A győzelem egy tudatosan felépített oktatási és intézményi stratégia eredménye. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet négy évvel ezelőtt integrálta a legmodernebb FANUC oktatócellát a mindennapi képzésbe. A kar oktatói gyorsan felismerték a technológiában rejlő potenciált, Apró Fanni „nem szűnő motivációjára” szabadon választható versenyfelkészítő kurzust indítottak. A 2026-os győztesek A szegedi csapat fejlődési íve példaértékű, hiszen a 2025-ös versenyen a debütáló páros – mindössze két ponttal lemaradva az ezüstről – a harmadik helyet szerezte meg. A két versenyző önállóan, sok időt belefektetve készült a tavalyi verseny előtt a szegedi Mérnöki Kar robotika laborjában a FANUC oktatócellán, valamint otthon a RoboGuide szimulációs programon gyakorolva. Fanni és Bálint minden hétfőn közösen gyakorolt a többi, robotkar-programozás iránt érdeklődő hallgatóval, ezen kívül gyakran péntekenként bejártak a laborba. A verseny zsűrije összetett munkát várt el a hallgatóktól 2025-ben. Az első napon a robotcella belsejének megépítése, a pneumatikus és elektromos kapcsolás kialakítása, LED-ek, érzékelők kalibrálása és a körasztal helyes beállítása volt a feladat. Vagyis a robot alapbeállításainak elkészítésére kellett a versenyzőknek összpontosítania milliméter pontossággal, mind a szimulációs szoftverben, mind pedig a robot fizikai valójában. – A fő feladat a második napra jutott, a beprogramozott robotnak egy polírozási munkát kellett elvégeznie. Három különböző munkadarab közül véletlenszerűen került fel a körasztal két végére egy-egy. Szenzor segítségével kellett felismerni, melyik tárgyról van szó, hogy a megfelelő legyen a mozgás. A különböző alakú felületeknél fontos volt a helyes munkadarab felismerés, továbbá a ciklusidő is döntően számított – számolt be a tavalyi megmérettetés második napjának feladatairól Apró Fanni. Fanni és Bálint 2025-ben A 2025-ös versenyen begyűjtött tapasztalatokat és a 2300 oldalas szakmai dokumentációt szintetizálva, az elmúlt egy év megfeszített munkájával idén sikerült felérniük a csúcsra. Első helyezésükkel maguk mögé utasították az ország legnevesebb műszaki karait – köztük a szegedinél régebbi, iparilag beágyazottabb felsőoktatási intézmények csapatait is. A modern iparban az automatizálás és a robotizáció már nem a jövő, hanem a jelen gazdaságának alapköve. Az Ipar 4.0 korában a magasan képzett robotikai szakemberek iránti piaci kereslet exponenciálisan növekszik. A verseny során a hallgatóknak egy komplett, valós ipari akkumulátor-összeszerelő cellát kellett leprogramozniuk, tesztelniük és megvédeniük, emellett a HMI-t, azaz a kezelőfelületet és a teljes szimulációs program dokumentációt is el kellett készíteni. Mindezt szigorú időkorláton belül és nem kicsi pszichológiai nyomás alatt. – A legnagyobb kihívást az idő jelentette. Egy körülbelül 7-8 órás feladatmennyiséget kellett 6 óra alatt, hibátlanul megvalósítanunk. Ebben a feszültségben a prioritások gyors felállítása és az egymásba vetett feltétlen bizalom döntött – mutatott rá a verseny nehézségeire Kalászi Bálint, a csapat mechatronikai mérnök alapszakos tagja. Koncentráció A szegedi mérnökképzés bizonyítottan olyan piacképes tudást ad, amely azonnal alkalmazható a globális ipari környezetben, a bajnoki cím pedig közvetlen belépőt jelent a nemzetközi robotikai elitbe. – Úgy dolgoztunk együtt a roboton és a szimulációban, mint egy jól begyakorolt high-tech táncban. Az elmúlt másfél év megfeszített munkája most érett be, és készen állunk arra, hogy ezt a tudást a karon belül a jövő generációjának is átadjuk – tette hozzá Apró Fanni okleveles mechatronikai mérnök mesterszakos hallgató. Az SZTE Mérnöki Karának igazi ereje az összefogásban rejlik. A felkészülés során a dékáni vezetés és az intézet oktatói minden adminisztratív és lelki terhet levettek a versenyzők válláról, biztosítva a szükséges időt és infrastruktúrát. Aranyérmes páros A csapat a saját erővel kialakított szakmai struktúrát nem tartotta meg magának, hanem a továbbadásban látta meg a lehetőséget. A Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum diákjai idén második helyet értek el a Szakma Sztár versenyen, és a kar alsóbb éves hallgatóival együtt szeptembertől indul a jövő évi versenyre való közös felkészülésük. A történelmi siker kapcsán Prof. Dr. Sárosi József, az SZTE Mérnöki Karának dékánja hangsúlyozta az intézményi háttér és a hallgatói elszántság összefonódását: – Ez a győzelem a bizonyítéka annak, hogy a Mérnöki Karon felhalmozott elméleti és gyakorlati tudásbázis a nemzetközi élvonalba tartozik. Intézményünk nem csupán modern infrastruktúrát és eszközöket biztosított a hallgatóknak, hanem egy olyan támogató, családias hátteret is, ahol a tehetség kibontakozhatott. Büszkék vagyunk a csapatra, mert megmutatták: Szeged a hazai mérnökképzés és a jövő technológiájának egyik legfontosabb fellegvára. Ez a győzelem az egész kar sikere – hangsúlyozta a Mérnöki Kar dékánja. A 2026-os dobogó A cél a 2027-es düsseldorfi Európa-bajnokságon az aranyérem megszerzése. Ez a kiemelkedő eredmény is hűen tükrözi, hogy az SZTE Mérnöki Karán a robotika képzés stratégiai fontosságú, és az intézmény a jövőben is elkötelezett amellett, hogy ezt az oktatást a legmagasabb szinten működtesse. A karon folyó munka garancia arra, hogy mindazok a hallgatók, akik itt kötelezik el magukat a robotika mellett, a szakma magyarországi maximumát kapják – mind az elméleti felkészültség, mind a legmodernebb ipari technológiák gyakorlati elsajátítása terén. Fotók: Pesti Richárd/SZTE  

A hétvégén Surd közelében történt közlekedési baleset ismét rámutatott arra, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, ha valaki nem csatolja be a biztonsági övet. Fotó: police.hu Augusztus 2-án 11 óra 45 perckor a 6804-es úton Nagykanizsa felé közlekedett kisteherautóval egy 36 éves férfi. Egy bal kanyar után elvesztette uralmát a járműve felett, sodródni kezdett, majd az árokpartnak csapódott. Mivel nem volt bekötve, az ütközés erejétől kirepült a hátsó ajtón, és súlyos sérülést szenvedett. A biztonsági öv használata nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a leghatékonyabb passzív biztonsági eszköz is. Sokan úgy gondolják, hogy jól kitámasztott kézzel és lábbal is lehet úgy fékezni az ütközés pillanatában tehetetlen testet, ahogy azt az öv teszi. Ez azonban tévhit! Egy ütközés, vagy borulás során az öv az ülésben tartja a vezetőt és az utasokat is, jelentősen csökkentve a súlyos, illetve halálos sérülések kockázatát. Aki nincs bekötve, akár kisebb sebességnél is kirepülhet a járműből, ahol a túlélési esélyei drasztikusan romlanak. Csak egy másodpercnyi mozdulat, egyetlen kattintás, de egy élet múlhat rajta.  

Illusztráció: Google Gemini MI Egy modern autókulcs többet tud, mint a legtöbb sofőr gondolja. Az elemhibák esetére rejtett vészkulcs mellett számos kulcs praktikus nyári funkciót is kínál, amelyet a gyártók komfortnyitásnak neveznek. Ha egy ideig lenyomva tartja a kulcson található nyitógombot, nemcsak a járművet nyitja ki, hanem sok modellnél az összes ablak is automatikusan leereszkedik. Egyes Mercedes járművekben a panoráma napfénytető is kinyílik, és az ülésszellőztetés automatikusan elindul. A funkció háttere: Az Inside Digital szerint mindössze 30 perc közvetlen napfényben tartózkodás után az autó belsejében a hőmérséklet akár 50 Celsius-fokra is emelkedhet. Másfél óra elteltével akár 60 Celsius-fokra is felmelegedhet. A kormánykerék, az ülések és a műszerfal annyira felmelegedhet, hogy fennáll az égési sérülések veszélye. Az ADAC (Német Autóklub) ezért azt javasolja, hogy alaposan szellőztesd ki a járművedet, mielőtt beszállsz. A komfortnyitás funkcióval ezt akár a hűvös nappalidból is megteheted – anélkül, hogy a felfűtött autóhoz kellene közeledned. Az, hogy a kulcsod támogatja-e ezt a funkciót, a jármű modelljétől és gyártójától függ. A legjobb, amit tehetsz, hogy egyszerűen kipróbálod.  

A készletgazdálkodási robotikai feladatokra szakosodott GeekPlus nem kevesebb mint 436 önjáró mobil robotot állított üzembe a Toyota Motor Company több japán üzemében. Azt nem részletezték, hogy hány helyszínen dolgoznak az AMR-ek (autonomous mobile robot), de van olyan létesítmény, ahol mintegy kétszáz robotot hangoltak össze a gyártósorok megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében. A beérkező anyagokat és termékeket fogadó, szortírozó és feldolgozó részlegekben szolgálatba állított robotok a gyártási folyamat számos fázisában biztosítják az anyagok mozgatását. Az AMR-ek által kiszolgált feladatokat korábban emberek végezték, a mostani fejlesztés javítja a munkavégzés termelékenységét, illetve csökkenti a dolgozók fizikai terhelését, ami munkavédelmi szempontból jelentős előrelépést ígér. A robotok más szempontból is biztonságosabbá teszik az üzemeken belüli munkavégzést: a közlekedési útvonalak csomópontjainál ugyanis rendszeresek voltak az ütközések az anyagmozgatást korábban végző vontatójárművek, illetve villás targoncák között. A robotok azonban érzékelik egymás jelenlétét, és elkerülik az éles helyzeteket. Ezen felül folyamatosan adatokat rögzítenek és továbbítanak egy központi adatbázisba, így a Toyota percre pontosan nyomon tudja követni a készletek státuszát. Japánban az egyre szigorúbb előírások, valamint a munkaerőhiány miatt mind több ipari szereplő fordul az automatizáláshoz. Ezen a piacon favorittá vált a Geekplus, mivel rugalmasan megtervezett rendszerei képesek gyorsan és pontosan alkalmazkodni a változó gyártási követelményekhez. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!