Grandiózus és komplex terv! A halállal végződő közúti balesetek okai számosak. Szinte minden beletartozik, az előzményekkel együtt, ami a közlekedéssel kapcsolatos. Balesetek mindig lesznek, csak az a kérdés, hogy azoknak halállal kell-e végződniük. Fontos, nem csak az autókban ülők ennek veszélyezettjei, hanem a mindenki a környezetben, gyalogosok, kerékpárosok, út mentén dolgozók stb. Talán nincs is rangsor, ezért az alábbi, bizonyára nem teljes felsorolás, úgy jön, ahogy a dolgok eszembe jutnak: - az autótechnika aktív- és passzív-biztonsági rendszerei, ebben a figyelmeztetést, a megelőzést célzóak, az ütközési esemény folyamatában aktívak, az ütközés következményeinek mérséklésében közreműködőek (például a műszaki asszisztensek, ebben a radaros és kamerás környezetfigyelés, az utascella védő hatása, a visszatartó rendszerek kiválósága (biztonsági övek, légzsákok), automatikus fékezés, baleseti következmények súlyosságát csökkentő járműmozgás befolyásolás stb.), - gyalogoselütés súlyosságát - a baleset bekövetkezése utáni információs rendszerek, segélyhívók, - a mentők, tűzoltók, katasztrófavédelmiek gyors helyszínre érkezése, a személyzet szaktudása, a felszereltség, - minden vonatkozásban a kórházi ellátás, - az utak állapota, a pálya; a közlekedésszervezés, az útinformációk (nagyon tág szakterület). Remények szerint, majd valamikor, az önvezető autók sokat fognak segíteni. A jövőre vonatkozó állítások vagy igazak, vagy nem… Kiemelten fontos a közlekedésre nevelés egészen kis kortól, az autóvezető képzés (és az autóvezető oktatók képzése!), a közlekedéssel, közlekedésbiztonsággal való gyakori foglalkozás a médiában, közlekedésbiztonsági akciók – az ehhez értők ezeket a területeket is bizonyára még jobban ki tudják egészíteni, bővíteni. Az egyik legmeghatározóbb tényező maga az ember! A gépjárművezetői magatartása: viselkedése, lelke, indíttatásai, reakciói – bölcsessége, okossága, önfegyelme, illetve butasága, erőszakossága, ki lehet mondani: közlekedésben autóvezetésre való alkalmatlansága. Végül, de nem utolsó sorban szóljunk a műszaki vizsgáról, a közúti járműműszaki ellenőrzésről. Ennek tételeit, esetleg gyakoriságát és szigorát bővíteni, növelni kell! Nézzük, eddig hova jutottunk! A közúti halálos áldozatok száma lassabban csökken Európában, mint az a cél eléréséhez szükséges lenne. 2014-ben mindössze 0,6%-os áldozatszám csökkenés történt, az előző év megfelelő adatával összehasonlítva. Ez a legkisebb mértékű csökkenés, amelyet az első Fehér Könyv kiadásának éve, azaz 2001. óta mértek. 2014-ben összesen 25 845 ember vesztette életét az európai utakon. Évtizedünk európai uniós közlekedésbiztonsági programjának fő célkitűzése, hogy 50%-kal csökkenjen a közúti balesetben meghalt személyek száma az Európai Unió területén 2011 és 2020 között. Az Európai Bizottság által 2010. július 22-én kiadott program báziséve a 2010. esztendő, amikor a közúti halálos áldozatok száma 31 595 fő volt az EU 28 tagállamának viszonylatában. Ennek megfelelően 2020. végére a közúti halálozások számát közösségi szinten 15 797 fő alá kell csökkenteni. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság által 2020-ig meghatározott célkitűzés teljesítéséhez átlagosan számítva évi 6,7%-os áldozatszám csökkentésre lenne szükség, így a 2014. év végi helyzet nem ad okot az elégedettségre. Az egy évvel korábban, azaz 2012-ről 2013-ra, még 8%-os csökkenést regisztráltak a közösségen belül a baleseti halálozások számában. Az első közlekedési Fehér Könyv kiadásának éve, azaz 2001. óta sajnos még soha nem volt ilyen alacsony mértékű az évről-évre történő áldozatszám csökkenés, mint 2013-ról 2014-re. Igen kedvezőtlen és elszomorító, hogy a tagállamok csaknem felében, 12 tagállamban nem csökkent, hanem nőtt az áldozatszám, még az olyan országok területén is, mint Svédország (+3,8%), Egyesült-Királyság (+2,1%) és Németország (+0,8%), melyek elismerten a világ legbiztonságosabb közúthálózattal rendelkező országai közé tartoznak. Tavaly az uniós tagállamok sorában leggyengébben Litvánia, Szlovákia és Bulgária teljesített, ahol az előbbi felsorolás sorrendjének megfelelően 18,4%-kal, 15,7%-kal, illetve 9,0%-kal többen haltak meg a közutakon, mint egy évvel korábban.  A magyarországi értékek az EU átlag alatt vannak, hiszen 2014-ben sajnálatos módon 5,9%-kal több emberi életet követelt a közúti közlekedés, mint 2013-ban. A következő táblázat a 2011-2014. évi halálos áldozatok számát, valamint azok alakulását szemlélteti az előző évhez, továbbá 2001-hez (az első Fehér Könyv bázisévéhez), valamint 2010-hez képest.   2011. 2012. 2013. 2014. Közúti áldozatszám (EU 28) 30 700 28 100 26 009 25 845 Előző évhez mért fejlődés -3% -9% -8% -0,6% 2001-hez mért fejlődés -44% -49% -53% -53% 2010-hez mért fejlődés -3% -11% -17% -18% Az EU-ban közúti balesetben meghalt személyek száma 2010 és 2014 között, éves átlagban 4,9%-kal csökkent, mely jelentősen kevesebb, mint a közösségi célkitűzéshez szükséges évi 6,7%-os csökkenés. Az elmúlt öt év során 15 545 fő életét sikerült megmenteni az Európai Unióban, amennyiben a 2010. évi áldozatszám esetleges folytatódását vesszük alapul. Szakértői becslések szerint a halálos kimenetelű közúti balesetek megelőzése által mintegy 30 milliárd euróval kevesebb nemzetgazdasági kár keletkezett, így az emberi életek megmentése nem csak humánus oldalról, hanem anyagi szempontból is előnyös a tagállamok részére. 2014-ben az egymillió lakosra jutó közúti halálesetek száma az EU-ban átlagában 51 fő volt, 54,9%-kal kevesebb, mint a 2001-ben (113 fő), s 19,0%-kal kevesebb, mint 2010-ben (63 fő). Hazai adatok A KSH által közzétett végleges baleseti statisztikai adatok alapján Magyarországon 2014-ben összesen 15 847 személysérüléses közúti baleset történt, 1 százalékkal több mint 2013-ban (akkor 15 691 balesetet regisztráltak). Amennyiben a közúti balesetek alakulását súlyosságuk szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt évben 6,1%-kal növekedett (540-ről 573-ra). A súlyos és a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számát a halálos kimenetelűnél kisebb mértékű növekedés jellemzi (a felsorolás sorrendjének megfelelően 0,6%-os, illetve 0,9%-os). Magyarországon a közlekedési balesetben elhunytak száma 2015 első 9 hónapjában 40 személlyel (466 fő szemben a 426-tal) volt több 2014. év hasonló időszakához képest. Magyarország a 63 halálos áldozat/egymillió lakos aránnyal az EU 51 fős átlaga alatt marad, ugyanakkor továbbra is a közepesen teljesítő tagállamok közé tartozik. Hazánkban 2001-ben még 121 közúti áldozat jutott egymillió lakosra, így ezen a területen 48%-os csökkenés mérhető. A 2010-hez képest (74 áldozat/egymillió lakos) a csökkenés mértéke 14,9%. Jelenleg Magyarországnál jobb mutatóval 17 tagállam, kedvezőtlenebb mutatóval pedig 10 tagállam rendelkezik.  A KSH adatai arra is rámutatnak, hogy az elmúlt évben nőtt a közúti gépjármű állomány (a forgalomban lévő közúti gépjárművek száma), ugyanakkor a gépjárműpark tovább öregedett. Az adatok szerint 2014. december 31-én a forgalomba helyezett közúti gépjárművek száma megközelítette a 3,8 milliót (egészen pontosan 3 778 002 db volt), ami 2,4%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. A személygépkocsik száma valamivel több mint 3,1 millió darabot tett ki (3 107 695 db). A gépjárművek átlagos életkora sajnálatos módon tovább nőtt, tavaly 13,5 év volt a 2013. évi 13,2 évvel szemben. A motorkerékpárok számítanak a legidősebbnek (átlagosan 18,5 év a koruk), míg a személygépkocsik átlagos életkora 2014. végén 13,4 év volt. Derűlátásra semmi okunk sincs. Nemcsak a sajnálatos növekedés okát kell keresnünk, hanem az ismételt csökkenéshez vezető tennivalókat. Vannak jó szakembereink, akik ezt elemzik, hallgassunk rájuk. Az okos, kellő szigorral, következetesen végigvitt, segítő megoldásokat kell előtérbe helyezni, és nem „rohamokat”, melyek a közlekedés résztvevőiben inkább ellenérzést és dacot keltenek, mint együttműködést.   Dr. Nagyszokolyai Iván az Autótechnika folyóirat főszerkesztője A cikk megírásához a szakanyagok, illetve a szöveghez illesztve az idézetek forrása: http://www.baleset-megelozes.eu/ - az ORFK-OBB honlapja Hatékony közlekedésbiztonsági stratégia kialakítása - Tánczos Lászlóné, az MTA doktora, egyetemi tanár tanulmánya, http://ec.europa.eu/transport/road_safety/index_hu.htm http://www.autoszektor.hu/hu/kozlekedesbiztonsag http://kozlekedes-biztonsag.hu/ https://www.ksh.hu/szallitas_kozlekedes http://orientpress.hu/ Koncz István szakértő adatbázisa

Mindkét autógyártó vállalat eladásai 1,5 százalékkal csökkentek az év első kilenc hónapjában. A Toyota esetében a visszaesést a gyenge hazai teljesítmény indokolja: a törékeny gazdasági fellendülés közepette 7,8 százalékkal csökkent a japán piacon eladott autók száma. A német autógyártó csoport teljesítményét több piac, köztük Kína és Brazília húzta le. A harmadik helyezett amerikai General Motors (GM) 7,2 millió járművet adott el, ami az előző év azonos időszakához képest 1 százalékos visszaesést jelent. A detroiti székhelyű GM több mint hét évtizeden keresztül volt a világelső az eladásokat tekintve, mígnem a Toyota 2008-ban letaszította a trónról. A GM 2011-ben visszavette a vezetést, amikor a Japán északkeleti részét letaroló márciusi földrengés és az azt követő szökőár miatt fennakadások keletkeztek a Toyota termelésében. A következő évben már régi formájában tündökölt a japán autógyártó csoport és három évig megszakítás nélkül vezette az eladási toplistát. Története során először a Volkswagennek az idei év első felében sikerült az eladási rangsor élére kerülni. A Volkswagen a MAN és a Scania haszongépjárműveket is beleszámítva tizenkét márkájából összesen 5,04 millió járművet adott el az első fél évben, 0,5 százalékkal többet mint tavaly. A Toyota az első fél évben a Daihatsu személygépkocsi és a Hino haszongépjármű modelleket is beleértve az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal kevesebb, 5,022 millió autót értékesített. A haszongépjárművek leszámításával, pusztán személygépkocsi-eladásokban változatlanul a Toyota vezette az eladási rangsort az első fél évben is.

A változatos és izgalmas verseny hajrájában, hét körrel a leintés előtt az élen haladó Rosberg túl szélesen vett egy kanyart, elhagyta a pályát, és mire visszatért az aszfaltcsíkra, Hamilton elment mellette. – Kipörgött a kerék, de ilyesmi még soha nem történt velem, sem a teszteken, sem a versenyeken, így aztán nem tudom megmagyarázni. Egyszerűen hihetetlen – mondta a 30 éves német pilóta. Hozzátette: utólag nyilvánvalóan megvizsgálják majd a csapattal, hogy mi okozta a problémát, de nagyon nehéz feldolgoznia a történteket. Rosberg a díjátadó ceremóniát megelőzően, majd a dobogón is szemmel láthatóan csalódott volt, Hamiltonnal szemben érezhetően ellenségesen viselkedett, és a pezsgőzésben sem vett részt. A Mercedes pilótái gyermekkoruk óta barátok és ellenfelek, mindketten Monacóban élnek, de a viszonyuk jelentősen megromlott tavaly óta, amikor a vb-címért szintén ők ketten küzdöttek, és akkor is Hamilton járt sikerrel. A brit versenyző az idén még nagyobb fölényben volt, tíz futamot nyert, míg Rosberg csak háromszor győzött. A német most arra is panaszkodott, hogy riválisa az első kanyarban túl agresszíven előzte meg őt. - Eltaláltuk egymást, mondhatnám azt is, hogy Lewis nekem jött, ami nem túl jó, de erről nem tudok többet mondani – nyilatkozta Rosberg. Toto Wolff, a konstruktőri vb-címét már a két héttel ezelőtti szocsi Orosz Nagydíjon megvédő Mercedes csapatfőnöke jelezte, Hamilton azt állította, hogy nem szándékosan "terelte le a pályáról" Rosberget. – Azt gondolom, néhány napon belül, amikor az indulatok lecsillapodnak, átbeszéljük a történteket, de most meg kell ünnepelnünk egy olyan bajnokot, aki megérdemelte a vb-címet – tette hozzá Wolff. Hamilton három futammal a szezon vége előtt biztosította be címvédését, amely a Forma–1 történetében korábban még egyetlen brit versenyzőnek sem sikerült.

– Negyven éve versenyzek, ez már gombócból is sok – mondta a Red Bull Air Race „keresztapja”, aki ott volt a sorozat születésénél és 10 szezon alatt 66 versenyen vett részt. Besenyei Péter összesen 22 alkalommal állt a pódiumon és 2003-ban megszerezte a világbajnoki címet is. A tízszeres magyar bajnok, Európa- és világbajnok, világkupa győztes pilóta páratlanul sokat tett azért, hogy a sorozatot ma már milliók követik több kontinensen. Az utolsó, Las Vegas-i futam előtt döntötte el: jövőre már nem indul a világ leggyorsabb motorsportjában. – A Red Bull Air Race mezőnye igazi nagy családdá kovácsolódott az évek alatt. Meglepődtem, amikor a bejelentésemet követően az összes pilóta összegyűlt a hangáromban és természetesen megható volt látni a szemükben az őszinte megdöbbenést és sajnálatot, amiért otthagyom őket – mondta a még az USA-ban tartózkodó Besenyei Péter. Az, hogy a világ legjobb műrepülő pilótáit felvonultató Red Bull Air Race-ben nem versenyzik többé, nem jelenti azt, hogy Magyarország egyik legismertebb sportembere visszavonulna a repüléstől. – Sokkal több légi show-t vállalok majd a jövőben, hiszen most már időm is lesz rá. Egyébként pedig úgy élek majd mint egy átlagos ember – mondta Besenyei. Természetesen a Red Bull Air Race-től sem szakad el teljesen. – A jövőben is a család tagja maradok, követem majd a versenyeket – mondta Besenyei Péter, aki a budapesti futam előtti napokban vendégül látta a mezőny tagjait. – Ezen a hagyományon nem változtatunk – jelentette ki az 59 éves bajnok.