A 2026-ös Tokiói Autószalon sztárja nem a ráncfelvarrott Nissan Z, de még csak nem is a GR Yaris Morizo RR volt, hanem egyértelműen az a Suzuki Twin, amiből Nissan Skyline R32 GT-R-t faragtak. Nem véletlenül, hiszen ez az építés mutatja meg leginkább a japán autós kultúra színvonalát, különleges karakterét és odaadását. Első ránézésre úgy néz ki, mint amit mesterséges intelligenciával nyomtak össze, pedig valós építésről beszélünk, méghozzá egyesen a Pandem Rocket Bunny mögött álló csapattól, akik a J Beat Custom Shoppal közösen alkották meg a világ minden bizonnyal legmenőbb kei carját. Viccesen csak Pocket Bunnynak hívják a 2002-es Suzuki Twin, ami maximum az ablakai formájával emlékezetet még valós önmagára. Mindenhol máshol az R32 kicsinyített alkatrészeivel találkozunk. Legyen az fényszóró vagy lökhárító, esetleg egy komplett szedán far. Az átalakítás megköveteli, hogy belevágjanak az eredeti kaszniba, így az végleges, ha valaki úgy dönt, hogy megvásárolja a szettet. A bemutatóra szánt autóba komplett bukócsövezés és airride futómű is került, a fehér Watanabe felniszett pedig top választás. Odabent természetesen továbbra is egy megegyezés szerinti 658 köbcentis, háromhengeres, 27 lóerős erőgép dolgozik, hiszen csak egy kei carról beszélünk. De állítólag már tervben van, hogy Wankel motorosra és hátsókerekesre alakítják a kiállított példányt. Őrület! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A kínai fél tájékoztatása szerint az EU iránymutatásokat ad ki a kínai autóexportőrök számára alkalmazandó minimumárakról. A minisztérium közleménye nem tért ki arra, hogy a megállapodás érinti-e azokat a vámokat, amelyeket az EU 2024-ben vetett ki a kínai elektromos autók importjára egy vizsgálatot követően. A kínai kereskedelmi tárca közleménye szerint a megállapodás "nemcsak a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges fejlődését segíti elő, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend védelmét is szolgálja". Az EU által hétfőn közzétett iránymutatási dokumentum részletes útmutatást ad az elektromosjármű-gyártóknak az árakra vonatkozó ajánlatok benyújtásához, beleértve a minimum-importárakat és egyéb feltételeket. A dokumentum szerint a járműtípusok közötti jelentős eltérések miatt olyan egyedi minimumárakat kell meghatározni, "amelyek alkalmasak a támogatások káros hatásainak megszüntetésére". Az EU közlése szerint az Európai Bizottság az egyes ajánlatokat "objektív és tisztességes módon, a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően", valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban fogja értékelni – fogalmaztak. Egy korábbi vizsgálat után az EU 2024 októberében akár 45,3 százalékos vámokat hagyott jóvá azokra a kínai elektromos autókra, amelyek esetében a brüsszeli vizsgálat szerint a kínai gyártók "tisztességtelen" állami támogatásokban részesültek, és ezáltal alacsonyabb árakat tudtak kínálni az európai piacon, jelentősen befolyásolva a piaci verseny alakulását. Hivatalos adatok szerint az Európába importált akkumulátoros elektromos járművek értéke 2020 és 2023 között 1,6 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra nőtt. Az import jelentős része nyugati autógyártóktól származott, amelyek Kínában működtetnek gyárakat, köztük a Tesla és a BMW is. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Fotó: police.hu A meteorológiai szolgáltató térképe alapján valamivel hajnali öt óra után Győr-Moson-Sopron teljes területére másodfokú (narancs) riasztás van érvényben, és ugyanez a helyzet Komárom-Esztergom három járásában, a Kisbériben, a Komáromiban és a Tataiban is. Itt 1 milliméternyinél több ónos eső is hullott már, illetve hullhat a következő órákban. Elsőfokú (citrom) riasztás van érvényben Baranya és Tolna vármegye teljes területén, valamint Veszprém, Fejér és Somogy vármegye nagy részén, továbbá Komárom-Esztergom három járásában. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Nem kell árokba csúszni, elég szabályosan közlekedni ahhoz, hogy megtörténjen a baj. A téli havazások és fagyok idején rendszeresen előfordul, hogy a teherautó ponyvájáról lerepülő jeges hótömeg éppen a következő autó szélvédőjét töri be, de az is sem ritka, hogy az autók kerékjáratából útra eső okoz kárt a futóműben, abroncsban. Mert nem mindig van hely a kikerülésre. Ezeket a helyzeteket legfeljebb gigantikus követési távolságokkal lehet megúszni, ami nem éppen életszerű. A kártérítés érvényesítésére csak akkor van lehetőség, ha kamerával sikerült rögzíteni a károkozó rendszámát. Enélkül legfeljebb a casco enyhíti a veszteséget. Ahogy napjainkban, úgy a legendás magyarországi nagy teleken is bevetették a honvédséget, melynek jelentősen változott a bevethető eszközállománya. Néhány kemény magyarországi tél, amikor még hírből sem ismertük a téli gumit. 1959, január 10-én rendkívüli természeti jelenség csapott le a Budapest–Balaton közötti térségre, Veszprém környékén és a Velencei-tó térségében a szél által felhalmozott hóakadályok miatt több száz autó akadt el. 1962. novemberének végén is vastag hótakaró borította Nyugat-Dunántúlt, a heves havazások miatt a határszélen több száz jármű elakadt, sok szenvedett balesetet. 1987. telén magyarok milliói kényszerültek a szokásosnál hosszabb gyaloglásra, mert hóba fulladt az ország. 1993. november 11-től nyolc napon át folyamatosan havazott, a nyugati országrészben a hótakaró vastagsága elérte az 50–60 centimétert, decemberben több héten át összefüggő hó borította Magyarországot. 1999. február 10-én egy napa alatt 25–35 cm hó hullott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ami megbénította a közlekedést. 2013. március 14-15-én igazi hókáosz uralkodott az utakon annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint rendhagyó időjárásra lehetett számítani. A hirtelen lehűlés, az intenzív havazás és az óránként száz kilométeres szél országos veszélyhelyzetet idézett elő. Az M1-es és M7-es autópályán lezárták a forgalmat; több ezren az utakon rekedtek éjszakára, sokan 24 óránál is hosszabb ideig a hó fogságában kerültek 146 település megközelíthetetlenné vált. A legnagyobb hócsatát 1987. telén vívták Magyarországon. A január 11-i esés után milliók kényszerültek a szokásosnál hosszabb gyaloglásra. Hóba fulladt az ország, de a természeti katasztrófa előtt is történt tragédia. A Széchenyi-hegyről 0.38-kor indult utolsó fogaskerekű járat a Gyöngyvirág utca és az Esze Tamás Iskola között kisiklott, de sikerült újraindítani a forgalmat, melyet hajnalban újabb kisiklás nehezített. A lehullott nagy mennyiségű hó miatt ezt már nehezebben sikerült visszaemelni a sínekre az Orgonás megállónál. Este jött a tragédia: a lejtmenetben közlekedő 52+62 pályaszámú vonat vezetője jelezte, hogy elromlott mechanikus fékrendszere, a villamos fék pedig már nem tudta megállítani a szerelvényt, mely 20 óra 30-kor az Esze Tamás Iskolánál belerohant a felfelé haladó 53+63-asba. Utóbbi hátsó vagonja a végállomásig gurult vissza, ahol az egyik tartalék szerelvény állította meg. A balesetben mindkét vonatvezető meghalt, tizenkét utas megsérült. A helyszín megközelítésénél is nehezebb volt a mentés. A vizsgálati jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a szerelvény fékjével már délelőtt voltak gondok, korábbi vezetője ki is állt a forgalomból, de később újra bevethetőnek minősítették a vonatot. A budapesti tragédia után lefagyott a teljes magyarországi közlekedés, volt olyan út, ahol kétméteres hófalak blokkolták a közlekedést. A lakosság élelmiszerellátását a honvédség próbálta megoldani. Az éjszakai havazás miatt járhatatlanná váltak az utak. A személyautókat reménytelenül belepte a hó, tulajdonosaik meg sem próbálkoztak kiszabadításukkal. Országszerte százezrek indultak gyalog a munkába, mert a tömegközlekedés megbénult, a hóekék is elakadtak. Pedig ahogy mostanság, akkoriban is megtartották a téli szezon előtti díszszemlét gépeikkel, szórókocsijaikkal az ország legtöbb városában ezzel is demonstrálva, hogy felkészültek a hóra. 1987 január 11-éből éles bevetési nap lett a katonáknak, mert még Budapest belvárosában is honvédségi teherautókat kellett bevetni, hogy elindulhassanak a kenyérszállítmányok az üzletekbe. Háromtengelyes, összkerékhajtású, nagy hasmagasságú KrAZ-ok cammogtak az úttesten gyaloglókat kerülgetve, mert a járdákon jó esetben is csak keskeny hómentes sáv maradt. Ennek ellenére senki sem volt türelmetlen, mert örült, hogy egyáltalán ki tudott jönni lakásából, az meg már tényleg nagy eredmény volt, ha nem órákat késett munkahelyéről. Normál teleken csak kisebb hó esett, és ha valamelyik magas beosztású szerkesztő nem csúszott meg autójával a sarkon, akkor nem rendeltek téli hírképet a fotórovattól. Tudtam, hogy túlságosan főváros centrikus az újságírás is, de az ország nem csak Budapestből áll. Mindig kerestem a kalandot, ezért már kisebb havazáskor is elautóztam az M1-esre, ahol bolgár kamionosok tüzet raktak a vontató alá, hogy felengedjen az olaj a hajtóműben. Izgalmasabb képekért már a Bakonyt választottam, mert az átfújások miatt ott mindig látványosan dolgoztak a hómarók. Elég volt elautózni a veszprémi közúti igazgatóság telephelyére, ahol beülhettem egy segítőkész sofőr mellé és indultunk a tuti helyekre Városlődnél mindig akadt munka és takarítani való, mert a viharos szél többször újraépítette a hófalat. A sziszifuszi feladat ellenére sem adták fel a hómarosok, kotrósok, bár sokszor ők is mentésre szorultak, mert árokba csúsztak. Az a bizonyos január azonban ennél keményebb volt, mert saját erőből nem lehetett messzire jutni. Az országjárásban a honvédség segített: néhány szerencsés fotóst, operatőrt Budaörsről vittek helikopterrel olyan helyekre, ahol a hómarók is elakadtak. A csapatszállító Mi8-as első leszállása a békéscsabai katonai bázis volt, onnan lánctalpas kétéltűvel utazott tovább a stáb. Akadt rögtön akció: elakadt mentőautóért kellett menni. Ráadásul a már akkor sem korszerű Nysában beteg várt szállításra. A platón nem volt helyhiány, de jutott bőven viharos szélből is, mert a hótengerben is tempósan haladt platóján a mentőautóval a lánctalpas szállítójármű, amivel időben eljutottunk a kórházba. Ezután jött az élelmiszer-szállítás, de azok is felfértek, akik ki tudtak szabadulni tanyájukról. Pedig olykor a kapu magasságáig állt a hó, sok helyen méteres csapást kellett ásni, hogy ki lehessen jutni a házból. Hasonló volt a helyzet a Bakonyban, Borsodban és Budapesten is több napig eltartott a közlekedés normalizálása. A hóeltakarítás után is tömegsport maradt az autótolás, a Moszkva téren elakadt mentőnél gyalogosok is segítettek a tűzoltóknak. Egyetlen percet sem pihenhettek a mentők, mert a tél nem akart enyhülni: három napon át szakadatlanul esett, január 16-án a hóvihar után, a hegyekben 50–77 cm, az alföldi részeken 20–50 centiméteres volt a hótakaró, Budapesten mínusz17 fokot mértek napközben. A hónap végén megint hatalmas havazás jutott a Kárpát medence lakóinak, akiknek az ónos esővel is meg kellett birkózni, úgy, hogy akkor még alig volt téli gumi az autókon. Forrás: KÉPES KRÓNIKA/Sztorik csak felnőtteknek Fotók: Magyar Honvédség, Police.hu, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!