A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a végfelhasználók 28%-a  a márka imázsát, ismertségét tartja a legfontosabbnak, amikor gumiabroncsot választ, de a megkérdezettek 27%-a az abroncs tulajdonságait közel azonos fontossággal emelte ki. A gumiabroncs tulajdonságai közül a válaszadók közel negyede a biztonságot tartotta a legfontosabbnak. Az ár kérdése csupán a harmadik az „erősorrendben”, ugyanis a megkérdezettek 24%-a tekinti az árat és az ár-érték arányt elsődleges tényezőnek a gumiabroncs vásárlásakor. A kutatásban részt vevők döntő többsége (80%) évente 1.000 és 15.000 km közötti távolságot tesz meg az autójával. Ezen belül több mint egyharmaduk 5.000 és 9.999 kilométert vezet, míg minden negyedik autós 10.000 és 15.000 km közötti utat tesz meg átlagosan egy évben. A többség nincs tisztában a minimális profilmélységgel A Continental kutatása szerint a magyar autósok átlagosan 5,2 év után cserélik le abroncsaikat. A felmérés arra is kereste a választ, hogy a vásárlók tisztában vannak-e azzal, hogy mekkora profilmélységnél kell lecserélni a gumiabroncsokat. A válaszadók egyharmada úgy nyilatkozott, hogy fogalma sincs, mennyi az előírt minimális profilmélység, míg szintén egyharmaduk azt válaszolta, hogy 1 mm-es mintázati mélységnél kell lecserélni az abroncsokat. „Annak ellenére, hogy az abroncsválasztáskor egyre tudatosabbak vagyunk, az eredmény elgondolkodtató. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a téli és a nyári mintázat esetén egyaránt 1,6 mm a törvényileg előírt minimális mintamélység. Ugyanakkor egy téli abroncs 4 milliméteres profilmélység alatt már nem képes teljes mértékben betölteni szerepét”, jegyezte meg Rábai Dániel. Jó döntéseket spontán? A Continental felmérése rámutatott, hogy a vásárlók többsége spontán dönt a gumiabroncs-vásárlás során. A kutatásban részt vevők 40%-a egyszerűen felkeresi a hozzá legközelebb található abroncskereskedőt és a helyszínen dönti el, hogy melyik gumiabroncsot vásárolja meg. Minden negyedik autós előre kiválasztott kereskedőhöz, vagy műhelybe látogat el, de döntését szintén helyben hozza meg. Viszont a válaszadók 18%-a előbb meghozza döntést az abroncsot illetően, és csak ezután keresi meg a számára megfelelő kereskedőt. Nőtt az internet szerepe A fogyasztói szokásokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az internet fontos szerepet játszik az információszerzésben, de a vásárlás még általában kereskedőnél történik. A legtöbb válaszadó (40%) azonban azért nem döntene a világhálón történő vásárlás mellett, mert kényelmetlennek tartotta volna az interneten beszerzett abroncsok felszereltetéséhez külön szervizt is keresni. Emellett az internetes vásárlással szemben szintén gyakran felhozott érv volt, hogy a válaszadók egy része (17%) nem szeretné kiadni online saját bankkártyájának adatait. „Érdekesség ugyanakkor, hogy egy ugyancsak jelentős hányad (17%) úgy nyilatkozott, hogy elsősorban azért nem venne gumiabroncsot a világhálón, mert nincs akkora árkülönbség az interneten, valamint a kereskedőknél megvásárolható termékek között”- hívta fel a figyelmet a Continental Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója.  Rábai Dániel - Continental Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója (Fotó: Horváth Miklós) Előremutató fejlesztések A Continental kezdeményezőként lép fel a jövő autóipari trendjeinek alakításában. Innovatív megoldásaival a folyamatos, magas minőségű, de fenntartható fejlődést támogatja, gyártási folyamatainak állandó optimalizációjával pedig hozzájárul a környezetre gyakorolt hatások folyamatos csökkentéséhez. A Continental ezért az aacheni székhelyű Fraunhofer Biológiai és Ökológiai Intézettel közösen olyan gumiabroncsok kifejlesztésébe kezdett, melyekben a hagyományos módon nyert kaucsuk a pitypang nedvéből nyert alapanyaggal helyettesíthető. „Az így készülő gumiabroncsok tesztelése már folyamatban van. Elképzelhető, hogy a Continental a közeljövőben jelentős előrelépést tesz a környezetbarát alapanyagú abroncsok szériagyártásának elindításában”, emelte ki Rábai Dániel.

Az új Honda Jazz divatosabb külseje nagyobb méretekkel is együtt jár: a kisautó 95 mm-rel hosszabb elődjénél, és a tengelytávolsága is bővült 30 mm-rel. Természetesen a függőlegesre hajtogatható mágikus hátsó ülések ezúttal sem hiányoznak, aminek segítségével a kategória legjobban variálható belterét alkotta meg a Honda. A hátsó ülése helyén akár magasabb tárgyak, például szobanövények is szállíthatóak, mivel a benzintankot az első ülések alá rejtették. Kisautó-mércével kifejezetten tágasnak számít a 354 literes csomagtartó is, amit a hátsó ülések síkba hajtogatásával 884 literre lehet növelni. Az új Jazz megkapja a CR-V modellfrissítésekor bevezetett új infotainment rendszert, a Honda Connectet, amely egy 7 colos érintőképernyővel rendelkező, internetelérésre is alkalmas, Android operációs rendszert futtató beépített tablet. A Jazz ugyanarra a padlólemezre épül, mint a vele egyszerre érkező új HR-V szabadidő-autó, és a motorkínálatuk is nagyrészt azonos. A belépő szintet az 1,3 literes, négyhengeres, 102 lóerős szívó benzinmotor jelenti, amelyet hatfokozatú kézi váltóval vagy fokozatmentes CVT-vel lehet párosítani. Újdonság a Jazz háza táján a vezetéstámogató rendszerek megjelenése, amelyek mind a szélvédőbe épített kamera és radar adataira támaszkodnak működés közben. A csomag tartalmazza az intelligens sebesség asszisztenst, a ráfutásos balesetre figyelmeztető rendszert, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert, a táblafelismerőt, és az automatikus távfény-asszisztenst, ami magától leveszi a távolsági fényt, ha szembejövőt érzékel.

Hardcore középmotoros V10-es az Audi műhelyéből   A Genfi Autószalonon mutatkozik be az Audi R8 második nemzedéke, ami műszakilag a tavaly bemutatott Lamborghini Huracán közeli rokonának tekinthető. A sportkocsi külsejéhez csak finoman nyúltak hozzá az Audi formatervezői, a lámpatestek és a szélesebb, méhsejt-mintájú hűtőmaszk is sarkosabb, határozott élekkel megrajzolt formákat kapott, de a kocsi védjegyének tekinthető, kontrasztos színű oldalsó betéteket meghagyták. A fényszóró alapáron LED-technikával készül, de felárért elérhető a lézeres távolsági fénnyel ellátott változata is, amely sötétben 600 méteres látótávolságot biztosít. Az alapváltozaton csak nagy sebességnél emelkedik ki a hátsó szárny, a V10 Plus változat azonban fix szárnyat kap, amely szénszál-erősítésű műanyagból készül. Nemcsak a szárny, hanem a trapéz alakú, öblös kipufogók közé beépített diffúzor is jelentős leszorítóerőt termel nagy sebességnél, a hátsó szélvédő különlegességét pedig az adja, hogy rajta keresztül bárki megnézheti a kocsi szívét, az 5,2 literes, szívó V10-es benzinmotort. A korábbi R8-asból átvett, de jelentősen átdolgozott erőforrás a normál modellben 540, a V10 Plus változatban 610 lóerőt ad le magas fordulatszámnál, a maximális nyomatéka a motoroknak 540 illetve 560 Nm. A gyengébb motorral 3,5, az erősebbel 3,2 másodpercig tart a százas sprint, a R8 végsebessége 320 illetve 330 km/h. Bár javultak a menetteljesítmények, az R8-as fogyasztása 11,8, illetve 12,4 literre csökkent. Továbbra is széria a quattro összkerékhajtás, amely alaphelyzetben a nyomaték 100 százalékát küldi a hátsó tengelyre, de szükség esetén a teljes nyomaték mehet az első kerekekhez is. Hátul önzáró differenciálmű gondoskodik arról, hogy az Audi át is tudja adni az erejét az útra. Már nem készül kézi váltós R8-as, mindkét motorhoz alapáron adják az átdolgozott, gyorsabban kapcsoló hétfokozatú duplakuplungos S-tronic váltót. Háromféle automata üzemmód közül lehet választani a váltónál, de a kormány mögötti váltófülekkel kézi kapcsolás is lehetséges. Az alapváltozat 19 colos kereket és acél féktárcsákat kap, a V10 Plus viszont 20 colos felniken gördül, amelyek mögött karbon-kerámia féktárcsák bújnak meg. Az új Space Frame vázban alapvetően alumíniumból készül, de szénszálat is használtak hozzá, aminek köszönhetően nem csak 50 kilogrammal sikerült csökkenteni a saját tömeget, de a karosszéria merevségét is jelentősen, közel 40 százalékkal tudták növelni. Belül az új TT-hez hasonlóan digitális műszerfalat kapott az R8, a jó felbontású, 12,3 colos kijelző szabadon konfigurálható. Az új R8-as nyártól lesz kapható, az alapmodell Németországban 165 ezer, a V10 Plus 187 ezer euróba fog kerülni.  

Tucatnyi tonna tűnik el a hatalmas gépmadár gyomrában Bár a Malév 2012-es csődje miatt a Budapest Airport kénytelen volt befagyasztani a tervezett Cargo City megépítését a 2-es terminál mellett, a ferihegyi repülőteret üzemeltető cégnél még nem adták fel a reményt, hogy a gazdaság fellendülésével párhuzamosan tovább növekszik az igény a légi teheráru-szállításra. Tavaly többek közt arab befektetőknek kínálták fel a tervet, amelynek eredményeként mintegy húszmillió eurós befektetéssel épülhetne meg a Cargo City a repülőtér Vecséssel határos oldalán, a 2-es futópálya mellett. Eközben az elmúlt években sikerült olyan fontos üzleti partnereket Budapestre csábítani, mint a Turkish Cargo vagy az Emirates SkyCargo. Mind a két kargó-légitársaság heti rendszerességgel üzemeltet járatot Budapestre. A Turkish már hetente három menetrend szerinti kargójárattal közlekedik Budapest és Isztambul között. A járatszámemelés a Turkish Cargo budapesti piacon elért eredményeinek köszönhető: 2014-ben közel 30 százalékkal növelték az árumennyiséget a korábbi évhez képest, és mintegy 3500 tonna teherárut szállítottak a magyar főváros és Isztambul között. A török légicég gépei elsősorban textil-, valamint távol-keleti elektronikai árut szállítanak Magyarországra, kifelé pedig gyógyszerészeti, illetve gépipari termékeket, valamint Magyarországon gyártott elektronikai cikkeket visznek. A Turkish Airlines teheráru-szállító leányvállalata Isztambulon keresztül a világ 108 országának több mint 260 városával köti össze Budapestet, beleértve a 48 kargócélállomást. Az árut a légitársaság kilenc teherszállító és 253 utasszállító repülőgépének rakterében juttatják el a célállomásra. Tavaly novemberben a személyszállító járattal egyidejűleg az Emirates SkyCargo, vagyis a teherszállító üzletág is megkezdte budapesti tevékenységét. Az Airbus A330-200-assal heti szinten 168 tonna teherárutömeget tud kezelni az Emirates SkyCargo, ami azt jelenti, hogy járatonként mintegy 12 tonna az az árumenynyiség, amelyet az utasok csomagjain és feladott poggyászain kívül ez a gép elbír. Az Emirates folyamatosan növekvő flottájában 230 széles törzsű utasszállító van, amelyeknek rakterei rendelkezésre állnak, és ott vannak az Emirates SkyCargo kimondottan teherszállító gépei is: tizenkét Boeing 777F és két Boeing 747F. A keleti nyitás keretében tavaly március 1-jétől az azerbajdzsáni Silk Way West légitársaság heti két budapesti járatot illesztett a menetrendbe Boeing 767-300F típusú teherszállító gépekkel. A kizárólag légi teheráru-szállítással foglalkozó azeri légitársaság heti két járatot indít a bakui Heydar Aliyev nemzetközi repülőtér és Ferihegy között. A budapesti Liszt Ferenc repülőtéren harminchat légicég van jelen, évi 92 ezer tonna árut szállítanak légi úton, és ez a mennyiség nő. Fejlett elektronikai és gyógyszeriparával Magyarország természetes központja lehet a légitársaságok áruszállító repülőgépeinek. Jámbor Gyula Megjelent a Magyar Nemzet 2015. 02. 13-i számában