Navracsics Tibor azt mondta, országos jelentősége és "kisugárzása van" az 51 új CAF-villamos beszerzésének, a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztése jelentős esemény az egész ország számára, "sőt majdnem minden magyar állampolgár számára". Az ingázási és a belső vándorlási adatok azt mutatják, hogy "Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország egy folyamatos lüktetésben van" - mondta. Hozzátette "nem nagyon lehet önmagában Budapestről mint szigetről beszélni", bármilyen jelentős fővárosi fejlesztésnek az egész országra kihatása van, "sőt az egész ország egy jelentős fejlesztését is jelenti". A miniszter elmondta: az elmúlt bő húsz év sikertörtént a főváros számára az ország többi régiójával összevetve, hiszen Budapest már a 2004-es uniós csatlakozás idején az Európai Unió átlagánál fejlettebb volt mutatóit tekintve, és ez a szint 129 százalékról a legutóbbi adatok szerint 168-ra emelkedett. "Ebben talán szerepe volt annak a körülbelül 1000 milliárd forintnyi európai uniós forrásnak is, ami az elmúlt bő évtizedben Budapestre érkezett fejlesztésként" - fűzte hozzá. Ugyanakkor rámutatott, Budapestnek nagyon éles versenyben kell helytállnia az Európai Unión belül. Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy a villamosbeszerzési projekt mellett a szintén uniós forrásból finanszírozott, 25 milliárd forintos keretösszegű Egészséges utcák program hozzájárul ahhoz, hogy Budapest ne csak gazdasági teljesítményét tekintve állja meg a helyét az európai városok versenyében, hanem élhetőbb is legyen. Karácsony Gergely főpolgármester kiemelte: az új villamosok beszerzése "Budapest legszebb hagyományait viszi át a 21. századba", és felkészíti a fővárost, hogy helytállhasson a klímaváltozás okozta környezeti helyzetben. A főpolgármester Navracsics Tiborhoz hasonlóan azt mondta: amikor Budapestet fejlesztik, akkor tulajdonképpen az egész nemzet érdekében teszik. A villamosbeszerzés szerves része annak a stratégiának, amely Budapest közösségi közlekedésének fejlesztéséről szól - mutatott rá Karácsony Gergely közölve: a főváros kiemelt célja elérni, hogy a városon belüli közlekedés 80 százalékát fenntartható módon lehessen megtenni. Azt mondta, a járműpark megújítása a közösségi közlekedés fejlesztésének legfontosabb területe. Karácsony Gergely kitért arra is, a felfüggesztett uniós források nem a kormány számára okoznak problémát, hanem Magyarország számára, ezért - mint mondta - reméli, hogy a kormány és az Európai Bizottság tudja rendezni a vitákat, és megérkeznek a fejlesztéshez szükséges források. Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese elmondta: az új villamosok beszerzésével 2026 végére elérik majd, hogy a villamossal történő utazások több mint kétharmadát alacsonypadlós, klimatizált járművel szolgálják ki. Közölte, az 51 új villamos közül már 20 megérkezett, és 2026-ig ezt követi majd még 31. Héri József, a BKV vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta: a fővárosi villamoshálózaton naponta nagyjából több mint hatszáz járművel több 930 ezer utas közlekedését biztosítják. Hangsúlyozta: az új CAF-villamosok a legmodernebb technológiát képviselik. Ezek a járművek képesek az energia visszatáplálására is - jegyezte meg. Héri József közölte: az új villamosok forgalomba állása lehetővé teszi majd azt is, hogy a régi villamosok egy részét le tudják selejtezni. Kitért arra is, hogy a beszerzés nem csak egy egyszerű áruvásárlás volt, hiszen a járművek összeszerelésében aktívan részt vett a BKV. Székely Zsófia, a CAF programmenedzsere kiemelte: a BKK és az Irányító Hatóság által aláírt támogatási szerződés biztosítja a projekt teljeskörű finanszírozását. Elmondta, a jelenlegi projekt szerződését 2014-ben írták alá a BKK-val, és ennek keretében összesen 124 villamost szállítanak le 2026-ig. A BKK által az MTI-hez eljuttatott közleményben emlékeztettek, a járműbeszerzési projekt az Európai Unió támogatásával, az állam társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás összege 54,15 milliárd forint. A társaság 2022 novemberében, majd 2023 márciusában 51 darab villamost (46 rövidet, valamint 5 hosszút) rendelt meg a CAF-tól a 2014-ben kötött és 2021-ben meghosszabbított szerződés utolsó opciós tételének lehívásával. Az 51 darabos flotta járműveit a spanyol gyártó folyamatosan adja át a BKK-nak, az újonnan forgalomba állt járművek száma már 20-ra emelkedett, és hamarosan további egyet is birtokukba vehetnek a Budapesten közlekedők - írták. A közlemény szerint a megújuló járműállomány lehetővé teszi, hogy a jelenleginél több alacsonypadlós szerelvény közlekedjen azokon a vonalakon, ahol már most is járnak. Ezt azt jelenti, hogy az 1-es, a 3-as, a 17-es, a 19-es, a 42-es, az 50-es, az 56-os, az 56A és a 61-es vonalán is folyamatosan bővülhet az alacsonypadlós és légkondicionált villamosok száma. Az 51 új jármű forgalomba helyezésével és az európai uniós infrastrukturális források rendelkezésre állását követően - a szükséges beavatkozások (áramellátás fejlesztése, egyes végállomások átépítése) elvégzése után - a tervek szerint a 2-es, a 23-as és a 24-es, valamint a 62-es vonalán is megjelenhetnek a korszerű villamosok, illetve a 14-es és a 69-es vonalon további alacsonypadlós járművek is forgalomba állhatnak. Továbbá vizsgálják a 47-es és a 49-es vonalon történő bevezetés infrastrukturális feltételeit is. A már említett támogatási szerződés biztosítja a korábban megrendelt és jelenleg gyártás alatt lévő CAF-villamosok folyamatos érkezését, illetve forgalomba állítását Budapesten. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Azt írták, élménybuszozás, látványos felvonulás, gördülő kiállítás, különleges motorindítás egyaránt szerepel a hétvégi programok között, ami az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar márka előtt tiszteleg. A Légiközlekedési Kulturális Központ, a MÁV Csoport (Volán), a BKV Zrt., a Közlekedési Múzeum és több partnere a magyar járműgyártás és közlekedéstörténet meghatározó autóbuszait immár hetedik alkalommal vonultatja fel a repülőtéri múzeumban - emlékeztettek. Felidézték, az Ikarus egyike a magyar ipar világhírű márkaneveinek. Az állami autóbuszgyár előtörténete 1895-ig nyúlik vissza, viszont története Ikarus néven csak a második világháború után kezdődött meg. Az Ikarus - mint állami vállalat - az 1970-es és ’80-as években meghatározó szerepet töltött be nem csupán a keleti blokk államainak piacán, hanem a világpiacon is - írták. A különféle Ikarus autóbuszok a városi és távolsági tömegközlekedés mellett évtizedeken át a Ferihegyi repülőtéren is meghatározóak voltak. Emellett több modell olyan helyekre is eljutott, mint az Egyesült Államok, Madagaszkár, Venezuela, Costa Rica, Guinea, Etiópia - tették hozzá. Kiemelték: a régi autóbuszok közül a legnagyobb rajongótáborral a különleges vonalvezetésű "farosok" rendelkeznek, ezért napközben jellemzően Ikarus 55-ös járművekkel zajlik majd az élménybuszozás, az ingajáratot pedig a többi között a 200-as család kétszázezredik példánya teljesíti a Népliget és az Aeropark között. Az Ikarus 55 a gyár egyik legismertebb és legsikeresebb távolsági- és turistabusz-típusa volt, melyet 1954 és 1973 között gyártottak. Hívták "Farosnak" és "Bözsinek" is, ezt az elnevezést a busz a jellegzetes hátulsó motorszekciójának köszönheti - emlékeztettek. Mint az összegzésben hangsúlyozták, szombaton a nagyközönség előtt két különleges Ikarus autóbusz is bemutatkozik, amelyek nemrégiben születtek újjá. Emellett magángyűjtők is felvonultatnak igazi ritkaságokat - írták. A tájékoztatás szerint a látványos statikus kiállítás mellett vasárnap 16 órától 80 busz részvételével megvalósuló felvonulással készülnek a szervezők, amikor a hosszú konvoj rendőrségi biztosítással végighalad Vecsés és Üllő főutcáján. A járművek túlnyomó többsége kívül-belül megtekinthető lesz, sőt több autóbusz utasterében közlekedéstörténeti kiállítás várja majd a látogatókat. A program mindkét napon 9 és 18 óra között látogatható. A jelentős érdeklődésre való tekintettel a szervezők azt javasolják, hogy a látogatók lehetőség szerint a közösségi közlekedés, valamint a Népliget és az Aeropark között közlekedő ingajáratok igénybevételével érkezzenek az Ikarus Találkozóra - emelték ki. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autóipar 2025-ben is jelentős átalakuláson megy keresztül világszerte – és Magyarországon is. A középpontban továbbra is a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az energiahatékonyság áll, miközben az iparág szereplői a gazdasági, nyersanyag- és geopolitikai kihívásokhoz is kénytelenek alkalmazkodni. Az elektromos járművek terjedése bár nem állt le, a növekedés üteme több helyen is lassulást mutat – ezt 2025 első kilenc hónapjának európai eladási adatai is megerősítik. Az Európai Unióban 2025-ben szigorodtak az autógyártókra vonatkozó kibocsátási normák, miközben a belső égésű motorok fokozatos kivezetése továbbra is napirenden van. Ugyanakkor a gyártók egyre inkább több technológia párhuzamos fejlesztésében látják a jövőt, nem egyetlen "csodamegoldásban". Az elektromos autók terjedését továbbra is befolyásolják a magas fejlesztési költségek, a nyersanyaghiány (például lítium, kobalt) és az európai akkumulátoripar gyerekbetegségei. Bár 2025-ben több európai gigagyár – például a magyarországi Debrecenben épülő CATL-üzem – előrehaladott fázisba lépett, a teljes termelési kapacitás még nem állt fel, így az ellátás egyelőre akadozik. A töltőinfrastruktúra is kulcskérdés maradt. Magyarországon az állami támogatások ellenére 2025-re sem sikerült egységes, országos lefedettséget biztosítani, különösen a vidéki térségekben. Az európai törekvések – mint az AFIR-rendelet (Alternative Fuels Infrastructure Regulation) – célja, hogy 2025 végéig minden 60 km-en legyen legalább egy nagy teljesítményű töltő az autópályák mentén, de a megvalósítás üteme országonként eltérő. A technológiai irányok is differenciálódnak: a Range Extender típusú rendszerek – amelyek kis belső égésű motorral töltik az akkumulátort menet közben – ismét előtérbe kerültek, különösen a hosszú távon közlekedők körében. Emellett a szintetikus üzemanyagok (e-fuel) fejlesztése is erősödik, amelyeket több európai gyártó (például a Porsche) is támogat, és amelyek lehetőséget adnak a meglévő belső égésű motorok fenntarthatóbb működtetésére. Magyarország autóipara 2025-ben továbbra is kiemelt szerepet játszik Európában: a BMW debreceni gyára az utolsó negyedévben kezdi meg a teljes értékű termelést, ami fontos mérföldkő az elektromos autógyártás hazai fejlődésében. Emellett az ország beszállítói ipara is bővül, különösen az elektromos komponensek területén. Összességében az autóipar jövője 2025-ben egyértelműen a technológiai diverzitásban rejlik. Nem az a kérdés, hogy elektromos vagy hagyományos hajtás a nyerő, hanem az, hogy ki tudja a legjobban kombinálni és optimalizálni ezeket a lehetőségeket a különböző piaci igényekhez. A következő években a verseny nemcsak a modellek között zajlik majd, hanem a hajtástechnológiák és a fenntarthatósági stratégiák között is. 2025 első három negyedévében a személyautók regisztrációja mérsékelt, de egyenletes növekedést mutatott az előző évhez képest. Az első kilenc hónapban összesen 95 946 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 7,7%-kal haladja meg 2024 azonos időszakát. Az év eleji lendületet a harmadik negyedév összességében megerősítette: a piac képe továbbra is stabil bővülést jelez, miközben a kishaszonjárművek szegmensében visszaesés látható. A kategóriákat illetően változatlanul a SUV-modellek dominálnak: a B- és C-SUV együtt a piac csaknem felét adják, míg a városi terepjárók elterjedése előtti kedvenc, a C-alsó-közép továbbra is őrzi a dobogót 15,3%-os részesedéssel. A nagyobb testvérkategóriák közül a D-SUV részesedése 8,5%, a kisebb városi autók, a B-szegmens pedig 6,8%-ot ér el, ami együtt jól mutatja, hogy a kereslet a praktikus, magas építésű modellek felé koncentrálódik, miközben a hagyományos ferdehátúak tartják pozíciójukat. Az elektromos autók piaca kifejezetten erősödött az év során: 8028 tisztán elektromos jármű került forgalomba. A bővülést elsősorban az állami támogatási program és a folyamatosan szélesedő modellkínálat okozta, amelyek érdemben élénkítették a keresletet. Fontos ugyanakkor, hogy az év első kilenc hónapjában az elektromos személyautók piaci részesedése 8,4% volt (8028 a 95 946-ból), tehát továbbra sem éri el a 10%-os küszöböt. Összességében a 2025 első kilenc hónapjában a magyar új autópiac stabil növekedést mutatott, amelyet elsősorban a személyautók piaca és az elektromos járművek támogatása hajtott. A piac egészére a folyamatos átalakulás jellemző, amelyben a környezetbarát technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak. 2025 első három negyedévében Magyarországon 3707 darab nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba, ami 12,2%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés hátterében továbbra is a gazdasági bizonytalanságok és a megemelkedett költségszint állhat; a magas üzemanyagárak és a drágább finanszírozás miatt a vállalatok inkább a meglévő járműpark fenntartására koncentrálnak, és óvatosabban ütemezik a flotta megújítását. Az autóbuszok forgalomba helyezése 462 darabot ért el (+25,9%). A növekedés részben a beszerzési ciklusok és közbeszerzések lefutásához, valamint a tavalyi alacsonyabb bázishoz köthető, így a piaci élénkülés most koncentráltabban jelentkezik az év első három negyedévében. A közúti pótkocsik piaca 2399 darab forgalomba helyezésével 5%-os bővülést mutat az előző évhez viszonyítva. Ez arra utal, hogy a pótkocsik iránti kereslet viszonylag stabil maradt: a fuvarozói igények fennállnak, miközben a nagyhaszonjárművek piacán tapasztalható visszafogottság nem gyakorolt érdemi negatív hatást erre a szegmensre. A motorkerékpárok piaca hosszú ideje tartó pozitív trend után torpant meg és esett vissza 3,1 százalékkal. Ekkora mértékű visszaesés minden bizonnyal a piac normális működésének része, érdemes az év végi adatok alapján levonni a következtetéseket. Ami a használt autókat illeti, növekedett a személyautók regisztrációja, méghozzá 15,2 százalékkal. Úgy tűnik a piac tartósan beállt arra a pozitív trendre, mely szerint az új autók száma a magasabb, mint a használt autóké, bár ez 2025 első kilenc hónapjában mindössze néhány száz autó különbséget jelent. Ez különösen pozitív fejlemény, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar gépjárműpark kifejezetten idős autókból áll, ugyanis az átlagos magyar autó közel 16 éves. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete minden évben elkészíti becslését a következő év várható forgalomba helyezési adatairól. 2025-re az egyesület a piac idei teljesítményével megegyező eredményre számít a gépjármű-kategóriák döntő többségében. Az MGE minimális növekedésre számít az elektromos autók területén, köszönhetően az állami ösztönzők 2024-es megjelenésének. Legalább 5 százalékos bővülést prognosztizál az egyesület 2025-re a motorkerékpárok piacán. Előrejelzés 2025-re: Személyautó    121 607 ebből elektromos    9000 Kishaszonjármű    24 772 Nagyhaszonjármű    5281 Autóbusz    416 Közúti pótkocsi    3028 Motorkerékpár    8400  

A 40 éve indult hajót bárki megtekintheti, és egy kültéri tablókiállítás segítségével megismerheti a két magyar hajós történetét, akik első magyarként, egy saját kezűleg épített, kevesebb mint 10 méter hosszú, alig 15 négyzetméteres kis vitorlással kerülték meg a Földet. A kiállítást 700 napos rendezvénysorozat követi - olvasható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) MTI-hez eljuttatott közleményében. A kenusok védőszentjéről elnevezett Balaton 31 típusú Szent Jupát 1985. szeptember 26-án indult útnak. A hajót két székesfehérvári fiatal, Fa Nándor és Gál József építette meg öt év alatt, majd több mint 700 napon át kormányozta, mintegy 60 ezer kilométeren keresztül, időnként 7 méteres hullámokat leküzdve. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az MMKM 2024-ben indult együttműködésének eredményeként a Szent Jupátot 2024 szeptemberében a Balaton vizére bocsátották. Az elmúlt évben a Szent Jupát teljes külső és belső restaurálása lezajlott: felújították a hajómotort, javították a víz alatti és feletti részeket, kicserélték az elöregedett fedélzeti plexiablakokat, valamint megtörtént a külső burkolatok polírozása is. Megújult az árbóc teljes mozgókötélrendszere, az eredeti földkerülő vitorlák védelme érdekében pedig két új vitorlát szereltek fel. A belső tér is átfogó tisztításon esett át az egykori összhatás megőrzésével. A múzeum és az MCC 700 napos programsorozatának célja, hogy a magyar hajózás egyik legkülönlegesebb relikviájának segítségével megismertesse a hajózást, a balatoni vitorlázást, valamint az emberi teljesítmény kiemelkedő pillanatait a felnövekvő generációkkal is - írják, kiemelve, hogy a vitorlás az MCC Generációk Találkozása 2025-26 kezdeményezés részeként hamarosan újabb kalandra indul. A programsorozat következő eseményeiről a két intézmény közösségi médiafelületein és honlapjain tájékozódhatnak az érdeklődők. Schneller Domonkost, a múzeum főigazgatóját idézik, aki kiemelte: "a Szent Jupát története a magyar leleményesség és a lehetetlent nem ismerés szimbóluma". Egy tengerparttal nem rendelkező, a vasfüggöny mögé zárt ország két kispénzű, ám kalandvágyó fiataljának álma volt ez - mondta, kiemelve, hogy minimális volt rá az esély, hogy meg tudják valósítani a tervet. Fotók: MTI/Katona Tibor "És mégis sikerült. Ez azt kell, hogy üzenje nekünk és a mai fiataloknak egyaránt, hogy az álmainkat akkor sem szabad feladni, ha az egész világ az ellenkezőjéről akar meggyőzni bennünket" - fogalmazott. Kovács Zoltánt, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetőjét is idézik, aki kiemelte: "Fa Nándor és Gál József a mi ikonjaink, és a Szent Jupát a mi történelmünk egyik szimbóluma". Hozzátette: a saját kézzel épített magyar hajó a világtengereken bizonyította, hogy ha valamit megfelelő alapossággal és kellő alázattal készítünk el, az a legnagyobb viharokat is átvészeli. A közleményben kiemelik, hogy az MCC tehetséggondozási programjában nagy hangsúlyt helyez arra, hogy diákjai minél közelebbről ismerjék meg nemzeti szimbólumainkat és ikonjainkat. Ennek eredményeként a vitorlázó MCC-s hallgatók Fa Nándorral közös óceáni vitorlásversenyre készülnek, ami az MCC Generációk Találkozása 2025-26 elnevezésű kezdeményezésének kiemelt programja, egyben része a Szent Jupát 700 napja rendezvénysorozatnak.