A Normafa és a János-hegy térségében az ónos eső, majd a havazás következtében képződött vastag jégréteg miatt erdőlátogatási tilalmat rendel el és lezárja a Normafát és parkolóját a XII. kerületi önkormányzat. A Hegyvidék önkormányzatának az MTI-hez kedd este eljuttatott közleménye szerint az intézkedés visszavonásig érvényes. Azt írták: a fővárosi Normafán este az ónos eső után havazás kezdődött, a magasabban fekvő részeken az ágakra mintegy 1 centiméter vastag jégréteg rakódott. Egy-egy nagyobb ág leszakadt, az Erzsébet-kilátóhoz vezető útra fa is dőlt. Kiemelték: ágak szakadhatnak le, fák dőlhetnek ki, így az ott-tartózkodás rendkívül veszélyessé vált. A János-hegy környékén a legveszélyesebb a helyzet - írták. A gyalogos és kerékpárutakat belépési tilalmat jelző szalagokkal zárják le - közölte az önkormányzat, amely mindenkitől azt kéri: saját biztonságuk érdekében a korlátozás feloldásáig ne látogassák a Normafát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ónos eső veszélye miatt szerdára is elsőfokú figyelmeztetést adott ki Budapestre, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Veszprém megyére. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A teherszállító monstrum egy svéd konzorcium projektje, melynek célja, hogy forradalmasítsa a tengeri közlekedést és szállítást. A különleges hajó a tervek szerint képes lesz arra, hogy 7000 járművel megrakodva szelje át az Atlanti-óceánt – környezetszennyezés nélkül.  A terv nem a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, hanem a születőben lévő valóság. Az OceanBird, vagyis az ÓceánMadár egy óriási vitorlás-teherhajó. Műszaki leírása szerint egy WPCC (Wind Powered Car Carrier), vagyis szélüzemű autószállító tengeri jármű, amely a Wallenius Marine tervezőcég, az SSPA tengeri tanácsadó vállalat és a stockholmi KTH Királyi Műszaki Intézet együttműködésének eredménye. A "ZÖLD" MEGOLDÁS Az ötlet azért született, hogy alternatívát találjanak a tengeri hajózásban eddig használt fosszilis üzemanyagokkal szemben. Kutatások szerint a tengeri szállítmányozás csak mintegy 2,5%-ban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ez az arány alacsonynak tűnhet, de a szakértők szerint a szektor károsanyag-kibocsátása 2050-ig a sokszorosára emelkedhet, aláásva a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérését.  Az OceanBird ezért lehet kiváló „zöld” megoldás. Ha beválik, akkor ezt a technológiát tömegesen lehetne alkalmazni a tengeri áruszállító hajókon.   Az új megoldás egyfajta keveréke a repüléstechnikai és a tengerhajózási technológiáknak. A svéd hajó 200 méter hosszú, 40 méter széles és körülbelül 32 ezer tonna vízkiszorítású. Összehasonlításként: az új Costa Smeralda, a Costa Crociere luxus tengeri utazásokat szervező cég zászlóshajója hosszabb (337 méter), de keskenyebb (37) és kevésbé magas. A tengerjáró luxushajó csúcsa 65 méterrel van a vízszint felett, míg a vitorlás legmagasabb pontja 80 méter. Az OceanBird persze nem a megszokott vitorlás: a 200 méter hosszú és 40 méter széles hajótestre öt hatalmas, összecsukható szárnyprofil kerül, amelyek teljesen kieresztve 80 méterrel nyúlnak a fedélzet síkja fölé. Ezek a ma használt műanyag- vagy vászonvitorlákkal ellentétben fémötvözetből készülnek. Az OceanBird hajtóenergiáját kifinomult algoritmus által vezérelt szerkezetek állítják majd elő. Ha nincs elég szél, illetve a kikötői manőverekhez plusz energiára van szükség, akkor a hajó ökológiai üzemanyaggal meghajtott motort indít be. Ha viszont túl nagy erejű a szél, a rendszer lehetővé teszi a légáramlatoknak kitett felület csökkentését - pontosan úgy, mint a vitorlások esetében. Ilyenkor a hajótest vízvonal feletti magassága 45 méterre csökken. LASSABB, DE TISZTÁBB A 10 csomós átlagsebességű, szélmeghajtású teherhajó körülbelül 12 nap alatt tud majd átkelni az Atlanti-óceánon, míg a jelenlegi hajók ezt az utat akár 8 nap alatt is megteszik. Csakhogy az OceanBird úgy teljesíti útját, hogy közben 90 százalékkal kevesebb környezetszennyező anyagot bocsát ki, mint a klasszikus hajók, melyek egy ilyen úton naponta 300 tonna üzemanyagot fogyasztanak. Ezzel párhuzamosan a gyártó cég folyamatosan igyekszik olyan hajótestet kifejleszteni, mely aerodinamikusabbá teheti a járművet a sebesség és a hatékonyság növelése érdekében. A Wallenius Marine projektjét nagy laboratóriumnak kell tekinteni a jövőbeli tengeri hajózás számára. Különösen, hogy a nemzetközi tengerhajózási szervezet (IMO) azt tűzte ki célul: 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás ebben a közlekedési ágazatban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Egyre több kritikát olvasni a német sajtóban a tölthető hibrid autókkal kapcsolatban. A technológia kritikusai elsősorban azzal érvelnek, hogy az autókat ritkán használják teljesen elektromos módban, így azok a szén-dioxid kibocsátási adatok, amiket a gyártók közölnek, nagyon messze állnak a valóságtól. Hogy mennyire messze, ahhoz vegyünk egy példát: az új Volkswagen Tiguan kapható plug-in hibrid verzióban, a WLTP szabvány szerint 37 gramm az autó szén-dioxid kibocsátása kilométerenként. Ez az szám azonban a mérés alapján jön ki, amit az akkumulátort 100%-os töltése mellett végeznek egészen addig, amíg az le nem merül. A valóság azonban az, hogy ha az ember nem tölti fel az akkumulátort és csak a belső égésű motort használja, az autó máris négyszer-ötször annyi gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként. Az a vásárló, aki azért választja ezt az erőforrást, hogy részesüljön az azzal járó előnyökből, mint például az ingyenes parkolás, nem feltétlenül fogja mindig feltölteni és használni az akkumulátort, így környezetvédelmi szempontból teljesen felesleges a választása, semmivel semm zöldebb az autója, sőt. A Tiguan plug-in hibrid esetében a korábbi, 1,4 literes TSI motort használják a németek, ami bár szintén 150 lóerős, ahogy az újabb, 1,5 literes verzió, de annál sokkal kevésbé hatékony. Tehát ha az ember nem tölti az autót, annak használata környezetszennyezőbb, mintha a sima, semmilyen hibrid technológiát nem használó erőforrást választotta volna.