Borbély Gábor, a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég,  régiós piackutatási vezetője a társaság által készített felmérés  eredményét az MTI-nek bemutatva elmondta: a 21 országban,  ezer fős mintákon elvégzett felmérés másik magyar jellemzője az  volt, hogy a vásárlók ragaszkodnak a megszokott bevásárló  központjukhoz, így az első generációs létesítményeket megéri  felújítani.     Hozzátette: a felmérés azért egyedülálló, mert eddig csak  egy-egy bevásárlóközpont vonzását vizsgálták, most viszont mód nyílt  az európai szokások összehasonlítására is. Így markánsan elkülönül  Észak- és Dél-Európa, de külön kellett kezelni a kettő közötti  országokat is. Elmondta, míg Dél-Európában - némi túlzással - az emberek a  plázákban élnek, addig északabbra egyre céltudatosabban térnek be  oda.Tudják, hogy milyen szolgáltatást találnak ott és milyenek az  árak. A vásárlást követően pedig távoznak. A közöttük elhelyezkedő országokban vannak elvárt szolgáltatások  - például hogy legyen ingyen wifi és ingyen parkoló a plázában,  illetve legyenek jók az éttermek és biztonságos legyen a hely - de a  látogatás módja inkább az északi mintát követi. A kutatás szerint a környező országok közül például Románia a  déli pólushoz, míg Csehország a skandináv mintához tartozik.  Magyarország viszont a köztes - egyébként legnépesebb -  országcsoportot követi. Borbély Gábor elmondta: miután Magyarországon az utóbbi években  nem épültek új plázák és visszaesett a kiskereskedelem  teljesítménye, ezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a meglévő  bevásárlóközpontok felújítása került előtérbe. Erre jó példa az első  generációs Pólus bevásárlóközpont - tette hozzá. A felmérés része volt az internetes - on-line - vásárlás  számbavétele is. A magyar vásárló az interneten tájékozódik, majd az  üzletben vásárolja meg a kiválasztott árut. Ez a felmérés szerint  fontos jelzés a kereskedőnek, hiszen jó internetes platform nélkül  nem tud vevőket szerezni. Ugyanakkor nem kell félni az üzlet  fenntartásától, hiszen az informálódás után betér oda a vásárló -  áll a tanulmányban.

A díj védnöke az osztrák globális energiakímélési Alapítvány. A díj odaítélése lehetővé teszi, hogy minden évben, az egész világon elismerésben részesítsék azon kiemelkedő projekteket, amelyek a hangsúlyt a források megőrzésére, az energia hatékonyságra helyezik, és megújuló energiákat használnak. A kitüntetést Berlinben Ausztria németországi nagykövete, Dr. Ralph Scheide adta át." A német nemzeti globális energiakímélési díj elnyerése számunkra egyaránt jelent elismerést és ösztönzést is arra, hogy a gépkocsik gyártását a Volkswagennél még környezet-barátiabb módon szervezzük meg"- mondta  a berlini  osztrák nagykövetségen tartott díjátadási ünnepségen Peter Bosch, a Volkswagen Személyautók márka termelési és logisztikai folyamatokért,  struktúrákért és  stratégiákért felelős vezetője.A "Think Blue. Factory." a Volkswagen Személyautók márka környezetvédelmi programja, amely azt is lehetővé teszi, hogy a gyár 2018-ra a vezető helyet foglalja el a környezetbarát fenntartható termelésben. A kitűzött és követett cél a gyártóüzemek átstrukturálása annak érdekében, hogy azok a  2010. évi szinthez képest 25 %-kal környezet-barátiabbak legyenek az energia felhasználás és a vízfogyasztás, a CO2 és az oldószer kibocsájtás, valamint a hulladékok  vonatkozásában. És a Volkswagen már lényeges haladást ért el: e célkitűzések felét immár megvalósították!Az alkatrész-gazdálkodási részleg stratégiai és képességfejlesztési vezetője, Friedrich-Wilhelm Gundlach a következő magyarázatot adja:" A "Think Blue. Factory." átfogó környezetvédelmi program sikere jelentős mértékben annak köszönhető, hogy alkalmazottaink rendkívül kedvezően álltak hozzá. Számos ötleteiket és a termelési helyeken megszerzett tapasztalatukat állandóan tovább fejlesztjük és finomítjuk, köszönhetően részben az egymás között fenntartott rendszeres információ cserének. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a tudásunkat termelési eszközzé alakítsuk át!"A német nemzeti globális energiakímélési díj kiegészíti a számos hazai és nemzetközi kitüntetések sorát, amelyekkel a "Think Blue. Factory." átfogó környezetvédelmi programot már eddig is elismerésben részesítették. Ez a legutóbbi kitüntetés 2010 óta immár a 24. elismerést jelenti. E kitüntetések olyan jelentős elismeréseket takarnak, mint például a“Green Tec Award”, (Zöld technológiai Díj), a “Lean & Green Efficiency Award” (energiakímélő és környezetbarát irányítás) és a  “Green Controlling Prize” (Innovatív és környezetbarát irányítás).Az globális energiakímélés díjakat a környezetbarát projekteknek regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken ítélik oda immár 1999 óta. A vezető szerepet a globális energiakímélési Alapítvány játssza, amelyik az adott országokban a partnereivel együttműködve ítéli oda az elismeréseket.Az  újító  projektek és kezdeményezések minden évben több, mint 160 országból versengenek a díjakért.A "Think Blue. Factory" részét képezi a Volkswagen Személyautók márka "Think Blue" átfogó környezetbarát programjának, amely a fenntartható környezetbarát termelést célozza.

Mostanában kulcsszerepet játszik új vasúti kocsik kifejlesztésében. Ez azt jelenti, hogy feltámad poraiból a nagy múltú hazai vonatgyártás?Szoros együttműködésben a fejlesztő mérnökökkel, a MÁV hazai fejlesztésű, új intercity-kocsijainak részese voltam. A külső és a belső dizájn egyaránt az én koncepcióterveim alapján valósult meg. Az eddig elkészült két prototípust nemrégiben a Nyugati pályaudvaron is láthatta a nagyközönség, s ha majd a próbafutások eredménnyel zárulnak, várhatóan az idén ősszel forgalomba is állhat a két IC-vagon. Az még nyitott kérdés, mikor, hogyan startol a sorozatgyártás a MÁV szolnoki üzemegységében, de ez már nem az én asztalom: a döntés a MÁV vezetőinek kezében van. Ipari formatervező vagyok, sokféle termék formáját vetettem már papírra, beleértve a járművekét is. Tanulmányaimat a Műszaki Egyetemen kezdtem, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező szakán 2005-ben diplomáztam, 2010-ben pedig felvételt nyertem az egyetem doktori képzésére. Úgy gondolom, az építészet konstrukciós, szerkezeti, kompozíciós szempontból ad sokat, a dizájn pedig a művészi látásmódot, a részletek iránti érzékenységet erősíti. Másfél éve MOME-n tanítok, Scherer József professzor mellett részt veszek a jármű-szakirány hallgatóinak képzésében.Balról a második Lenkei Balázs Knezsik Istvánnal ( áll), az Autós Nagykoalíció elnökével.Győzi energiával? Hogyan egyeztethető össze a tanítás az alkotó dizájnmunkával?Ha csak tanítanék, elszakadnák a valóságtól. A formatervezés olyan szakma, amiben nap-nap után annyi új műszaki információ, szaktudás halmozódik fel, amit aztán az egyetemi oktatásban lehet és kell hasznosítani. Napi szinten kell követni a dizájnban végbemenő fejleményeket, elvégre mindenki láthatja, ez egy rendre viharosan megújuló, innovatív szakma, s az ismereteket, újdonságokat át kell adni a diákoknak. Azt sem szabad szem elől téveszteni: az ipari dizájn csapatmunka. Együtt kell dolgozni a tervező mérnökökkel és az adott termék előállításában résztvevő szakterületek minden szereplőjével. Szóval azt mondhatom, az oktatás ösztönző erő az alkotó munkámban is.A MOME határokon túl is tekintélyes intézmény, számos növendéke nagynevű autóscégek dizájnstúdióiban tevékenykedik. Minek köszönhető ez a kapós kereslet, elvégre a magyar ipar nem saját autómárkáiról ismert?Nem kellene lebecsülni a hagyományokat, a magyar busz- és a tehergépkocsi-ipar, illetve a vasúti járműgyártás kultúráját, még ha az el is tűnt vagy mára jó esetben összezsugorodott. Aztán itt van a nálunk letelepedett Audi- és Mercedes-gyártás, amely a termelésen túl másfajta járulékos kapcsolatokat is hozott. Többek között azt, hogy Budapesten, Győrben, Kecskeméten komoly oktatói bázis jött létre, így a MOME a Mercedes formatervezőivel fűzte szorosabbra a kapcsolatot. Úgy érzékelem, hogy ma, nálunk az ifjabb nemzedék körében nagy az érdeklődés a motorizáció iránt. Eközben pedig kinyílt a világ. Itt a mi iskolánkban van már amerikai, sőt egy fehérorosz tanítványunk is, s az EU jóvoltából mindenki, így a formatervezők szabadon vállalhatnak munkát szerte Európában. Mindezzel együtt a legfontosabbnak azonban a MOME-oktatás magas színvonalát tartom. Professzorommal együtt már kidolgoztunk egy stratégiai tervet, hogyan képzeljük közép-távon a jármű-szakirány oktatását. A képzés színvonalán nagyot lendít, hogy állami támogatással új formatervező műhely épül a közeljövőben, a növendékek – mint egy igazi dizájnstúdióban – korszerű körülmények között sajátíthatják el a szakma fogásait.Kötelező kérdés: melyik autómárka formáját favorizálja?Minden autógyártó igyekszik megteremteni a maga arculatát. Olyannyira, hogy a nagy fúziók nyomán az egy fedél alatt készülő márkáknak mind megvannak a maguk sajátos stílusjegyei. Mindezek ellenére az uniformizálódás irányában hat a rengeteg szabvány, előírás, műszaki megkötés. Így idesorolom az ütközésvédelmi (ezen belül újabban a gyalogosvédelmi), az aerodinamikai, vagy az emissziós szabályokat. Ezek mind-mind beleszólnak a külső formák alakításába. Másrészt az új technológiák lehetőséget kínálnak a formatervezői fantázia szárnyalására. A korszerű préstechnológia, vagy az új ledes világítás merészebb karosszéria-vonalak, illetve lámpa-formák kialakítását teszik lehetővé. Az autóipar versenyágazat, rohamtempóban kerülnek szériagyártásba az újdonságok, így nem is mindig tudjuk pontosan felmérni, milyen fordulatot hozhat majd a közeljövő. Itt van például a pehelykönnyű szénszálas kompozit, ami felválthatja majd a fémkarosszériát, s újabb, ma még elképzelhetetlennek tartott formai megoldásokkal kecsegtetik a tervezőket. Már van ilyen sorozatban készülő szénszálas négykerekű, de még számtalan kérdés vár megoldásra. Hogyan megy majd végbe a műanyag karosszériaelemek újrahasznosítása a mai fémreciklálás helyett? Nemrég meghívtuk a BASF műanyagipari óriáscég szakembereit az egyetemre, hogy első kézből nyerjünk információkat e problémakörről.Lenkei Balázs ( jobbrül az első), az Autós Nagykoalíció Magyarok a világ járműgyártásában című budapesti rendezvényén.Mégis, önhöz milyen autódizájn áll közel?Én azokat a márkákat kedvelem, amelyek hosszú évtizedeken át meg tudnak őrizni egy formát, s csak lépésekben változtatnak rajta. Ebből a szempontból első helyen talán a VW-t említeném. Ennek nem mond ellent, hogy kedvelem az ötletes formai megoldásokat, a francia autók szellemességét is, jóllehet a német autódizájn áll hozzám legközelebb.Ezt a beszélgetést azzal kezdte, hogy mostanában vasúti kocsikat tervez. Mi lesz a következő nagyobb dizájnmunkája?Mindenekelőtt be akarom fejezni doktori disszertációmat, amelynek középpontjában a vasúti járműtervezés áll. Úgy gondolom azonban, hogy a jármű-formatervezés akkor jó, ha határai átjárhatók, vagyis a dizájnernek csak épülésére szolgál, ha mindenféle járműalkalmatossággal tud foglalkozni, s ebbe még a hajókat is beleértem. Szóval egyelőre maradok a vasútnál, s a közeljövőben, ennek részeként még egy vezérlő-kocsi terveit is szeretném formába önteni.HEIMER GYÖRGY

 Az ősszel bemutatkozó új Škoda Fabia formája az Octavival elkezdett formanyelvet követi, de egyes formai részletek a tavalyi VisionC tanulmányautóról is ismerősek lehetnek. A karakteresebb, határozottabb dizájn sportosabb arányokkal párosul: a Fabia kilenc centiméterrel szélesebb és hárommal alacsonyabb lesz, mint eddig, a hossza marad négy méter, a tengelytávja nő, a túlnyúlásai csökkennek. A csomagtartó a pleykák szerint 330 literes lesz, amivel kategóriaelső lenne a kisautók mezőnyében. Újdonság a motorkínálatban a Citigóból ismert egyliteres, háromhengeres benzines, amely 60 és 75 lóerővel elsz rendelhető, valamint új az 1,4-es, háromhengeres dízel is, amelyet 75,90, és 105 lóerővel lehet majd rendelni. Már DSG váltó is rendelhető lesz a TDI-hez, korábban dízel-automata párosítás sosem volt a Fabia kínálatában. A legerősebb motor a 110 lóerős 1,2-es turbós benzines lesz, a gyér érdeklődés miatt megszűnik az RS sportváltozat, viszont a Monte-Carlo felszereltséget több motorral is lehet majd párosítani. A brit Autocar információi szerint a legolcsóbb alapmodell az egyliteres benzinmotorral kevesebbet fog nyomni a mérlegen, mint egy tonna.Októberben, a Párizsi Autószalonon mutatkozik be az új Fabia, az értékesítés 2015 elején indul meg.