MTI/Vasvári Tamás A szervezők szombati tájékoztatása szerint az indulók 60 százaléka teljesítette a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred közötti, légvonalban 155 kilométeres távot a 48 órás szintidő alatt. A limitidőn belüli utolsó befutó szombat reggel 8 óra 32 perckor a Reider Péter kormányozta Szelíd lett, amelyet a hagyományok szerint a győztes hajó legénysége köszöntött a célban. A gyenge szélben rajtoló verseny csütörtökön a címvédő Vándor Róbert hajója és az időrekordot tartó Józsa Márton vezette Fifty-Fifty nagy küzdelmét hozta, melyből végül az RSM került ki győztesen. Az első tíz helyen katamaránok végeztek, a leggyorsabb egytestű hajó a 11. helyen befutó, Oroszlán Péter vezette Principessa lett. A verseny díjátadóját szombaton 18 órától tartják a balatonfüredi Gyógy téren, ahol az egyes hajóosztályok legjobbjainak és a különdíjasoknak járó elismerésekkel együtt 56 különböző díjat adnak át. A gálát követően utcabált rendeznek. A Kékszalag Európa leghosszabb tókerülő vitorlásversenye, amelyet először 1934-ben rendeztek meg. A versenycsúcsot a Józsa Márton kormányozta Fifty-Fifty - egy kétárbocos, magyar fejlesztésű katamarán - tartja, amely 2014-ben 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt ért célba. A legtöbbször, tizenháromszor Litkey Farkas nyerte meg Kékszalagot, aki ezúttal nyolcadik lett. A végeredmény: RSM (Vándor Róbert) 11 óra 42 perc 12 másodperc Raiffeisen Fifty-Fifty (Józsa Márton) 11:44:26 Audax Django (Petrányi Zoltán) 11:51:39 Ribstory (Behek István) 11:57:25 MKB-Euroleasing Prospex (Kaiser Kristóf) 11:59:20 Nanushka Forestay (Váradi Szabó János) 12:02:00 New Black Jack (Roland Gabler) 12:02:28 PreVital (Litkey Farkas) 12:03:06 Poplart (Diószegi Zoltán) 12:18:46 Bogi (Büki Gábor) 12:31:59 MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Toyota dél-afrikai képviselete évekkel ezelőtt tett szert gyűjteményének kétségtelenül legnagyobb kincsére, az MF10-10207 alvázszámú Toyota 2000GT kupéra. Ez volt a második abból a három példányból, amelyet az első japán szupersportkocsi gyártója a dél-afrikai piacra exportált, így regionális szinten valóban felbecsülhetetlen értéket képvisel az 54 éves autó; de globálisan is örömünnep minden egyes Toyota 2000GT felbukkanása, hiszen a gyártás rövid ideje alatt mindössze 351 példány készült a kecses sportautóból. Miután a Toyota Gazoo Racing pontosan egy évvel ezelőtt bejelentette, hogy megkezdi az eredeti 2000GT alkatrészek újragyártását, mozgásba lendültek a fogaskerekek a dél-afrikai gyári múzeumban. Idén márciusban aztán hírül adták, hogy az ismét élő alkatrész-utánpótlásra építve megkezdték az MF10-10207 helyreállítását. Már akkor lehetett tudni, hogy időről időre beszámolnak majd a projekt állásáról, és állták is a szavukat: íme, itt tart most a legenda feltámasztása. Noha a Toyota Gazoo Racing újonnan beindított alkatrészgyártó vállalkozása páratlan lehetőséget teremtett a meglehetősen fáradt állapotban lévő autó feltámasztására, legalább ekkora kihívás volt megtalálni azokat az embereket, akik képesek megfelelő minőségben helyreállítani az autót. A Toyota választása egy apa-fia párosra esett, akik számos szépségversenyen nyertek már díjat legváltozatosabb veteránfelújításaikkal. Ennél is fontosabb szempont volt azonban, hogy Strydomék az alkatrészek felújításában, nem pedig cseréjében hisznek – ez egyrészt praktikus, hiszen a TGR 2000GT projektje ellenére rendkívül szegényes a modell alkatrész-ellátottsága, másrészt hiteles, hiszen így őrizhető meg makulátlanul a modell eredetisége. Ha a 2000GT alkatrész-ellátottsága nem is optimális, részletes gyári dokumentációnak nincs híján a modell, így a Generation Old School műhely tulajdonosai egy vaskos könyvnyi leírás birtokában kezdhettek hozzá az autó teljes körű, az utolsó csavarig tartó szétszedéséhez. Mivel pedig a leszerelt alkatrészek nem minden esetben cserélhetők, a szétszerelést nem csak aprólékosan, de rendkívüli műgonddal is kellett végezni. A gondos munka aztán meghozta a gyümölcsét: a futómű és a karosszéria sebészi igényességű szétválasztása után kiderült, hogy az előbbi alapvetően jó állapotban van, funkcionális, minimális munkával helyreállítható az autó. Vannak azonban olyan alkatrészek, amelyeket jóformán a semmiből kell újraépíteni vagy cserélni: ilyenek a magnézium keréktárcsák, amelyek különleges felületkezelés után nyerhetik csak el eredeti szépségüket. A karosszéria és a mechanika aprólékos szétválasztása gyerekjátéknak bizonyult a műszerfalhoz képest: itt ugyanis a míves kialakítás és a gyártás óta eltelt több mint fél évszázad miatt félő, hogy az elemek eltávolítása helyrehozhatatlan sérülésekkel járna. A műszerfal egészét borító fapanel például eleve különlegesen vékony volt, mostanra pedig a napfény és az évek hatására kifakult és törékennyé is vált. Az elektromos vezetékekre elég rápillantani, és morzsáikra esnek szét, a krómdíszítések pedig vélhetően elgörbülnének, ha megpróbálnák eltávolítani azokat. Ha mindez nem lett volna elég, a 2000GT hírhedten kompakt autó, amiben fizikailag nehéz dolgozni, amiről a Wynand Strydom Jr. fején éktelenkedő púpok és zúzódások is tanúskodnak. Mindennek ellenére a csapat végrehajtotta a lehetetlent, és most a beltér elemei műanyag zacskókban, pontosan felcímkézve várják az egyedi helyreállítást, majd az ismételt összeépítést. Először azonban a futómű és a karosszéria kerül sorra: a szakértők egyrészt kijavítják az esztétikai és funkcionális hibákat, másrészt helyreállítják az eredetitől esetleg eltérő specifikációjú részleteket. Mindeközben továbbra is megfejtésre vár a legnagyobb rejtély: milyen színűre fényezzék az autót? A papírok szerint ugyanis az MF10-10207 viharezüst színben érkezett az országba. Mások úgy emlékeznek, hogy fehér volt, mint a másik két autó. Igen ám, de az autót az évek során átfényezték, és jelenleg piros – ennek az eldöntése tehát nem műszaki, hanem történészi szakértelmet kíván. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Yachting limitált szériás modellekkel bővül a Fiat 500 és 500X kínálata, amik a Yacht Club Caprinak állítanak emléket. Nem véletlenül választották a szabadságot szem előtt tartó modellcsalád bemutatójának július 1-jét: ekkor vezették be ugyanis az Európai Uniós Green Pass-t, ami újra biztosítja 27 tagország beoltott polgárainak a szabad mozgást. Minden Yachting változat nyitható ponyvatetővel érkezik, ami az 500 Cabrio esetében kevésbé újdonság, hiszen már jól ismerjük, ekkora tetőnyílást azonban még sosem kapott az 500X SUV. Kívül a Blue Venezia kék fényezés különbözteti majd meg őket a hagyományos társaktól, amit króm kiegészítőkkel törtek meg. Egyediek a tengerkék felnik is, a legszebb részletük mégis a mahagóni faberakás a műszerfalon. Motorkínálatuk nem változik, a képek alapján az 1,0 literes, 118 lóerős kéziváltós változatok mellett az erősebb 1,3 literes, 148 lóerős benzinmotor is opciós lehet duplakuplungos automatával. Franciaország, Németország, Spanyolország és Svájc egyedi bevezető szériákat kapnak majd, az országok kezdőbetűtit tartalmazó számozott plakettel, míg más országok csak később kapják meg az egyedi Yachting szériát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az egyik fejtörést okozó jelenség a közutakon a kamioncunami. Nemcsak a lakott területen belül, hanem az autópályákon és az országutakon is nehéz megbirkózni a monstrumok el-, meg-, kikerülésével és az általuk okozott hajmeresztő helyzetekkel.  Egészen pontosan az öntörvényű kamionsofőrök okoznak gondot, akik sokszor rendkívül egyénien gondolkodnak a közlekedésről ott, fenn, a kakasülőn. Amikor a tükörben csak a hűtőrácsot látod… Nem tudom, hogy az áruszállítás miért írja felül a közúti közlekedés szabályait a kamionsok fejében. Pedig némelyikében bizony sebességhatárok nem léteznek. Abban az esetben, ha az országúton kicsit torlódik a forgalom, és egy személyautóban ülő nem kockáztatja az előzést, horrorisztikus élményekben lehet része, ha mögötte egy sietős kamionos halad. 90 km/h-nál is egészen biztosan, féktávolságon belül úgy a járgány fenekére tapadnak néhányan, hogy az félelmetes. Rendkívül kellemetlen hosszú kilométereken át csak egy böhöm nagy kamionelőlapot látni, ráadásul borzasztóan veszélyes is. Ha valami kis gubanc adódik a kocsisorban, akkor tuti, hogy a kamion megtolja maga előtt a kisebb járgányt. Az erőviszonyok alapján pedig az eredmény nem kérdéses… Ez az élmény csak akkor „szebb”, ha véletlenül valaki két kamion közé ragad be hosszútávon. Nincs az a sofőr, aki ilyenkor számot ne adna a saját és a mellette ülők életével… Ha kamion előz, inkább a füves árok! Őszintén szólva, a monstrumok volánja mögött ülők teljesen tisztában vannak a járműveik képességeivel és mindent elsöprő túlerejükkel, és ezt sokszor ki is használják. A balesetek elkerülése nyilván a kamionsofőröknek is fontos szempont, de azért néhány helyzetben akkor is megkapják az elsőbbséget, ha nem járna nekik. Ki lenne az a bolond, aki ne adná meg? A teherautók előzési manőverei pont emiatt gyakran hajmeresztőek. Például, ha nem megfelelő mennyiségű a távolság a biztonságos előzéshez, akkor is előfordul, hogy belekezdenek a gyorsításba. Szerencsétlen szembe jövő autósoknak úgysincs sok esélyük. Ha a fékezés nem elég, akkor ott a füves árok. Jobb esetben persze a leállósáv is elég, csak kissé rázós. Bár, inkább az, mint egy frontális csattanás… Középen jobb az út Na, a felezőn haladó kamionoktól tudok frászt kapni az országutakon. Valóban vannak olyan aszfaltszakaszok, ahol szívem szerint az autóval két keréken oldalra dőlve én is középen mennék végig, de még az sem lenne zökkenőmentes. Ha ezt egy óriás járgány vezetője próbálja megvalósítani, az bizony feladja a leckét a szembejövőknek. Amikor az ember nyugodtan halad a saját sávjában, de a túloldalon közeledő kamion a felezőn átlóg, akkor általában a leghiggadtabb sofőrben is felmegy a pumpa. Először is azért, hogy biztonsággal elkerülje az ütközést, másodszor pedig a pofátlanságért. Pláne, ha egyáltalán nem akarja a kamion vezetője visszahúzni a kormányt. Ha rázós az út, le kell venni a gázpedálról a lábat, hogy a személyautós se tengelytöréssel hajtson az árokba. A bizonytalanul manőverező, lassan szlalomozó monstrumok esetében a vezető elalvásának kockázata is fennáll. Én ilyenkor igazán lelassítok, hátha kivehető az arcfoszlányokból, hogy mi az oka a sávelhagyó csellengésnek. Persze, garancia semmire sincs… A kisebb járműveket képviselve azonban az a véleményem, hogy jobb lenne kevesebbet félni az ilyen helyzetekben.  Ha tehát pörög a nyár és autózunk, fel kell készülni az utakon kialakuló erőviszonyokra is. Tisztelet illeti a kivételt, mert már találkoztam türelmes, szabálykövető kamionsofőrökkel is… Bár több lenne belőlük! Mindenesetre a hosszabb távú vezetés előtt érdemes kipihenni magunkat, mert akkor jobban tűrjük a konfliktust okozó helyzeteket és a meleget is.      További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!