A magyar felnőttek közel kétharmada hezitálás nélkül utazna bioüzemanyaggal működő repülővel is – ami különösen azzal összevetve tanulságos, hogy egy önvezető autóban történő utazást (ami technikailag ma már többé-kevésbé reális lehetőség) csak 40%-nyian vállalnának be jelenleg. A friss adatok a MOL megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból származnak. A felmérésből kiderült: kiemelkedő, 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság a 30–39 évesek körében. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között is – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39%-a utazna olyan légijárművön, amit bioüzemanyag hajt. A válaszok alapján a magyar autóvezetők 83%-a számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon. Különösen igaz ez a férfiakra, illetve az 50 éven felüli autóvezetőkre. Az adatok egy látszólagos ellentmondásra is rámutatnak: miközben a legtöbben valamilyen anyagi előny vagy ösztönzés hatására váltanának zöldebb üzemanyagra (tízből kilenc válaszadó jelölt meg ilyen tartalmú válaszlehetőséget azok közül, akik eleve nyitottak a fenntartható üzemanyagok használatára), minden második autóvezető már ma is hajlandó lenne valamennyivel többet fizetni a bizonyíthatóan megújuló forrásból származó energiáért. A kérdezettek 68%-a hidrogénhajtású autóba is szívesen beülne. Az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály (50 éven felüliek), és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. „Szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében.” - ezzel az állítással a lakosság 64%-a ért egyet. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény. Az ellentmondást a demográfiai eltérések oldják fel: ártöbbletet jellemzően a fiatalok és a diplomások hajlandóak fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért, míg az árelőnyt igénylők relatív többsége az 50 feletti korosztályból kerül ki. Az is fontos tapasztalata ugyanakkor a kutatásnak, hogy a zöldátállás esetében a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság, a környezet megvédésének szándéka, vagyis a CO₂-kibocsátás csökkentése, a levegő tisztasága, illetve az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a fiatalabb (18–39 éves) válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A MOL-csoport frissített SHAPE TOMORROW stratégiájában kiemelt hangsúlyt kapnak a megújuló üzemanyagok. A MOL már jelenleg is a hazai és a regionális bioüzemanyag-piac kulcsszereplője (a hulladékból, vagyis megújuló alapanyagból előállított hidrogénezett növényi olaj a leginkább klímabarát üzemanyagok közé tartozik), és európai összevetésben is az úttörők közé tartozik a repülőgép-bioüzemanyagok előállításában. „A MOL a már ma is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A felkészültség azt jelzi, hogy a vállalatcsoport valóban stratégiai célként tekint a fenntartható mobilitásra, legyen szó akár a közúti, akár a légi közlekedésről. A komplex mobilitási szolgáltatóvá válás számunkra azt jelenti, hogy egyre többféle üzemanyagot kínálunk, megteremtve az okos energiaátmenet minden szükséges feltételét ügyfeleink számára. Ebben a folyamatban már ma is vezető szerepet játszunk a régióban, amit beruházásaink és fejlesztéseink révén tartósan meg kívánunk őrizni” – nyilatkozta Zsótér Csaba, a MOL-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatója. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a MOL 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, azaz SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva ma már üzemvitel-szerűen értékesít SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban, hozzávetőlegesen 14 kilotonna biokomponensnek megfelelő mennyiségben A vállalatcsoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi üzemében az idei év eleje óta immár a SAF-gyártás tesztelése zajlik – a hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmazó dízel előállítása mellett -, a szintén csoporttag INA rijekai finomítójában pedig az elmúlt hetekben indult meg a SAF termelése annak érdekében, hogy az érintett országok teljesíteni tudják az EU megújuló üzemanyagok arányára vonatkozó 2030-as 6%-os célszámát. SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. Jelenleg globálisan is alig néhány olajfinomító mondható felkészültnek a fenntartható repülőgépüzemanyag-előállításra. A mai és a prognosztizált SAF-kínálat is lényegesen elmarad a kereslettől – amit az árak is tükröznek -, ezért van stratégiai jelentősége a MOL fejlesztéseinek mind klímavédelmi, mind ellátási szempontból. *A kutatást a MOL megbízásából az Iránytű Intézet készítette, 500 fős mintán, telefonos megkérdezéssel, 2025 májusában.  

Az auto-motor-und-sport.de cikke. Képernyőfotó Egy hivatalosan "München-Dél kerékpárútként" kijelölt kerékpárút nagy port kavar a szomszédos településeken. A 13 kilométer hosszú, aszfaltozott útvonal Münchentől Sauerlach községig halad, és valójában a közlekedési átmenet bemutatója. A tökéletesen kiépített és széles kerékpárutat a lakosság szorgalmasan használja. Egy kicsit túl szorgalmasan is, mondja Oberhaching polgármestere, Stefan Schelle (CSU). Schelle kifejezetten nagy rajongója a pedálozásnak, és községét Bajorország Szabadállama hivatalosan is "kerékpárbarát községként" ismerte el. Akár 60 km/h sebességgel közlekedő országúti kerékpárosok Egyre több nagyon sportos kerékpáros okoz azonban problémát. Nagyra értékelik a Perlach-erdőn keresztül kilométereken át egyenes vonalban futó, nagyszerűen aszfaltozott utat, amely ideális útvonal az energikus országúti kerékpárosok számára. A média beszámolói szerint egyes jelölteket 50 km/h feletti sebességgel is mértek. Ez a gyors tempó, a nagy igénybevétellel párosulva, problémákat okoz. Az országúti kerékpárosok mellett a hétköznapi kerékpárosok is használják a népszerű útvonalat a dél-müncheni sörkertekbe, a gyermekes családok és az elektromos kerékpárral közlekedő idősek. A konfliktusok és a veszélyes helyzetek elkerülhetetlenek. A fotó csak illusztráció Schelle polgármester ezért ideális esetben egy sebességmérő kamerát szeretne telepíteni az útvonalra. Most azt szeretné megvizsgálni, hogy a gyorshajtó kerékpárosokat „fel lehet-e jelenteni”. Oberhaching község egész területén 30 km/h sebességkorlátozás érvényes, sőt, a különösen népszerű kirándulóhely, a "Kugler-Alm" előtti kerékpárúton 10 km/h sebességkorlátozást vezettek be, hogy garantálják a gyalogos, autós és kerékpárúton közlekedő nagyszámú látogató biztonságát. Azonban nem mindenki tartja be a szabályokat; különösen a szűk versenyruházatot viselő személyek néha rekordsebességgel haladnak. Különösen a versenyző kerékpárosok száguldanak egyre gyakrabban akár 50 km/h sebességgel a 10 km/h-s zónában – mondta a polgármester a Bayerischer Rundfunknak. Lassító intézkedésként az önkormányzat most három fekvőrendőrt telepített a korlátozott zónában lévő kerékpárúton, amelyeken a kerékpárosoknak azóta át kellett gázolniuk. És van belőlük jó néhány: Jó időben akár 5000 kerékpáros is használja az utat naponta. A kerékpárosok radaros ellenőrzésének  igénye azonban problémákba ütközik. Míg a járművek  könnyen mérhetők mind a hagyományos sebességmérő kamerákkal, mind a kézi lézeres sebességmérőkkel. A sebességkorlátozások általában minden közlekedőre vonatkoznak, még azokra is, akik gyorsan tekernek. A hatóságok sebességmérő eszközei azonban hivatalosan nem engedélyezettek kerékpárok mérésére. Még ha a gyorshajtást kétséget kizáróan be is bizonyítanák, az bíróságon nem állna meg. Az, hogy a helyzet hogyan alakul, még várat magára. Oberhaching lakosságának egy része valóban felháborodott, és a kerékpáros huligánokra panaszkodik. Erre biztosan nem gondoltak a dicséretes kerékpárút-projekt megépítésekor - írja a német portál.

A személyautó márkák versenyében első a Suzuki (8507 személyautó, 10,66 százalékos visszaesés 2024. január-júliushoz képest), a japán márka piaci részesedése 11,06 százalék, mögötte a Toyota a második (8129 személyautó, 6,15 százalékos elmaradás), harmadik a Skoda (6776 személyautó, 13,31 százalékos plusz), negyedik a Ford (5571 személyautó, 64,38 százalékos meglendülés). Ötödik a Volkswagen (5473 személyautó, 1,35 százalékos visszaesés), hatodik a Kia (4949 autó, 29,28 százalékos plusz). Jól kezdte az évet és tartja a szintet a magyar személyautó-piacon a Peugeot (1614 autó, 40,23 százalék plusz), BYD (1005 autó, 51,58 százalék többlet), jól megy a Citroennek (760 személyautó, 52 százalékos kiugrás), a Jeepnek (520 autó, 364,29 százalék növekedés), a Mininek (490 autó, 92,91 százalék emelkedés), az Alfa Romeónak (131 autó, 55,95 százalékos fellendülés), a Subarunak (97 autó, 67,24 százalékos megugrás), a DS-nek (53 autó, 76,67 százalék plusz), a Ferrarinak (34 autó, 47,83 százalékos növekedés), valamint a Dongfengnek (17 autó, 240 százalékos pozitív elmozdulás). Rosszul indította az évet az Opel (1634 autó, -31,63 százalék), lanyhult a Fiatok (360 autó, -44,27 százalék) és a Mitsubishik iránt (153 autó, -41,83 százalék). A magyar személyautó-piacon 2025-ben a B SUV kategória a legnépszerűbb (24,49 százalék részesedéssel, bestseller modell a Suzuki S-Cross 3769 autóval), a C osztályú SUV-ok a második helyet foglalták el (23,95 százalék részesedéssel), bestseller a Nissan Qashqai 2419 autóval. Ezután jönnek az alsó-középkategóriás modellek (15,98 százalék a részesedés). Ezek közül a legkelendőbb a Skoda Octavia (3564 autó). A legnépszerűbb C egyterű a Volkswagen Touran (291 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Skoda Superb (834 autó), a kisautók között a Suzuki Swift vezet (1340 autó), a minik között a Toyota Aygo (427 autó) az első, a nagyautók között vezet a Toyota Camry (353 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában élen a Ford Mustangot megelőzve a Porsche 911 (72 autó). A luxusautók között első a BMW 7/M (91 autó), a B kategóriás egyterűk között a Ford Tourneo Courier (374 autó), a D kategóriás szabadidő-autók között a Nissan X-Trail (890 autó). Első az E kategóriás szabadidő-autók mezőnyében a BMW X5/M (415 autó), az F kategóriában pedig a Mercedes-Benz G-osztály/AMG (200 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Ford Transit (1026 jármű) és a Ford Transit Custom (1422 jármű), a kishaszonjárművek között a Mercedes-Benz Citan (655 jármű), a legmenőbb pickup a Ford Ranger (1594 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig a Ford Tourneo Custom (1713 jármű), a személyautó alapú kisteherautók között a Toyota Yaris Van vitte a prímet (56 jármű). Idén már sok különlegesség kapott magyar rendszámot, sok milliárd forint ment el luxusra. Elkelt: egy Rolls-Royce Ghost, egy Chevrolet Corvette, egy Lamborghini Revuelto, egy Maserati GranCabrio, egy Maserati GranTurismo, egy Bentley Bentayga, egy Ferrari 812 Competitione, egy Ferrari F150 Daytona, két Audi R8, két Aston Martin DB12 Volante, két Lamborghini Huracan, két McLaren 750S, három Mercedes-Benz EQS SUV Maybach, három Ferrari 12Cilindri, három Aston Martin Vanquish, három Aston Martin DB12, négy Aston Martin Vantage, négy Ferrari SF90, négy Ferrari 296 GTB, öt Aston Martin DBX, öt Rolls-Royce Cullinan, hat Ferrari Roma, hat Audi e-tron GT, hat Ferrari 296 GTS, kilenc Ferrari Puronsangue, kilenc Bentley Continental, kilenc Mercedes-Benz S-osztály Maybach, tíz Alpine A110, tíz Mercedes-Benz SL AMG, tizenegy Porsche Taycan, 14 Lamborghini Urus, 23 Porsche Panamera, 21 Mercedes-AMG GT, 72 Porsche 911, 80 Porsche Cayenne, 102 Mercedes-Benz G AMG. A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál (92 százalékos feletti piaci részesedéssel), szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 2883-at, 17,7 százalékos visszaesés). Élénkül a buszértékesítés, 376 ilyen járművet - amiből 283 nagy, 12 tonnánál nehezebb - vettek tavaly Magyarországon (25,3 százalékos növekedés). Ezek közül 156 magyar gyártású. Top 80 új autó Magyarországon 2025-ben (személyautó és kishaszonjármű, I-VII. hónap) Suzuki S-Cross 3769 autó Skoda Octavia 3564 Suzuki Vitara 3220 Nissan Qashqai 2419 Kia Ceed 2149 Dacia Duster 1737 Ford Tourneo Custom 1713 Ford Ranger 1594 Toyota Corolla 1552 Toyota Yaris Cross 1446 Ford Transit Custom (teherautó) 1422 Kia Sportage 1417 Suzuki Swift 1340 Toyota C-HR 1332 Volkswagen Golf 1251 Toyota Corolla Cross 1019 Ford Puma 1018 Ford Transit 1026 Hyundai Tucson 967 Ford Kuga 955 Nissan X-Trail 890 Renault Master 845 Skoda Superb 834 MG ZS 832 Skoda Kodiaq 823 Tesla Model Y 808 Volkswagen T-Roc 778 Toyota Hilux 776 Volkswagen Tiguan 754 Toyota Yaris 712 Toyota RAV4 – 712 Ford Transit Custom (személyszállító) 690 Fiat Ducato 685 Mercedes-Benz Citan 655 Renault Clio 648 Peugeot 3008 - 615 Renault Captur 615 Volkswagen Passat 606 Omoda 5 – 602 KGM Korando 578 Peugeot 2008 - 564 Skoda Scala 555 Volvo XC60 - 545 Volvo XC40 – 522 Opel Corsa 497 Hyundai Kona 487 Volkswagen Caddy 455 Skoda Karoq 442 Kia EV3 - 440 Volkswagen Crafter 439 Toyota Aygo 427 Jeep Avenger 425 Opel Combo 425 BMW X5/M 415 Toyota Proace City 415 Hyundai i30 - 403 BMW 5/Touring/M5 - 400 Opel Movano 394 Hyundai i20 - 390 Volkswagen T-Cross 384 Tesla Model 3 - 383 Ford Focus 381 Seat Leon 378 Jaecoo 7 - 374 Ford Tourneo Courier 374 BMW 3/M3 - 369 Toyota Proace City 363 Mercedes-Benz GLC/AMG 362 BMW X1 – 357 Toyota Camry 353 Peugeot Boxer 349 Ford Transit Courier 344 Ford Tourneo Courier 343 BMW X3 – 340 Mercedes-Benz V-osztály 338 Opel Mokka 308 Volkswagen Taigo 307 Nissan Juke 306 Dacia Sandero 302 (forrás: Datahouse)  

A legfrissebb, 2025-ös Previsible AI Traffic Report szerint öt hónap alatt 527%-kal nőtt az AI-alapú forgalom, különösen olyan ágazatokban, mint a jog, pénzügy, egészségügy és kisvállalati szektor. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k számára már nem elég a Google találati listáján való jó helyezés, hanem kiemelten fontos az AI-alapú platformokon való láthatóság is. Fotó (forrás: https://kerkom.hu): „A kis- és középvállalkozások vezetőinek sürgősen meg kell érteniük, hogy az AI-alapú eszközökön történő láthatóság már most kritikus versenyelőnyt jelenthet számukra. Nem elég hagyományos SEO-ban gondolkodni; tartalmaiknak strukturáltnak, egyértelműnek és valóban hasznosnak kell lenniük ahhoz, hogy az AI-alapú platformok, mint például a ChatGPT, a Perplexity vagy a Gemini, felfedezzék és ajánlják azokat” – hívja fel a figyelmet Tóth Mihály marketingkommunikációs szakértő. A változás valóban jelentős: 2025 első öt hónapjában az AI-alapú platformok összesen több mint 107 ezer látogatást generáltak 19 különböző weboldalon, míg egy évvel korábban ez csupán alig több mint 17 ezer volt. A kkv-k számára azért különösen fontos ez a trend, mert az AI-alapú platformokon a felhasználók célzott, specifikus kérdésekkel fordulnak a rendszerekhez. Ezek gyakran olyan összetett kérdések, amelyek magas bizalmat, szakértelmet és gyors válaszadást igényelnek, például pénzügyi tanácsadás, jogi kérdések, vagy egészségügyi problémák kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k által kínált szakértői tartalmak, tudásanyagok és termékleírások kulcsfontosságú szerepet kapnak, hiszen az AI-platformok ezeket gyorsabban és közvetlenebb módon tudják bemutatni a releváns célközönségnek. A jelentés szerint az AI-platformok működése alapvetően különbözik a Google hagyományos keresőmotorjától. Míg a Google rangsorolási rendszere a linképítésre, lassú indexelésre és türelemre épül, addig az AI-alapú platformok számára ezek a faktorok kevésbé számítanak. Ehelyett kulcsfontosságúvá válik az, hogy a tartalom közvetlenül válaszolja meg a felhasználók kérdéseit, és könnyen áttekinthető, strukturált formában jelenjen meg. Nincs hosszú indexelési várakozás, nincs versengés a találati lista tetejére kerülésért, hanem azonnali felfedezés történik, ha a tartalom releváns és jól strukturált. Ez alapvetően átalakítja a tartalommarketing logikáját is. A kkv-knak immár nem csak arra kell figyelniük, hogy tartalmaik Google-kompatibilisek legyenek, hanem arra is, hogy az AI-platformok számára is könnyen elérhetők legyenek. Ennek érdekében célszerű olyan tartalmi struktúrákat kialakítani, mint például: Rövid, jól áttekinthető bekezdések, Gyakran ismételt kérdések (GYIK) szekciók, Egyértelmű összefoglalók és konklúziók. Tóth Mihály szerint „a kkv-k számára létfontosságú, hogy felismerjék, mostantól nem a Google-helyezés az egyetlen sikerindikátor, hanem az AI-modellek általi ajánlások és idézetek megszerzése is. Minél előbb kezdik el optimalizálni tartalmaikat az AI-alapú platformok logikája szerint, annál nagyobb versenyelőnyt tudnak szerezni.” Az AI-platformok által generált forgalomban egyértelműen a ChatGPT vezet, ugyanakkor a Perplexity, Gemini és Copilot platformok is egyre nagyobb szerephez jutnak, különösen a jogi és pénzügyi területeken. Emiatt a kkv-knak érdemes nem csak egyetlen platformra optimalizálniuk, hanem több AI-modell működését is figyelembe venni, és ehhez igazítani tartalmaikat. A szakértői ajánlás szerint a következő lépések elengedhetetlenek a kkv-knak: Kezdjék el mérni az AI-platformokról érkező látogatásokat, akár egyszerű mérési eszközökkel, mint az UTM paraméterek alkalmazása. Optimalizálják weboldalaik tartalmát AI-platformok számára is, fókuszálva az átláthatóságra és relevanciára. Alakítsanak ki egy új gondolkodásmódot, amelyben a cél nem a keresőben való rangsorolás, hanem az AI-modellek által való kiválasztottság. Tegyék AI-képessé weboldaluk minden elemét: nem csak blogcikkeket, hanem termékleírásokat, ügyfélszolgálati oldalakat és súgókat is. A kkv-k előtt álló új kihívásokkal kapcsolatban Tóth Mihály kiemeli: „Ez a változás gyors és könyörtelen lesz, de azok a vállalkozások, akik időben reagálnak, hosszú távon meghatározó versenyelőnyre tesznek szert.” Az AI tehát nem egy jövőbeli lehetőség, hanem már a jelen valósága, amelyet a kkv-knak stratégiailag érdemes minél előbb beépíteniük mindennapi üzletmenetükbe.