Utoléréses balesetet szenvedett egy kamion és egy kisteherautó az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 141-es kilométernél, Balástya térségében. A balesethez a szegedi hivatásos tűzoltókat riasztották. Az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.

Európában több versenypálya használatát korlátozták, sőt, az éjszakai futamokat teljesen betiltottak. Az immár legendás és sikeres mogyoródi pálya a F1-es és túraautós pilóták, csapatok kedvence, nem véletlen, hogy 1986-os avatása óta minden évben szerepel a naptárban. Komoly turistacsalogató rendezvény, melynek nagy kihívás teljesíteni a környező lakosok igényeit, de pálya szakmai vezetése teljesíti, mert törvényi kötelessége és ezt diktálja a településekkel kiépített normális kapcsolat is. Ezért alakítottak ki a Hungaroringen komoly zajszintmérő rendszert, melynek adatait szigorúan ellenőrzik és folyamatosan be is tartják. Forrás: Ford Versenykorlátozás Szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie az autósportnak, mint a zenei fesztiváloknak. És általában keményebbek a jogszabályok a gépjárművekkel szemben, mert az autóknak be kell tartaniuk a környezetvédelmi normákat, amibe nem csak a kipufogógázok, hanem a zajok is beletartoznak. Ehhez képest ezrével száguldoznak az utakon füstös és zajos robogók, melyek rendszám híján azonosíthatatlanok és ritkán büntethetők. Ahogy a kerékpárosok sem, pedig közöttük is egyre több a száguldó diszkó, ami gyilkosság a bringa legnagyobb előnye, a zajtalan haladás ellen. Tóparti partik Különösen a tóparti településeken egyre zajosabb az élet, hála a rendezvényeknek, amikből egyre több van. Bulizni jó, ahogy autóversenyen szurkolni is, de milyen áron? A Hungaroringhez hasonlóan az óbudai szigeten, a Balaton mellett és a Velencei tó partján is elvárható lenne a moderálás, pláne az éjszakai vizparti partikon, ami klassz, de miért szabad még hajnalban is olyan hangerővel „zenélni”, amibe a több tízkilométernyi távolságban is beleremegnek a falak. Méghozzá következmények nélkül, büntetlenül. A vasúti szerelvényeken sok országban már kötelező a csendes fék és az éjszakai sebsségkorlátozással együtt az autópályák mellé zajvédő falakat kell építeni. A belsőégésű motorok is komoly fejlesztésekkel érkeztek el napjaink tisztasági szintjére, aminek árát megfizették, megfizetik a gyártók és a vevők is. Ahogy a biztonsági és kényelmi berendezéseket és a csendes működést biztosító szigeteléseket is, melyek nem csak a kocsikban autózóknak, de a környezetnek is kellemesebb életet biztosítanak. Több decibel, mint kilowatt A szigorú szabályozásnak minden gépjárműnek meg kell megfelelni, meg is felelnek, egészen addig, amíg a levizsgázott autót tönkre nem teszik lelkes „tuningolók”. Mert vannak, akik úgy gondolják, hogy a hangos kipufogó a férfias erődemonstráció. Ők azok, akik az olcsóbb és primitívebb megoldást választva a lóerők helyett a decibelt növelik. Ennek oka sokszor ostobaság, olykor kisebbségi komplexus, a közösség szempontjából a végeredmény ugyanaz: súlyos zajterhelés. Forrás: Audi Kapcsoltak a törvényhozók Az Európai Parlament szabályozása szerint az új gépkocsik zajszintjét címkékkel is jelölik, ezzel javítanák a városok élhetőségét, mert az orvosilag is bizonyított, hogy a folyamatos zajterhelés kimeríti a szervezet tartalékait, miközben szív- és érrendszeri panaszokat okoz. Egy szakmai jelentés szerint az Unió lakosságának fele folyamatosan 55 decibel feletti közlekedési zajterhelésben él. Bajforrás A folyamatos környezeti zajterhelés alvászavart, fáradtságot, koncentrálási nehézséget, rossz iskolai és munkahelyi, valamint társadalmi teljesítményt okozhat. Előfordulhat ingerlékenység, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panasz, valamint gyakoribb a vérnyomásprobléma, szívbaj, vagy cukorbetegség. A zaj bizonyos egészségkárosító hatásai már 40 decibel fölött megfigyelhetők, 55 decibel felett pedig kifejezetten alvászavaró, miközben megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Nem véletlen, hogy már a raliautók utasterének zajszintjét is radikálisan csökkentik a gyártók, mert a csendesebb kabinban jobb a pilóta és a navigátor koncentrálóképessége, reflexe és versenyeredménye is. Forrás: Opel Kevesebb decibel A gyártóknak a korábbi 74 decibelről 68 decibelre kell csökkenteni az új autók maximális zajszintjét. Nem változtak az előírások 12 tonna felettieknél, ami 81 decibelt engedélyez. A hajtóművek zajkibocsátásának szigorítása után az útburkolatok és abroncsok javításával csökkentenék a gördülési zajt. Basszushang A zajokozók megfékezésére mindig létezett törvény, a közlekedésbiztonságra hivatkozva akár az üvöltő autórádió használókat is meg lehetne fegyelmezni, ám erre még nem igen volt példa, így büntetlenül lehet ijesztgetni a villamosmegállóban állókat kárpitdöngető basszussal, hangos kipufogóval. Forrás: AMCF Zajtraffipaxok A zajszennyezés új eszköze a zajradar, amellyel menetközben ellenőrizhetők a gépjárművek. A mikrofonnal felszerelt berendezések hasonlóan működnek, mint a gyorshajtást figyelő traffipaxok, csak a sebesség helyett a hangerőt mérik. Amelyik jármű túllépi a meghatározott zajszintet, annak megbüntetik a vezetőjét. A zajradarok már két éve megjelentek Franciaország, Spanyolország és Svájc útjain. Persze volt is hangos tiltakozás a szabálytalan hangoskodók részéről, amire így reagált egy illetékes: „Nem a Harley-Davidson tulajok vagy a ferrarisok ellen vagyunk, hanem azok ellen a sofőrök ellen, akik a zajjal szeretik demonstrálni járművük erejét.” nyilatkozta a franciaországi Villeneuve-le-Roi polgármestere.” Prózaibban fogalmazva leginkább a hallássérült puha pöcsök ellen harcolnak. Dühös motorosok A belvárosi kerületek 30 km/h korlátozásával Párizsban nemcsak a közlekedésbiztonság javul, de a csökken a zajszint, a kipufogógázokról már nem is beszélve. Dan Lert alpolgármester további szigorításokat léptet életbe, mert egyetlen hangosabb autós és motoros többezer ember nyugalmát teszi tönkre. A békésebb környezet érdekében a francia főváros 17. és 20. kerületében már tesztelik a zajradarokat, melynek egysége öt mikrofonból és egy 360 fokos kamerából áll. A rendszert 2023-ban élesben is bevetik, ami ellen már most tiltakozott a Dühös Motorosok Francia Föderációja (FFMC), amelyik két éve azt nehezményezte, hogy Párizsban tilos közlekedni 2000 előtt gyártott motorkerékpárokkal.     Forrás: Audi AG WHO Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt környezeti zaj határértéke napi átlagban 55 decibel. Ehhez képest csak Európában 113 millió embert, minden ötödik európait érint a zajszennyezés, vagyis ennyien kénytelenek határérték fölötti zajt elviselni . Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tanulmánya szerint a megnövekedett közúti forgalom és a városiasodás zaja egyre komolyabb egészségügyi problémákat okoz. A szigorúbb szabályok ellenére Európában évente 16 ezer korai halálozást és 42 ezer szívbetegséget okoz a zaj, több mint hatmillió ember szenved alvászavarban a. A zajszennyezés miatt a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van: kimutatták, hogy a zajos környezetben felnövő gyerekeknek gyengébb lesz az olvasási képességük. Forrás: Peugeot Hátrányból előny A hanghullámokkal működő generátor ma még csak technikai geg, de akár sorozatgyártásúra is lehetne fejleszteni, prózaibban fogalmazva városi zajból áramot lehet termelni, a Peugeot gyakorlati kísérlettel bizonyította ezt. Az elv lényege, hogy a hanghullámok terjedésük során rugalmasan összesűrítik a közeget, vagyis helyzeti és mozgási energiával is rendelkeznek. Ezt sikerült munkára fogni, legalábbis egy reklámkampány idejére. Párizs legzajosabb pontján két különleges óriásplakátot állítottak fel, amelyeket a világon elsőként hangérzékelő szenzorokkal borítottak. A 30 mm átmérőjű piezoelektromos lapkák a hangnyomást elektromos energiává alakítják át. A több ezer szenzor elegendő áramot termel ahhoz, hogy segítségével tölteni lehessen a Peugeot e-208 akkumulátorát. Ja, és a villaynautó egyébként is csendes. Forrás: Peugeot További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!      

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BMW M részlegének Instagram oldalán jelentek meg friss képek a BMW M3 Touringról. Bár a prototípust álcázómatricával burkolták, a széles nyomtávok, a nagy légbeömlők és a dupla iker kipufogóvégek így is jelzik, hogy ez a legerősebb 3-as kombi. No meg ott vannak a hatalmas vese hűtőmaszkok is, amelyek továbbra is megosztják a BMW-rajongókat. Műszaki adatokat még nem írtak a képek mellé, csak azt, hogy a hivatalos átlagfogyasztás 10,3 l/100 km-en. Ebből azonban ki lehet sakkozni, hogy az erősebb, Competition változatról lehet szó, amelynek az 510 lóerős motorvariáns (3 liter, sorhat turbó) lapul az orrában, és benne van a nyolcfokozatú automata váltó, valamint az xDrive Sport összkerékhajtás (lekapcsolható első hajtással és többféle nyomatékelosztással) is. A négyajtós BMW M3 Competition xDrive átlagfogyasztása 10,1 l/100 km, a 2 decis különbség pontosan annyi, amennyi a BMW 340i xDrive és a BMW 340i xDrive Touring között van. Valószínű, hogy a szedánnal ellentétben a kombi M3-ast nem lehet majd megvenni kézi váltóval, hátsókerék-hajtással és a gyengébb, 480 lóerős motorral. Az Instagramra kiírt szlogen, az „ugyanolyan nagy erő, izgalmas új formában” is azt sejteti, hogy a Touringot csak Competition kivitelben lehet majd megvenni. Várhatóan a gyorsulása 3,6-3,7 másodperc lesz, amivel a legfürgébb kombik közé fog tartozni. Eddig a BMW M sportmodellek közül csak az M5-ből készült kombi: a második generációból 1992-ben, a negyedik nemzedékéből 2007-ben készült nagyteljesítményű Touring kivitel. Pontosan 20 évvel ezelőtt ugyan a harmadik generációs (E46) M3 műszaki alapjaira terveztek egy kombi prototípust, de az sosem kerül gyártásba, ellentétben a mostani, hatodik generációs (G21) Touringgal, amelynek érkezését már a gyártó is megerősítette. Az első BMW M3 Touring még a körülbelül kétéves fejlesztési folyamat közepén van, a matrica alapján jelenleg a Nürburgring Nordschleife versenypályán zajlik a tesztelése, finomhangolása. Már biztos, hogy eljut a sorozatgyártásig, a világpremier 2022 tavaszán várható. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!