Fotó: BYD Meglehet, hogy ez a nyilatkozat csak jámbor óhaj, ám a BYD spanyolországi térhódítása látványos: részesedése már több mint 10 százalék a spanyol e-autó piacon (hibridekkel együtt), ami kétszer több az európai átlagnál és háromszorosa a Tesláénak (3,3%). A teljes spanyol autópiacból egy év alatt részaránya 0,3 százalékról 1,8-ra nőtt. A kínai márkák eladásai rohamtempóban növekednek. Tavaly augusztus óta, egy év alatt az MG forgalma 58 százalékkal bővült, a Chery céghez tartozó Omoda-eladások megkétszereződtek, BYD-forgalom viszont 675 százalékkal(!) 14 ezer darabra ugrott. Ezzel szemben az európaiak vergődnek: a spanyol nemzeti márka, a Seat az idén eddig mindössze 4 százalékos növekedést produkált, a testvérmárka Cupra 17 százalékot, (míg a teljes spanyol személyautó-piac 15 százalékkal növekedett). A BYD viharos térnyerését nem kis mértékben az agresszív árképzés magyarázza. Így például a plug in hibrid hajtású Seal U DM-i ára mintegy 30 ezer eurós áron startol, míg a VW Tiguan vagy a Peugeot 3008 típusokért több mint 40 ezret kell leszurkolni. A BYD malmára hajtja a vizet, hogy a spanyol autósok körében manapság nagy népszerűségnek örvend a tölthető hibrid hajtás. A töltőállomások száma azonban mintegy 50 ezer, ami mindössze egyharmada a náluk jóval kevesebb lélekszámú hollandokénál.  

A rendőrök a gyártó számára is hasznos tapasztalatokat szereznek munka közben. A járművek beszerzése fokozatosan történik, célja a rendőrségi motorflotta fokozatos lecserélése környezetbarát járművekre. Ez az első alkalom, hogy Torinóban elektromos kétkerekűekre ülnek a helyi rendőrök. Egyelőre három jármű fut majd kísérleti jelleggel az észak-olasz nagyváros utcáin.   „A kezdeményezés célja a fenntartható mobilitás ösztönzése, ami része a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseknek” – közölte Chiara Foglietta, az ökológiai átmenetért felelős tanácsos és Marco Porcedda, a helyi rendőrség képviselője. A három elektromos motort azonnal használatba vették a rendőrök. A járműveket elsősorban a városi rendezvények biztosítása során használják majd.   A motorkerékpárokat a mobil rádiós egység tisztjei kapták, akik különböző körülmények között tesztelik majd őket. Ilyen a járőrözés a városi utakon, vészhelyzeti reagálások, protokoll személyek biztonsági kísérete és baleseti sürgősségi reagálás. A beszerzést a torinói prefektúra végezte a torinói regionális tanács által biztosított forrásokból.  

Az életminőség javulását a magyarok többsége az innovációktól várja, jelentős előrelépést remélnek a fenntartható energiák, a klímavédelem, a közlekedés, az egészségügy és a biotechnológia területén. Az autóipart tartja a leginnovatívabb mobilitási ágazatnak a közvélemény, akár már egy évtized múlva reálisnak látják, hogy Európa átálljon az elektromobilitásra. 10–15 éven belül sokak szerint eljöhet az okosvárosok és a mikromobilitás korszaka, a közösségi közlekedés reneszánszát élheti, népszerűvé válhatnak a hidrogénbuszok és hidrogénvonatok is.  Az innovatív gyógyszeripartól a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelését, a mellékhatások csökkentését, az új és ellenállóvá vált betegségek leküzdését várja a többség. A gyógyszeripartól legtöbben az új hatásmechanizmusú, személyre szabott gyógyszereket és a génszerkesztést tartják, de a 3D nyomtatású mesterséges szervek fejlesztése is támogatott cél. Megosztott a hazai közvélemény a technológiai trendek megítélésében: bár vannak fenntartások, az életminőség javulását a többség hosszú távon az innovációktól, különösen a technológiai és tudományos fejlesztésektől várja. Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. Ezekben az újításokban hisznek a magyarok, című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%). Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede szeretne jelentős előrelépést, a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott széndioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére.  A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt. A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belsőégésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.  Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik. „A lakosságnak az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás.  Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak.  Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.  A kutatást a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2025. május 16–19. között került sor. A kutatás célcsoportját a 16 év feletti magyarországi lakosság alkotta. Az 1072 fős minta reprezentatív életkor, nem iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója szerint.