Fotó: police.hu A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti szakemberei február 7-én Siófok és Kaposvár vonzáskörzetében ellenőrizték a sebességhatárok betartását. A reggel 9-től délután 4-ig tartó akció ideje alatt a járőrök 81 gépjárművezetővel szemben intézkedtek sebességtúllépés miatt. A közutak legfőbb gyilkosának még ma is a gyorshajtás számít. A járművezetők nem csak saját, de mások testi épségét is veszélyeztetik. Éppen ezért, a somogyi rendőrök az év minden egyes napján, vármegye szerte végeznek sebességellenőrzéseket, melyek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés, és ezáltal a személyi sérüléses közúti balesetek, valamint a halálos áldozatok számának visszaszorítása.  

A Széchenyi István Egyetem nagy hagyományokkal rendelkezik a járműmérnökképzésben, valamint a mobilitással kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A hallgatók a világ élvonalához tartozó hallgatói versenycsapatokban – a többszörös világcsúcstartó SZEnergy Teamben, a Formula Student-versenysorozat tavalyi magyar állomásán diadalmaskodó Arrabona Racing Teamben vagy a motort fejlesztő SZEngine-ben – fejlődhetnek. A technikai sporthoz egyre erősebben kötődő intézmény egy éve motorsportszakosztállyal bővült az egyetemi sportegyesületen (SZESE) belül, ezt követően pedig megalakult Uni Győr WMS gokartcsapata is. Dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) elnöke, az intézmény Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, prof. dr. Feszty Dániel, a Járműfejlesztési Tanszék vezetője, Szabó Bende gokartversenyző, Willisits Vilmos, az EKART RING tulajdonosa, az UNI Győr WMS csapatvezetője,  Willisits Viló gokartversenyző, dr. Kolossváry Tamás, a Széchenyi-egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője, Németh Eszter autóversenyző, dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója, Hidvégi Bence raliversenyző és mentora, Bútor Róbert raliversenyző. (Fotó: Adorján András) „Kimondhatjuk, hogy motorsportegyetem is vagyunk, amely egyedülálló lehetőségeket kínál a térségben. A mobilitással kapcsolatos tudás hasznosítása egyszerre jelentkezik a minőségi képzésekben, a kutatás-fejlesztési tevékenységünkben és magában a motorsportban, amelynek mára meghatározó szereplőjévé vált intézményünk” – fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, a Széchenyi-egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője a motorsportszakosztály képviseletében, aki hallgatóként alapító tagja volt az Arrabona Racing Teamnek. Hozzátette: a fiatalok profi körülmények között készülhetnek. „A versenypályán való tréninget kiegészíti, hogy a pilóták Uni Elite Sport Klubunk szimulátorain is gyakorolhatnak. Ezeket a professzionális eszközöket egyébként bárki kipróbálhatja” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a győri campuson évről évre megrendezett Formula Student Symposiumon világhírű, Forma–1-ben is ismert mérnököktől tanulhatnak a hallgatók. Ehhez a gondolathoz csatlakozott prof. dr. Feszty Dániel, a Széchenyi-egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, aki az egyetemen februárban elindult motorsportmérnök-képzést mutatta be. „Világszerte mindössze 14 ilyen működik, de Közép-Európában egyetemünk mesterképzése egyedülálló. Az egyéves angol nyelvű kurzus 12 tárgyat kínál a hallgatóknak gyakorlati, projektalapú megközelítéssel, versenycsapatok és nemzetközi hírű oktatók részvételével, akik a Forma–1-ből és a motorsport egyéb szakágaiból érkeznek hozzánk” – részletezte. A képzés során olyan személyiségek adják át tapasztalataikat a résztvevőknek, mint a korábbi Forma–1-es és Indycar-versenymérnök, Claude Rouelle, dr. Kling Sándor, aki napjainkban a Williams mérnöke, vagy éppen Hegedűs Andor, aki korábban a Red Bullt, ma pedig már az Aston Martint segíti szakértelmével. Willisits Vilmos, az EKART RING tulajdonosa, az UNI Győr WMS csapatvezetője elmondta, a SZEnergy Team alapító tagjaként már hallgatóként beszippantotta a motorsport világa, 2013 óta pedig az utánpótlás-neveléssel, vagyis a gokartos tehetségekkel foglalkozik. „Együttműködésünkkel az egyetem motorsport-stratégiájához kapcsolódtunk, amelynek köszönhetően szélesebb körben nyílik lehetőségünk az általános és középiskolások bevonására. Ezzel ők a sportág mellett a győri felsőoktatási intézményhez is közelebb kerülnek” – fogalmazott. Kiemelte, a 2024-es szezonban több mint 50 versenyző szerepelt széchenyis színekben a magyar motorsportban. A kötelékükhöz tartozó 42 gokartversenyző a magyar versenyeken induló mezőny egynegyedét adja. „Mindez azért fontos, mert ők az autósport különböző kategóriáinak hazai utánpótlását jelentik. Több kategóriabajnoki, dobogós és nemzetközi eredményt értünk el az elmúlt szezonban, emellett pedig a sportág népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektettünk. 2025-nek is jelentős tervekkel vágunk neki, emellett folytatjuk a Bambini-projektünket is, amelybe már ötéves kortól várjuk a gyerekeket a pályára” – tekintett előre a csapatvezető. A sajtótájékoztatón jelen lévő ifjú sportolók a tavalyi sikerek után az idén is kiemelkedő eredményeket érhetnek el. Mint kiderült, Németh Eszter, 2024 legjobb női magyar gyorsasági autóversenyzője az új szezonban ismét a Swift Cup Europe bajnokságban méretteti meg magát, valamint a magyar e-sport-válogatott tagjaként a Global E-Sports Games-en indul az autóverseny-szimulátor női kategóriájában. Szabó Bende magyar bajnok gokartversenyző, a 2024-es Eurotrophy harmadik, a 2023-as Grand Final 11. helyezettje 2025-ben a BirelART gokartgyár támogatott versenyzőjeként az RMC Eurotrophy-sorozatban, valamint az országos gokartbajnokságban áll rajthoz. Willisits Viló többszörös bajnok gokartversenyző, a 2024-es Easykart Italy és Easykart Eurotrophy második helyezettje, a 2023-as Morva Kupa kategóriabajnoka ugyancsak BirelART-támogatottként az RMC Eurotrophy-sorozatban, valamint az országos gokartbajnokságban lesz érdekelt. Hidvégi Bence junior raliversenyző, a 2024-es Metabond Rally sprint abszolút harmadik helyezettje, a 2023-as Metabond Mini sprint abszolút és kategóriabajnoka idén az országos ralibajnokság másodosztályában, a Peugeot Rally Academy Kupa értékelésében szerepel, és célja a 2026-os Peugeot Cup-ban való részvétel. A sajtótájékoztatón jelen volt Bútor Róbert többszörös kategóriabajnok raliversenyző, a magyar rali kiemelkedő alakja is, aki 1993 óta tartó pályafutása alatt tíz kategóriabajnoki címet szerzett, több gyártó támogatását is élvezte, 2022-ben pedig a horvátországi ralivilágbajnoki (WRC) futamon kategóriagyőzelmet szerzett. 2025-ben ő támogatja szakmai mentorként Hidvégi Bence pályafutását. A SZE Motorsport kötelékébe tartozik a Széchenyi István Egyetem hallgatója, Kovács Bálint motorversenyző is, aki a múlt évben FIM Endurance világbajnoki ötödik helyezést ért el, valamint a német gyorsasági motoros bajnokság Superbike kategóriájában nyolcadik helyet szerzett. 2025-ös tervei között szerepel a német gyorsasági motoros bajnokságon, az Endurance világbajnokságon, valamint a magyar Superbike-fordulón való részvétel.    

A kutatók szerint a problémakör több szempontból is érdekes. Egyrészt a napelemes energiatermelés globális elterjedése miatt fontos az időjárásfüggő megújuló energiaforrások bizonytalanságával foglalkozni, valamint vizsgálni kell az egyre gyakoribb szaharai porviharok hatásait is. Ezek ugyanis alapvetően befolyásolják a termelést és a besugárzási viszonyok területi ingadozásában is nagy szerepük van. Azért, hogy a porviharok hatását jobban meg lehessen ismerni, és ezeket be lehessen építeni a termelés tervezésébe, a kutatók a 2020-2023-as időszakban azonosított 46 szaharai porvihar alapján fogalmaztak meg tanulságokat. Kiemelik, mivel a légköri porszemcsék közvetlen és közvetett hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához mindenekelőtt pontos előrejelzések kellenek. „A legfőbb problémát az okozza, hogy a légköri pornak a teljes sugárzási mérlegben betöltött szerepe előre nehezen számszerűsíthető” – magyarázzák a kutatók. Egy-egy porfelhőben többféle anyagú – például kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok, csillámok – és többféle alakú egyedi ásványi szemcse, valamint aggregátum található, melyek más és más optikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A sötétebb színű szemcsék – például hematit, goethit – több sugárzást nyelnek el, lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabbak esetében a hőmérséklet-csökkenést eredményező visszatükrözés (pl. sókristályok) és szórás (pl. kvarc) a domináns. A légköri por finom szemcséi a légkörbe jutva a felhőképződéshez szükséges kondenzációs magként is viselkedhetnek, amelyek nélkül nem alakulhatnának ki a felhőket felépítő cseppek. A kondenzációs magvak számának növekedése adott vízgőztartalom mellett több, de kisebb méretű felhőcsepp kialakulásához vezet, így a felhő színe világosabb lesz, tehát több sugárzást ver vissza. A kisebb cseppek másik tulajdonsága, hogy légköri tartózkodási idejük viszonylag hosszú, következésképpen a felhő radiatív, azaz a földi sugárzás egyensúlyára gyakorolt hatását hosszabban fejti ki, illetve a csapadék valószínűsége csökken, ami így nem fogja a napelempaneleket lemosni. A kutatók hangsúlyozzák: a pontos előrejelzések érdekében a számításokba naprakész porterhelési adatokat és megfelelő felhőfizikai összefüggéseket kell beépíteni. Az éghajlatváltozás és az éghajlati rendszer természetes változékonysága miatt az előrejelzések egy instabil hidrometeorológiai és légköri rendszerben készülnek, ami mindig bizonytalanságokat hordoz magában. Ezek a hibák a napelemes-kapacitás növekedésével valószínűleg egyre jelentősebbek lesznek, így kezelésükhöz az egyre pontosabb előrejelzések mellett a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítésére is szükség lesz – állapítják meg a kutatók. Alapvető probléma, hogy a porviharok során a besugárzás csökken, ez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előrejelezni. A jelenleg használt modellek sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a korábbi adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok – hívják fel a figyelmet a kutatók. Ha a porviharok miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak. Bár a kieső villamosenergia mennyiséget a viszonylag gyorsan üzembehelyezhető gázturbinás erőművekkel jellemzően ki lehet egyenlíteni, ez azonban nagyon költséges, sőt extra károsanyag-kibocsátással jár, magyarázzák a kutatók. „Egy-egy porvihar hatására a kiesés többszáz MW-nyi, olykor 1 GW-nyi is lehet, de nem csupán a por miatt, hanem a porviharos esemény kialakulásához vezető meteorológiai helyzet felhőzete miatt is” – magyarázza Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének kutatója. „Ennek a felhőzetnek a tulajdonságait módosítja a légköri por, még nagyobb kiterjedésű felhőtakarót eredményezve. A menetrendek ezeket jelzik a legrosszabban előre. A legkisebb napelemes termelések a téli hidegpárnás időszakokban fordulnak elő. Ehhez képest a porviharos események besugárzáscsökkentő hatása elmarad, de mégis jelentős. Különösen amiatt okoz a gondot, hogy a jövőben egyre több poros helyzetre van kilátás az éghajlatváltozás következtében.” Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat  

A Toyota Motor Corporation immár ötödik éve őrzi elsőségét a világ legnagyobb autógyártóinak listáján. Tavaly januártól decemberig az anyamárka a Lexusszal együtt 10.159.336 autót értékesített, ami 1,4%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. Ha pedig a konszern összesített eredményébe a Daihatsu és a Hino leányvállalatokét is beleszámítjuk, akkor a globális összértékesítés 10.821.480 darabra emelkedik (-3,7%). A japán autógyártó azonban még ezzel az enyhe csökkenéssel együtt is kényelmes előnyt mondhat magáénak a globális toplistán, a második helyezett Volkswagen-konszern ugyanis alig több mint 9 millió járművet adott el (-2,3%, 9.03 m) 2024-ben. Nagyrészt a japán belpiac gyengélkedésével magyarázható a Toyota enyhe globális visszaesése, a szigetországban ugyanis 19,7%-kal csökkentek a cég eladásai (ha csak a Toyota és a Lexus márkákat nézzük, 13,8%-kal). Ennek hátterében az áll, hogy 2024-ben szabálytalanságokat fedeztek fel több japán autógyártó, köztük a Toyota elmúlt tíz évben végzett homologizációs tesztjeiben, emiatt több modell, például a Prius gyártását is le kellett állítani (a japán állam által átvizsgált, több tízezer egyedi Toyota-mérés között mindössze hat szabálytalant találtak, és ezek többségében is az autógyártó az előírtnál szigorúbb teszteket alkalmazott – ezek azonban ugyanúgy „szabálytalannak” minősültek). A visszaesés másik oka Kína, ahol a Toyota eladásai 6,9%-kal csökkentek a helyi gyártók sosem látott modelloffenzívája és agresszív árazási stratégiája miatt. Egész Ázsiát tekintve a Toyota eladásai 3,1%-kal csökkentek (3.214.633 darabra), viszont a többi nagy régióban – Afrikát leszámítva – növekedést ért el a japán autógyártó: Észak-Amerikában 4,3%-kal (2.729.987 db), Dél-Amerikában 1,8%-kal (487.563 db), Ausztráliában és Óceániában 7,4%-kal (298.480 db), a Közel-Keleten 3,2%-kal (586.542 db), Európában 3,6%-kal (1.166.325 db) növelte eladásait. Önmagában a Toyota márka tavaly az egész világon összesen 9.308.122 járművet értékesített, ami 1,85%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Viszont a Lexus 851.214 darabos rekordot ért el, ami az az előző, szintén rekord évhez képest 3,3%-os növekedés. 2024-ben a Toyota Motor Corporation 4.532.721 elektrifikált (lágy, öntöltő és plug-in hibrid, tisztán elektromos és hidrogén üzemanyagcellás) hajtásláncú Toyotát és Lexust értékesített (+23,2%). Már a globális értékesítése 44,6%-át tették ki a részben vagy teljesen villanymotorral hajtott autók. Ezek túlnyomó többsége öntöltő hibrid volt (+21,1%, 4.142.412 db), őket a PHEV-ek (+23,4%, 153.829 db), a villanyautók (+34,5%, 139.892 db), a lágy hibridek (+253%, 94.810 db) és az üzemanyagcellás Miraik (-55,8%, 1.778 db) követték. Összességében az öntöltő hibridek a Toyota globális értékesítésének már a 40,8%-át adták 2024-ben. Kontinensünkön a Toyota 2024-ben 1.166.325 Toyota és Lexus márkájú autót értékesített (+3,6%), amivel jelentősen felülmúlta a piac növekedését. Ha csak az Európai Unió tagországait (Málta és Luxemburg nélkül), valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot nézzük, akkor a JATO Dynamics adatai szerint összesen 993.417 Toyota és Lexus fogyott, ami 13 százalékos növekedést jelent. A Toyota márka 916.522 autót adott el (+12%), amivel biztosan őrzi a második helyet a minimálisan növekvő Volkswagen márka (+1%, 1.354.966 db) mögött. Önmagában a Lexus 76.895 autót (+28%) értékesített a 28 európai országban, amivel feljött a márkák között a 28. helyre, megelőzve a Hondát és a Mitsubishit is. A Lexus kimagasló növekedése elsősorban az LBX bevezetésének köszönhető.   További autós tartalmakért kövess minket a Facebookon is!