Új csarnokot avattak a NIDEC berceli gyárában
2018.09.28.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen kijelentette: "büszkék lehetünk rá, hogy Japán és Németország belső-Nógrádban talált együttműködésre".
(kép: MTI)
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Japán és Németország nagyon fontos szerepet tölt be a magyar gazdaság életében. Csak az elmúlt négy évben Japánból csaknem 200 milliárd forintnyi ipari beruházás érkezett Magyarországra, és ezek mintegy 300 embernek adnak munkát.
Japán már a hetedik a magyarországi befektetők rangsorában, Németország pedig hagyományosan első helyen szerepel ezen a listán - tette hozzá Magyar Levente. (mti)
Egy újabb erős Pista a Ferraritól
2018.09.28.
A 488 Pista kupéhoz hasonlóan a Spidert is egy 3,9 literes, dupla turbós, 720 lóerős V8-as motor hajtja, amely mellesleg 770 Nm nyomatékot is képes leadni – de nem túl alacsony fordulat mellett, csak 3000-től, a Ferrari ugyanis a turbómotorjainál is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a karakterük a lineáris erőleadású szívómotorokéhoz hasonlítson. Éppen ezért a teljes nyomatékot csak a hetedik sebességfokozatban lehet élvezni.
A Pista Spider álló helyzetből 2,85 másodperc alatt képes 100 km/órára felgyorsulni, ami a legjobb érték a kétkerék-meghajtású szériaautók között. Egy átlagos sportos autónak 8 másodperc kell ugyanehhez a mutatványhoz, a Ferrari nyitott kétülésese ennyi idő elteltével azonban már 200 km/órával száguld, a gyorsulása csak 340 km/óránál érhet véget.
A középmotoros sportkocsi 1377 kilót nyom a mérlegen üzemanyag és folyadékok nélkül, ami 91 kilogrammal több, mint a kupé tömege. Azért nehezebb, mert a nyitott tető miatt pótlólagos merevítéseket kellett alulra beépíteni, hogy a karosszéria merevsége megfelelő legyen. Mindazonáltal a vásárlóknak lehetősége van 20 colos, szénszálból készült, a könnyűfémnél 20 százalékkal könnyebb felnik megrendelésére, amivel csökkenteni lehet a súlytöbbletet.
A Pista Spider pntosan az 50. nyitható tetejű modellje a Ferrarinak. Nem csak a nyitható tetőben különbözik a tavasszal bemutatott kupétól, hanem abban is, hogy kék csíkozással rendelkezik.
A Pisták különlegessége a Ferrari Dynamic Enhancer (FDE) nevű menetdinamikai rendszer, amely a csúszáshatáron is jól irányíthatóvá teszi a kocsit anélkül, hogy teljesen ki kellene kapcsolni az elektronikai védőhálót. A sofőr kisebb szögű erőcsúsztatásokat is végrehajthat teljes biztonságban, ami a várható vevőkör ismeretében okos húzás.
Kávézót nyitott a Mol Budapest belvárosában
2018.09.28.
A Mol 2030-ig szóló üzleti stratégiája alapján kiemelten kezeli a fogyasztói szolgáltatások fejlesztését, a kávézó megnyitásával a vállalat kilépett a töltőállomások keretei közül - mondta Ratatics Péter, a Mol-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója a megnyitón.
A Mol a régióban eddig 555 Fresh Corner egységet nyitott, ahol az üzemanyagok mellett kávét és helyi igényekre szabott szendvicseket, péksüteményeket kínálnak a vásárlóknak.
(kép: napi.hu)
A 2015-ben elindított Fresh Corner koncepció jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói szolgáltatások üzletág csoportszinten történetének legjobb eredményével, 192 millió dollárral (50,2 milliárd forinttal) zárta az idei első félévet, ami 28 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - ismertette Orosz András, a Mol Magyarország kiskereskedelmi vezetője.
Az MTI kérdésére elmondta: a kiskereskedelmi tevékenység árrésének már 27 százaléka származik a nem üzemanyag termékek értékesítéséből, és ez az arány egyre nő. Ezen belül a Fresh Corner egységek önálló pénzügyi eredményét nem hozzák nyilvánosságra - tette hozzá. (mti)
Egy japán Párizsban - Honda újdonságok
2018.09.28.
A Honda első hibrid szabadidő-autója az európai piacon
Közeledvén az autószalonhoz, a Honda ismertette a CR-V Hybrid fogyasztásra és CO2-kibocsátásra vonatkozó adatait. A megújult NEDC-teszt alapján a 184 LE-s, elsőkerék-meghajtású, benzines-elektromos SUV CO2kibocsátása 120 g/km, kombinált üzemanyag-fogyasztása pedig 5,3 l/100 km. Összkerekes változatánál ez az érték 126 g/km, ehhez társul az alacsony, mindössze 5,5 l/100 km-es vegyes üzemben mért érték.
A CR-V Hybrid hajtásláncának működését a Honda által fejlesztett i-MMD vezérlőegység szabályozza. A három üzemmódot (ti. elektromos, hibrid és benzines) felsorakoztató rendszer automatikusan kapcsol a menetprogramok között, így minden helyzetben optimális teljesítményleadás és üzemanyag-felhasználás jellemzi a típust.
A sorozatgyártásra kész CR-V Hybrid mellett természetesen a benzines modellek is megmutatják magukat a francia fővárosban, így – a hétszemélyes kivitelben is megvásárolható – szabadidő-autó összes változatát megismerhetik a látogatók. A CR-V legújabb generációja messze felülmúlja elődjeit, használati érték, kényelem és kifinomultság terén egyaránt új mércét állít a szegmensben.
Még fejlettebb és elegánsabb lett a HR-V
Szintén a Párizsi Autószalonon ünnepli európai premierjét az esztétikai és műszaki szempontból is felfrissített Honda HR-V.
A 2019-es modellváltozat orr-részét immáron a Honda arculatához igazodó, szárnyat idéző, „Solid Wing Face” névre keresztelt dizájn határozza meg, melynek legfőbb eleme a hűtőrács felett elhelyezett, sötét, ámde magasfényű króm dísztőelem, valamint a minden modellváltozathoz alapfelszereltségként kínált, LED-es nappali menetfénnyel kiegészítettvetítőlencsés fényszórópár. A piaci bevezetés kezdetén 1.5 i-VTEC erőforrással lesz megvásárolható a 2019-es HR-V, az 1.5 VTEC TURBO és az 1.6 i-DTEC jövő tavasszal érkezik.
CivicType R „Art Car Manga”
Hogy a CivicType R megjelenése még különlegesebb legyen, a Honda pályázatot írt ki a Franciaországban található, Human Academy Europe néven ismert japán tervezőiskola diákjai számára. A feladat egy mangaképregények által inspirált „Art Car”, azaz művészautó megalkotása volt, a díj pedig nem más, mint hogy a Honda megvalósította a merész elképzelést.
A lélegzetelállító modell természetesen nem egyedül képviseli majd a Civic családot, szomszédságában az ötajtós kivitel Sport Plus verziója is ott virít majd a párizsi tárlaton.
Motorsport-ünneplés Honda módra
A Honda motorsportok iránti elkötelezettségéről árulkodik, hogy az RA618H erőforrással felszerelt F1-es versenyautó, a Scuderia Toro Rosso STR13 is tiszteletét teszi a fények városában.
Az exkluzív, ún. LIMITED kiállítási területen a Honda motorsport-programjának másik sztárja, az NSX GT3 borzolja majd a kedélyeket,méghozzá közvetlenül az NSX 2018-as, közúti változata mellett. A GT3-as versenyautó jelentős szerepet vállal a három földrészen zajló Honda Customer Racing programban, ráadásul júliusban indult a Spái 24 óráson, így a modell 25 év után visszatért a legendás endurance-viadalra.
Az ultramodern négykerekűek mellett egyéb termékeket is bemutat a Honda, egyértelműen jelezve, hogy minden területen igyekszik jobbá, boldogabbá tenni az emberek életét. Aki ellátogat a párizsi kiállításra, a márka világszerte népszerű motorkerékpárjaival és speciáliskisgépeivelis találkozhat, így tényleg egyedülálló programnak ígérkezik az autószalon.
A számok nyelvén: Hyundai i30 Fastback N
2018.09.28.
A Hyundai második nagyteljesítményű modellje, az egy évvel ezelőtti piacra kerülése óta kiemelten sikeres i30 N-hez hasonló izgalmas és élvezetes vezetési élményt kínál. Az i30 Fastback N sportos N beltérrel és külsővel rendelkezik, valamint új karosszériaszíneket is kapott. A nagyteljesítményű jellemzők az i30 N ötajtós változatából érkeztek.
Kifinomult és elegáns formaterv
Merész és sportos megjelenés
Az i30 Fastback karosszériájára épül
erőt sugárzó megjelenés
karizmatikus első rész
kecses, könnycsepp alakú utastér
N modell specifikus teljesítményt hangsúlyozó dizájnelemek:
Egyedi első- és hátsó lökhárítók
N emblémával ellátott kaszkádos hűtőrács
LED fényszórók fekete kerettel
Vörös színű díszléc
Háromszög alakú hátsó ködlámpa a dupla kipufogóvégek közé integrálva
N logó a kormányon és a sebességváltó gombon
Hátsó ajtóba épített, nagyvonalúan ívelt hátsó légterelő, fényes fekete kiemeléssel
Könnyűfém keréktárcsák:
18”-os Michelin gumiabroncsok (alapfelszereltség)
19”-os Pirelli P-Zero nagyteljesítményű Hyundai N gumiabroncsok (a teljesítmény csomag részeként)
Feketére fújt oldalküszöbök
Beltér színe: Fekete és a Red Point kombinációja (Red Point huzatok, fekete biztonsági övek és tetőkárpit)
Az ülések elérhetők szövet vagy szarvasbőr és bőr kombinációjaként (opcionális)
Izgalmas karosszériaszínek:
Shadow Grey (kizárólag az i30 Fastback N esetében)
Polar White
Phantom Black
Engine Red
Performance Blue
Micron Grey
Intelligens kapcsolódási funkciók
Display Audio rendszer:
8”-os LCD érintőképernyő
Beépített dinamikus tolatókamera
Bluetooth kapcsolódási lehetőség
Apple CarPlay
Android Auto
Navigációs rendszer:
8”-os érintőképernyővel ellátott infotainment rendszer, amely egyesíti a navigációs-, média-és kapcsolódási funkciókat.
Apple CarPlay
Android Auto
Hétéves ingyenes előfizetés a LIVE szolgáltatásokra
Vezeték nélküli induktív töltőpad (Qi szabványnak megfelelő)
USB csatlakozóaljzat
Speciális N-mód képernyőmenü a motor-, a fordulatszám-illesztés-, a kipufogóhang- és a Performance csomag beállításainak testreszabásához.
Teljesítmény*
2.0 T-GDI Benzinmotor
Alapváltozat: 184 kW / 250 LE
Nagyteljesítményű változat: 202 kW / 275 LE
Nyomaték: 353 Nm
378 Nm Túltöltés funkcióval (Overboost Function)
Gyorsulás 0-100 km/órára 6,4 másodperc alatt (Alapváltozat) / 6,1 másodperc (Performance csomaggal)
Végsebesség: 250 km/h
Hatfokozatú manuális sebességváltó és elsőkerék-hajtás
N Vezetési módok - Grin Control (5 különböző vezetési mód):
Eco
Normál
Sport
N
N CUSTOM (Egyénileg beállítható)
Performance csomag:
N Kanyartartást javító rendszer - N Grin Control (Elektronikusan vezérelt, részlegesen önzáró differenciálmű (e-LSD))
Változó kipufogószelep vezérlőrendszer
Elektronikusan vezérelt futómű (ECS)
* Az adatok hozzávetőlegesek, még változhatnak
Biztonsági jellemzők
A Hyundai SmartSense aktív biztonsági- és vezetéstámogató technológiái
Városi és országúti elülső ütközésre figyelmeztető rendszer (FCA, alapfelszereltség) – nem egységes a különböző modellek esetében
Vezető éberségének csökkenésére figyelmeztető rendszer (DAW, alapfelszereltség)
Aktív sávtartó asszisztens (LKA, alapfelszereltség) - nem egységes a különböző modellek esetében
Távolsági fényszóró asszisztens (HBA, alapfelszereltség)
Intelligens sebességhatároló (ISLW)
Továbbfejlesztett Nagyszilárdságú Acél a nagy szilárdság, a magasfokú energiaelnyelő képesség és a minimális deformálódás érdekében
Hét légzsák
Két első légzsák
Két hátsó légzsák
Két függönylégzsák (az elsőtől a hátsó sorig)
Térdlégzsák a vezető számára
Tesztelnek Zalaegerszegen
2018.09.28.
Vigh László elmondta: a megrendelő a több mint 2000 méteres kezelhetőségi, vagy más néven handling pályát, illetve a 300 méteres átmérőjű dinamikus körpályát vette igénybe autótesztjei alkalmával.
Ezeknek a pályaelemeknek az építése még nem fejeződött be teljesen, de már a következő hetekre is vannak megrendelései az üzemeltetést végző Autóipari Próbapálya Zala (APZ) Kft.-nek - jelezte a képviselő.
A kezelhetőségi pálya felépítését ismertetve elmondta: a 2032 méter hosszú, többszörösen ívelt szakasz 12 méter széles, amelyet 20 méter széles kavicságy vesz körbe, ahol az esetleg kisodródó járművek lefékeződnek. A kanyarokat 120 kilométeres sebességgel vehetik be a járművek.
Hamar Zoltán, az APZ műszaki vezetője hozzátette: a héten három járművel érkezett első megrendelőjük elégedetten nyilatkozott a pályáról, a következő időszakra pedig már további tíz járműipari cég jelezte igényét.
A többségében német és osztrák cégek nevét nem közölhetik, így csak annyit árulhatott el róluk, hogy autógyárakról, illetve olyan beszállítókról van szó, amelyek komplett járműegységeket állítanak össze.
A ZalaZone már használatba vett szakaszain elsősorban a futóművet, a fékrendszert és a kormányszerkezetet tudják vizsgálni a megrendelők, az egyenes szakaszon akár 200 kilométeres sebességre is gyorsulhatnak. Hozzáfűzte, hogy a jövő héten érkező következő tesztpartnerük tíz jármű próbáját végzi majd Zalaegerszegen. (mti)
Meseautótól a Merkurig 17. rész: A Mercedes története Magyarországon I. rész
2018.09.28.
Az egyik legismertebb autómárka hazai története a XIX. század végéig nyúlik vissza.
A Benz története Magyarországon
Egy évvel ezelőtt, amikor a hazai gépjárműkereskedelem-történeti cikksorozat első része megjelent, már írtunk Hatschek Béláról és arról, hogyan érkezhetett be az első gépkocsi, egy Benz 1896-ban Magyarországra. Hatschek Béla után Törley József pezsgőgyáros két Benz gépkocsit vásárolt 1897. elején. Ebből az egyiket Székesfőváros Tanácsának is bemutatta, s közlekedési engedélyt két. A Tanács úgy határozott, hogy nem a járműnek kell időszakonként vizsgáznia, hanem a sofőrnek!
A Magyar Posta legelső kísérleti járműve is egy Benz volt. A Wollák&Társa vállalat, mint az első hazai gépkocsi-kereskedő cég is a Benzek árusításával próbálkozott 1898-ban.
A gyári képviselet megnyitására további tíz évet kellett várni: 1908. tavaszán megalakult a Magyar Benz Automobilgyár Rt. A cég egyik vezetője Fritz Hammesfahr, a Benz igazgatótanácsának tagja, a másik dr. Delmár Tivadar, ismert hazai sportember és a Magyar Automobil Club alelnöke volt. Bár a cég nevében és profiljában is szerepelt a „gyártás”, de hazai összeszerelésre nem került sor.
1913-ban a Magyar Benz volt az egyik cég, amelyik sikerrel pályázott a budapesti taxi tenderen. A Benz és az aradi MARTA egymástól függetlenül indították be szolgáltatásukat. Ám hamar rájöttek, hogy a piac nem elég nagy ahhoz, hogy két külön vállalkozás is fennmaradjon, s egyesítették erőiket.
Ez a kapcsolat is hozzájárulhatott, hogy a Benz 1915-ben megvásárolta a MARTA részvénytöbbségét. Ezt követően Aradon Benz-liszensz alapján készítettek teherautókat.
Aradon összeszerelt Benz teherautó. Forrás: Daimler AG Archiv
A Mercedes hazai históriája 1900-1928
A Mercedes-Benz másik elődje, maga a Mercedes a Monarchia arisztokráciájának kedvelt járműve volt. Már a hivatalos képviselet megnyitása előtt megjelentek az első Mercedes luxusautók Budapest utcáin, hiszen a nemesurak előszeretettel látogattak Bécsbe vagy akár Párizsba, s ott vásároltak maguknak az új, divatos közlekedőeszközből. A háromagú csillaggal díszített autók sikkesnek, azaz mai szóval „menőnek” számítottak. Az első részletes kimutatás 1908-ból maradt fenn, ez sajnos csak Budapestre korlátozódott. 1901-1908 között 464 jármű kapott rendszámot. Ezek közül 1908-ban 41 Mercedes volt, s ezzel a márka listavezetőnek számított. A korai Mercedes luxusautó-tulajdonosok listája kicsiben a hazai elitet tükrözte: pl. Hasburg József főherceg, a történelmi magyar családok közül Andrássy Géza báró, Odescalchi Géza herceg, Karátsonyi Jenő gróf, Nádasdy Tamás gróf, Károlyi Mihály gróf, továbbá Dréher Jenő, a hasonnevű sörgyár tulajdonosa, dr Brüll Alfréd, egy ingatlan- és tőzsdeügyleteken meggazdagodott vállalkozó, aki vagyonával sportegyesületeket támogatott, az osztrák származású Wimpffen Sziegfried, az ercsi cukorgyár alapítója és sokan mások.
Báró Born Frigyes Mercedes autója 1910. körül. Forrás: Born András
Aki nem külföldről óhajtott beszerezni Mercedes gépkocsit, annak Bárdi József, a Magyar Ruggyantaárugyár egykori munkatársa segített. Bárdi a XX. század elején varrógép- és kerékpár-alkatrész üzletet nyitott, majd tevékenységét kiterjesztette autó-alkatrészekre, s 1905-től komplett gépjárművekre is. A Gyár (ma Jókai) utca 10 alatt működő boltjában már a Mercedes gépkocsik egy-egy példányát is meg lehetett tekinteni.
1907-ben Bárdi megvásárolta a Velodrom garázst. Ez eredetileg kerékpáriskola volt, de a tulaj, Fényi Béla kb.1898-tól már a Peugeot automobilokkal is foglalkozott. Egy ideig ez volt a korai automobilisták kedvenc találkozóhelye, ám az üzlet hanyatlott. Bárdi a helység átalakításával létrehozta a Velodrom Mercedes Palace-t.
Ezzel párhuzamosan osztrák pénzügyi segítséggel létrejött a Bárdi József Automobil Rt. Az igazgatóságban helyet kaptak az arisztokrácia tagjai, így gróf Zichy Béla Rezső és báró Born Frigyes, akik egyben a hazai autós élet támogatói is voltak. A részvénytársaság először a Mozsár utca 9 alatt működött, majd átköltözött a Liszt Ferenc tér 15 szám alá. Végül 1912. novemberében elkészült a cég saját központja, a Lehel utca 25 szám alatt. A többszintes épületben bemutatóterem, garázs, karosszériaépítő-műhely és szervíz is helyet kapott. Az egyre jobban fejlődő vállalat a Mercedes mellett az aradi MARTA autógyár és a német NAG gyártmányait is képviselte, s egy évben akár 100 gépkocsit is értékesített – amely akkor kiemelkedően jó eredménynek számított.
A Budapesti Elektromos Művek Mercedes villanyautója. Forrás: Magyar Elektrotechnikai Múzeum
Az első világháború után Bárdi József, aki időközben kivált az általa alapított részvénytársaságból ismét egyéni vállalkozóként működött, s továbbra is a Mercedes-szel foglalkozott. Budapest szívében, a Kossuth Lajos utcában nyitotta meg szalonját. Sajnos tevékenységéről nem sok adat maradt fenn, de azt tudni lehet, hogy 1927-ben 81 Mercedes gépkocsit sikerült értékesítenie.
Bárdi József standja az 1925-ös Budapesti nemzetközi Automobilkiállításon
A Mercedes-Benz Automobil Rt 1928-1945
A Magyar Királyi Posta 1913-ban vásárolt Benz gépkocsiját 1926-ban felújították. Forrás: Postamúzeum
A Mercedes és a Benz összeolvadásából létrejött Mercedes-Benz 1927-ben úgy döntött, hogy saját kézbe veszi az értékesítést. Magyarországon a már csak bukdácsoló Benz képviselet átalakításával megszületett a Mercedes-Benz Automobil Rt, amely mai szóval gyári tulajdonú vezérképviseletként tevékenykedett. Bemutatótermüket a Belvárosban, az Apáczai Csere János utca alatt, míg szervizüket a „Lehel utca végén”, a Csata utca 29-ben rendezték be.
A Csata utcai szerviz. Forrás: Daimler AG Archiv
A Mercedes-Benz Automobil R.-T. ... páratlan technikai berendezésű műhelyszolgálattal áll a Mercedes-Benz autó- tulajdonosok rendelkezésére, [továbbá] a Csata-utca 29. szám alatt a maga nemében egyetlen és Nyugat perspektíváját tükröző javítóüzemet tart fenn. Dúsan felszerelt alkatrészraktárok, speciális fémmegdolgozó, lakatos, szerelő-osztályok és a modern autógyártási technika összes szükséges gépei állanak ifi az autótulajdonosok rendelkezésére, míg az érdeklődő és vásárló látogatót ízlésesen berendezett és megfelelően temperált mintatermek fogadják” – írta a Pesti Hírlap. A prózai igazság az, hogy a telep az 1930-as évek elején jórészt kihasználatlanul működött.
A hazai piac átalakulásával, s a német autók előretörésével párhuzamosan a Csata utcai telepen egyre nagyobb lett a forgalom. 1936-ban a hazai Mercedes állomány 548 személy- és 83 teherautóból állt. 1937-ben 2141 db eladott személyautóból a Mercedesek 190 darabbal részesültek. 1938-ban az arány: 2448 / 226. Teherautók terén is megindult a fejlődés: a 429 darabos összpiaci értékesítében 30 Mercedes is szerepelt.
A Mercedes-Benz fokozott jelenlétére azért is szükség volt, mert 1927-ben a Magyar Államvasutak gépgyára, azaz a MÁVAG megkezdte Mercedes-Benz liszensz alapján buszok és teherautók összeszerelését. öbbek között a budapesti, illetve a távolsági autóbubuszközlekedést is MÁVAG-Mercedes buszokkal oldották meg. A motorokat kezdetben a Magyar Általános Gépgyár, annak megszűnése után rövid ideig a Mávag, majd az 1930-as évektől a Láng Gépgyár készítette.
MÁVAG-Mercedes autóbusz Ray&Nóra karosszériával. Forrás: National Archives
A Mercedes-Benz tekintélyét növelte, hogy a kezdetben Margitszigeten, majd a Városligetben, azután a kerepesi úti lóversenypályán megrendezett Concours d'Elegance szépségversenyen a gyár mindig szépszámú autóval képviseltette magát. A gyári karosszériás járműveken kívül hazai és külföldi karosszéria-művészek, pl. Keibl, Nagy Géza, Zupka Lajos alkotásait is meg lehetett tekinteni. Ráadásul Habsburg József, aki már a XX. század elején is Mercedes gépkocsit használt, az 1920-as és 1930-as években többek között Zupka Lajos-karosszériás Mercedes-Benz luxusautóval közlekedett. Az ismertebb tulajdonosok között találjuk Gombaszögi Ella ünnepelt színésznőt, gróf Szapáry Bélát, Horthy Jenőt, a kormányzó Horthy Miklós testvérét, herceg Esterházy Antalnét, a márkahű Dréher Jenőt és a Tűzoltó-főparancsnokságot is.
Ifjabb Zupka Lajos és hölgypartnere az 1936-ös Concours d'Elegance-n a Legszebb Magyar Karosszéria díját elnyert Zupka-karosszériás Mercedes-Benz S mellett . Forrás: magyarjarmu.hu
Horthy Miklós kormányzó a 7,7-literes motorral szerelt Mercedes W07-tel Kenderesen. Forrás: Burányi Gyula
Habsburg József főherceg első Zupka-karosszériás Mercedes luxusautója. Forrás: magyarjarmu.hu
Habsburg József főherceg második Zupka-karosszériás Mercedes luxusautója. Forrás: Daimler AG Archiv
A szombathelyi Mercedes képviselet az 1930-as években. Forrás: Daimler AG Archiv
Mercedes "Ezüst Nyíl" versenyautó az 1936-ban megrendezett első Magyar Nagydíjon. Forrás: Daimler AG Archiv
A második világháború során a Csata utcai központ megsérült. 1945-ben az Elhagyott Javak kormánybiztossága, majd A Szovjetúnió Magyarországi Vagyonkezelő Hivatala használta a garázst, amelyet az államosításkor az V. számú Autójavító Nemzeti Vállalatba olvasztottak. Az épületegyüttes helyén ma a Central Park lakópark található.
Tíz éves a Bosch hazai autóparkot feltérképező kutatása
2018.09.28.
Az elektromos autók esetében az átállás nyilván sokkal összetettebb folyamat, mint anno a nyomógombos mobiltelefonok elhagyása. Hiszen ebben az esetben új töltőállomás-rendszer kiépítése szükséges, és a technológiáknak is vannak még fejleszthető területei, mint a hatótávolság – vagyis az akkumulátorok teljesítménye – vagy épp a töltés gyorsasága. Bár összességében még elenyésző a zöld rendszámos autók aránya a magyar utakon, azonban egy, a Robert Bosch Kft. megbízásából és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített kutatás szerint – amely tíz éve monitorozza a magyar autózási szokásokat – ez már nem sokáig lesz így. A Bosch 2008 óta – kétévente – méri a magyar autózási szokásokat, így a rendelkezésre álló adatokból jól látszanak az elmúlt tíz év tendenciái, de a legutóbbi – 2018. márciusi – felmérésből következtetni lehet a jövőbeni piaci változásokra is.
140 év után búcsút inthetünk a kipufogógáznak?
Az elmúlt tíz évben szinte semmit nem változott a magyar utakon futó autók összetétele a gépkocsik meghajtását illetően: többségük most is benzinnel működik (82 százalék), ahogy tíz évvel ezelőtt is (85 százalék), a fennmaradó járműpark pedig gázolajjal, az alternatív meghajtású – gázüzemű, elektromos vagy hibrid – autók aránya elenyésző, statisztikailag még mindig alig kimutatható (összesen 1 százalék). Mindössze 2014-ről 2016-ra történt figyelemre méltó változás, a gázolajos autók.
14 százalékról 18-ra ugrottak a benzines autók kárára, azonban ez a növekedés 2018-ra már megtorpant, sőt 17 százalékra esett. Már mérhető tendencia, hogy az egyre inkább elérhető, gazdaságosan üzemeltethető, különböző enyhítésekkel – például ingyen töltéssel és parkolással – támogatott elektromos vagy hibrid hajtású autók felé fordulnak a vásárlók. Az elmúlt tíz év statisztikái még nem utalnak erre, de a 2400 fő megkérdezésével készült reprezentatív tanulmányban azt is vizsgálták, hogy milyen autót vásárolnának most a felmérésben résztvevők. Az derült ki, hogy elektromos meghajtású autót 9 százalék venne – szemben a mostani egy százalék alatti részaránnyal – ráadásul, ha a számítást csak azokra szűkítjük, akik nem zárják ki, hogy vennének autót, akkor az elektromos hajtást előnyben részesítők aránya már 12 százalék – a jelenlegi autótulajdonosok körében 9, a potenciális új belépők körében 16 százalék. A változás mértékét és jelentőségét is növeli, hogy a felmérésben az elektromos meghajtásra vonatkozóan konzervatív értékek szerepelnek, ugyanis a kérdésre adható válaszok között ilyen lehetőség nem szerepelt, csak akkor rögzítették, ha a megkérdezett a kérdésre válaszolva spontán említette. Az is kiderült, hogy az elektromos meghajtás a diplomások, a budapestiek, valamint a 30 évnél fiatalabbak körében kiemelkedően népszerű.
Arányában még elhanyagolható, de elképesztő ütemben jön!
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legutóbbi autóeladásokra vonatkozó adatai jól tükrözik a piaci folyamatokat: a tavalyi elsőnegyedéves statisztikákhoz képest idén a dízeles autók eladása 17 százalékot zuhant, a benzines 14,7 százalékkal, az elektromos autók eladásai pedig 47 százalékkal nőttek, a hibridek 25,7 százalékkal. A KSH szerint Magyarországon 2017-ben összesen 3 471 997 személygépkocsi volt forgalomban, ebből mindössze durván 6 ezer elektromos meghajtású vagy hibrid, ugyanis ennyi zöld rendszámot adtak ki idén áprilisig. Ez egyelőre nem tűnik soknak, azonban, ha a növekedés ütemét nézzük, biztatóbb a helyzet: a Jedlik Ányos Klaszter adatai szerint 2016 februárjában 370 zöld rendszámos autó volt az utakon, egy évvel később már 1765, idén áprilisban pedig kis híján elérte a hatezret, azóta bizonyára át is lépte. Az ACEA szerint a tavalyi első negyedév 184 elektromos autójával szemben idén már 481 talált gazdára, míg hibridből a korábbi 711-hez képest idén január és március között 1122.
Repülő autót fejleszt a Toyota?
2018.09.28.
A repülő autó álma alighanem egyidős magával az automobillal. Az elképzelés azonban soha nem jutott el a gyakorlati megvalósításig, méghozzá két, tartósan fennálló akadály miatt: egyrészt nem állt rendelkezésre megfelelő hajtástechnológia, másrészt a repülő szerkezetek vezetése különleges felkészültséget igényel. Ezekre a problémákra még akár tíz évvel ezelőtt sem tudott hatékony választ adni az autóipar, mostanra viszont a modern, nagyteljesítményű villanymotorok és az autonóm mobilitási technológiák legalább az elvi lehetőségét megteremtették annak, hogy valóra váljanak a légi és közúti közlekedésre egyaránt alkalmas járművek.
Egy, a napokban nyilvánosságra került szabadalmi bejegyzés arról tanúskodik, hogy a Toyota is komolyan foglalkozik a repülő autó gondolatával. A vállalat észak-amerikai fejlesztő- és gyártórészlege (TEMA) a lehető legegyszerűbb megoldást választotta, és egyazon hajtóelemeket alkalmazná aszfalton és levegőben: magyarul (a keréktárcsa pereméből kiemelkedő légcsavarok segítségével) maguk a kerekek biztosítanák a felemelkedéshez szükséges felhajtóerőt. Ez logikus, hiszen ha nem kell két különálló hajtási rendszert beépíteni, az egész jármű egyszerűbb és könnyebb lehet, ami a röpképesség, a hatótávolság és a megbízhatóság szempontjából egyaránt előnyös.
Hasonló megoldást képzeltek el annak idején a Vissza a jövőbe! című film alkotói is, a Toyota elvi vázlatán azonban a kerekek nem a kerékagy, hanem egy, a tető magasságában lévő forgópont körül fordulnak át repülési pozícióba, olyasféleképpen, mint amikor szárnyas ajtót nyitunk fel. Ennek fontos gyakorlati előnye, hogy minél messzebb kerülnek a tömegközépponttól a rotorok, annál stabilabban repülhet, és annál pontosabban irányítható a jármű. Klasszikus futómű híján ezek a karok tölthetik be a felfüggesztés szerepét is, mivel azonban hagyományos módon így nem kormányozhatók az első kerekek, aszfalton közlekedve az egyes kerekek forgási sebességének módosításával válthatna irányt a gépkocsi.
Hogy megvalósul-e valaha a Toyota elképzelése, ma még korai volna megmondani. Mindenesetre a vállalat autonóm mobilitás terén végzett fejlesztései már a közeljövőben lehetővé teszik, hogy a pilóta teljes egészében a járműre bízza a navigálást – az pedig, hogy ezt két vagy három dimenzióban tegye, csak érzékelő- és számítókapacitás kérdése. Az is kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban több autóipari szereplő is kifejezte azon szándékát, hogy repülő gépkocsit építsen – talán hamarosan valóban eljön a repülő autók ideje.
Ha így lesz, hidrogén üzemanyagcellás technológiája hatalmas helyzeti előnyt biztosíthat a Toyotának a versenyben. Egy hagyományos elektromos jármű akkumulátorcsomagja ugyanis eleve több mázsás ballasztot jelent, feltöltése hosszú időt vesz igénybe, ráadásul az akku kapacitását csak ezek hátrányára növelhetjük: a nagyobb akkumulátor azonos technológia esetén törvényszerűen súlyosabb és lassabban tölthető fel. Ezzel szemben a hidrogéntartály kapacitása jelentős tömegnövekedés nélkül bővíthető, feltöltése pedig nem vesz több időt igénybe, mint egy hasonló hatótávolságot lehetővé tevő benzin- vagy kerozintartályé.
A Toyota nem először foglalkozik a repülő autó ötletével, a vállalat tavaly döntött úgy hogy, anyagi és szakmai erőforrásaival támogatja a japán egyetemistákból álló Cartivator csapatát, akik fejükbe vették, hogy a 2020-as Tokiói Olimpiai Játékokon az addigra elkészülő SkyDrive repülő autóból (gyakorlatilag egy óriási, ember vezette drónból) gyújtják meg az olimpiai lángot. Az autógyártó 40 millió japán jennel (körülbelül 100 millió forint) és egy csapatnyi gépészmérnökkel járul hozzá a projekt remélt sikeréhez.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
