Klasszikusoktól idézek: Hofi híres poénja, hogy az ész van legjobban elosztva a világon, mert mindenki azt hiszi, hogy neki több jutott. Sir Stirling Moss, minden idők egyik legnagyszerűbb autóversenyzője mondta, hogy ő még sosem találkozott olyannal, aki saját véleménye szerint gyenge szerető vagy autóvezető… Eszerint mindenki okos sofőr. Ha tényleg így lenne, nem halnának, sérülnének meg ennyien autóbalesetben. Tehát legtöbbünknek hamis az önképe. A Cristo megbízásából készített friss reprezentatív közlekedésbiztonsági felmérés (a 18 év feletti, személygépjárművet rendszeresen vezető magyar lakosságot reprezentálja nemek, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint, 425 fő bevonásával) szerint a hazai gépkocsivezetők 80 százaléka úgy gondolja, kizárólag önmagától függ, hogy veszélybe kerül-e. Hamis önismeretük irreális biztonságérzetet sugall. A magyar autósok harmada gondolja úgy, hogy jobban vezet az átlagnál, tíz emberből nyolc pedig úgy érzi, hogy általában maximálisan rálát közlekedési helyzetekre. Ugyan egészséges magabiztosságra szükség van a volán mögött, kérdés azonban, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a túlzott önbizalom és józan belátás között. A felhasználás-alapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo tavasszal újabb közlekedésbiztonsági kampányt indít a Drivingcamp szakmai partnerségével, arra keresve választ, hogy mi magyarázza a sokszor alaptalan, fals kontrollérzetet az autóvezetőkben, és milyen veszélyeket rejt, ha bátrabb műveleteket is megengednek maguknak. Hiába van ugyanis a kormány a kezünkben, az utakon nem minden rajtunk múlik. Az adott helyzetnek csupán a saját autónk határáig vagyunk urai, a sokszereplős közlekedésben ezernyi váratlan szituációval találkozhatunk, a helyzet pedig bármelyik pillanatban kiszámíthatatlanná válhat. „Autóvezetőként mindenki felelőssége a közúti közlekedés e sajátosságának tudatosítása – állítja Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője. A Cristo célja, olyan autósoknak nyújtani szolgáltatást, akik nemcsak saját magukra, de másokra is figyelnek a volán mögül. Ezért időről-időre a közlekedésbiztonság egyes területeit szakember segítségével kielemezve nyújt támogatást autósoknak, hogy tudatosabban vezessenek. Tavalyi kampányában a Cristo a stressz kezelését járta körül, az ideiben pedig megvizsgálja, mennyire értékeljük túl saját szerepünket és képességeinket vezetés közben. A kampányt és a magyar sofőrök magatartásának megértését egy szakértővel közösen összeállított, reprezentatív felmérés is támogatja, amelynek értékelésében Zerkowitz Dávid közlekedéspszichológus nyújt segítséget. A megfelelő autós közlekedéshez szükség van egészséges önbizalomra, de kérdés, hogy képes-e az ember a gyors és pontos helyzetfelismerésre, és azonosítja-e a határait, amikor nem a rutinban, vagy az adott érzelmi állapotban bízik – hangsúlyozza Zerkowitz Dávid. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk kissé túlértékelni saját vezetési kompetenciánkat, a racionalitást felismerjük, ám az adott szituációban időnként érzelmi érvek mentén döntünk. Pedig a kockázatot nem megúszni kell, hanem elkerülni. A racionalitást jelzi, hogy habár a válaszadók 68 százaléka úgy érzi, általában vagy mindig maximálisan rálát az adott szituációra az utakon, a sofőrök csupán egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a többi autós soha nem tudja meglepni. A kutatás alapján a kevesebb, mint egy éve vezetők kevésbé látják be a korlátaikat, hajlamosabbak olyan döntést hozni, ami azt feltételezi, ők befolyásolják a forgalmi helyzet kimenetelét. Jelentősen befolyásolja a gondolkodást a gépkocsivezetők rutinja is: a több mint tíz éve vezetők mintegy 40 százaléka véli, hogy jobban vezet az átlagnál. Erre a csoportra jellemzőbb a kockázatvállalás is, ők például hajlamosabbak inkább gázt adni egy besorolni akaró jármű előtt, hogy mögéjük kerüljön. A felmérésre adott válaszok megerősítették, hogy a versengő, esetenként agresszióhoz vezető közlekedési stílus a férfiaknál gyakoribb, ők hajlamosabbak túlértékelni képességeiket: a férfi válaszadók 42 százaléka képzeli, hogy jobban vezet az átlagosnál, a nőknél ez az arány csupán 22 százalék. A felmérés eredményei szerint legkevésbé megfontoltan a több mint öt éve vezetők (de 60 év alattiak), valamint azok a 18-39 év közöttiek vezetnek, akik az elmúlt egy évben kaptak jogosítványt. A 25 évesnél fiatalabb generációra jellemzőbb a magasabb kockázatvállalás, ez magyarázza, hogy az önhibás baleseti adatok relatív értelemben náluk legnagyobbak. A vezetéstámogató automatikába vetett bizalom is a fiatalabb korosztály körében erősebb, ők azok, akik hajlamosabbak lehetnek nagyobb mértékben az autójukra bízni a biztonságot. „Az automata vezetést segítő rendszerekbe fektetett bizalom érthető és kívánatos is, hiszen meg kell tanulnunk együtt élni az új technológiákkal, ugyanakkor a felelősség nem ruházható át a gépre. Az ilyen gondolkodás elaltatja az ember természetes figyelmi készenlétét, ami ritkább, de nehezebben kivédhető, súlyosabb balesetekhez vezethet” – figyelmeztet a közlekedéspszichológus. A Drivingcamp Vezetéstechnikai központ (Zsámbék) a témára fejlesztett ügyességi tanpályáján akárki próbára teheti vezetési rutinját. Ráadásul a Cristo saját weboldalán hívja komoly játékra az érdeklődőket, a „Vigyázat, önbizalom-veszély az utakon!” kampány keretében: interaktív videóban szimulálnak olyan közlekedési szituációkat, amelyeknél döntési helyzetbe kerülnek az autóvezetők. A játék lényege, hogy a döntésüktől függően más-más következmény valósul meg, az egyes szituációk után pedig az adott helyzet megelőzéséhez kapcsolódó biztonsági tanácsokat kapnak a játékosok a Drivingcamp szakértőitől. A videó célja ráirányítani a figyelmet a közlekedés csak részben kiszámítható természetére, illetve segíteni a felkészülést váratlan helyzetekre. Könnyű a világot megismerni, de nehéz saját magunkat – mondja a távolkeleti szállóige. Ebben kell még javulnunk!

Julian Krell Fotó: Volkswagen Ahogy a Nissan pénteken bejelentette, a VW korábbi menedzsere, Julian Krell július 1-től a Nissan Motor Corporation befektetői kapcsolatok részlegét fogja vezetni, és az alelnöki posztot tölti be. Közvetlenül Stephen Ma pénzügyi igazgatónak számol be. VW-nél és Daimlernél szerzett tapasztalat Krell jelenleg a VW-csoport befektetői kapcsolatok osztályának vezetője, korábban a Daimler AG-nál dolgozott hasonló feladatokkal.Krell üzleti adminisztrációt tanult a Mannheimi Egyetemen, és a Frankfurti Pénzügyi Iskola IR tiszti (CIRO) bizonyítvánnyal rendelkezik. Japán vezetők uralják a Nissan felső vezetését, de ma már több francia, indiai és egy kubai származású amerikai is (Alfonso Albaisa dizájnigazgató) képviselteti magát ott.

Az utóbbi időben két területen is felmerült a fiatal autóvezetők korlátozása. Az Egyesült Királyságban a 25 év alatti járművezetőket a "fokozatos vezetői engedély" részeként megakadályozhatnák abban, hogy fiatal utasok szálljanak be a járműbe, amit ők vezetnek.   Ennek értelmében a fiatal járművezetőknek a jogosítvány megszerzését követő első 12 hónapban jogilag tilos lenne kortársaikat fuvarozni. Az indoklás szerint a fiatal járművezetőket érintő balesetek egyik tényezője a kortársak nyomása által hozott rossz döntések. Az Egyesült Királyságban az ilyen járművezetők az összes sofőr mindössze 6%-át teszik ki, de minden ötödik súlyos vagy halálos balesetből egyért ők felelősek.   A jelenlegi jogszabályok szerint nincsenek korlázotások az ilyen, nemrégiben szerzett képesítéssel rendelkező járművezetőkre vonatkozóan. A járművezetőknek azonban kétéves próbaidőszakon kell átesniük, amelynek során a jogosítványukra csak hat büntetőpontot gyűjthetnek, mielőtt azt bevonnák. Bár jelenleg semmi sincs megerősítve, a lehetséges változtatásokat bírálók szerint a 25 év alatti járművezetők kevesebb balesetet okoznak, mint a 85 év felettiek, mégsincs szó utóbbiak korlázozásáról.   A másik terület a fiatalok által vezethető autók körének szűkítés: elsősorban a több tonnás, nagy teljesítményű SUV modellek vezetéséről van szó. Erről több országban is vitáznak az Európai Unión belül. A fiatal vezetők jellemzően kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a volán mögött, egy nagy és erős SUV kezelése pedig tapaszatalatot, vezetési készségeket és helyzetfelismerést igényel, amelyekhez többéves gyakorlat szükséges. A tapasztalatlan vezetők nehezen tudják kezelni ezeknek a járműveknek a méretét, súlyát és teljesítményét, ami nagyobb baleseti kockázatot eredményezhet.   A terepjárók súlypontja a kisebb járművekhez képest magasabb, így hajlamosabbak a borulásra, különösen hirtelen manőverek vagy éles kanyarok során. A fiatal vezetők nem feltétlenül rendelkeznek a jármű hatékony irányításához szükséges készségekkel ezekben a helyzetekben, ami növeli a balesetek és sérülések valószínűségét. Ráadásul terepjárók általában nagyobbak és terjedelmesebbek, ami megnehezítheti a manőverezést szűk helyeken vagy parkolókban, különösen a tapasztalatlan vezetők számára. A távolságok megítélésének nehézségei, a korlátozott látási viszonyok és a helytelen kezelés balesetekhez és a jármű vagy a környező ingatlanok károsodásához vezethetnek.   A biztonság érdekében és a kockázatok csökkentése érdekében a fiatal vezetőknek általában azt tanácsolják, hogy kisebb és fordulékonyabb járművekkel kezdjenek, így tapasztalatot szerezhetnek és fejleszthetik vezetési készségeiket, mielőtt nagyobb és erősebb SUV modelleket választanának. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Kék Innovációs Különdíj jelöltjeire szakmai szervezetek, a Jelölő Bizottság, valamint a Menedzserszövetség elnökségének tagjai, illetve annak ügyvezetése tehetnek javaslatot. Mint minden évben, az ajánlásokat titkosan kezelte az ügyvezetés a jelöltek tudta nélkül, és összeállították a háttéranyagokat a Jelölő Bizottság részére. A Bizottság pontozása alapján kategóriánként 3 jelölt került a Menedzserszövetség elnöksége elé, rangsorolás nélkül. Az elnökség pedig titkos szavazással döntött idén is arról, hogy kategóriánként – fél éves jelölési és döntési folyamatot követően – kik lettek a 2022-es év legkiválóbb vezetői, a legjobbak legjobbjai. Előnyt élveztek azok a jelöltek, akik az adott díjkategóriának megfelelő̋ területen végzett kimagasló́ teljesítményéről 2022-ben az általuk vezetett vállalkozás által elért eredmény, mérföldkő is tanúskodott. Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetője Fotó: Porsche Hungaria Kiss Katalin egyetemi tanulmányait követően egy szombathelyi székhelyű, nemzetközi faipari vállalatnál helyezkedett el termeléstámogató-, valamint fejlesztőmérnök pozícióban. 1992-től, szinte a MAM vállalatcsoport indulásától a magyarországi gyártóüzem termelésvezetője, majd 5 évre rá ügyvezető igazgatója. Vezetése alatt a 8 fős vállalkozás 600 fős nagyvállalattá nőtt, a folyamatos fejlődés mellett ma már évente százmillió babatermék kerül ki a gyártósorról 5 kontinens üzleteibe, számos helyen piacvezető márkaként. Az elért eredmények és a több mint húszéves ügyvezetői feladatok után, 2020-ban a vállalatcsoport gyártási vezérigazgatójává választották, melynek köszönhetően már nemcsak a magyar, de az ázsiai gyártóüzemek munkáját is irányítja, továbbá globális szinten felügyeli az ellátási lánc és a minőségirányítás folyamatait. Kiemelt figyelmet szentel a fenntartható innovációk bevezetésére gyártási és irodai környezetben is. Vezetői feladatai során hármas értékrend vezérli, melynek középpontjában a szeretet, a példamutatás és a szolgálat áll. A Menedzserszövetség és a Volkswagen közös díját a korábbiakhoz hasonlóan idén is a Volkswagen hazai márkaigazgatója, Papp Zoltán adta át.