Nem látta a kamiont, aztán bepánikolt, jött is a nagy csattanás – videóval

2026.02.17.
„Hajnal, gyér forgalom az M3-as autópályán. És mégis: egy autó későn észleli az előtte haladó kamiont. Pánik, hirtelen kormánymozdulat, irányíthatatlanná váló autó és ütközés. Ez nem balszerencse, ez nem egy rossz pillanat. Ez nagy valószínűséggel figyelmetlenség. A balesetek nagy részét a figyelmetlenség okozza, vagyis vezetés közben nem az útra figyelünk. Telefonhívás. Üzenetolvasás. Értesítés. Lájk. Navigáció babrálása. Bármi lehet, ami elvonja a figyelmet az útról. Egy félrenézés = kb. két másodperc. Az autópályán 130 km/h sebességnél ez több, mint 70 méter vakon vezetés.” – írta a videóra vett esetről az MKIF Zrt. A cég hozzátette: „A közlekedés nem játék. A figyelem nem egy választható extra, hanem a biztonságos közlekedés alapfeltétele. Két másodperc figyelmetlenség elég ahhoz, hogy életek változzanak meg örökre. Tedd le a telefont. Ne a kijelzőt nézd, hanem az utat. Figyelj arra, ami körülötted történik, az útra, a többiekre! Mert a következő hajnal nem biztos, hogy ad még egy esélyt.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Megkezdődött a Toyota robottaxik sorozatgyártása

2026.02.17.
A Guangzhou Automobile Group Corporation és a Toyota Motor Corporation által 2004-ben létrehozott GAC Toyota, és a 2016 óta működő Pony.ai még 2019-ben léptek együttműködésre, hogy teljesen önvezető járműveket fejlesszenek és hozzanak forgalomba. A Toyota kínai kutatási és fejlesztési, gyártási és értékesítési tevékenységeit gondozó Toyota Motor (China) Investment Co., Ltd.(2001) felügyelete alatt létrehozott vegyesvállalat még az idei évben több mint ezer robottaxit készül gyártani, majd ezeket fokozatosan forgalomba helyezni Kína legnagyobb városaiban: Pekingben (19,3 millió lakos), Sanghajban (29,6 millió), Kantonban (18,7 millió) és Sencsenben (17,5 millió.) A Pony.ai ezeken a településeken 2026 vége előtt háromezer robottaxit készül bevetni, a teljes flottának tehát több mint az egyharmadát adják majd a Toyota elektromos szabadidőjárművei. A Pony.ai legújabb, hetedik generációs önvezető rendszerét kifejezetten és kizárólag autóipari felhasználásra fejlesztették. Az autonóm mobilitási csomag (amely az alapjárművet nem, de az arra telepítendő összes rendszert magában foglalja) költségét jelentősen: 70 százalékkal csökkentették az előző, hatodik generációs rendszerhez képest. A Gen-7 robottaxi modellcsaládot eredetileg tavaly áprilisban mutatta be a Pony.ai, a palettát a bZ4X-en kívül két másik típus alkotja. A Gen-7 robottaxik olyan kényelmi funkciókkal teszik élvezetesebbé és gördülékenyebbé az utazást, mint a jármű Bluetooth alapú, automatikus nyitása, a fedélzeti rendszerek fejlett hangvezérlése, a beépített online zenei streaming szolgáltatás és az utastéri előklimatizálás. A Toyota bZ4X fejlett fékrendszere szintén szerephez jut az utazási komfort fokozásában: a modell hagyományos (ember által vezetett) példányainak előnyei között rendszeresen említik a finom, rántásmentes megállást, amit a mechanikus üzemfékek és az elektromos regeneratív fékrendszer harmonikus, összehangolt vezérlése tesz lehetővé. A partnerek által kiadott közleményekben nem szerepel, de gyanítható, hogy a Gen-7 Toyota bZ4x robottaxi nem az elsőkerék-hajtású alapmodellre (224 LE), hanem a 343 lóerős rendszerteljesítményű, dupla villanymotoros, összkerékhajtású kivitelre épül. Ez utóbbi ugyanis a gyorsítás és lassítás során fellépő hosszirányú billenéseket is képes a hajtóerő pillanatnyi szabályozásával csillapítani, ami még pihentetőbbé teszi az utazást. A nagyobb, 73,1 kWh kapacitású akkumulátorral szerelt bZ4X hatótávolsága az európai WLTP szabvány szerint akár 569 km, ami a Kínában alkalmazott CLTC norma szerint 694 kilométernek felel meg. A Toyota nem csupán a járművet biztosította az együttműködéshez, hanem a tökéletes gyártási minőséghez elengedhetetlen TPS Toyota gyártási rendszert is. A Toyota GAC kantoni üzemében önálló rendszerek szolgálják ki a termelésirányítást, a minőségellenőrzést és a biztonságirányítást, a Gen-7 bZ4X robottaxikat a Toyota minőségi, tartóssági és megbízhatósági (QDR) irányelveivel összhangban gyártják, ami kulcsfontosságúnak bizonyulhat a hosszú távú, tartós és biztonságos üzemeltetés szempontjából. A Pony.ai és a Toyota közötti együttműködés egyes fázisaiban különböző Toyota-platformokat és modelleket alkalmaztak, amelyeket egyre magasabb fejlettségű önvezető technológiákkal szereltek fel. A Gen-7 bZ4x robottaxi ennek a folyamatnak a legújabb, ám távolról sem utolsó gyümölcse, hiszen a partnerek folytatják a közös kutatási és fejlesztési munkát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Újabb részletek a BYD ATTO 3 EVO-ról

2026.02.17.
A BYD bemutatta az ATTO 3 EVO-t, a márka első európai modelljének alaposan felfrissített változatát. A tisztán elektromos hajtású családi SUV most még erősebb, nagyobb az akkumulátora, megnőtt a hatótávolsága és a feltöltése is gyorsabb. Stella Li, a BYD alelnöke az újdonsággal kapcsolatban elmondta: „Az ATTO 3 EVO tökéletes példája annak, milyen komoly lépésekkel haladunk fejlesztéseinkkel, hiszen még három év sem telt el az ATTO 3 európai bemutatása óta. Elektromos hajtáslánc fejlesztéseinket és legújabb technológiáinkat gyúrtuk egyetlen közös csomagba, olyanba, amely már bizonyított az európai piacon. Az eredmény egy olyan különleges ajánlat, amely teljesítményével, hatékonyságával és hasznos felszereléseivel is a versenytársak fölé magasodik. Nem pusztán autó, egy BYD!” Az ATTO 3 EVO a BYD saját fejlesztésű e-Platform 3.0 elnevezésű padlólemezén fut. Ez az alap nem csak a korábbi ATTO 3-hoz képest jelent komoly technológiai előrelépést, az elektromos járművek teljes palettáján is a versenytársak fölé magasodik. A korábbi modell kizárólag elsőkerék-hajtással készült, az EVO azonban hátsókerék-hajtással, vagy összkerék-hajtással választható, miközben a korábbi négylengőkaros hátsó felfüggesztést még kifinomultabb, oldalankénti ötkaros váltotta le mindkét változatban. A kínálat letisztult és egyszerű felépítésű. Kétféle ATTO 3 EVO választható, mindkettőhöz egyféle akkumulátor társítható, a korábbinál nagyobb, 74.8 kWh-s kapacitással és 220 kW-os gyorstöltő teljesítménnyel. „Kiváló gyorstöltési jellemzők hátterében a BYD csúcsszínvonalú 800 V-os architektúrája áll, amely révén az újdonság mindkét változata mindössze akár 25 perc alatt 10-ről 80%-ra tölthető.” – írták. A hátsókerék-hajtású Design modelleket egyetlen, 313 LE-s (230 kW) és 380 Nm forgatónyomaték leadására képes villanymotor mozgatja. Ez a változat is 5.5 s alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/h-ra, miközben a WLTP vegyes ciklus szerinti hatótávolsága eléri az 510 km-t. Az összkerék-hajtású Excellence-ben elöl is dolgozik egy villanymotor. Így az összteljesítmény 449 LE (330 kW) a nyomatéki csúcs pedig 560 Nm. Az 0-100 km-h-s gyorsulás szintideje mindössze 3.9 s - ez egyedülálló a tisztán elektromos családi SUV mezőnyben. Az összkerék-hajtású változat vegyes WLTP ciklus szerinti hatótávolsága 470 km. Az ATTO 3 EVO mindkét változata 1500 kg tömegű fékezett utánfutó vontatására alkalmas. A BYD külső elektromos eszközök működtetésére képes V2L rendszerének kimeneti csúcsteljesítménye több mint 3 kW. Az e-Platform 3.0 a BYD bevált, tartós és kiemelkedően biztonságos lítium-vasfoszfát szerkezetű Blade akkumulátorait használja. Az ATTO 3 EVO modellekben, akárcsak a SEALION 7-ben és a SEAL-ben, az akkumulátor cellacsomagjait közvetlenül a karosszériához rögzítik (Cell-to-Body), így azt akku maga is a padlólemez integráns része. Ez a megoldás nem csak a torziós merevségre hat pozitívan, de térkihasználásra is, hiszen az akkumulátor fedele az utastér padlólemeze is egyben. A BYD ATTO 3 EVO külső méretei megegyeznek a kifutó ATTO 3-éval (hossz: 4455 mm, szélesség: 1875 mm, magasság 1615 mm), ugyanakkor az e-Platform 3.0 szerkezete a korábbinál praktikusabban használhatóvá teszi az újdonságot. A külső csak visszafogottan változott: mások a lökhárítók, újak a 18 colos könnyűfém keréktárcsák, a korábbiaknál keskenyebb műanyag oldalelemek révén letisztultabb az oldalnézet és sportosabb a hátsó légterelő a tető élén. A tengelytáv a korábbi (2720 mm), ugyanakkor az új padlólemez révén a csomagtartó alapmérete 50 literrel nagyobb a korábbinál. A 490 literes tér a hátsó üléstámlák ledöntésével egészen 1360 literig bővíthető. Az ATTO 3 EVO fontos újdonsága a 101 liter űrtartalmú első csomagtartó (frunk) – a töltőkábelek, vagy akár egy bevásárlás is kényelmesen elfér itt. Az utastér térérzetére elöl jótékonyan hat, hogy a sebességváltó kapcsolója a középkonzolról a kormányoszlopra költözött. A vezető előtti, 8.8 col képátlójú kijelző új, az utastéri anyagok magas minőségűek és a felszereltségi lista is olyan elemekkel bővült, amelyek inkább csak a magasabb kategóriákra jellemzők. Ilyen a head-up kijelző és a hátsó ülésfűtés is. A BYD legfrissebb infotainment rendszerének központi eleme a 15.6 colos középkonzoli érintőképernyő, ez ma a kategória legnagyobbja. A rendszer integrált Google funkciókat (Google Maps, Google Play Store, Google Assistant) kínál, mesterséges intelligenciával kiegészített hangvezérlő rendszere felhőalapú nyelvi modellre épül, így a természetes beszédhangon adott összetett utasítások értelmezésére is képes. A BYD felhasználó-központú technológiái minden utazáson ott vannak. Ilyen az NFC rendszerű nyitás (okostelefonról vagy okosóráról), a nagyteljesítményű, vezeték nélküli telefontöltő, a finoman beállítható hangulatvilágítás és a külső elektromos eszközök (lámpák, kávéfőző, kompresszor, grillsütő stb.) működtetésére is alkalmas, több mint 3 kW teljesítményű V2L rendszer. Az ütközésbiztonságot hatékonyan növelő akkumulátor-beépítési megoldáson (Cell-to-body) túl az ATTO 3 EVO biztonsági felszereltsége is teljes. Valamennyi modellben az alapfelszereléshez tartozik a hét légzsák (első vezetői, és utasoldali, első középső, két első oldalsó és két függöny), az adaptív tempomat (ACC) az intelligens sebességtartó, az első-hátsó keresztirányú forgalomfigyelő, a holttérfigyelő, a sávtartó, az első-hátsó ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszer, a táblafelismerő és az intelligens sebességkorlátozás felismerő is. Az ATTO 3 EVO felszereltségeinek rendszere egyszerű és áttekinthető. A két modell közötti legfontosabb különbség az eltérő teljesítmény, az ebből adódóan más menettulajdonságok és az eltérő hajtásmód (hátsókerék-, vagy összkerék-hajtás). Mindkét modellváltozat (Design és Excellence) bőséges - a kategórián mesze túlmutató - alapfelszereltséget kínál. A hátsókerék-hajtású Design modellek vezetői kijelzője 8.8 colos, az infotainment rendszer központi érintőképernyőjének átlója 15.6 col. Az alapfelszereléshez tartozik a négy USB-C csatlakozó (2x 60 W és 2x 18 W teljesítménnyel), a beépített hűtővel felszerelt vezeték nélküli telefontöltő, az első-hátsó parkolóradar, a 360 fokos látószögű panorámakamera, a V2L rendszer, a hőszivattyú, a 18 colos könnyűfém keréktárcsa készlet, az elektromos állítású és fűthető első ülések és az utastéri hangulatvilágítás is. A nagyobb teljesítmény és az összkerék-hajtás mellett az Excellence modellek fontos felszereltségi többlete a head-up kijelző, a hátsó ülések fűtése, és az elektromosan elsötétíthető panoráma üvegtető. Mindezzel az ATTO 3 EVO Excellence felszereltsége messze kiemelkedik a kategóriából. Az ATTO 3 EVO mindkét változata hatféle külső és kétféle belső színárnyalatban elérhető. Az ATTO 3 EVO hazai bemutatóját követően azonnal megrendelhetővé válik, az első kiszállítások 2026 tavaszán kezdődhetnek. A modellhez a márkától megszokottan átfogó garanciális feltételek társulnak: az autóra 6 év gyártói garancia érvényes, míg az akkumulátorra 8 év vagy 250 000 kilométeres garancia vonatkozik (legalább 70%-os kapacitás megőrzése). További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Felváltva marad a Forma-1-es naptárban a két legendás pálya

2026.02.17.
Fotó: Mercedes A formula1.com szerint az idei szezontól Barcelonai-Katalán Nagydíj lesz a verseny neve, miután a Spanyol Nagydíj Madridba költözik. Barcelona - ahol a tavalyi versenyhétvégére 300 ezren látogattak ki - és a belgiumi Spa-Francorchamps a jövő évtől 2032-ig felváltva ad otthont F1-es viadalnak. Idén június 14-én rendezik a katalán főváros futamát, a Belga Nagydíjat pedig július 19-én, egy héttel a Magyar Nagydíj előtt. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Nem a sofőr a gyenge láncszem – hanem a rendszer

2026.02.17.
A Together for Safer Roads (TSR) egy nemzetközi közlekedésbiztonsági szervezet, amely vállalatokkal, flottákkal, járműgyártókkal és szakmai partnerekkel dolgozik együtt bizonyítékokon alapuló, gyakorlati megoldásokon. Kutatási programjai (például a járműfülke kialakítását vizsgáló Cab for All), képzési rendszerei és szakmai fórumai azt célozzák, hogy a biztonság mérhető teljesítménnyé váljon. A szervezet 2026 eleji szakmai összefoglalója jól mutatja: nem véletlenül ezekkel a témákkal foglalkoznak most. A szabályozói környezet átalakulása, az önvezető és vezetéstámogató rendszerek gyors fejlődése, valamint a forgalombiztonsági elvárások erősödése olyan nyomást helyez a piacra, amelyben a „papíron biztonságos” megoldások már nem elegendők. A 2026-os év elején kirajzolódó nemzetközi fókusz egyértelmű: a biztonságot nem lehet kizárólag technológiával vagy szabályozással „rátenni” a rendszerre. A jármű, a környezet és a szervezeti kultúra együtt alakítja ki a valós kockázatot. A Cab for All program azt vizsgálja, hogyan hat a kamionfülke kialakítása a sofőr biztonságára és komfortjára. A háttér egy strukturális változás: a hivatásos járművezetői állomány összetétele átalakul. Több a nő, nagyobb a testalkati és biomechanikai szórás, eltérőek a fizikai adottságok. A járművek jelentős része azonban továbbra is egy „átlagsofőrre” optimalizált konstrukció. A visszajelzések szerint a sofőrök gyakran kompromisszumra kényszerülnek: ha az ülés- és pedálpozíciót a biztonságos eléréshez állítják, romlik a kilátás. Ha a kilátást optimalizálják, kényelmetlen, hosszú távon fárasztó testhelyzet alakul ki. Ez nem kényelmi kérdés, hanem koncentrációs és reakcióidő-probléma. Munkában a Cab for All program szakemberei – mindenkinek komfortos és biztonságos a sablonos megoldás? (kép: TSR) Külön figyelmet kap a motorburkolat – az úgynevezett „doghouse” –, amely a fülkébe benyúlva helyet vesz el, korlátozza a mozgásteret és hőterhelést okoz. A beszámolók szerint a hő nemcsak a komfortot rontja, hanem extrém esetben fizikai sérülést is okozhat. A korlátozott állíthatóság, a szűk tér és a kezelőszervek kényszerű elhelyezése együtt olyan környezetet hozhat létre, amely a mindennapi működés során növeli a hibázási kockázatot. A problémák a fülkén kívül is jelentkeznek: a fellépők kialakítása, a külső eszközök elérhetősége, valamint a napfény vakító hatása hajnalban és alkonyatkor mind olyan tényezők, amelyeket a sofőr nem tud kontrollálni, mégis viseli a következményeket. A globális diskurzusban egyre erősebb az a megközelítés, hogy a közúti balesetek jelentős része rendszerhiba, nem egyéni mulasztás. Ez különösen igaz a munkával összefüggő közlekedésre, ahol a jármű nem magántér, hanem munkahely. A 2026 eleji szakmai fókusz másik kulcseleme a biztonság üzleti megtérülése. A „Safety Pays” szemlélet szerint a megelőzés nemcsak életet véd, hanem csökkenti a biztosítási díjakat, az állásidőt, a javítási költségeket és a kiesett munkaórákat. A ROI (Return on Investment – befektetésarányos megtérülés) logika egyre inkább megjelenik a flottabiztonsági döntéshozatalban. A kérdés így már nem az, hogy „fontos-e” a biztonság, hanem az, hogy mennyit ér a megelőzés egy vállalat mérlegében. A szabályozói környezet szigorodása, az Euro NCAP és más értékelési rendszerek erősödése, valamint az autonóm és vezetéstámogató technológiák térnyerése miatt a vállalatok nem halogathatják a rendszerszintű átalakításokat. A munkával összefüggő közúti balesetek számos országban az összes halálos közlekedési esemény jelentős részét adják, miközben az eltérő definíciók és adatgyűjtési gyakorlatok torzíthatják a valós képet. Ez különös aktualitást ad a témának egy olyan időszakban, amikor a szabályozók és a járműipar is intenzív fejlesztési és újraszabályozási ciklusban van. A biztonság tehát nemcsak technológiai, hanem rendszerszintű kérdés. Ha a tervezés, a működés és a kultúra nem áll össze, a fejlett technológia sem hoz valódi eredményt. Magyarországon a logisztikai, közszolgáltatói és vállalati flották ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe: heterogén járműpark, sofőrhiány, költségnyomás, időhiány. A fülkekialakítás, az állíthatóság, a hőterhelés vagy a fellépők ergonomiája itthon sem mellékszál, hanem konkrét kockázati tényező. A növekvő forgalombiztonsági elvárások és az uniós szabályozási változások miatt a vállalatoknak rendszerszinten kell gondolkodniuk. A kérdés nem az, hogy reagálnak-e – hanem az, hogy proaktívan teszik-e. A nemzetközi fókusz szorosan illeszkedik az Autószektor közelmúltbeli elemzéseihez is, amelyek következetesen a technológiai fejlődés, a szabályozási környezet és a valós biztonsági teljesítmény közötti feszültségeket vizsgálják. Az „Az autonómia új frontja: a Waymo beszállt a közlekedésbiztonság elit klubjába” című írás azt mutatja meg, hogy az önvezető technológiák már nem csupán innovációs versenyt jelentenek, hanem biztonsági benchmarkká válnak. Ezzel párhuzamosan a „Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?” arra figyelmeztet, hogy a szabályozói bizonytalanság könnyen visszavetheti az eddig elért eredményeket. A „Euro NCAP 2026: bukik a kamu biztonság” (2026.02.08.) pedig világossá teszi, hogy a jövőben nem a marketing, hanem a mérhető, valós teljesítmény számít. A három írás közös nevezője ugyanaz, mint a TSR idei fókuszának lényege: a biztonság nem kommunikációs panel, hanem rendszerszintű, számon kérhető és számszerűsíthető felelősség. Forrás: Together for Safer Roads (TSR), 2026 eleji szakmai összefoglaló. Képek: TSR, ChatGPT 5.2  

30 km/óra: Európa fékez – Róma lépett, Bologna bizonyított

2026.02.17.
2026 januárjában Róma hivatalosan is bevezette a 30 km/órás sebességhatárt a történelmi városközpont teljes területén, közel megfelezve a korábbi 50 km/órás limitet. A döntés célja egyértelmű: kevesebb baleset, alacsonyabb légszennyezés és élhetőbb városi környezet egy olyan belvárosban, ahol a gyalogosok, turisták, kerékpárosok és autók évtizedek óta ugyanazért a szűk térért versenyeznek. A városvezetés nyíltan vállalta a szemléletváltást. Eugenio Patanè közlekedési tanácsnok a Corriere della Serának (olasz országos napilap) adott interjúban így fogalmazott: „Ezek az utak egy olyan várost tükröznek, amelyet autókra terveztek – de ez a város már nem létezik.” A kijelentés lényege, hogy a történelmi városmagok közlekedési infrastruktúrája nem képes biztonságosan kiszolgálni a nagy sebességű, átmenő autóforgalmat. A szabályozás célja nem az autósok büntetése, hanem a városi tér újragondolása. Róma lépése nem elszigetelt döntés, hanem egy szélesebb európai irány része. Bologna már egy évvel korábban elindította „Città 30” programját, amely mára az egyik leggyakrabban idézett városi közlekedésbiztonsági példává vált. Egyetlen év alatt 50%-kal csökkent a közúti halálesetek száma, és 1991 óta először nem történt halálos gyalogosbaleset a városban. A balesetek száma több mint 13%-kal, a sérüléseké valamivel több mint 11%-kal esett vissza, miközben a járműforgalom is mérséklődött. Ilyen szemléletes illusztrációkkal érzékelteti a bolognai Citta30 program, milyen óriási különbség van a városi 30 és 50 km/órás közlekedés között – elsősorban közlekedésbiztonsági szempontból (képek: bolognacitta30.it) A pozitív hatások túlmutatnak a statisztikákon. A városi közlekedéshez legszorosabban köthető légszennyezés közel egyharmaddal csökkent, miközben nőtt a közösségi és megosztott mobilitási megoldások használata. Különösen beszédes, hogy Bologna adatai éles ellentétben állnak az olasz országos trendekkel, ahol ugyanebben az időszakban a balesetek, a sérülések és a halálesetek száma is emelkedett. A „Città 30” olyan városi közlekedési koncepció, amelyben az alapértelmezett sebességhatár 30 km/óra, és csak indokolt esetben engedélyeznek ennél magasabbat. A cél a súlyos és halálos közúti sérülések kockázatának radikális csökkentése. A bolognai tapasztalatok mögött európai szakmai konszenzus is áll. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC - European Transport Safety Council (ETSC) évek óta következetesen hangsúlyozza, hogy az alacsony városi sebességhatárok a leghatékonyabb, azonnali hatású eszközök közé tartoznak. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC - European Transport Safety Council) egy független európai szakmai szervezet, amely kutatásokkal, adat­elemzésekkel és szakpolitikai ajánlásokkal támogatja az EU közlekedésbiztonsági döntéseit. Az ETSC szerint a 30 km/órás városi sebességhatár a Vision Zero stratégia egyik alapvető pillére, mivel bizonyítottan csökkenti a halálos és súlyos sérülések kockázatát, különösen a gyalogosok és kerékpárosok körében. A sebességcsökkentés hatása közben túlmutat a közlekedésbiztonságon. Az Egyesült Királyságban azokban a térségekben, ahol alacsonyabb városi sebességhatárokat vezettek be, a biztosítók csökkenő kárigényekről számoltak be, ami érzékelhető díjcsökkenést eredményezett az autósok számára. A közlekedéspolitikai döntés így közvetlen gazdasági visszaigazolást is kapott. A trend Dél-Európában is erősödik: Görögország kormánya társadalmi egyeztetést indított egy olyan új közlekedési szabályozásról, amely országos szinten is megnyitná az utat az alapértelmezett 30 km/órás városi sebességhatárok előtt. Ez már nem városi kísérlet, hanem rendszerszintű irányváltás. Magyarországon a városi közlekedésbiztonság továbbra is az egyik legnagyobb kihívás: a gyalogos- és kerékpáros-halálozások aránya magas, miközben az infrastruktúra sok helyen még mindig az autós átmenőforgalmat részesíti előnyben. A római, bolognai és brit példák azt mutatják, hogy nem elsősorban technológiai csodákra, hanem következetes, politikailag is felvállalt szabályozásra van szükség. A 30 km/órás zónák önmagukban nem oldanak meg mindent, de stabil alapot adnak a forgalomcsillapításhoz, az intelligens forgalomirányításhoz és a társadalmi elfogadás növeléséhez – pontosan ahhoz, ami Magyarországon ma még hiányzik. Ugyanakkor Magyarországon is aktuális a vita: a hazánkban bárki által véleményezhető új KRESZ-tervezet több ponton foglalkozik a sebességhatárok kérdésével. Bár a városközpontok átfogó forgalomcsillapításáról még nem született önálló szabályrendszer, a tervezet irányt mutat abban, hogyan gondolkodik a jogalkotó a sebesség, a biztonság és az élhető városi közlekedés kapcsolatáról. Éppen ezért érdemes belepillantani – és véleményt formálni. A téma szorosan kapcsolódik az Autószektor korábbi elemzéseihez is. A „Bukósisak vagy bukás? Hollandia kemény lépésre készül” című cikk azt mutatja meg, milyen politikai kockázatokkal járhatnak a biztonsági szigorítások, míg a „Végre fékeznek: a britek nekimennek a közúti halálozásnak” azt elemzi, hogyan próbál egy egész ország kitörni az évtizedes stagnálásból. A „Jön a kötelező műszaki a robogókra is?” pedig arra emlékeztet, hogy a sebességcsökkentés csak egy eleme annak a komplex európai eszköztárnak, amellyel a döntéshozók meg akarják fordítani a közúti halálozások trendjét. Forrásmegjelölés: ETSC, Reuters, Corriere della Sera (2025–2026) Képek: ChatGPT 5.2, bolognacitta30.it, ETSC    

Itt vannak a nagy közlekedési razzia eredményei!

2026.02.17.
A közlemény szerint a rendőrség február 9. és 15. között alkohol- és drogellenőrzési akciót tartott, egy hét alatt 153 729 járművezetőt ellenőriztek. Büntetőeljárás 166 sofőrrel szemben ittas járművezetés, 13 esetben pedig bódult járművezetés miatt indult - tették hozzá. Közölték azt is, hogy az akció során a rendőrök 15 kábítószerrel kapcsolatos, egy lőfegyverrel összefüggő és hat tulajdon elleni bűncselekményt tártak fel, valamint 58 körözött embert fogtak el. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Egyetlen vezetéstechnikai hiba ára, avagy egy baleset megrázó tanulságai

2026.02.17.
Dobó Dénes közlése szerint a férfit 4 év 2 hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől, a vádlott feltételes szabadságra legkorábban büntetése kétharmad részének letöltését követően bocsátható. Az ítélet szerint az akkor 19 éves fiatal 2023. január 7-én hajnalban, Debrecen belterületén vezette az autót, mellette egyik ismerőse ült, és mindketten használták a biztonsági övet. A Vágóhíd utcai vasúti felüljárón, amelyen 50 kilométer/óra az engedélyezett legnagyobb haladási sebesség, a vádlott 85-90 kilométer/óra sebességgel közlekedett. Az út jobbra ívelő kanyarulatánál gyorshajtása miatt és a gépjárművezetői gyakorlatlanságából eredő vezetéstechnikai hibára visszavezethetően, a záróvonalat átlépve áttért a szemközti sávba, ahol autójának bal elejével nekiütközött az ott szemből szabályosan érkező járműnek. Az ütközés erejétől a szemközti sávban haladó autó vezetőülése a becsatolt biztonsági öv ellenére kiszakadt a helyéről, és a sértettel együtt kiesett az úttestre. A jármű 21 éves sofőrje a helyszínen életét vesztette. A baleset során a vádlottnak és utasának könnyebb, nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek - írta a szóvivő, jelezve, hogy az ítélet nem jogerős, a döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    
Címkék: 

Több helyen ma is havazik, mutatjuk, mire számíthatunk az utakon

2026.02.17.
Mint írták, országszerte borult, felhős az idő. Havazik vagy szállingózik a hó Komárom-Esztergom, Pest és Fejér vármegyékben, a Dunántúl nyugati felén Nagykanizsa és Körmend között, valamint a Balaton déli partja mentén Fonyód térségében. Ködös, párás az idő a Dunántúl középső, nyugati és déli területein. A gyorsforgalmi, valamint a fő- és mellékutak burkolata túlnyomórészt vizes, nedves, sónedves. A korábban intenzívebben csapadékos helyeken, mint Győr térségében még lehetnek hókásás, latyakos útszakaszok. A látási viszonyok az ország keleti felén, jellemzően jók. A Dunántúl középső, nyugati és déli területein, a ködös, párás idő miatt, közepesek a látási viszonyok. Ajka, Veszprém, Nagykanizsa, Fonyód, Pécs, Paks és Szekszárd térségében, 100-300 m a belátható út hossza. Általában gyenge a légmozgás, vagy szélcsend van. A hőmérséklet -5 és +1 fok között változik. Délkelet, kelet felé helyeződik az a gyengülő csapadékzóna, amely a középső országrészben és északon hószállingózást, átmeneti havazást, a Dél-Dunántúlon kisebb körzetekben esetleg átmeneti ónos esőt, ónos szitálást is okozhat. A délelőtti óráktól kritériumok szerinti veszélyes időjárási jelenség nem valószínű. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autonómia új frontja: a Waymo beszállt a közlekedésbiztonság elit klubjába

2026.02.17.
Nem a jövőről vitáznak – a működésről. Az amerikai autonómjármű-óriás, a Waymo csatlakozott a Together for Safer Roads (TSR, Együtt a Biztonságosabb Utakért) nemzetközi közlekedésbiztonsági koalícióhoz. A bejelentés túlmutat egy egyszerű partnerségen: az autonóm technológia immár nem csak mérnöki kérdés, hanem flottabiztonsági, gazdasági és szakpolitikai ügy is. A Together for Safer Roads (TSR) egy 2014-ben alapított, New York-i székhelyű nemzetközi nonprofit szervezet, amely globális flottakezelőket, városokat, járműgyártókat és technológiai cégeket fog össze azzal a céllal, hogy adatvezérelt programokon keresztül csökkentsék a közúti balesetek, sérülések és halálesetek számát. A szervezet abból indul ki, hogy a közlekedésbiztonság javítása nem kizárólag szabályozási kérdés, hanem vállalati és üzemeltetési felelősség is: a legnagyobb hatás ott érhető el, ahol nagy járműflották működnek napi szinten a városi forgalomban. A TSR ezért konkrét képzési programokat, technológiai ajánlásokat és operatív iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek valós baleseti és üzemeltetési adatokon alapulnak. A tagok között több globális nagyvállalat is megtalálható, például az AB InBev, az Amazon, az AT&T, a DoorDash és a PepsiCo, amelyek mind jelentős flottaműködtetők vagy logisztikai szereplők. A most csatlakozó Waymo belépésével 2026-ban közös szakmai beszélgetéssorozat indul, amely az autonómia, a flottaműködés és a jövő gazdasága közötti összefüggéseket vizsgálja. Ez a lépés azt jelzi, hogy az autonóm járművek fejlesztői nemcsak technológiai innovációként tekintenek saját megoldásaikra, hanem a közlekedésbiztonsági és üzemeltetési diskurzus aktív formálóiként is meg kívánnak jelenni a nemzetközi szakpolitikai térben. A San Franciscó-i központú Waymo – amely 2009-ben még Google Self-Driving Car Project néven indult – ma már teljesen autonóm, azaz emberi beavatkozás nélküli robotaxi-szolgáltatást működtet több amerikai nagyvárosban, például San Francisco, Phoenix, Los Angeles, Austin, Atlanta és Miami területén. Több mint 20 millió utazást teljesített, járművei pedig meghaladták a 100 millió mérföld (kb. 160,9 millió kilométer) közúti futásteljesítményt 15 amerikai államban. Ez a világ egyik legnagyobb valós forgalmi adatbázisa autonóm járművek esetében. A hangsúly most a flottabiztonság (fleet safety) és az üzemeltetés (operations) kérdésére kerül. A flottapiac az autonóm technológia valódi tesztlaborja: itt mérhető a költség, a felelősség, a biztosítási kockázat és a rendszer skálázhatósága. Az autonómia ebben a közegben nem futurisztikus látványosság, hanem működési kérdés. A TSR és a Waymo együttműködése azt jelzi, hogy a diskurzus elmozdul a hájpról a szabályozott, adatvezérelt szakpolitika felé. A cél nem az, hogy az autonóm járművek „menők” legyenek, hanem az, hogy bizonyíthatóan csökkentsék a balesetek számát. A kérdés különösen éles Európában, ahol a szabályozási környezet egyszerre szigorú és politikailag érzékeny. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a technológiai ígéretek nem helyettesíthetik a bizonyított biztonsági eredményeket. A Waymo autonóm járműve városi forgalomban – a cél nem a kényelem, hanem a balesetek számának mérhető csökkentése (kép: Waymo.com) A bejelentés hangsúlyai egyértelműek: a vita középpontjában nem a technológiai ígéret, hanem a felelős bevezetés áll. Peter Goldwasser, a Together for Safer Roads ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: „Olyan szervezetként, amely ma a flottabiztonság számos legsürgetőbb kérdésének metszéspontjában működik, elengedhetetlen, hogy a Together for Safer Roads elősegítse az autonómiáról és annak kereskedelmi szektorra gyakorolt hatásairól szóló megalapozott párbeszédet.” Hozzátette, hogy a Waymo csatlakozásával a TSR képes lesz „széles körű szakértelmükre, tapasztalataikra és tanulságaikra támaszkodva a flottákat, városokat és technológiai vezetőket összehozni gyakorlati, valós kérdések és lehetséges megoldások mentén.” A Waymo részéről Matthew Walsh kiemelte: „A Together for Safer Roads értékes, ágazatokon átívelő perspektívát hoz az összetett biztonsági kihívások kezelésébe”, és a közös munka célja annak feltárása, „hogyan, mikor és milyen mértékben formálják az új technológiák a flották jelenét és jövőjét.” Ez a három kérdés – hogyan, mikor, milyen mértékben – valójában az autonóm mobilitás következő évtizedének kulcsdilemmája. Magyarországon is egyre erősebb az autonóm és félautonóm rendszerek jelenléte, miközben a felelősségi és szabályozási kérdések sokszor tisztázatlanok. A hazai közlekedésbiztonsági stratégia és az új KRESZ-tervezet körüli viták közepette különösen releváns, hogy a világ egyik legfejlettebb autonóm flottaszolgáltatója immár közlekedésbiztonsági szakmai platformon vitatja meg a működési kereteket. A magyar flottapiac – legyen szó logisztikáról, közösségi közlekedésről vagy vállalati autóparkokról – közvetlenül érintett lesz abban a kérdésben, hogy mikor és milyen feltételekkel jelenhetnek meg nagyobb számban autonóm rendszerek. A Waymo–TSR együttműködés egyfajta előszobája lehet annak a szabályozási gondolkodásnak, amely néhány éven belül Európában is megkerülhetetlenné válik. Az Autószektor korábbi cikkei pontosan erre a feszültségre mutattak rá. A „Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?” azt vizsgálta, vajon nem lazul-e túl gyorsan a szabályozási környezet Európában, miközben a technológia még nem bizonyított minden fronton. A „Euro NCAP 2026: bukik a kamu biztonság” világossá tette: a marketing nem helyettesíti a valós teljesítményt, a rendszernek mérhető eredményeket kell produkálnia. A „Level 2++: amikor az autó dönt, a felelősség mégis a sofőré” pedig rávilágított arra a jogi és etikai szürkezónára, amelyben a félautonóm rendszerek ma működnek. A Waymo mostani lépése ebből a szempontból stratégiai: a vita nem a vezetéstámogató rendszerek marketingjéről szól, hanem arról, hogyan lehet adatvezérelt módon csökkenteni a baleseteket flottaszinten. Ez minőségi ugrás a diskurzusban. Az autonómia kérdése tehát nem az, hogy „jön-e”, hanem az, hogy milyen felelősségi, biztosítási és szabályozási keretek között válik elfogadottá. A Waymo belépése a TSR-be azt jelzi: a jövő nemcsak a szoftvermérnökök, hanem a közlekedésbiztonsági szakpolitikusok kezében is formálódik. Forrás: Traffic Technology International, 2026. február Képek: Waymo.com    

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója