A BMW világszerte 744 234 járművet hív vissza potenciális tűzveszély miatt. A Német Szövetségi Gépjármű-közlekedési Hatóság (KBA) szerint Németországban 42 300, Ausztriában pedig körülbelül 4000 autó érintett. A visszahívás a 2-es sorozattól a 7-es sorozatig, valamint a Z4 és X3-tól X7-ig terjedő modellekre vonatkozik, amelyeket 2020. július 31. és 2026. február 26. között gyártottak. A BMW i3 is szerepel a KBA weboldalán. A visszahívás oka az indítómotor relében kopás okozta lerakódások. Ezek a lerakódások növelhetik az elektromos érintkezési ellenállást, és ennek következtében rövidzárlatot okozhatnak, ami fokozott tűzveszélyt jelent. A motorindítót a műhelyben kicserélik. A KBA szerint eddig nem jelentettek anyagi kárt vagy személyi sérülést. Ez nem az első világméretű visszahívás tűzveszély miatt, amit a BMW végrehajtott. És nem is az első, amelynek az indítómotor a kiváltó oka. Csak tavaly szeptemberben hívott vissza a müncheni székhelyű vállalat több százezer autót (köztük közel 19 000-et Ausztriában és 136 500-at Németországban). Akkoriban a 2015 szeptembere és 2021 szeptembere között gyártott szinte minden sorozat modelljét érintette a visszahívás. A veszély oka akkor más volt: a víz bejutása. 2026 elején ismét az indítómotor volt a probléma, és ismét több százezer autót érintő tűzveszély állt fenn. A 2020 júliusa és 2022 között gyártott járművek indítóreléje túlmelegedhet (Ausztriában 1124 jármű érintett). Mindössze két héttel később újabb visszahívást adtak ki tűzveszély miatt, ezúttal a vezetőfülke kábelkötegének hibás elvezetése miatt, több mint 300 000 járműben, amelyek 2022 júniusa és 2025 decembere között gördültek le a gyártósorról.  

Zivatar alakulhat ki több vármegyében hétfőn, az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, emellett esetenként szélerősödés, jégeső előfordulhat! A térképre kattintva frissítheti a riasztást Hétfőn napközben főként az Északi-középhegységben, esetleg a középső tájakon fordulhatnak elő zivatarok viharos (> 60-75 km/h) széllökés, valamint apró szemű (< 1-2 cm) jég, és intenzív csapadék (10-20 mm) kíséretében. Fogadja meg a rendőrség zivataros baleset-megelőzési tanácsait:     Számoljon a „vízen futás” veszélyével, a szokásosnál kisebb sebességgel vezessen!     A kormányt fogja stabilan, két kézzel!     Kerülje az intenzív fékezést, helyette inkább a gázelvételes, motorfékes lassítást alkalmazza!     Ilyenkor is ellenőrizze indulás előtt az autógumi bordázatát, kopott gumival ne közlekedjen!  

Egyre több állam egyre többet fektet a védelemre. Az európai járműipar új lendületet kaphat emiatt, hisz, az autóipar fejlett gyártási és ellátási képességei kulcsfontosságúak a hadiipar számára. A világszerte növekvő geopolitikai feszültségekre válaszul a NATO-szövetségesek 2025-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2035-re GDP-jük öt százalékára emelik védelmi kiadásaikat (ez a vállalás békeidőben még csak két százalék volt). Ettől az időponttól kezdve a NATO-tagállamoknak GDP-jük legalább 3,5 százalékát kell az alapvető védelmi szükségletek fedezésére és a NATO képességcéljainak teljesítésére fordítaniuk, míg GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát szélesebb körű védelmi és biztonsági beruházásokra kell fordítaniuk. Mindeközben az Európai Bizottság sem tétlenkedik, tavaly bemutatták a ReArm Europe tervet – egy javaslatot, amely több mint 800 milliárd euró védelmi kiadást irányoz elő, benne egy 150 milliárd eurós SAFE hiteleszközzel és az Európai Beruházási Bank kibővített támogatásával. NATO és ACEA Ahogy azt Ulf Häussler, a NATO vezérőrnagya kiemelte az Európai Járműlogisztikai Szövetség (ECG) 2025-ös éves konferenciáján - a nyilatkozatot a szövetség közzétette - , ma egyre több lehetőség nyílik a járműlogisztikai szolgáltatók számára a védelmi szervezetekkel való szorosabb együttműködésre, különösen a közelmúltbeli beruházási kötelezettségvállalások és a jelenlegi geopolitikai légkör változékonysága fényében. Miközben Európa a megnövekedett védelmi kiadásokra készül, az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) is azonosította a lehetőségeket az autóipar és a védelem közötti együttműködés elmélyítésére. Az idei NATO csúcstalálkozón, július 7-én Sigrid de Vries, az ACEA főigazgatója azt állította, hogy a modern védelem egyre inkább ugyanazon ipari képességektől függ, amelyek az európai autóipar alapját képezik, kiemelve, hogy az autóipar mindennapi képességei hozzájárulhatnak Európa védelméhez. „Szektorunk Európa egyik legnagyobb fejlett gyártási kapacitáskoncentrációját képviseli” – mondta. „A komplex és rugalmas gyártósoroktól, valamint a magasan képzett mérnököktől kezdve a szoftveresen definiált járműveken át az akkumulátortechnológiákig és az összekapcsolt rendszerekig ezek a képességek közvetlenül kapcsolódnak Európa változó védelmi igényeihez.” De Vries megjegyezte, hogy a rugalmas védelmi ellátási lánc alapvető követelményei ugyanazok, mint amelyeknek az autóiparnak is meg kell felelnie a versenyképesség biztosításához: megfizethető energia, beruházások, képzett munkaerő, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos hozzáférés és globálisan versenyképes gyártás. Megismételte a magasan képzett tehetségek vonzásának, fejlesztésének és megtartásának fontosságát az európai ellátási láncokban – ez már most is kiemelkedő hangsúlyt kap az autóiparban és a logisztikában, de egyre kritikusabbá válik a védelem területén is, ahogy a következő évtizedben növekednek a beruházások. Egy másik, az autóipar és a védelem metszéspontjában álló kérdés, amelyet de Vries fontosnak nevezett, a stratégiai függőségek csökkentése az akkumulátorokhoz és a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való megbízható hozzáférés biztosítása érdekében. Ennek eléréséhez hangsúlyozta a sokrétű nemzetközi partnerségek szükségességét, valamint a versenyképes európai akkumulátor-értéklánc kiépítésébe való beruházásokat. Kulcskérdés az akkumulátor A nyersanyag-ellátás sokoldalúsága számos európai nemzet stratégiai fókusza volt, és olyan új megállapodásokat írtak alá, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti kritikus ásványi anyagokról szóló egyetértési memorandum (MoU) . Eközben olyan autóipari vállalatok, mint a Mercedes-Benz és a Volkswagen ( a PowerCo-n keresztül ) – valamint olyan logisztikai szolgáltatók, mint a FedEx és a DHL  – már elkezdtek befektetni az európai akkumulátor-ellátási láncba. De Vries azonban azzal érvelt, hogy meg kell erősíteni az autóipar védelmi szektorba való átlépésének üzleti indokait. Megjegyezte, hogy az autóipar magas volumene ellentétben áll a védelmi szektor általánosan alacsonyabb volumeneivel, és kifejtette, hogy a katonai szerződések összetett követelményeit egyszerűsíteni kell, hogy azok hozzáférhetőbbek legyenek a védelmi szektoron kívüli vállalatok számára is. „Európa autóipara készen áll arra, hogy betöltse a szerepét” – zárta gondolatait. „Európának most gondoskodnia kell arról, hogy ehhez meglegyenek a feltételei.” Átalakuló autóipari logisztika Az elmúlt évtizedben az autóipari ellátási láncoknak mindenféle zavarral kellett megküzdeniük, beleértve a koronavírus-világjárványt, a félvezetőhiányt, a geopolitikai feszültségeket és a kereskedelmi korlátozásokat. Ezek a kihívások arra kényszerítették az autóipari logisztikai vállalatokat, hogy optimalizálják a tevékenységeiket, prioritásként kezelve a súlyos zavarok leküzdéséhez szükséges gyors, ha lehet azonnali alkalmazkodóképességet és rugalmasságot. Ezen képességek közül sok közvetlenül átvihető a védelmi logisztikába, ahol egyre fontosabbá válik a felszerelések gyors mozgatásának, a biztonságos ellátási vonalak fenntartásának és a változó operatív követelményekre való reagálásnak a képessége. A járműlogisztikai szolgáltatók széleskörű szakértelemmel rendelkeznek a nagyméretű közúti, vasúti és tengeri szállítási műveletek lebonyolításában, amelyet kifinomult szállítmányozási rendszerek, vámügyi ismeretek, valamint a kikötőkkel, terminálokkal és fuvarozókkal kialakított kapcsolatok támogatnak. Ez a fajta tapasztalat rendkívül értékes lehet, ha a védelmi járművek és felszerelések mozgatásában is hasznosítható, különösen válság idején. Az alkatrész-logisztika egy másik jelentős átfedésű terület. A járművek biztosítása nem az egyetlen módja annak, hogy az autóipar támogassa a védelmi ipar igényeit – a járművek élettartama alatt megbízható alkatrészellátást, javítási lehetőségeket és karbantartási támogatást is biztosítania kell. Az autógyártók és a logisztikai szolgáltatók már most is összetett szervizalkatrész-hálózatokat működtetnek, amelyek célja, hogy a járművek hosszabb ideig úton maradjanak, így szakértelmük rendkívül releváns, mivel a fegyveres erők a katonai járműflották rendelkezésre állásának és ellenálló képességének javítására törekszenek. Ahogy a NATO és az európai kormányok folyamatosan növelik a védelmi kiadásokat, a kihívás túlmutat a járművek és felszerelések gyártásán. A rugalmas védelmi ellátási láncok kiépítéséhez hatékony logisztikai hálózatokra lesz szükség, amelyek képesek támogatni a termelést, az elosztást és a hosszú távú flottakarbantartást. Európa autóipari logisztikai ágazata számára ez lehetőséget kínál arra, hogy évtizedes tapasztalatát a komplex nemzetközi ellátási láncok kezelésében a nemzeti és regionális biztonság egyre inkább stratégiai fontosságú területén alkalmazza. Valami elkezdődött Idén júniusban a Daimler Truck bejelentette a Daimler Truck Defence márka bevezetését, megerősítve, hogy az elkövetkező években háromjegyű millió eurós összeget fog befektetni mérnöki, gyártási, értékesítési és szervizelési képességeinek bővítésébe. A beruházások tovább javítják az alkatrészek elérhetőségét és a szervizre való reagálóképességet a kulcsfontosságú régiókban, bővítve a Daimler Truck globális szerviz- és támogatási hálózatát, amely jelenleg több mint 160 országban mintegy ötezernszervizhelyszínt, valamint egy átfogó alkatrész-ellátási láncot foglal magában. A vállalat sajtóközleményben jelezte, hogy a védelem egyre fontosabb üzleti területté válik, valamint a globális védelmi tevékenységeinek az újonnan létrehozott márka alá vonásával szélesebb körű katonai mobilitási és logisztikai megoldásokat kíván nyújtani a világ kormányainak.  Daimler Truck 2028-ra 1 milliárd eurós védelmi bevételt tűzött ki célul, a vállalat védelmi növekedési stratégiáját elsősorban a németországi Wörth am Rhein-i telephelyéről kívánják vezérelni. „A védelem a Daimler Truck növekedési stratégiájának egyik kulcsfontosságú pillére” – mondta Karin Rådström, a Daimler Truck vezérigazgatója. „Célzott beruházásokat hajtunk végre gyártóüzemeinkbe, új megoldások fejlesztésébe, valamint értékesítési és szervizhálózatunk bővítésébe. Ugyanakkor kihasználjuk a Daimler Truck globális erősségeit régiókon és márkákon átívelően, hogy jelentősen növeljük védelmi üzletágunkat.” Ezzel a bejelentéssel a Daimler Truck egyértelművé tette azon törekvését, hogy globális technológiai és termelési hálózatán keresztül a katonai mobilitási megoldások egyik vezető szolgáltatójává váljon. „A megbízható katonai mobilitás iránti kereslet világszerte növekszik” – tette hozzá Dennis Kinzelmann, a Daimler Truck Defence vezérigazgatója. „Globális gyártóhálózatunkkal, rugalmas ellátási láncainkkal, erős partnerségeinkkel és kibővített termékportfoliónkkal gyorsan, nagy mennyiségben és magas színvonalon tudunk katonai járműveket és mobilitási megoldásokat szállítani.” A Kinzelmann által említett igény a Daimler Truck közelmúltbeli védelmi szerződéseiben is megmutatkozik, beleértve a német, francia és kanadai fegyveres erőkkel kötött megállapodást is. Ez a három megállapodás együttesen több ezer darabos megrendelést jelent. Egy másik, a védelmi iparhoz szorosan kapcsolódó teherautó-gyártó a Scania. A svédországi nehézgépjármű-gyártó több mint egy évszázados múltra tekint vissza a védelmi szektor támogatásában. Teherautókat, buszokat és energiaellátó megoldásokat gyárt a védelmi szektor számára. 2025-ben a Scania Sweden a svéd védelmi kormányzattól kapta az 1980-as évek óta legnagyobb megrendelését, összesen 475 nehézgépjárműre, valamint később, további 375-re. A szerződés értelmében a vállalat 2027-ig dobozos felépítményű, platós és horgos emelőkocsikkal látja el a svéd hadsereget, amelyeket áruk, járművek és egyéb felszerelések szállítására fognak használni. A Scania júniusban mutatta be új, védett fülkéjét, amelyet a rugalmas és kritikus fontosságú védelmi logisztikához terveztek. A védett fülkével ellátott teherautó a Scania standard moduláris és gyártási rendszerén belül készül, integrálva a szokásos gyártási folyamatba. A járművek végső összeszerelése a többi védelmi teherautó-változattal együtt történik a Scania svédországi gyártóüzemeiben. „Az új moduláris, védett fülke nem egy különálló platform a Scania rendszerén kívül” – magyarázta Sara Forsberg, a Scania műszaki igazgatója és kutatás-fejlesztési vezetője. „Ugyanazon elvek szerint fejlesztették ki, amelyek meghatározzák a Scania modularitáshoz, üzemidőhöz és működési hatékonysághoz való hozzáállását. Ez skálázható és adaptálható megoldást kínál az ügyfeleknek, erős hosszú távú támogatással.” A meglévő járműarchitektúrák, gyártási rendszerek és ellátási láncok védelmi alkalmazásokhoz való adaptálása csak egy példa arra, hogyan segítheti az európai autóipar a kormányokat a katonai képességek bővítésében anélkül, hogy teljesen új ipari ökoszisztémákat kellene a semmiből építeniük. (forrás: Automotive Logistics, Association of European Vehicle Logistics, ACEA, NATO, Flows, Scania Sweden, Daimler Truck Defense, Mage)