A Wizz Air és a Pratt & Whitney előrehaladott tárgyalásokat folytat a GTF-hajtóművek javításának felgyorsításáról – nyilatkozta Váradi József vezérigazgató a Reutersnek. Fotó: AIRportal.hu Az új generációs hajtóművek magasnyomású fokozatának szennyezett fémpor használatával készült turbinatárcsái miatt a légitársaság flottájának mintegy ötöde kényszerült földre az elmúlt időszakban, az átlagos javítási idő pedig 300 nap minden érintett hajtómű esetében. Mindez jelentős hatással van a légitársaság üzleti eredményeire, valamint részvényárfolyamára is. Június végén a légitársaság 41 repülőgépét volt kénytelen nélkülözni, a probléma – bár csökkenő mértékben – 2027 március végéig kitart a legutóbbi tájékoztatás szerint. A légitársaság júniusban a következő 177 darab A321neójához is GTF-hajtóműveket rendelt, a gyártóval kötött megállapodás szerint több cserehajtómű áll majd rendelkezésükre. A vezérigazgató mostani közlése szerint céljuk az, hogy november 13-ig, a féléves eredmény közzétételéig lezárják az újabb tárgyalásokat a gyártóval, amelynek köszönhetően felgyorsulhat a hajtóművek javítási ideje, illetve a flotta érintett részének visszatérése a forgalomba. Forrás: AIRportal.hu  

A forradalminak nevezett új technológiáról személyesen Jim Farley, a Ford vezérigazgatója tájékoztatta a nyilvánosságot. Az amerikai autóóriás – állítja Farley – valódi áttörést ért el az autóiparban azzal, hogy teljesen új megközelítést dolgozott ki modelljei összeszerelésére. Az innováció révén az autók összeszerelésének folyamata jelentősen felgyorsul, s ebből kifolyólag az autók is olcsóbbak lesznek. Farley szerint a Ford az egész világnak meg akarja mutatni az új gyártási rendszer előnyeit, amelyet Ford Universal EV Production Systemnek neveztek el. Fontos tudni, hogy az új technológia egyelőre kizárólag elektromos autók összeszerelésére vonatkozik. Az új módszer lényege, hogy az összeszerelési folyamat három különálló, párhuzamos szakaszra oszlik. Az egyik fázisban az autó elejét szerelik össze, a másikban a középső részét, ahová azonnal beszerelik az akkumulátort, a harmadikban pedig az autó hátsó részét készítik el. A szállítószalag nem egyenes vonalú, hanem elágazik, majd a gyártási ciklus végén megint összeér. Így egyszerre több irányban, párhuzamosan halad a gyártás. Érthető piaci okokból a részletek nem váltak ismertté, de Farley szerint ez a gyártási metódus jelentős megtakarítást tesz lehetővé a gyártásban, kompaktabbá teszi az üzemeket, csökkenti az összeszerelés összköltségét. Az előzetes számítások szerint az autók összeszerelési ideje akár 15 százalékkal is csökkenhet, húsz százalékkal kevesebb alkatrész lesz bennük, amivel egyszerűsödik a jármű szerkezete, és csökken a gyártás komplexitása. A vállalat szerint négyezer új munkahely jön létre az új technológia alkalmazása révén. Az új technológia gyökeresen megváltoztathatja az autógyárak megszokott kinézetét is. Az első autó, amelyet már az új technológiával fognak összeszerelni a Ford új elektromos pickupja lesz, amelynek gyártása két év múlva kezdődik Kentuckyban, és mindössze 30 ezer dollárért, vagyis körülbelül tízmillió forintért fogják értékesíteni. Való igaz, hogy az elektromos autók még mindig drágábbak a hagyományos meghajtású járműveknél, holott egyszerűbbek, és a hajtásrendszerük nincsenek kitéve nagy hő- és nyomáshatásoknak. Az autógyárak éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy olcsóbbá tegyék az elektromos járműveket. A jövő mondja meg, hogy ebben a versenyfutásban a százhúsz éves múltra visszatekintő Ford ér-e el elsőként a célba. Farley mindenesetre olyan világrengetőnek tartja a gyártási innovációt, mint amilyen a T-modell megjelenése volt 1908-ban.  

Az elmúlt héten a megengedett sebességhatárokat regisztráltan 2392-en lépték át Bács-Kiskun vármegyében. A szabálytalankodóknak legalább 50 ezer forint közigazgatási bírságot kell fizetniük, a kiszabható büntetés összegének maximuma pedig 468 ezer forint. Ennyit, a legmagasabb összeget kell fizetnie annak a sofőrnek, aki Soltvadkertnél 50 helyett 127 km/h-val közlekedett. Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhásai 18 olyan autóst igazoltattak, akik a vezetés megkezdése előtt szeszes italt fogyasztottak; egyikük balesetet okozott. Az ittas vezetők ellen eljárás indult, vezetői engedélyüket minden esetben bevonják. A vármegyében egy hét alatt 76 rendőri intézkedést igénylő baleset történt, amelyekben huszonnyolcan sérültek meg. Kerékpáros is volt köztük: könnyebben sérült meg az a 29 éves férfi, aki augusztus 30-án este Kecskeméten, az egyik Erzsébet körúti kijelölt gyalogos-átkelőhelyen szabálytalanul szándékozott átkelni. Az úton egy autós haladt éppen, amikor a férfi megállás nélkül akart áthajtani a zebrán a biciklijével. A kerékpáros nekiütközött a kocsinak és elesett. A KRESZ rendelkezései szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművekkel szemben a gyalogosnak van elsőbbsége. Kérjük a kétkerekűvel közlekedőket, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt minden esetben szálljanak le, és az úton tolják át a járműveket.  

Büszkén jelentette be a Forma–1 a nyári szünetet követő újrakezdés előtt, hogy a 2025-ös szezon első féléve rekord nézettséget hozott a nagydíjhétvégéken és a televízió, illetve a digitális média világában is. Beszámolójukban külön kiemelték, hogy az F1 közönsége nagy ütemben fiatalodik, és hogy bizonyos kulcsfontosságú piacokon, például az Egyesült Államokban is látványos a sportág növekedése. Híradásuk már önmagában megmutatja, hogy az F1 jelenlegi tulajdonosa, a médiából és a szórakoztatóiparból érkező Liberty Media honnan közelít a sportághoz, illetve milyen célokat próbál elérni bizonyos döntéseivel, reformjaival. Stefano Domenicali. Fotó: XPB Ezen a hétvégén Monzában a sorozat vezetői összeülnek a csapatokkal, hogy számos, a jövőt érintő kérdést megvitassanak. Az új szabályok és erőforrások mellett többek között a terítéken lesz a nagydíjhétvégék formátumának lehetséges megújítása is – erről beszélt legalábbis Stefano Domenicali, az F1 ügyvezető igazgatója. „Téma lesz a formátum, amit a következő években alkalmaznánk, kezdve a sprinthétvégékkel. Látnunk kell, növeljük-e a számukat, hogyan növeljük a számukat, és alkalmazzunk-e más formátumokat. A csapatokkal többféle párbeszéd is zajlik arról, milyen irányt vegyünk” – idézte Domenicalit a Motorsport. Az F1 2026-ban is hat sprinthétvégével tervez, ám Domenical már korábban pedzegette a szám emelésének lehetőségét. Emellett jelezte, hogy újra napirendre kerülhet a fordított rajtrács gondolata, amit a csapatok korábban már többször leszavaztak. Most pedig még a versenyek rövidítésének lehetőségét is említette. Bár e reformötletek többször is elhasaltak már, Domenicali külön kiemelte, hogy a sportág kívülről-belülről változóban van, így például már a versenyzők is pozitívabban viszonyulnak a sprintfutamokhoz, a fiatalodó szurkolóbázis pedig a nagyobb változásokhoz. „Egy-két keményvonalas idősebb rajongót leszámítva mindenki akarja a sprinthétvégéket. A promóterek ezért a formátumért harcolnak, és most már a versenyzőket is érdekli. Most kicsit provokatív leszek, de a szabadedzések csak az erre specializálódottakat érdeklik, az emberek, akik több akcióra vágynak a sprinthétvégét preferálják. Egyre több vitát és véleményt hallunk a péntekekről – amikor van egy időmérő edzés –, de úgy érzem, ennek az F1-kultúra részévé kell válnia.” Szurkolók az idei Forma–1-es Magyar Nagydíjon. Fotó: MTI/Balogh Zoltán „Ez irány egyértelmű. Garantálhatom, hogy pár éven belül lesz igény arra, hogy valamennyi hétvége ugyanolyan formátumú legyen. Nem mondom azt, hogy úgy fogjuk csinálni, ahogy a MotoGP, ahol minden forduló sprinthétvége. Az túl nagy lépés lenne. Inkább egyfajta érési folyamatnak tekintem ezt, ami a hagyományosabb szemléletmódot is tiszteletben tartja.” „A versenyzők közül kezdetben tizennyolcan ellenezték a sprinteket, és csak kettő volt mellette. Ma fordítva van. Az általam Ausztriában szervezett vacsorán beszélgettünk erről, és mindenki mellette volt. Még Max (Verstappen) is – akivel négyszemközt is beszélgettem – azt mondja, hogy van ennek értelme, szóval mindenkinél alakul ez. Végső soron a versenyzők a versenyzésre születtek” – fejtegette Domenicali. Hozzátette, a közönség véleménye és igényei is változóban vannak. „A rendezők és a szurkolók akciót akarnak. És most kezdik megérteni, hogy ez lehetséges is. A felméréseink azt mutatják, hogy a közönség túlnyomó többsége azt akarja, hogy a versenyzők valamilyen eredményért küzdjenek. Nyersen fogalmazva: unják a szabadedzéseket. Ezt a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.” A sprintek mögött az egyik alapgondolat – a nézettségnövelésen és az eladható médiatermékek számának növelésén túl – az volt, hogy a rövidebb versenyekkel jobban meg tudják szólítani, le tudják kötni a fiatalokat, akik az F1 szerint nem akarják és tudják olyan hosszú időre lekötni magukat, ami egy teljes nagydíjhoz kell. Domenicali előrebocsátotta, hogy a formátum reformjai kapcsán a vasárnapi versenyek esetleges rövidítése is felmerült. „Látjuk a különböző csatornáinkon, hogy az összefoglalók nagyon népszerűek. Azok, akik a jelenlegi formátummal nőttek fel, mindent rendben találnak most. De egy jelentős részük csak a kulcspillanatokat akarja látni. Manapság minden jól megy, de éppen ezért nem szabad ülnünk a babérjainkon. Gondolkodnunk kell a következő lépéseken.” Domenical az F2 és az F3 példáját hozta fel, ahol már régóta több versenyt rendeznek a hétvégéken. Miközben az F1-es mezőny egyre fiatalodik, egyre több versenyző nem látja akadályát annak, hogy az F1 is valami hasonló irányba mozduljon el. „Ez is napirenden van nálunk. Beszéltünk róla korábban is, de a következő hónapokban bátorságra lesz szükségünk ahhoz, hogy újra irányt válasszunk, mert hallom, hogy pár versenyző ezt javasolja. Eleinte mindenki ellenezte, de a legutóbbi találkozónkon azt mondták: miért nem próbáljuk meg? Nem hinném, hogy létezne egyetlen helyes és helytelen álláspont itt. Minden vélemény értékes. Mi az FIA-val mérlegelni fogjuk ezt, és igyekszünk alkalmazkodni a trendekhez, amennyire lehetséges” – mondta Domenicali. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!