Májusban az euróövezetben naptárhatástól megtisztítva még 1,1 százalékos, az EU 27 tagállamában pedig 1,3 százalékos növekedést regisztráltak.A múlt év hatodik hónapjával összevetve az eurózónában 0,9 százalékkal csökkent, az unió egészében 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.Az adatot szolgáltató tagállamok közül 11-ben csökkent és 10-ben bővült a forgalom.Májushoz képest a legnagyobb csökkenést, 3,3 százalékot Észtországból jelentették, a legnagyobb növekedést, 1,8 százalékot pedig Máltáról.Tavaly júniussal összehasonlítva a legnagyobb mértékben, 6,9 százalékkal Spanyolországban esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, majd Szlovénia (-3,6 százalék) és Románia (-3,1 százalék) következik.A legnagyobb növekedést Luxemburgban mutatták ki, ahol 27,5 százalékkal szökött fel a forgalom, megelőzve Litvániát (+6,7 százalék) és Lengyelországot (+5,5 százalék).Az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon júniusban az előző hónaphoz képest 1,9 százalékkal, tavaly júniushoz képest pedig 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az utóbbi adat megegyezik a KSH hétfői első gyorsbecslésében közölt, naptárhatástól megtisztított adattal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint a két előző hónap növekedése után júniusban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a forgalom 0,4 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól.    Az élelmiszereladások volumene 1,9, a nem-élelmiszer jellegű termékeké 0,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, míg az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal nőtt júniusban.    Az előzetes becslés szerint a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 2 százalékkal csökkenhettek az előző havihoz képest.Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője    A szakértő úgy véli, a váratlanul visszaeső kiskereskedelmi forgalom némileg ellentmond a fokozatosan javuló fogyasztói bizalomnak, a vártnál dinamikusabban növekvő foglalkoztatásnak, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatásának. Így a visszaesés csupán átmenetinek tekintő, a felülvizsgálat során jelentősebb korrekcióra is sor kerülhet - fogalmazott.    Suppan Gergely szerint a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom a korábbi várakozásokhoz képest magasabb szinten stabilizálódhat, ami az év második felében bázishatások miatt akár kissé tovább növekedhet.    Az idén összességében akár a 2 százalékot is megközelítheti a kiskereskedelmi forgalom növekedése - közölte az elemző.    Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is gyengébb lett a júniusi kiskereskedelmi forgalom a vártnál.    A szakember kiemelte: áprilisban meglepően pozitívak voltak az adatok, a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal nőtt, majd májusban kisebb lassulást, de az előző év azonos időszakához képest 2,2 százalékos emelkedést jeleztek a mutatók.      Az áprilisi jelentős növekedésnél a júniusi 0,4 százalékos csökkenés valószínűleg jobban kifejezi a belső fogyasztás alakulását, bár ez viszont már túl negatívnak tűnik - fogalmazott az elemző.    Árokszállási Zoltán úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalmi adatok elég bizonytalanná váltak, nagy kilengést mutatnak, így értékelésük is nehezebb.    Az év egészére 0-0,5 százalék közötti növekedést vár az elemző. A reálbérek növekedése és az infláció csökkenése mellett az is látszik ugyanis, hogy a háztartások óvatosabbá váltak, növekszik a megtakarítási hajlandóság, ami visszafoghatja a fogyasztás növekedését - mondta.

A 16 német tartományi pénzügyminisztérium az idei első félévben együttesen 94 millió euróval több bevételre tett szert kiadásainál. Egy évvel korábban a tartományi költségvetések együttesen még 2,7 milliárd euró hiányt mutattak.    A lap hétfői számában megjelenő kimutatás szerint a legnagyobb többletet Bajorország, Szászország és Berlin érte el az első félévben.    Berlinben az egy lakosra jutó többlet 222 euró, Szászországban pedig 242 euró volt. A főváros meglepően jó pénzügyi helyzete újraoszthatja a lapokat a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítésről folyó vitában. Berlin ugyanis messze a legnagyobb haszonélvezője a szövetségi finanszírozási kiegyenlítésnek. Tavaly csak három nettó befizetője volt a rendszernek: Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen.    Bajorország és Hessen már korábban a szövetségi alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, mert méltánytalannak tartják terheiket. A legújabb adatok, úgy tűnik, alá is támasztják panaszaikat, miután a kiegyenlítés haszonélvezői közül hat tartomány ért el költségvetési többletet, miközben Baden-Württemberg és Hessen deficittel zárta a félévet.

Júliusban az előző havi 48,3 pontról 49,8 pontra emelkedett a Markit gazdaságkutató intézet euróövezeti szolgáltatóipari beszerzési menedzser indexe.    Elemzők 49,6 pontot vártak.    A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását tükrözi.