Az okosautók technológiája A közlekedés a mindennapi életünk része, ám az egyre növekvő közúti forgalom komoly kihívásokat jelent elsősorban a torlódások, a biztonság és a környezetszennyezés szempontjából. Ezért az autóipari szereplők egyre több olyan technológiát fejlesztenek, amelyek megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra. Az egyik ilyen a fejlett vezetéstámogató rendszer (Advanced Driver-Assistance System, ADAS), amely segíti a járművezetőket a balesetek megelőzésében, illetve enyhítésében. A megoldás támogatja a biztonságos sebesség és távolság megválasztását, a sávtartást, a veszélyesnek tűnő helyzetekben történő előzés elkerülését vagy a kereszteződésekben való biztonságos navigálást. Illusztráció: LeasePlan Az utóbbi években az internetre kapcsolt autókkal összefüggésben egyre fontosabbá váltak az ADAS-hoz hasonló, kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (cooperative intelligent transport systems, C-ITS), amelyek lehetővé teszik a közúti forgalom biztonságának növelését. A technológia számos olyan egymással kommunikáló eszközt foglal magába, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a járművek (Vehicle-to-Vehicle, V2V), illetve a járművek és az infrastruktúra (Vehicle-to-Infrastructure, V2I) között, így pontosabb és megbízhatóbb adatokat tudnak szolgáltatni a járművekről, azok helyéről és az útviszonyokról. A rendszer amellett, hogy folyamatosan tájékoztatja a járművezetőket a forgalmi helyzetről, időben figyelmezteti is őket többek között a balesetekre, útépítésekre és egyéb akadályokra. Hosszú távon mindez gördülékenyebbé teszi a forgalomszervezést, és csökkenti a károsanyag-kibocsájtást. Hogyan működnek az intelligens közlekedési rendszerek? Az autóban lévő érzékelők és vezérlők olyan adatokat gyűjtenek és elemeznek, mint a jármű sebessége, a kormánykerék szöge, a gumiabroncs tapadása, az ablaktörlő sebessége vagy a légzsák aktiválása, és ezek összesítése alapján képesek előrejelezni a forgalmi viszonyokat, illetve a veszélyhelyzeteket. Az 5G vagy Wi-Fi technológiával (ITS-G5) felszerelt autók figyelmeztető üzenetet küldhetnek, ha problémát észlelnek (például, ha meghibásodtak vagy lerobbantak). A figyelmeztető üzeneteket ezután vagy a közelben lévő más okosjárművek vagy az út mentén található rádiós adó-vevő berendezések fogadják, amelyek válaszjeleket küldhetnek a járműveknek, illetve a szervernek, amely összesíti az információkat és valós időben frissíti őket. Például, amikor egy jármű baleset helyszínéhez közeledik, figyelmeztető jelet küld, amelyet a mögötte álló autók fogadnak. Ezek aztán továbbítják az üzenetet, riasztva a többi járművet. A figyelmeztető jelzést pedig bármelyik autó közelében lévő kommunikációs egység is fogadhatja. Ez a berendezés azután automatikusan értesíti a központi rendszert, amely a vészjelzésnek megfelelően figyelmezteti a segélyszolgálatokat. Hasonló figyelmeztetést lehet indítani bármilyen potenciálisan veszélyes esemény, például az útra kiszaladó állatok, ideiglenes útépítések, forgalmi dugók, földcsuszamlások stb. miatt. Idővel akár arra is lehetőség nyílik majd, hogy a sofőrök előre értesüljenek a forgalomban lévő motorkerékpárokról és traktorokról.   Hol tart az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése? A Volkswagen az első olyan autógyártó, amelynek Golf 8 típusú modelljében a V2I kommunikációs rendszer már az alapfelszereltség része. Más gyártók, például a Renault és a Toyota is aktívan dolgoznak a járművek ITS-G5 technológiával történő felszerelésén. Eközben az autógyártók egy másik csoportja – köztük a BMW, a Daimler és a Ford – a távközlés és az autóipar közötti ágazati partnerségben népszerűsíti az 5G-alapú mobilhálózatot, mivel az alacsony késleltetési idő révén ez biztosítja a leggyorsabb adatcserét, ami vészhelyzetben akár életet is menthet. Bár az utakon cikázó okosautók víziója hazánkban még utópisztikusnak tűnik, a kutatás-fejlesztés gőzerővel zajlik. Június végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnereivel és osztrák iparági szereplők bevonásával egyedülálló járműipari mérési kampányt végzett az M86-os út csornai elkerülő szakaszán. A több napon át tartó mérési sorozat során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelték a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva azt. Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág K+F tevékenysége számára. A várakozások szerint 2020 végéig minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. Mivel azonban a különböző gyártók jelenleg eltérő megoldásokon dolgoznak, a rendszerek együttműködésre való képessége még megoldásra vár. Az okosautók ugyanis csak akkor fogják tudni kiaknázni teljes potenciáljukat, ha valamennyi jármű egymással kompatibilis rendszereken és azonos szabványokon alapul.

A vizsgálatokat a részt vevő csapatok képviselőinek körében végezték el, de a jelentés nevekkel nem szolgált. Az összegzés szerint az autós gyorsasági világbajnokság szereplői között a múlt hét közepétől most csütörtökig 4281 tesztelést hajtottak végre. A Forma-1-ben e hét végén is lesz verseny, az olaszországi Imolában vasárnap rendezik meg az Emilia Romagna Nagydíjat, ez lesz az idei szezon tizenharmadik futama. MTI - Címlapkép: MTI

A biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója. Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1 100 650 gépjármű üzembentartó érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez a közel öt és félmillió kgfb-szerződésnek a 20,03 százalékát teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,90 százalékát, több mint hatszázharminchat ezret. (Tavaly még kilencvenezerrel többen voltak ez utóbbi kategóriában.) A tavalyi kampány során az érintettek közül 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt (szemben a megelőző évi több mint százharmincötezerrel). A társaságok ezen belül hatvannégyezer magánszemély által üzemben tartott személyautó szerződését törölték tavaly év végével, (tavalyelőtt hatvannyolcezren voltak), az elmúlt évek tendenciája alapján nagyjából tehát minden tízedik érintett vált biztosítót. Tekintettel arra, hogy a magyar gépjárműpark átlagéletkora meghaladja a tizennégy évet, nem meglepő, hogy azért még mindig viszonylag sok tulajdonos, illetve üzemben tartó „ragadt bent” a kampányidőszakban, jellemzően tíz évnél idősebb járgányával. Mivel ebben a körben többnyire magas bónusz fokozattal rendelkeznek (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), így éves átlagdíjuk jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak. A biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben. Mindennek ellenére célszerű jóval a biztosítás megkötése előtt összehasonlítani a kapott ajánlatot a versenytársakéval, hiszen a társaságok rengeteg, (évek óta közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a tarifálásukban. Ezek mindegyike szerepel majd a mabisz.hu oldalon található, s az aktuális ajánlatokkal napokon belül frissülő Díjnavigátorban. A szövetség 2010 óta működteti ezen szolgáltatását, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az alkalmazás kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál. Az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében. A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában. Az európai éves átlagdíj a biztosítók nemzetközi szervezetének, az Insurance Europe-nak a legutóbbi összegzése szerint 230 euró környékén áll.