Május 20-21-én Budapesten tartották a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozóját, ami érthetően hatalmas figyelmet kapott a médiában. Eltekintve az esemény politikai üzenetétől, és persze attól, hogy mekkora dugókat okozott mindez teljesen feleslegesen, van egy izgalmasabb aspektusa is, ha hozzánk érkeznek a Türk Tanács tagjai. Mégpedig az, hogy ki és milyen repülővel érkezik hozzánk. A török nyelvű országok tömörítő szervezet tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. Magyarország és Türkmenisztán megfigyelőként van jelen a tanácsban. Azerbajdzsán Haladjunk betűrendben, így Azerbajdzsánnal kezdhetjük, akik minden évben meglepnek minket egy Ilyushin Il-76-tal, amiből már csak néhány példány repül, legtöbbször az egykori szovjet országok területén. Idén is egy ilyen négyhajtóműves típus hozta az elnöki autóflottát, ami minden feltételezés ellenére egyáltalán nem idős: a Silkway Airlines Ilyushin flottája mindössze 23 éves átlagkorral rendelkezik. És, hogy mivel érkezett az elnök. Sokáig az a pletyka járta, hogy végre újra elhozza hozzánk négyhajtóműves, nem véletlenül ceruzának csúfolt Airbus A340-600-asát, de végül ugyanazzal a Boeing 777-200-assal érkeztek kis hazánkba, mint két éve, és ami stílusosan a Baku nevet viseli. Kazahsztán Elmúltak azok az idők, amikor még Boeing 757-essel érkezett meg hozzánk a kazah elnök, és sajnos a flottájukban még meglepő módon aktív Tu-154-esüket sem láthattunk még Ferihegy betonján. Ugyanakkor VIP konfigurációs, vadiúj Airbus A321-esükre sem lehet panaszunk, hiszen gyönyörű festést kapott a típus. Kirgizisztán Sajnos elmúltak azok az idők, amikor a kirgizek még Tupoljev Tu-154-es kormánygéppel érkeztek Budapestre. Legutóbbi látogatásuk különösen emlékezetesre sikerült, hogy gyönyörű fényekben emelkedtek el a betontól és jó esély van rá, hogy a hazánkban is tisztelt és szeretett szovjet típus utolsó látogatása volt nálunk – ne legyen igazam. Így megérdemli, hogy betegyek róla egy képet, még, ha idén nem is ezzel érkeztek. Azóta egy sokkal hagyományosabb és modernebb Airbus A320 lett a kirgizek kormánygépe, ám ez január óta szerelésen van, így hozzánk egy, a törököktől bérelt Gulftstream G450 típusú magángéppel érkeztek. Ezzel egyértelműen ők érkeztek a legvisszafogottabb flottával. Törökország Recep Tayyip Erdogan messze a legnagyobb kormányflottával rendelkezik a hozzánk érkező országok közül, így mindig izgalmas, hogy melyik típust veszi elő az eseményre. Sajnos a Boeing 747 Jumboját csak a tengerentúlon használja, a koros Airbus A340-500-ast pedig ritkán veszik elő, bár a budapesti esemény előtt pont berepülték. Minden várakozás ellenére sajnos ismét Airbus A330-200 Prestige típusát hozta el hozzánk a török elnök, amivel immáron legalább negyedik alkalommal érkezett hozzánk. Az ő kormányzati, páncélozott autóflottáját is külön géppel hozták: ez a szokásos Airbus A400, négy légcsavaros katonai gép volt, aminek a hangja egész Budapestet garantáltan felrázza. Cserébe egy viszonylag friss és a világ mindenfelé kedvelt típusról van szó. Üzbegisztán Gyönyörű, retró, a szovjet időket idéző festése van az állami üzbég légitársaság flottájának, és ugyanezt kapja meg az elnöki gép is, ami minden bizonnyal az egyik legszínesebb ilyen feladatokra használt repülőgép a világon. Szóval szerencsések vagyunk, hogy néha napján nálunk üdvözölhetjük Shavkat Mirziyoyev gyönyörű Boeing 787-esét, amit idén egy Centrum Air Airbus A321 is elkísért. Ez utóbbival egy teljesen hagyományos, üzbég utasszállító, amivel a tárgyaló miniszterek érkeztek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

„Rendkívül rugalmas gyártásának köszönhetően a BMW Group a piaci trendekkel és követelményekkel párhuzamosan tud alkalmazkodni ügyfelei folyamatosan változó igényeihez” – fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. „Világszerte mindegyik üzemünk készen áll az elektromos mobilitásra, kikövezve az utat e szegmens folyamatos növekedése előtt” – tette hozzá. A tisztán elektromos meghajtású modellek sorozatgyártása 2013-ban vette kezdetét Lipcsében, a BMW i3 piaci premierjével A BMW Group első sorozatgyártásban kínált tisztán elektromos meghajtású modellje a 2013-ban debütált BMW i3 volt, amelyet a vállalatcsoport lipcsei üzeme közel tíz évig gyártott a BMW Group első plug-in hibrid modellje, a BMW i8 mellett. Egyedülálló járműarchitektúrája következtében a BMW i3 a lipcsei létesítmény egy önálló, elektromos modellek gyártására kifejlesztett részlegén látott napvilágot, miközben az üzem a hagyományos hajtáslánc-technológiákkal dolgozó modellek sorozatgyártását is változatlanul végezte. A BMW Group azóta már világszerte mindegyik létesítménye gyártósoraiba integrálta az elektromos modelleket. Kezdetben számos üzem egyazon gyártósoron szerelte össze a plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával dolgozó autókat és a dízelüzemű, illetve benzines modelleket. Az elektromos mobilitás elterjedése a gyártási mennyiség egyre nagyobb hányadát adja: 2024-ben már az összes legyártott új autó 25 százalékát tette ki, amelynek háromnegyede ráadásul tisztán elektromos meghajtású négykerekűként látott napvilágot. A BMW, a MINI és a Rolls-Royce márkák együttesen már másfélmillió darab tisztán elektromos meghajtású modellt értékesítettek. A MINI Cooper SE oxfordi sorozatgyártásának beindításával 2019-ben a BMW Group második márkája is megérkezett a tisztán elektromos meghajtású modellek piacára. 2020-ban a müncheni központú vállalatcsoport a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák legkorszerűbb generációját is sorozatgyártásba küldte: a BMW iX3 Kínában készült, a 2021-ben debütáló BMW iX és BMW i4 pedig Dingolfingban, illetve Münchenben. A BMW Group összes németországi üzeme egy éven belül felkészült a tisztán elektromos meghajtású modellek sorozatgyártására. A vállalatcsoport továbbra is elkötelezett amellett, hogy szisztematikusan integrálja hálózatról tölthető modelljeit már meglévő gyártósoraiba. Az elektrifikáció Kínában már a BMW Group összes üzemébe megérkezett. A vállalatcsoport egyesült államokbeli létesítménye gőzerővel készül a tisztán elektromos meghajtású modellek 2026-os érkezésére, Mexikó pedig 2027-ben kapcsolódik be a NEUE KLASSE modellgeneráció tisztán elektromos meghajtású tagjainak sorozatgyártásába. Plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt újdonságok jelenleg mindkét üzemben készülnek. A BMW Group dél-afrikai gyárában 2024 óta látnak napvilágot plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt modellek. A müncheni központú vállalatcsoport Brazíliában, Indiában és Thaiföldön működő, helyi piacokra gyártó létesítményei ugyancsak állítanak elő hálózatról tölthető négykerekűeket. A hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák alkatrészeinek sorozatgyártása túlmutat Németországon. Az akkumulátormodulok, a nagyfeszültségű akkumulátorok és az elektromos motorok a BMW i3 piaci bevezetése óta Dingolfingban készülnek, ahol a gyártási hálózat elektrifikációjának részeként a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák sorozatgyártására szakosodott kompetenciaközpont is rendszerbe állt. 2022 óta ez utóbbi éves szinten több mint 500 000 darab hálózatról tölthető hajtáslánc-technológia legyártására képes. A többi létesítmény fokozatos kapacitásbővítéssel tartja a lépést az elektromos mobilitás gyors terjedésével. Dingolfing mellett így már Regensburg, Lipcse és Spartanburg is készít ötödik generációs nagyfeszültségű akkumulátorokat, amelyeket az összeszerelés után be is építenek a sorozatgyártásban készülő modellekbe. A BMW Group szakemberei az évek során felhalmozott tapasztalatokat a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák hatodik generációjában kamatoztatják, amely idén év végén ünnepli világpremierjét Debrecenben, a NEUE KLASSE modellgeneráció sorozatgyártásának beindításával. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Szerző: Heimer György A francia luxusautó-gyártás hagyományait felélesztve a tisztán elektromos hajtású jármű extravagáns, számos formai és műszaki szempontból egyaránt. A 4,82 méter hosszú, kupés vonalakban végződő limuzin frontrészén a DS Luminascreen fantázianevű LED-fények villognak, a motorháztetőt is beborító kéttónusú fényezés mellett a karosszéria avantgarde vonalai is különlegesek: az aerodinamikus alaktényező többletkilométereket eredményez a hatótávban. A járműbelső, köztük az ovális formájú kormány, a műszerfal közepén a téglalapszerű nagy érintőképernyő, a fejtámlával egybeépített, nyakmelegítős első ülések, vagy a roló nélküli, az erős napsugárzást is kiszűrő panoráma üvegtető ugyancsak a Stellantis csoporthoz tartozó DS Automobiles prémiumos szaktudását hivatott hirdetni. A No. 8 háromféle teljesítménnyel érkezik. A belépő modell 230, a középső 245, a harmadik, kétmotoros verzió 350 lóerős, s ez utóbbi wltp szabvány szerint egy szuszra 750 kilométert tud megtenni, autópályán pedig 120 km/óra sebességgel haladva több mint 500-at. Az autó telepei DC hálózaton 20 százalékról 80-ra alig félóra feltölthetőek, 10 perces töltéssel 200 kilométernyi táv nyerhető. A DS No. 8 legkorábban az év végén kerülhet majd a magyarországi vevőkhöz, pontos árak még nem ismertek, csupán annyi, hogy azok kiviteltől függően 24-30 millió forintos ársávban mozognak. Kanalas Gergely, a DS magyarországi márkaigazgatója a bemutató alkalmával azt is elmondta, hogy az idén összesen 100 DS autó eladását tervezik. Nagy reményeket fűznek a dízel és a hibrid hajtású DS 7 típushoz is, amelyet vállalkozások számára már 13,790 millió forinttól kínálnak.  

Jelenleg rohamléptekkel zajlik az elektromos autózás fejlesztése – a gyártók sorra mutatják be új modelljeiket, a fejlesztő központokban pedig lázas munkával keresik a közeljövő akkumulátorának típusát, amelyektől a megnyugtató választ várják a mai villanyautókkal kapcsolatos három legfontosabb kifogásra: ár, tömeg és hatótáv. Utóbbi témát és a Peugeot fejlesztéseit a Peugeot elektromos blogjának egyik korábbi részében dolgoztuk fel részletesen. Az áttörés azonban nem egy nap alatt zajlik le, a teljesen elektromos közlekedésre való átállás éveket, sőt, talán évtizedeket is igénybe fog venni. Hiszen nemcsak a termékeket kell bevezetni a piacra, de ki kell építeni a számukra megfelelő töltési infrastruktúrát, illetve gondoskodni kell annak az árammennyiségnek a fenntartható módon történő megtermeléséről is, amelyet a sok millió villanyautó igényel majd. Tisztában van mindezzel a Peugeot is, ezért a francia márka jelenleg multi-energia stratégiát követ; ez annyit jelent, hogy bár a Peugeot-é Európa legátfogóbb elektromosautó-kínálata (beleértve a könnyű haszonjárműveket is), a többi hajtásláncot sem hanyagolja el. A közelmúltban megújult öntöltő hibrid (1.2 literes, láncos vezérlésű benzinmotor, öntöltő hibridrendszer és 145 lóerős teljesítmény) mellett komoly frissítést kapott a plug-in, azaz a hálózatról tölthető hibridegység is. A Peugeot vásárlói nem véletlenül kedvelik ezeket a modelleket, hiszen városi használatban ezek az autók gyakorlatilag villanyautóként működnek, mert hatótávjuk elegendő a szokásos napi ingázás teljesítéséhez. A nap végén pedig a Peugeot plug-in hibridjei akár otthoni konnektorból is újratölthetők, azaz a következő munkanap reggelére ismét a teljes elektromos hatótáv a tulajdonos rendelkezésére áll. Hosszabb utazások alkalmával pedig ott van a belső égésű motor, amely ezeknek a modelleknek a hatótávját jóval 600 kilométer fölé tolja. A műszaki frissítéseket és az új plug-in hibrid hajtásláncot ezúttal a Peugeot 308, 308 SW és a 408 kapta meg. Minden modell esetében javultak a legfontosabb tulajdonságok: egyszerre nőtt a hatótávolság és a teljesítmény. Első látásra nem tűnnek jelentősnek a változások, ám a lényeg a részletekben rejlik. A hajtáslánc belső égésű motorja továbbra is 1.6 literes, ám az új rendszerben a vele tandemben dolgozó villanymotor teljesítménye 124 lóerőre nőtt. A korábbinál erősebb villanymotort 17,2 kWh-s akkumulátor táplálja árammal (a használható kapacitás 14,6 kWh). Az erősebb villanymotor értelemszerűen a forgalomban töltött idő nagyobb részében képes önállóan mozgatni az autót, ezért az átlagfogyasztás csökkent. Mivel a rendszer benzinmotorjának ritkábban kell működésbe lépnie, a 308-as széndioxid-emissziója 18, míg a 408-asé 13 grammal csökkent kilométerenként. Ha az autó teljes életciklusát 300 ezer kilométerben határozzuk meg, akkor egyetlen plug-in hibrid 308-as új hajtáslánca 54 kilogrammnyi üvegházhatású gáz légkörbe juttatását előzi meg – ez pedig nem elhanyagolható bravúr a bolygó jövője szempontjából. Örömhír továbbá, hogy gyarapodott a tisztán elektromos hatótáv: ez a kompakt 308 esetében 79 kilométer, de a nagyobb, nehezebb 408 is képes 77 kilométert megtenni elektromos üzemben. Ha tehát a tulajdonos éjszaka otthon, vagy napközben a munkahelyén tudja tölteni a Peugeot-ját, akkor a 308 és 408 plug-in hibrid modellek városi, elővárosi forgalomban jórészt elektromos autóként használhatók, azaz a benzinfogyasztás és az emisszió is majdnem nulla. Az újratöltéshez kétféle fedélzeti töltő egyike használható. Az alapkivitel a 3,7 kW-os fedélzeti töltő, amellyel otthoni konnektorból négy óra 20 perc alatt teljesen teletölthető árammal az akkumulátor. Opcióként rendelhető 7,4 kW-os fedélzeti töltő – a kétszer nagyobb töltési teljesítmény értelemszerűen kétszer gyorsabb töltést jelent. Komoly műszaki nóvum még az új plug-in hibridek fedélzetén a teljesen új váltómű: a korábbi nyolcfokozatú nyomatékváltó helyére hétfokozatú, duplakuplungos egység került, amely gyorsabban kapcsolgat a fokozatok között, kisebb belső veszteséggel dolgozik, azaz szintén hozzájárul a hatékonysághoz. A példaértékű gazdaságossággal működő plug-in hibridek így sportos menetdinamikával bírnak: a 308 plug-in hibrid rendszerének összteljesítménye 195 lóerő (a nyomaték 380 Nm), míg a 408-asban azonos nyomaték mellett 225 lóerőt tud a rendszer. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!