Bár Magyarországon átlagos körülmények között nem kötelező a kerékpáros sisak, súlyos sérülésektől óvhatjuk meg magunkat a fejvédővel. De a sisaktól nem leszünk szuperhősök.

Minden hatodik magyar városlakó kénytelen elviselni a közúti forgalom túlzott zaját. Ez nem csak bosszantó, hanem az egészséget is károsítja. 

A kerékpár története 1817-ben kezdődött az ősbicikli megszületésével, majd számos feltaláló tett hozzá egy-egy fontos újítást, hogy eljussunk a maihoz hasonló biciklihez. 

A vadállatok nem csak az országutakon bukkanhatnak fel, egyre többször bemerészkednek a városokba is, ahol nem csak riadalmat, de akár balesetet is okozhatnak. 

Jövő héttől Pest megyében is újraindulhatnak a közlekedési vizsgák, ismét lehet jogosítványt szerezni. De tudod-e, mióta kötelező a vezetői engedély, és mi szerepel a kártyán?

A vadgázolások számát úgy lehet csökkenteni, ha megfelelő átjárók épülnek az állatoknak az autópályák fölött vagy alatt. De nem mindegy, hogy hol és hogyan készül a vadátjáró.

A járvány hatására visszaesett a forgalom, és ennek köszönhetően javult a levegő minősége. De nem csak a közlekedés felelős a légszennyezésért, bizonyos káros anyagok nagy részét a háztartások bocsátják ki.

Az elmúlt hónapokban sokan alig használják az autójukat, ezért nem is sietnek a gumishoz, hogy nyárira cseréljék a téli kereket.

Az autó színe nem csak egyéni ízlés kérdése. Szerepet játszik a baleseti kockázatban, sőt még abban is, mennyit ér majd a használtan a kocsi.

A hatvanas éveket idéző autóforgalom az utakon, 90 százalékos kihasználtság a közösségi közlekedésben. Így változtatta meg a közlekedési szokásokat a koronavírus.