Mindhárom autó - Solterra, Uncharted, E-Outback a japán márka mostani, belsőégésű boxermotoros modelljeinek zéró helyi károsanyag-kibocsátású alternatívájaként jelenik meg a piacon. Az újonnan kifejlesztett padlólemezre épülő járművek nagyobb teljesítményt, hosszabb hatótávolságot és gyorsabb töltés kínálnak. Új a szoftveres vezérlésű összkerék-hajtási rendszer, amely intuitív módon osztja el a vonóerőt az első és hátsó tengelyek között, ami bármilyen útviszonyok közt – különösen havon és lefagyott aszfalton – stabilabb kanyarmenetet és jobb tapadást eredményez. Az Uncharted modell esetében egymotoros, azaz elsőkerék-hajtású változat is elérhető lesz. Solterra Három évvel azután, hogy a Subaru megtette első lépéseit az elektromos autók világában (a közutakon, a terepen, sőt még a versenypályán is, hiszen ez a modell a legelső elektromos hajtású safety car egy motorkerékpár-világbajnokság futamain) a Solterra visszatér, méghozzá jelentősen felfrissítve. A Solterra két elektromotorjának összteljesítménye 252 kW (338 LE), amivel az autó 5,1 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára. Akkumulátorának kapacitása 73,1 kWh, amellyel a gyártó ígérete szerint 500 kilométert képes megtenni egy töltéssel. A sajtóanyag szerint előkondicionálással és opcionális 22 kW-os egyenáramú töltővel még -10 Celsius fokon is csupán 30 percig tart az akkumulátor feltöltése 10-ről 80 százalékos szintre. Javult a kocsi vontatóképessége: a korábbi kétszerese, azaz 1,5 tonna. Uncharted A Solterra mellett megjelenik a kínálatban Uncharted is, a márka első, tisztán elektromos hajtású kompakt SUV-ja (szabad hasmagassága 210 milliméter). A kétmotoros összkerekes változatot 77 kWh-ás akkumulátorral szerelik, a motorok összteljesítménye 252 kW (338 lóerő) teljesítmény, hatótávolsága 470 kilométer. Ez a modell 1,5 tonnás terhet vontathat, álló helyzetből 100 kilométer/órás sebességre 5 másodperc alatt gyorsul fel. Lesz belőle egymotoros változat is, amelynek várhatóan 585 kilométer lehet a legnagyobb hatótávolsága. A belépő szintű Uncharted modell szintén elsőkerekes, egymotoros, de kisebb, 57,7 kilowattórás az akkumulátora, ami 445 kilométer hatótávolságot tesz lehetővé. Jó hír, hogy a a 22 kW-os fedélzeti töltő minden kivitelnél alapfelszereltség. E-Outback A Subaru eredeti, úttörő crossoverének 30 éves örökségére építve az E-Outback új távlatokat nyit. Elektromos, akkumulátorának kapacitása 74,7 kW, két motorjának összteljesítménye 280 kW (375 lóerő). Álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 4,4 másodperc alattt gyorsul fel, hatótávolsága legfeljebb 450 kilométer, szabad hasmagassága 210 milliméter.  

„Az átmeneti tárolóterületünk dugig tele van alkatrészekkel, az automatizált szállító járművek folyamatos elmaradásban dolgoznak. Így képtelenség jó ütemben termelni!” – így foglalták össze a munkájukat nehezítő problémakört a világ egyik legfejlettebb autógyártó üzemének, a Toyota Motomachi gyárának a dolgozói. Ahelyett azonban, hogy küldöttséget menesztettek volna a vezetőséghez, vagy sztrájkot kezdeményeztek volna, összedugták a fejüket, és megépítették a műszerfalcsúszdát. Másutt talán meglepetést okozna egy ilyen fordulat, a Toyotánál azonban több mint 70 éves hagyománya van az önálló kezdeményezéseknek. A kreatív ötletek javaslattételi rendszere (Creative Idea Suggestion System, CISS), valamint az annak táptalaján kifejlődött kaizen, azaz az élet minden területére kiterjedő, folyamatos tökéletesítés irányelve egyaránt egy olyan vállalati kultúrára utal, amelynek szerves része, hogy a dolgozók – saját munkakörük legalaposabb ismerőjeként – proaktívan olyan javaslatokkal állnak elő, amely hatékonyabbá teszi munkavégzésüket, így végső soron az egész vállalat működését. Ebben az esetben pont az jelentette a problémát, hogy a Motomachi üzem kiemelt ranggal és jelentőséggel bír a Toyota termelési hálózatán belül. Jellemzően kis darabszámú, nagy presztízsű modellek épülnek itt. Az üzem történetének fénypontja a Lexus LFA gyártása (2010-2012) volt, de ma is különleges típusok gördülnek ki a gyár kapuján, a Toyota GR Yaris és Corolla sportmodellektől kezdve a Toyota Crown modellcsaládon és a Toyota bZ4X/Lexus RZ ikerpáron át a felső kategóriás Lexus LC túraautókig. Ez a sokféleség azonban különleges kihívást jelent gyártásszervezési és logisztikai szempontból. „Kilenc különböző modellhez szerelnek itt össze műszerfalat, ráadásul az alkatrészek egy modellen belül is eltérőek lehetnek a kiviteltől függően” – vázolja a problémát Nagajama Ejdzsi, annak a csapatnak a vezetője, akik az üzem biztonsági karbantartása mellett a szerelők és mérnökök által kért változtatásokat megtervezik és megvalósítják. „Ez azt jelenti, hogy rengeteg alkatrésszel dolgoznak itt a munkatársak, és ezeket nincs hol tárolniuk.”  És ha ez nem lett volna elég, a folyamat két meghatározó támogató eleme egymást akadályozta. A gyárban folyamatosan alkatrészekkel töltik fel a szekvenáló állomásokat, ahol az egyes járművek összeszereléséhez szükséges komponenseket sorba rendezik, majd felrakodják az automatizált szállító járművekre, amelyek aztán emberi irányítás nélkül, hatékonyan juttatják el az alkatrészeket az egyes munkaállomásokra. Elvben legalábbis így működik a dolog, a gyakorlatban viszont az alkatrészeket mozgató járművek és az automatizált szállító szerkezetek gyakran akadályozták egymás mozgását, ami további időveszteséget okozott. A probléma nem csak a termelést, de annak a megtervezését is akadályozta, és félő volt, hogy a helyzet idővel az új modellek gyártásának az előkészítését is gátolni fogja. Mindez homlokegyenest ellent mond a monozukuri elvének. A japán kifejezést hevenyészve gyártásnak is fordíthatnánk, de annál jóval több: a monozukuri a minőségi termékek létrehozását, az értékteremtés szellemiségét, a precíz munkavégzést, a termék és a termelési folyamat párhuzamos tökéletesítését jelenti. Gyorsan azonosították, hogy Motomachi különleges státusza idézi elő a problémát. Hagyományos esetben a szerelőállomás mellett, egy polcon sorakoznak a beépítésre váró alkatrészek, annyi polcrendszernek azonban nem volt elegendő hely, amennyire szükség lenne a változatos, rugalmas gyártás kiszolgálásához. Ezért a Toyota dolgozói megterveztek és megvalósítottak egy csúszdarendszert, amely mindenféle meghajtás nélkül, pusztán a gravitációs erőt kihasználva működik.  Az állomásra egy tálcán elrendezve futnak be az aktuálisan szükséges komponensek. Miután ezeket leemelték és beépítették, a dolgozó finoman továbblöki a kiürült tálcát. Az saját súlyánál fogva lecsúszik egy alsóbb szintre, kioldva egy reteszt, ami addig távol tartotta a munkaállomástól a következő szerelési fázishoz szükséges alkatrészekkel megrakott tálcát. Ez a tálca a retesz elmozdításával becsúszik a helyére, és a folyamat kezdődik elölről.    A monozukuri helyreállítását lehetővé tevő folyamat a karakuri elvét követi. A szó nagyjából ’trükkös mechanizmus’-ként fordítható le, és olyan automatizált rendszerek megnevezésére szolgál, amelyek nem használnak meghajtást, nem fogyasztanak energiát: működésüket alapvető fizikai jelenségek – lendület, gravitáció, tehetetlenség – biztosítják. A karakuri csúszdák bevezetésével feleslegessé váltak az automatizált szállító járművek, így megoldódott a gyáron belüli „közlekedési dugók” problémája is. A kaizen kiváló példája, hogy még ezt az új karakuri rendszert is folyamatosan tökéletesítik: első verziójában még egy kart kellett meghúzni a retesz kioldásához, és csak később finomították a rendszert úgy, hogy a tálca súlya oldja ki azt. És hogy miért fontos a karakuri, azaz, hogy meghajtás nélkül működjön a csúszda? Elsősorban azért, mert a Motomachi 1. számú üzemében a szokásosnál sűrűbben módosítanak a folyamatokon, igazodva a kisszériás modellek iránti aktuális kereslethez. Ha ilyenkor kábeleket, nyomásvezetékeket, akkumulátorokat, csatlakozókat kellene széthúzniuk, leválasztaniuk és biztosítaniuk, az egyrészt jelentősen megnövelné az átállás időszükségletét, másrészt megemelné a hibalehetőségek számát. Nem mellékes, hogy a karakuri csúszda nem fogyaszt energiát, és működése nem jár káros anyagok keletkezésével.  „Régen megterveztünk egy munkafolyamatot, és a dolgozók megtanultak alkalmazkodni ahhoz. Most viszont eleve olyan munkakörnyezetet építünk, ahol a feladatok áttekinthetők, könnyen elsajátíthatók, és hatékonyan elvégezhetők” – összegzi a karakuri monozukuri lényegét Nagajama-szan, aki azt is elárulja: fiatal korában csupán feladatként tekintett a kreatív ötletek javaslattételi rendszerére, ám az évek múltával rájött, milyen hatalmas lehetőségeket tartogat a kaizen szempontjából az alulról érkező kezdeményezések támogatása. És hogy mikor lehet elégedett a végeredménnyel? Kitérő válaszként annyit mond: a kaizen egyik fő irányelve, hogy miután megvalósítottunk egy fejlesztést, haladéktalanul kezdjünk el gondolkodni azon, hogy hogyan tehetnénk azt még hatékonyabbá…   Fotó: Toyota Times  

"Az Egyesült Államok által az autóipari termékekre is kivetett 15 százalékos vámtarifa évente milliárdokkal fogja megterhelni a német autóipari vállalatokat, és ez az átalakulás közepette további terhet ró rájuk" - mondta Hildegard Müller, a VDA (Verband der Automobilindustrie e. V.) elnöke. "Tekintettel az Egyesült Államokban további beruházásokra tett, még nem véglegesített, messzemenő ígéretekre, az EU-nak most még inkább és még sürgősebben kell intézkedéseket hoznia az európai keretfeltételek nemzetközi versenyképessé tételére a befektetők és a vállalatok számára, hogy újra vonzóvá és relevánssá váljon befektetési helyszínként" - hangsúlyozta. MTI  

Fotó: Szlovák Rendőrség/Facebook A rendőrök megakadályozták, hogy a találkozóra érkezők belépjenek a Nagyszombat peremén lévő parkolóba, ezért a több száz résztvevő átvonult Somorjára. A zsaruk ott is véget vetettek a bulinak, a tömeget feloszlatták. A razzia során a rendőrség 14 közúti kihágást regisztrált, valamint elvégzett 56 alkohol- és egy droggyorstesztet – utóbbi pozitív eredményt mutatott, így az illető jogsija ugrott. Miközben az autósok egyik helyről vonultak át a másikra, egy ütközés is történt, amiről az érintett felek kárjelentést írtak. A razziáról készült rendőrségi videó a hatóság Facebook-oldalán tekinthető meg.