„Győzelem és kettős siker a csapatnak!” – így örült az újabb sikernek Michelisz Norbert, a Hyundai magyar versenyzője a túraautó világsorozat olasz fordulójának első futama után. A túraautó világkupa 2019-es győztesére délután vár a második futam. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A közlekedéssel kapcsolatban sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy holttér, de előfordul, hogy még a felnőttek sem tudják pontosan miről is van szó. Sokan többé-kevésbé ismerik, viszont a forgalomban haladva már nem biztos, hogy figyelembe veszik egy-egy közlekedési helyzetben. Pedig a holttér nagyon gyakori jelenség a mindennapokban, és mivel egy alattomos, nem annyira magától értetődő dologról van szó, életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki, ha nem figyelünk eléggé.  Mi a holttér?  Járművek esetében holttérnek nevezünk minden olyan jármű körüli területet, amelyet a vezető sem előre tekintve, sem pedig a tükrök segítségével nem képes észlelni. A holttérben emberek, járművek lehetnek, ezért a járművezetőknek tudniuk kell, hogy hol van, hogyan és mikor kell ellenőrizni a holtteret. A holttér azért veszélyes, mert a vezető nincs tudatában annak, hogy valamit nem lát.  A tükörben nem látszik, de a holttérben lehet jármű A holttér az autók kialakítása miatt jön létre. Jellemző, hogy a kocsi ablakainál lévő első, középső és hátsó oszlopok takarnak ki akár egy egész kerékpárost, de a hátsó ablakban hagyott csomag is ronthatja a kilátást, sőt, akár a vezető mellett ülő utas is eltakarhat egy közeledő autót.   A legnagyobb holttér a vezető jobb válla fölött van, szem látómezejének széle és az autó hátsó részéig terjedő rész között, amely nem látszik az oldalsó tükörben. A bal oldali holttér sokkal kisebb, de ugyanolyan fontos ellenőrizni. Elindulás és bármilyen mozgás, irányváltoztatás előtt a sofőrnek a feje elfordításával meg kell bizonyosodnia arról, hogy nincs senki vagy semmi a holttérben. Sávváltásnál, előzésnél sokan elfelejtik ellenőrizni a holtteret, ami sok balesethez vezet.  Általában minél nagyobb egy jármű, annál nagyobb a holttere, de az is számít, hogy az adott kocsi karosszériája hogyan van kialakítva. Óriási különbségek lehetnek egyes modellek között például az ablakoknál található oszlopok méretét, formáját illetően – értelemszerűen minél vastagabbak az oszlopok, annál többet tudnak kitakarni a környezetünkből. Annak is van jelentősége, hogy milyen magas a sofőr, milyen magasra van az ülése állítva, milyen formájúak és megfelelően be vannak-e állítva a visszapillantó tükrök. Pirossal látható a holttér területe A holttér ismerete elsősorban a járművezetők felelőssége, de a balesetek elkerülése érdekében minden közlekedő érdeke, hogy képben legyen, és megértse a másik helyzetét. A kerékpárosok és motorosok például ne álljanak meg nagy járművek – kamion, busz, teherautó – előtt és mellett, mert jó eséllyel olyan területen vannak, ahol nem látja őket a sofőr. De gyalogosként is figyeljünk, ha a zebrán átkelünk, és jobbra kanyarodik egy nagy teherautó. A legbiztonságosabb módszer, ha felvesszük a szemkontaktust a sofőrrel, mert akkor tudhatjuk, hogy észrevett minket. Amíg ez nem történik meg, közlekedjünk abban a szellemben, hogy nem lát minket a vezető.  Hogyan tanítsuk meg a gyereknek, mi az a holttér?  A gyerekeknek már egészen kicsi koruktól kezdve rengeteg közlekedési szabállyal, tudnivalóval kell megbirkózniuk, a holttér pedig az egyik legnehezebben felfogható ismeret. Íme néhány tipp, hogyan lehet a legegyszerűbben elmagyarázni nekik.  Kezdjük az alapokkal! Egyszerűen mondjuk el, hogy az autósok nem látnak mindent a járművük körül, és így a közelükben lévő emberek és járművek „láthatatlanná válhatnak. Az alapok megismertetése során hasznos, ha képeket és/vagy videókat is mutatunk, ez nagyban segíti a megértést.  Íme egy látványos fotó:  Egy egész óvodás csoport eltűnhet a teherautó holtterében Ez pedig egy látványos, interaktívan mozgatható videó, amelyben a sofőr helyébe képzelhetjük magunkat, és körbenézhetünk a kocsi körül, hogy észrevesszük-e a holttérben rejtőző járműveket és személyeket:  A fotók és videók mellett gyakoroljunk valódi autóval is! A legjobb módszer, ha a gyerek maga tapasztalja meg holtteret, mert ha átéli a jelenséget, biztosan könnyebben megérti és jobban megragad benne, mire kell figyelnie. Álljunk meg az autóval a kocsibeállón vagy egy biztonságos, forgalommentes helyen. Állítsuk le a motort, és húzzuk le az ablakokat. Üljünk be a vezetőülésbe, és kérjük meg a gyereket, hogy az autó mellett lassan haladjon a kocsi hátsó része felé, és szóljunk neki, amikor belép az autó holtterébe. Ezután cseréljünk helyet, hogy ő is láthassa hogyan „tűnhet el” valaki a jármű holtterében. Ha a családban nincs autó, egy rokon vagy ismerős biztosan segít, hogy 15-20 percre „oktatási segédeszköz” legyen a kocsija.  Ezek az ismeretek már a kisebb gyerekeknél is nagyon fontosak, hiszen a holttér miatt könnyen baleset történhet egy autó parkolása közben is, amikor a gyerek azt hiszi, látja őt a sofőr. Természetesen a nagyobbaknál, akik már egyedül közlekednek kerékpárral vagy segédmotorral, még fontosabb, hogy értsék és a gyakorlatban is tisztában legyenek a holttérrel, ha pedig autóvezetővé válnak, elengedhetetlen ez a tudás.  Modern technológia a holttér ellen Bár a hagyományos visszapillantó tükrök több mint százéves történetük alatt nem igazán változtak, a digitális technológia ezen a téren is újítást hozott, és a jövőben várhatóan elbúcsúzhatunk az eddig ismert tükröktől. A mai modern autók többségénél elérhető az úgynevezett holttérfigyelő rendszer. Ennek lényege, hogy radarral működő érzékelők ellenőrzik az autó körüli mögöttes-oldalsó forgalmat, és akadály esetétén fény-, illetve hangjelzéssel vagy akár aktív kormányzással is segítenek felhívni a vezető figyelmét a veszélyre, illetve elhárítani az ütközést. A másik megoldás az, amikor teljesen eltűnik a hagyományos visszapillantó tükör az autóról. A járművön elhelyezett kamerák pásztázzák a kocsi környékét, és autó belsejében, az A-oszlopokon elhelyezett kijelzőkre vetítik a képet, ami több-kevésbé hasonlít a megszokott tükörben látható képre. Viszont a kamerás megoldásnak köszönhetően nemcsak holttérfigyelésre alkalmas a rendszer, hanem például tolatásnál is sokat segíthet.  Már vannak olyan sorozatgyártásban készült személyautók, amelyeken csak kamerás visszapillantók vannak, de a technológia várhatóan először a kamionokon fog elterjedni, mert ott jóval nagyobb a holttér, és az is fontos szempont, hogy a nagy méretű külső tükrök eltűnésével javul a jármű légellenállása, és így a fogyasztás is csökkenthető.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Soltész Bálint tájékoztatása szerint az autó szombat este, eddig tisztázatlan okból lesodródott az útról és árokba csapódott Visonta és Halmajugra között. A balesetben a helyszínen életét vesztette a jármű utasa, aki a helyszíni szemle elsődleges adatai alapján nem használta a biztonsági övet és kirepült az autóból, míg a sofőrt a mentők kórházba vitték. A balesetben a jármű utasa, egy 29 éves férfi a helyszínen életét vesztette, a sofőrt orvosi ellátásra szállították. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Mit mutat az időgép, az árak világában Ijesztő a kép, pláne, ha nem torzít a tükör. Természetesen senki nem sírja vissza a korszakot, melynek néhány eleme újra kísért napjainkban: folyamatosan emelkedő autóárak, üzemanyag-, biztosítási-, és szervizköltségek, olykor több hónapos várakozás egy új modellre. És persze a nagy kérdés, hogyan lett az egymillió forintos új családi autó ára majd kilencmillió? A sorozat előző részeiben ismertettük a második világháború előtti és utáni korszakot, aztán beköszöntött az újkori magyar autópiac, melynek alapjául az újjászületett hazai járműipar szolgált. Kapcsoljuk tovább az időgépet, és lapozzunk bele az árlistákba, autósmagazinokba, napilapokba, mert akkoriban még nem volt világháló, nem kellett frissíteni a memóriát, könnyű volt megjegyezni azt a néhány típust, mert hogy évekig, évtizedekig nem változott a kínálat, meg a várólisták hossza. A nagy változás történelmi dátuma 1992. március 13, péntek, 13 óra, amikor a szentgotthárdi Opel gyár szalagjáról legördült az első magyar Astra, aztán fél évvel később az esztergomi Suzuki. Az első Made in Hungary Opelt 998 ezer forintért kínálták, az első Swift ára is alig ment 700 ezer fölé. Made in Hungary Opelek a szenthgootthárdi tárolóban Fotó: Boros Jenő Majd fél évszázada, hogy megjelent az etalonnak számító első Golf, az 1974-ben piacra dobott első generációs kompakt modell után sokáig csak sóvároghatott a magyarok, hiszen csak keveseknek adatott meg, hogy nyugatnémet márkáért autót vegyenek és kifizessék a vámot. 1992-ben alig több mint egymillió forintért már a legújabb változatot vehették meg legálisan, forintért, garanciával a magyarországi márkakereskedésekben. Nyerőnek indult a svájci frankos hitelezés      Forrás: LSB Meglódult a piac, hála többek között az egyre gazdagabb kínálatnak, a gyors kiszállításnak, a nulla százalékos előlegnek és svájci frank alapú hitelezésnek. Utóbbi kockázatára többen is figyelmeztették a vevőket, ám hiába. Némely márkánál négyféle lista volt, a legalacsonyabb ár feltétele a finanszírozás igénybevétele volt, ami a kereskedőket is ösztönözte, hiszen olykor buktak az autóeladáson, de sokat nyertek a hitelkihelyezésben. Nem véletlenül bővültek a magyarországi újautó-eladások évi kétszázezer fölé, a használtimport 10 ezer alatt volt. Közben alaposan megfogyatkoztak a Ladák, Trabantok, Wartburgok, itthon a hazai gyártású Opelekből és Suzukikból futott – fut ma is a legtöbb az utakon. Az autócseréknek köszönhetően tíz év alá ment a hazai járműpark átlagkora. Különösen a tömegmodelleket sújtotta a válság   Fotó: Boros Jenő Aztán beütött a válság, megdrágult a svájci frank és hatalmasat zuhant az autópiac: fokozatosan eltűntek az olcsónak hirdetett „nyalóka modellek” és rohamtempóban szűkült a kétmillió forintnál olcsóbbak listája, miközben sorra zártak be a szalonok. 2009 augusztusában a magyar márkakereskedésekben háromezer típusból válogathattak a vásárlók, félszáz márka ezer szalonjában. A kínálat a legalacsonyabb árkategóriában is folyamatosan változott: kétmillió forintnál olcsóbbakból 2003-ban még huszonkettő volt, a 2005-ös mezőny nyolc márka tizenhat modelljéből, a 2006-os tíz márka húsz modelljéből állt. Csak minden harmadik kereskedés élte túl a világválságot     Fotó: Boros Jenő   A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének adatai szerint 2007-ben, a válság előtti Magyarországon 850 tulajdonos 1100 autószalont, a 2011. szeptemberi adatok szerint 329 tulajdonos 470 kereskedést működtett, 2017 nyarán 688 szalonból 399 maradt talpon. A válság előtti 150 Suzuki kereskedésből 2023-ban már csak 78 működik. 2008-ban több mint 200 ezer új személyautót és 10 ezer használtat helyeztek forgalomba. 2022-ban 112 ezer új és 126 ezer használt kocsit importáltak, ami nem hatott fiatalító szerként, az arányt az is rontja, hogy az újak 20 százaléka re-exportra ment. csökkent az autószalonok forgalma  Fotó: Boros Jenő A K&H 2022-es reprezentatív felmérése szerint a 30–59 éves magyarok 6 százaléka mondta, hogy egy éven belül autót venne, 29 százalékuk nem zárta ki a lehetőséget. Az autóvásárlást tervezők inkább használt autóban gondolkodnak és átlagosan 2,1 milliót költenének. Az új autó vásárlását tervezők átlagosan 6,7 millióig mennének el. Ennyiért viszont már igen csak szűkös a választék, ráadásul az árak mellett a hitelkamatok is nőttek. De vissza az eredeti kérdéshez: hogyan lett az egymillió forintos új autó ára kilencmillió, arra a rövid válasz, hogy az idő és az autóvilág változásainak köszönhető. A hosszabb pedig az, hogy az új autók jobbak minőségben, kényelemben, biztonságban és méretben is, márpedig ezt meg kell fizetni. Amikor az újkori magyar autótörténelmet írták, akkor egymillió forintot kellett fizetni a VW népautójáért, néhány ezerrel kevesebbe került a Golf akkori konkurense, az 1992-es szentgotthárdi Opel Astra. Az I. generációs Golf tömege 790 kg volt, és 100 km-en 9 litert fogyasztott. Elődeiknél kényelmesebbek, biztonságosabbakk és persze drágábbakk     Fotó: Boros Jenő Változnak az idők és a bérek, többet kell fizetni az üzemanyagért és persze az új autókért is, de ennyivel? Igen, bár az emlékekkel ellentétben az új autók árai idővel megszépülnek, általában évek múlva, használtként olcsóbbak lesznek, de már ez sem mindig teljesen igaz. A világjárvány és a háború ezt is megcáfolta, mert olykor merkúri időket idéznek a várólisták, ahogy az is, hogy jelentősen drágultak a használt kocsik, amiket 1-2 évesen új áron, vagy akár annál drágábban is el lehet adni. A 2023-as árlistákon az alap Astra ára 8,99 millió forint, a legolcsóbb Suzukié 6,13 millió forint. (Ezeknek az áraknak feltétele a finanszírozás, hűségprogram igénybevétele, stb). Az alapváltozat mindkét modellnél gazdag alapfelszerelést jelent: minimum 6 légzsák, automata vészfékrendszer, légkondi, fűthető külső visszapillantó, motoros ablakemelő, stb. Az 1,2 literes, 110 LE benzines turbó Astra tömege 1,3 tonna, átlagfogyasztása 5,6 liter. Az 1,2 literes 83 LE benzines lágy hibrid Swift tömege 0,9 tonna alatt van, átlagfogyasztása 4,7 liter. És akkor még ott bújkál az EURO7, ami megint drágítja majd az új kocsikat   Fotó: Boros Jenő A megcsappant vásárlóközönség továbbra is alaposan felextrázott autót választ, ami persze jóval drágább az alapváltozatnál: a tavaly forgalomba helyezett új autók átlagára alaposan megemelkedett minden szegmensben. A VW Polo, Seat Ibiza, Škoda Fabia, Opel Corsa, Renault Clio, Peugeot 208, Suzuki Swift modelleket felvonultató B-szegmens átlagára 8,53 millió forint lett, ami 22 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Hasonló mértékű áremelkedést mutat a kompakt kategória, melynek átlagára közel 12 millió forint, a mezőny tagja többek között a Honda Civic, a Hyundai i30, a Kia Ceed, a Mazda 3-as, az Opel Astra, a Peugeot 308-as, a Škoda Octavia, a Toyota Corolla és a Volkswagen Golf. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!