Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook-oldala A motoros egységek a tapasztalatok szerint gyorsaságukkal és mozgékonyságukkal fontos szerepet töltenek be a sürgősségi ellátásban, havonta átlagosan mintegy 300 esetben nyújtanak segítséget, különösen forgalmas vagy nehezen megközelíthető helyszíneken – írták. A motoros és kerékpáros "gyors-beavatkozó" egységek nem a mentőállomáson várakoznak, hanem előre meghatározott útvonalakon mozognak, így a mentésirányítás mindig az éppen legközelebb járó egységet riaszthatja. Ez percekben mérhető időnyereséget biztosít, és lehetővé teszi, hogy az életmentő beavatkozások a mentőautó kiérkezése előtt megkezdődjenek – hangsúlyozták a közleményben. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Fülhallgatóval hangos zenét hallgatni nemcsak azért kockázatos, mert hosszú távon károsítja a hallást. Gyalogosként életveszélyes bedugott füllel közlekedni. Ezt a veszélyforrás régóta közismert, de az utóbbi években egyre gyakoribb probléma. A vezeték nélküli, zajszűrős fül- és fejhallgatók robbanásszerű terjedése óta tömegek – elsősorban fiatalok – közlekednek az utcákon úgy, hogy a környezetük hangjait részben vagy teljesen kizárják. A modern aktív zajszűrés kifejezetten arra lett tervezve, hogy elfedje a környezeti zajokat. Ez egy irodában vagy a vonaton ülve kellemes és hasznos funkció, de az utcán gyalogolva életveszélyes lehet.  Tragédia Budapesten Hogy milyen következményei lehetnek a fülhallgatóvaló való közlekedésnek, azt sajnos több magyarországi tragédia is megmutatta, legutóbb 2026 márciusának végén. Óbudán, a Határ úti megállónál  a H5-ös HÉV elgázolt egy 14 éves fiút, aki a tilos jelzés ellenére lépett a sínekre. A fiatal átkelés közben a telefonjára figyelt, fülében fülhallgatót viselt, ezért nem vette észre az érkező vonat hangjelzését. Életveszélyes sérüléseket szenvedett, és a kórházban életét vesztette.  Sajnos ez nem elszigetelt eset volt, korábban több hasonló baleset történt Magyarországon.  Ezért veszélyes fülhallgatóval közlekedni A közlekedésben a hallás egy olyan védelmi rendszer, amely a háttérben szüntelenül dolgozik. A hangokra és a zajokra nem figyelünk mindig tudatosan, de a fülünk riaszt minket, ha a hátunk mögött felbukkan egy autó, csenget egy kerékpáros vagy szirénázik a mentő. Ha valaki zajszűrős fülhallgatóval vagy hangos zenét hallgatva közlekedik, a környezet zajai egyszerűen nem jutnak el hozzá, nem hallja a dudát, a szirénát vagy a vonat figyelmeztető hangjelzését.  De még az is kockázatot jelent, ha valaki halkabban hallgatja a zenét, és beszűrődik némi külső zaj. Ilyenkor a fül észleli ugyan a hangot, de az agynak időbe telik átváltania a zenéről a zajra, ami késlelteti a reakciót. Lehet, hogy csak tizedmásodpercekről van szó, de egy nagy sebességű járműnél minden pillanat számít, és akár egy gyalogos élete múlhat rajta.  Ha átkelsz a síneken vagy az úttesten, nézz fel a mobilodból és vedd le a fejhallgatót A lassabb reakcióidő mellett még a halk zene is képes elterelni a figyelmet. Amikor az agy a zene dallamát, az ének szövegét vagy egy podcast tartalmát dolgozza fel, előfordulhat, hogy egyszerűen nem veszi észre a figyelmeztető hangjelzéseket, még ha azok el is jutnak a fülünkig. Ezért a telefon és a fülhallgató egyidejű használata duplán veszélyes: a szem a képernyőre tapad, a fül pedig nem észleli a zajokat.  Aggasztó kutatási adatok A baleseti statisztikákban nem vezetik külön, hogy a mobilozás vagy a fülhallgató használata szerepet játszott-e a balesetekben, egyszerűen a gyalogos figyelmetlenségét jelölik meg okként. A tudományos kutatásokból azonban kiderül, hogy valós és gyakori veszélyről van szó.  A Marlyandi Egyetem kutatói 2004 és 2011 között 116 olyan balesetet azonosítottak az Egyesült Államokban, amelyben fülhallgatót viselő gyalogos megsérült vagy meghalt. Az esetek 70 százaléka halálos kimenetelű volt, az áldozatok kétharmada 30 évnél fiatalabb volt, a balesetek több mint felében pedig vonat volt a jármű. Különösen elgondolkodtató, hogy az esetek közel harmadában a mozdonyvezető hangjelzést is adott, de a gyalogos egyszerűen nem hallotta.  A hangos zenehallgatás jelentősen növeli a baleseti kockázatot a közlekedésben A német közlekedés- és járműbiztonsági intézet, a DEKRA hat európai fővárosban – Amszterdamban, Berlinben, Brüsszelben, Párizsban, Rómában és Stockholmban – csaknem 14 ezer gyalogost figyelt meg átkelés közben. Az összes korosztályt figyelembe véve a gyalogosok 8 százaléka üzenetet írt, további 2,6 százalékuk telefonált, mintegy 5 százalékuk pedig fülhallgatóval a fülében, valószínűleg zenét hallgatva kelt át az úttesten. A fiatalok körében magasabbak volt az arányok: a 35 év alattiak több mint 9 százaléka írt a telefonján átkelés közben, a zenehallgatás pedig a 26–35 éves korosztályban volt a leggyakoribb, 7,5 százalék. Ha közlekedsz, láss és hallj Aki közlekedés közben máshova figyel, és emiatt nem látja, nem hallja a környezetét, életveszélybe sodorja magát. A legfontosabb szabály, hogy úttesten vagy síneken való átkelés előtt vegyük ki a fülünkből a fülhallgatót, és tegyük el a mobiltelefont – figyeljünk arra, mi történik körülöttünk. Szülőként fontos teendő elmagyarázni a gyerekeknek a mobiltelefon és a fülhallgató használatának veszélyeit, valamint azt, hogyan közlekedjenek biztonságosan.  Ez a legveszélyesebb helyzet a zebrán – így kerülheted el gyalogosként A súlyos gázolások jelentős része azért következik be, mert egy autós elengedi a gyalogost, de egy másik nem áll meg – bemutatjuk a guillotine crossing veszélyeit. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Fotó: Mercedes Az összetettben éllovas 19 éves pilótának az idén és pályafutása során is ez a harmadik pole pozíciója. Antonelli mellől a négyszeres vb-győztes holland Max Verstappen (Red Bull) startolhat majd, míg a harmadik rajtkockát a monacói Charles Leclerc, a Ferrari versenyzője szerezte meg. A címvédő brit Lando Norris (McLaren) negyedik lett. A Miami Nagydíj vasárnap magyar idő szerint 22 órakor rajtolt volna, de viharveszély miatt módosítoták az időpontot. A Miami Nagydíj rajtsorrendje: Andrea Kimi Antonelli (olasz, Mercedes) Max Verstappen (holland, Red Bull) Charles Leclerc (monacói, Ferrari) Lando Norris (brit, McLaren) George Russell (brit, Mercedes) Lewis Hamilton (brit, Ferrari) Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) Franco Colapinto (argentin, Alpine) Isack Hadjar (francia, Red Bull) Pierre Gasly (francia, Alpine) Nico Hülkenberg (német, Audi) Liam Lawson (új-zélandi, Racing Bulls) Oliver Bearman (brit, Haas) Carlos Sainz Jr. (spanyol, Williams) Esteban Ocon (francia, Haas) Alexander Albon (thaiföldi, Williams) Arvid Lindblad (brit, Racing Bulls) Fernando Alonso (spanyol, Aston Martin) Lance Stroll (kanadai, Aston Martin) Valtteri Bottas (finn, Cadillac) Sergio Pérez (mexikói, Cadillac) Gabriel Bortoleto (brazil, Audi) MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Magyarországon a második világháború előtt az arisztokrácia kulcsszerepet játszott a motorizáció fejlesztésében. Cikksorozatunk első részében az Andrássy családdal foglalkoztunk. Most az az egyik legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb hazai főnemesi nemzetséga zicsi és vásonkői Zichy család két tagja kerül sor. A Zichy család története egészen a XIII. századig nyúlik vissza. Az egyik ágon Zichy I István 1649-ben szerezte meg a Veszprém megyei vázsonykői várat és a hozzá tartozó uradalmat. Később grófi címet szerzett. Leszármazottai közül gróf Zichy Béla Rezsőt kell kiemelni, aki a hazai motorizáció és a repülés népszerűsítésén is dolgozott. Életének egyes mozzanatairól fia, Zichy Tivadar That Was No Gentleman, That Was Zichy (Aki Nem Úriember Volt, Hanem Zichy) önéletrajzi kötetében is írt.   Gróf Zichy Béla Rezső (1868-1944) „Apám az autózás úttörői közé tartozott abban az időben, amikor egy autó nyomában rémült gyalogosok, megrémült lovak, hisztérikus kutyák, valamint lemészárolt libák és csirkék maradtak... Apám a (Királyi) Magyar Automobil Club egyik alapítója volt” írta Zichy Tivadar. Zichy Béla Rezső gróf 1868-ban született. 1895-ben New Yorkban házasságot kötött Mabel Wright-tal, egy ismert amerikai társasági hölggyel. A feleség kérésére az év nagyobb részét Nagy-Britanniában töltötték, csak néha látogattak el Magyarországra. 1898-ban született Ede, majd 1908-ban Tivadar, mindketten a sussexi Eastbourne on Sea faluban található birtokon. Ez a helyzet egészen az első világháborúig fennmaradt – például Tivadar arról írt, hogy amikor 1914-ben megérkezett Vázsonykőre alig tudott magyarul. Az első DeDion-Bouton Mindezekkel együtt Zichy Béla Rezső a hazai társasági életben is részt vett. Amennyire a hiányos dokumentumokból megállapítható Magyarországon 1901. körül vásárolta első automobilját, egy francia DeDion-Bouton gépkocsit. 1903-ban már ő is Mercedes-tulajdonos volt. „Mindig magam vezetek és a kormány kereket kezeimből soha ki nem bocsátom, mert csakis úgy találom az automobilozást élvezetnek, ha az ember maga vezet” írta később. Az 1904-es virágkorzón   1904-ben a Magyar Automobil Club igazgatósági tagja lett, s ő lett az egyik szervezője a budapesti automobil virágkorzónak. Az eseményre saját költségén emlékérmet veretett – írták a korabeli újságok. Ugyanebben az évben a klub képviseletében részt vett a Gordon Bennett versenyen, amely óriási hatást tett rá: egy kisebb füzetben összegezte benyomásait. Mercedesen 1905-ben   1906-ban a hazai ipar támogatójaként vásárolt egy Csonka János tervezte túrakocsit, amelyet később a postának adott át. Ugyanebben az időben a klub magyar autógyár megalapítására létrehozott bizottságának is tagja volt. 1908-ban már a Magyar Automobil Club alelnökeként tevékenykedett, s az újonnan létrehozott sportbizottságot vezette. A sportbizottság szervezte 1912-ben a Kiskocsiversenyt, amely az első hazai jelentősebb túraút volt. Szintén Zichy Béla Rezső nevéhez fűződik a kevésbé szerencsés Budapest-Konstantinápoly túraút is. Az első világháborúban a Magyar Királyi Önkéntes Gépkocsizó Testület tagjaként vett részt. 1919-ben visszavonult a közélettől. 1914-ben ezzel a speciálisan felszerelt Austro-Daimlerrel vonult be. "Az elengedhetetlen drótvágó mellett dupla világítás, tábori ágy, rezervkerekek, Manlicher stb. nyert elhelyezést a kocsin" írta a korabeli tudósító.   Zichy Tivadar gróf (1908-1984) Zichy Tivadar (Theodore Zichy) 1908-ban Nagy-Britanniában született. Fiatal korában alig néhányszor látogatott el Magyarországra. Amikor az első világháborúban édesapja, majd bátyja is beállt katonának édesanyja úgy döntött, hogy a családot átköltözteti a vázsonykői birtokra. Mint az egyetlen jelen levő hímnemű Zichy az alig hét éves Tivadar, aki alig tudott magyarul hirtelen „férfi” lett, akinek szolgák lesték minden kívánságát. Az első világháború után édesapja betegsége miatt neki kellett átvenni a birtok irányítását. Az ifjú Tivadar azonban inkább bátyja, Ede nyomdokaiba lépett. Gróf Zichy Ede ugyanis nagystílű bohém volt, aki 1922-ben New Yorkban megszöktetett egy fiatal hölgyet az esküvője napján (!!!) Később kifizetetlen számláival hívta fel magára a figyelmet. Tivadar sem akart lemaradni: „előfordult az is, hogy a bárból ment reggel az iskolába” – festette le kamaszéveit 1933-ban az Esti Kurir című napilap. Az első Bugatti 1927-ben - ez még nem versenyautó volt. Tivadar sok más kortársához hasonlóan az autóversenyzésbe is belekósolt: „17 évesen keresztülverekedtem magam különböző ralikon, s sikerült a tizenötödik, a tizedik, majd a hatodik helyre befutnom. Azután megérkezett az életembe Ettore Bugatti” – írta az egykori pilóta önéletírásában. … “1928-ban megvásároltam egy 2,3 literes „Targa Florio-t", amely nagyjából 200 km/h végsebességre volt képes, s hamar megtanultam annyira tisztelni, hogy rájöjjek, ezt a járgányt csak teljesen józan állapotban szabad vezetni.” Jellegzetes póz indulás előtt. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára   Zichy Tivadar gróf először 1928-ban hívta fel komolyabban magára a figyelmet, amikor a Nyíregyházán székelő Tisztántúli Automobil Club megbízhatósági túraútjának részeként, a rakamazi egyenesben megrendezett 10 kilométeres gyorsasági versenyen 187 km/h átlagsebességgel győzött. Zichy erre a sikerre így emlékezett vissza: „Az autó úgy ugrált az egyenetlen útfelületen, mint egy jo-jo. Akkor még nem találták fel a biztonsági övet, s nem léteztek bukósisakok sem. Csak úgy lehetett az ülésben maradni, ha belekapaszkodtam a kormánykerékbe, s a bal lábamat a kuplung alá dugtam, s mint egy zsoké a fenekemet szinte végig a levegőben tartottam. Más irányú elfoglaltságaim miatt csak egy nappal korábban érkeztem, s így nem maradt időm az útvonal tanulmányozására. Egyszer csak feltűnt egy bogárhátú híd, s rájöttem, hogy már nincs idő fékezni. A Bugatti elszállt, s kb. 10 méter repülés után az útpadkán landoltam, alig néhány centire egy almafától. Azt hittem, hogy az ütközés elkerülhetetlen, ezért a jobb kezemmel eltakartam az arcomat, míg a bal kezemmel továbbra is a kormányt markoltam. Az autó össze-vissza kacsázott, s éreztem, hogy lassan felborulok. Mai napig nem tudom hogyan kászálódtam ki ebből a zűrből ..A nézők egy emberként felkiáltottak, amikor látták, hogy keresztülszelem a levegőt, de mivel amikor landoltam mindent hatalmas porfelhő borított, ezért ők sem tudták, hogyan kerültem el a fát és hogyan sikerült továbbhaladnom. Valami csoda folytán a helyes dolgot cselekedhettem. A Bug kiegyenesítette magát és a következő pillanatban már robogtam is tovább. Emlékszem, hogy a másodperc törtrészéig elcsodálkoztam, hogy még mindig élek. Hirtelen ráébredtem, hogy végig tiszta erőből tapostam a gázpedált, s valószínűleg ez mentett meg. Így nyertem meg a versenyt, hiszen a többiek érthető módon a híd előtt lelassítottak, így nem csoda, hogy a második helyezett átlagsebessége 20 km/h-val elmaradt az enyémtől.” Bugattival a guggerhegyi versenyen. Fotó: Munkácsi Márton/ICP Zichy gróf karrierjének csúcspontja az 1928-as Svábhegyi verseny volt. A részben új útvonalon megrendezett futamon „megdönthetetlen rekordot” ért el. Eredménye 3 perc 9,61 másodperc volt, amelyet valószínűleg nem egészen józan állapotban ért el. 1929-ben Tivadar feje fölött összecsaptak a hullámok: budai palotáját elárverezték, de ez sem volt elegendő a kölcsönök visszafizetésére, így a gróf visszamenekült szülőföldjére, Nagy-Britanniába. A második világháborúban pilótaként szolgált, később filmrendezőként, majd fotósként csinált karriert. 1987. decemberében önkezével vetett véget életének.