London közlekedése évtizedek óta Európa egyik legösszetettebb rendszere. A történelmi utcahálózat, a napi többmilliós utazásszám, a folyamatosan növekvő gyalogos- és kerékpáros arány, valamint a közösségi közlekedés elsőbbségének politikai elvárása olyan nyomást helyez a városra, amelyet hagyományos jelzőlámpa-logikával már nem lehet kezelni. Erre válaszul a Transport for London bemutatta első, valóban hálózati szintű forgalomirányítási stratégiáját, amely 2030-ig nem kisebb célt tűz ki, mint hogy az operatív döntések alapja ne tapasztalat és rutin, hanem valós idejű adatfeldolgozás legyen. A TfL London egységes közlekedésszervező vállalata, amely a város közútjait, jelzőlámpáit, busz- és metróhálózatát egyetlen rendszerként kezeli. Több mint 6 400 jelzőlámpás csomópont és átkelő tartozik hozzá, ami Európa egyik legnagyobb integrált forgalomirányítási hálózatát jelenti. A TfL különlegessége, hogy a közlekedést nem különálló projektek, hanem összefüggő rendszerként kezeli. A stratégia technológiai gerincét a Yunex Traffic által szállított Yutraffic Fusion rendszer továbbfejlesztése adja. Ez a platform már ma is a világ élvonalába tartozik, az új verzió azonban még tovább lép: szélesebb adatkörből dolgozik, és felkészül arra, hogy mesterséges intelligenciával támogatott szenzorok adatait közvetlenül beépítse a jelzőlámpák vezérlésébe. A Yutraffic Fusion egy városi forgalomirányító rendszer, amely nem előre rögzített ciklusok szerint működik, hanem folyamatosan elemzi a forgalmi mintákat, torlódásokat és járműtípusokat. Ezek alapján dinamikusan dönt arról, mikor, hol és kinek ad elsőbbséget, miközben a teljes hálózatot egyben kezeli. A TfL számításai szerint az így optimalizált jelzőlámpa-hálózat akár 14 százalékkal csökkentheti a késéseket. Ez nemcsak gyorsabb haladást jelent, hanem társadalmi szinten mintegy 1 milliárd fontnyi – hozzávetőleg 460 milliárd forintos – hasznot az elvesztegetett idő csökkenésén keresztül. A hangsúly azonban nem pusztán a sebességen van, hanem azon, hogy a rendszer képes legyen értelmezni, mi történik valójában az utcákon. Ebben kulcsszerepet játszanak az AI-alapú kamerák. London-szerte egyre több Vivacity eszköz működik, amelyek nemcsak rögzítik a forgalmat, hanem értelmezik is a látottakat. A Vivacity egy mesterséges intelligenciával működő forgalmi megfigyelőrendszer, amely képes megkülönböztetni a gyalogosokat, kerékpárosokat, kerekesszékes közlekedőket, személyautókat, taxikat és nehéz-tehergépjárműveket. Az adatokat nem bírságolásra, hanem forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági döntésekhez használják. A TfL a londoni kerületekkel kötött adatmegosztási megállapodások révén több mint ezer ilyen kamera adatait integrálja egyetlen rendszerbe. Ennek eredményeként a jelzőlámpák már nem pusztán járműszámra reagálnak, hanem valódi közlekedési helyzeteket értelmeznek. Ez különösen fontos a közösségi közlekedés esetében, ahol a kiszámíthatóság legalább annyira számít, mint a sebesség. Jelenleg több mint kétezer jelzőlámpánál működik buszprioritás, a cél pedig az, hogy 2030-ra minden buszútvonalon mesterséges intelligencia segítse a haladást. A szemléletváltás lényege, hogy nem egy-egy csomópontot hangolnak, hanem teljes útvonalakat kezelnek egységes rendszerként. A buszprioritás olyan forgalomirányítási megoldás, amely a közösségi közlekedést előnyben részesíti a jelzőlámpáknál. Az AI-alapú rendszer nem fix zöldhullámot biztosít, hanem a valós forgalmi helyzet, késések és menetrendi adatok alapján dönt. A stratégia kiterjed az útépítések és közműmunkák kezelésére is. A lane rental rendszer, amely díjat számít fel a forgalmas időszakokban végzett útfelbontásokért, a kerületi utakra is kiterjed, ezzel adatvezérelt eszközzé válva a torlódások megelőzésében. A lane rental olyan szabályozási eszköz, amelynek célja, hogy az útfelbontások időzítése és szervezése a lehető legkisebb forgalmi zavart okozza. A díjszabás ösztönzi a kivitelezőket a hatékonyabb, adatvezérelt tervezésre. A forgalomirányítás és a technológia azonban Londonban szorosan összekapcsolódik a közlekedésbiztonsággal. A stratégia illeszkedik a Vision Zero elveihez, amelyek nem elvont célkitűzések, hanem konkrét intézkedések sorozatában öltenek testet. A Vision Zero abból indul ki, hogy a halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek nem elfogadható mellékhatások. Londonban ez közeli baleseteket felismerő kamerák tesztelését, veszélyes csomópontok átépítését, valamint a nehéz-tehergépjárművek látómező-követelményeit szigorító Direct Vision Standard alkalmazását jelenti. Az intézkedések eredménye, hogy a halálos és súlyos sérülések száma rekordalacsony szintre csökkent, miközben a kerékpáros közlekedés több mint 40 százalékkal nőtt. A TfL Vision Zero-hoz kapcsolódó szemléletformáló anyagainak egy fontos üzenete (kép: TTT) A londoni modell Magyarország számára is világos üzenetet hordoz. A városi közlekedési problémák nem újabb szabályokkal, hanem rendszerszintű, digitális megoldásokkal kezelhetők. Budapest és a magyar nagyvárosok hasonló forgalmi nyomás alatt működnek, miközben az adatvezérelt forgalomirányítás még korlátozott. London példája azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem kísérlet, hanem az egyik legerősebb közlekedéspolitikai eszköz a biztonság, a kiszámíthatóság és a versenyképesség javítására. Az Autószektor az elmúlt időszakban következetesen foglalkozott azokkal a technológiai és szabályozási folyamatokkal, amelyek most Londonban rendszerszinten érnek össze. A robotaxikról szóló londoni elemzés már korábban jelezte, hogy a brit főváros tudatosan vállalja a kockázatot az adatvezérelt, tanuló rendszerek éles környezetben történő bevezetésével. Az „Az AI már nem csak figyel – dönt is” című cikk azt a fordulópontot írta le, amikor Európában az algoritmusok már nem támogató, hanem operatív döntéshozó szerepbe lépnek, míg a brit közlekedésbiztonsági stratégiát elemző írás világossá tette: London nem kampánylogikában, hanem infrastruktúra- és rendszerszintű gondolkodásban kezeli a közlekedést. A most bejelentett AI-alapú forgalomirányítási stratégia ezeknek a folyamatoknak a gyakorlati összefutása: technológia, közlekedéspolitika és biztonság nem külön témák többé, hanem egyetlen integrált rendszer részei. Forrás: Traffic Technology Today, TfL deploys AI traffic control across London in five-year congestion strategy Nyitókép: Traffic Technology Today  

A különleges autó úgy néz ki, mintha a Minecraft világából lépett volna elő, szögletes, eltúlzott arányokkal, feltűnű és kissé ízléstelen egyedi részletekkel, amelyek szándékosan keverik a japán autókultúra különböző korszakaiból származó elemeket. A rendhagyó átalakítás mögött a tokiói agglomerációban működő Gunma Autóipari Főiskola diákjai állnak. A szerzők elmondása szerint céljuk az volt, hogy három különböző japán autós korszak hangulatát gyúrják össze egyetlen járműben. Így teremtették meg a japán autós eklektika első jeles képviselőjét. A Lexus egy erősen szögletes karosszériát, látványos szélesítéseket, domináns első lökhárítót hatalmas légbeömlővel és egy masszív hátsó szárnyat kapott. A karosszériát a Chrysler jól ismert Destroyer Gray árnyalatával fényezték le, a kerekek pedig 18 colosak. A hátsó lökhárító alól kikandikáló, erősen megnövelt kipufogóvégek szinte rajzfilmszerű rakétacsövekre emlékeztetnek, tovább fokozva az autó játékvilág-hangulatát. A belső tér jóval visszafogottabb, bár így is kapott pár látványos elemet. A fiatal alkotók fehér bőrkárpitot használtak, két Bride kagylóülést, egy TRD logós sportkormányt és egy, a Teslák világát idéző, központi érintőképernyős multimédiás rendszert. A műszaki dolgok szinte változatlanok maradtak: a meghajtásáról a gyári, 2,5 literes szívó V6-os motor gondoskodik 272 lóerős teljesítménnyel. A projekt így elsősorban nem a mérnöki újításról, hanem a kreatív dizájnról és a merész vizuális képzeletről szól. Az egyedi építésű Lexus a kiállítás egyik legszokatlanabb, beszédtémává vált autója lett, amely a látogatók tömegét vonzotta – és nem véletlenül: kevés olyan jármű akad, amely egyszerre idézi a tuningkultúra aranykorát, az anime világát és egy pixeles videojáték látványát.  

A cégcsoport (Toyota, Lexus, Daihatsu, Hino) nem végleges adatok szerint 2025-nem 11 millió gépjárművet értékesített, ugyanakkor a március végén záruló pénzügyi évben az adózás előtti eredmény elérheti a 23 milliárd dollárt. E teljesítménnyel a japán céggigász már hatodik éve világelső és a legnyereségesebb autógyártó. A sikert tovább emeli, hogy a világ 10 legkeresettebb négykerekűjéből négyet jegyeznek: a RAV4 (1.), a Corolla (3.), a Camry (8.) és a Hilux (9.). A kutatásra-fejlesztésre éves szinten 9 milliárd dollárt fordítanak, és azt is jelzésértékűnek tartják, hogy a Toyota világméretű eladásaiban az elektrifikált hajtásláncok (zömében hibrid) aránya közel 50 százalék, (sőt az európaiban 77 százalék). Ami a magyarországi eladásokat illeti, a kivonásokkal megtisztított (az itthon ténylegesen forgalomba helyezett) új személy- és kishaszon járművek összesített piacán a Toyota 16635 darabos eladással az elmúlt évekhez hasonlóan az első helyen végzett. A cégképviselet ugyancsak rekordnak minősítette a 7 ezer használt autó eladásával zárt Toyota Minősített Használt nevű programját, valamint az operatív lízing ajánlatokkal debütáló KINTO pénzügyi szolgáltatását. Mint mondták, minden tizenötödik új Toyota, a céges autók közül pedig minden tízedik ilyen finanszírozással talált gazdára. A Toyota-Lexus versenyképességét tovább erősítheti, hogy az idén 10 új modell bevezetését ígérik. Így a tisztán akkumulátoros modellek választékát a vadonatúj Urban Cruiser, a C-HR, a bZ4X, a bZ4X Touring, a Hilux, továbbá egy eddig még nem nevesített modell erősíti. Idén jelenik meg a leginkább várt új RAV4 plug in változatban, de lesz belőle öntöltő hibrid is. A márka közleményében kiemeli, hogy az ugyancsak új, immár öntöltő hibrid elektromos Aygo X révén teljesítik azt az ígéretüket, hogy az idei évtől már nem szerepel egyetlen olyan modell sem a kínálatban, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljes e-meghajtással.