győztes Csákányi Kenyér Bt. több mint 30 éve működik az Őrség kapujában, időről időre igyekeznek megújulni, kínálatuk folyamatosan bővült a növekvő vásárlói igényeket követve a hagyományos és a reform termékek irányába is. Emellett a kis közösségek iránti felelősségvállalás jegyében megkezdték a termékeik mozgóárusítását is, a járványhelyzetre reagálva. A pályázati díj segítségével pedig egy gluténmentes pékárukat készítő üzemet hoznak létra, mert az ilyen jellegű minőségi élelmiszer nehezen elérhető a környezetükben
Megvalósítható, fenntartható projektek a jövő szolgálatában
A pályázatok elbírálásánál kiemelt szempont a fenntarthatóság, valamint a technikai megvalósíthatóság. A nyerteseket az EnterPRIZE program szakmai együttműködő partnerei, többek között Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet igazgatója és Kamasz Melinda, a Növekedés.hu hírportál főszerkesztője, valamint a Generali vezetői választják ki. A kategóriák nyertesei egyenként bruttó 5 millió forintos támogatásban részesülnek a pályázat keretében benyújtott programjuk megvalósításához. A kategórianyertesek továbbjutnak a Generali Csoport nemzetközi EnterPRIZE pályázatára is.
A pályázatok benyújtási határideje: 2023. április 28.
A Generali SME EnterPRIZE KKV fenntarthatósági pályázat ide kattintva érhető el.
Van belőle elektromos! Opel Combo-e Cargo XL teszt
2023.04.18.
Az Opel Combo-e Cargo XL nagy család tagja. Édes testvérei, a Peugeot e-Partner, a Citroën ë-Berlingo és a Toyota Proace City EV mind az egykori PSA csoport EMP2-es padlólemezén helyezkednek el.
Hogy néz ki?
Az Opelből a nagyobb, háromszemélyes L2 változat járt nálunk. Ennek hossza 4753 milliméter, szélessége 1848 milliméter, magassága 1812 milliméter, tengelyek közötti távolsága 2975 milliméter. A nyomtáv elöl/hátul 1553/1567 milliméter. A fordulókör padkától padkáig 11,9 méter. A raktér hossza 1877-2167 milliméter (utóbbi adat első ülésig mérve), maximális hosszúság 3440 milliméter (kinyitott rekesszel, ennek méretei 298x612 milliméter, azaz például egy létra kényelmesen befér). A 180 fokban nyitható ajtók mögött feltáruló raktér a kerékdobok között 1229 milliméter széles, a rakodóperem magassága 548 milliméter, a raktér magassága 1243 milliméter (görnyedve elfér az ember, hacsak nem nőtt 2 méter fölé). A raktér nagysága 3,9 köbméter, flex cargóval (nyitható rekesz) 4,4 köbméter. Az Opel Combo-e Cargo XL tömege 1860 vezetővel (saját mérés), a hasznos, azaz fuvarozható tömeg 646 kilogramm (gyári adat). 750 kilós fékezett utánfutó vontatására képes.
Az utasteret a Peugeot-ból és Citroenekből ismerős részletek uralják, a középkonzol opeles: egyszerű, jól áttekinthető, logikus felépítésű, könnyen kezelhető. Az Opel fedélzeti kijelzője, menüje és megoldásai könnyen megtanulhatók, az analóg műszerórák áttekinthetők. A klíma külön vezérelhető, az ülésfűtés az ülés vázán, a kormányfűtés pedig a kormányon kapcsolható. Az Apple CarPlay csak vezetékkel működik, a vezetősegédek viszonylag barátságosan tájékoztatnak. Az Opel Combo-e Cargo XL remek munkaeszköz és kifejezetten kényelmes munkahely.
Érdemes szót ejteni a flex cargo funkcióról: a lehajtható nyíláson keresztül akár 3,44 méter hosszú tárgyak is könnyedén berakhatók a Combóba. A nagyobb raktér kialakításához felhajtható a szélső ülés, így még több, máshol nehezen eltárolható rakomány (vagy épp a napi bevásárlás cikkei) helyezhető el elöl a padlón és a lábtérben.
Hogy megy?
A Stellantis márkáknál ismert villanymotor csúcsteljesítménye 136 lóerő (100 kW), az első kerekekre ható legnagyobb nyomatéka 260 Nm. Eco módban 60 kW/190 Nm a teljesítménye, normál módban 80 kW/210 Nm, a csúcsértékek power módban állnak rendelkezésre. Ilyenkor egy kicsit élénkebb a gázreakció. A váltónak van B, azaz a visszatöltést fokozó funkciója is, de mivel a középkonzol alján kapott helyett, vezetés közben nem természetes nyomkodni.
Álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 11,7 másodperc alatt gyorsul fel, végsebessége 135 kilométer/óra, tehát vígan szállíthatunk vele autópályán is, amíg ki nem fogyunk az energiából. Az akkumulátor kapacitása bruttó 50 kWh, ami bruttó 250-275 kilométerre elég. Saját tapasztalat a 250 kilométer 85+100 kilogramm teherrel sík úton, fűtéssel. A töltési idő 11 kW teljesítményű utcai vagy fali töltővel kb. 5 óra 5 perc, ha találunk 100 kW-os villámtöltőt, akkor 32 percig tart a 80 százalékos töltöttség elérése. A 216 cellából álló akkupakk a két tengely között, a padló alatt kapott helyet, nem csökkenti a helykínálatot. A teszt során 20,8 kilowattóra/100 kilométer fogyasztást mértem, leginkább takarékos módban (ilyenkor korlátozott a fűtés) és sokat fázva...
Milyen vezetni?
Bár élményvezetésről nem számolhatok be, meglehetősen dinamikus a Combo-e, ugyanakkor teherautós mivoltát nem tudja letagadni. Futóműve lágy, ám nem billeg terhelés alatt sem, kiszámítható, kiegyensúlyozott. A szélzaj mérsékelt, nem nyikorog a kocsi, a gumik hangja 70 kilométer/óra fölött hallható.
Mennyibe kerül?
Ha azt hinné az ember, hogy az elektromos teherautók ára nem szállt el, nagyon téved. Igazán ezek az árak szálltak el. Az Opel Combo-e Cargo XL alapára januárban 16,865 millió forint (bruttó, nettó 13,28 millió forint). A tesztelt, jól felextrázott változat (ülés- és szélvédőfűtés, navigáció, Apple CarPlay, vezetősegédek, tolatókamera, 11 kW-os háromfázisú töltő, flex cargo dupla utasülés, kétzónás automatikus klíma, stb.) ára 19,453 millió forint. Kevés induló vállalkozás tudja kigazdálkodni.
Kép és szöveg: Biró Csongor
Számos kihívással néz szembe az akkumulátorok piaca
2023.04.18.
Az elektromos járművek iránti növekvő érdeklődés következtében emelkedett a lítium-ion akkumulátorokat előállító gyárak szerepe, így a nyersanyagellátást és a fenntarthatóságot érintő kérdések is előtérbe kerültek. A Roland Berger megállapítása szerint a zöld szabályozások és irányelvek kulcsszerepet játszhatnak az akkumulátorpiac fenntarthatóságában és sikerében, a gyártóknak és az OEM-eknek a biztonságos nyersanyagellátás érdekében pedig minél előbb lépniük kell.
„A nyersanyagok egyre nehezebben beszerezhetők és a környezetvédelmi szabályozások is egyre szigorúbbá válnak, ezért számos kihívással kell szembenéznie az akkumulátoriparnak. A Roland Berger egyetemi kutatókkal együttműködve értékelte a helyzetet és felvázolta, hogy mit hoz a jövő az értéklánc szereplői számára” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
Az európai értékláncra hatással lesznek a klímatörekvések
A fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülésével mára a piaci szereplők igényei is megváltoztak. Az akkumulátorokra vonatkozó szabályozások szigorodnak, különösen Európában, ahol a gyártás során kibocsátott széndioxid csökkentését, és az újrahasznosított anyagok felhasználási arányának növelését szorgalmazzák. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően 2035-ig fokozatosan kell emelni bizonyos újrahasznosítható anyagok arányát az előállításhoz, például a nikkelt 12 százalékra.
Az uniós klímacélok elérése érdekében az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) keretében 2023 októberétől úgynevezett „karbonvámot” kellene fizetniük az EU-n kívüli gyártóknak. A rendelet kezdetben a legszennyezőbb ágazatokra (pl. vas és acél, cement, műtrágya, alumínium, hidrogénfejlesztés és villamos energia) vonatkozna. Amennyiben az akkumulátorok iparára is kiterjed, a CBAM akár 1,60 USD/kg árral emelheti meg a katódaktív anyagok árát.
Technológiai teljesítmény: speciális termékek
A fokozatosan fejlődő piac mostanra már erősebb platformot biztosít az új és meglévő felhasználási célokra szánt modern rendszerek költséghatékony előállításához. Jó példák erre a függőleges fel- és leszálló (eVTOL) elektromos repülőgépiparban használt akkumulátorok. A korábbi fogyasztói cellák már nem bírták az újabb modellek teljesítményigényét, ezért kifejezetten olyan nagy kapacitású cellákat kezdtek el gyártani a cégek, melyek az eVTOL-rendszerek igényeivel kompatibilisek.
Az erőforrások drágasága miatt egy másik általános tendencia a piacok azon törekvése, hogy biztosítsák az anyagellátásukat, így a helyben rendelkezésre álló nyersanyagot csak az adott ország dolgozza fel. Európa és Észak-Amerika például jelenleg a nikkelalapú anyagokra összpontosít, és az akkumulátorgyártók hosszú távú megállapodások vagy közvetlen beruházások révén biztosítják ezt az anyagot, így valószínűleg ragaszkodni fognak ehhez a technológiához, mivel tudják, hogy a nikkelt a jövőben újrahasznosíthatják.
A felhalmozás veszélye
A gyártók a kapacitásuk határaihoz közelednek, miközben az elektromos járművek iránti kereslet kielégíthetetlennek tűnik. A Roland Berger előrejelzései szerint 2030-ban a globális akkumulátor-kereslet 90 százalékát az EV-ipar fogja kitenni. A becsült keresletet folyamatosan magasabb számokhoz igazítják, mely kezdetben a túlkapacitás alacsony kihasználtságához és végső soron alacsony vagy negatív nyereséghez fog vezetni.
További kihívás lesz bizonyos nyersanyagok beszerzése, például a nikkelé. Kína régóta világelső a finomításban, a lítium 70 százalékát és a nikkel 30 százalékát ott dolgozzák fel, ami jelentős versenyelőnyt jelent az országnak. Ennek ellensúlyozásaként a kormányok próbálják lokalizálni a feldolgozást, hogy enyhítsék az akkumulátorgyártók Kínától való függőségét.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
