A hazai autópark átlagos életkora a 10 évet jócskán meghaladja. A 2000-es évek végén beköszöntött válság erősen fékezte az emberek autóvásárlási kedvét, csaknem mindenkinek elsőként ugrott a listájáról az autócsere. Ha egy kicsit utána számolunk, akkor kijön, hogy aki például 5 éves kocsiját szerette volna lecserélni 2009-ben, annak mára 10 éves lett a vas.A válságot sokan keményen megszenvedték, de úgy látszik, valamit azért mindenki tanult is a nehéz évek alatt. Ha mást nem, hát azt, hogy jól meg kell nézni mennyit és mire költünk el. Így az elmúlt években szerencsére sokan képeztek valamiféle tartalékot, akár járművásárlásra is. A statisztikák alapján úgy látszik, hogy – ha nem is rohamléptekkel – de kezdünk ellépni a holtpontról, és egyre többek ítélik meg úgy, hogy anyagilag képesek lecserélni a családi batárt. Illetve ott a másik kör, aki már kénytelen váltani, mert korosodó autójának fenntartása csaknem annyi költséggel jár, mintha újat, újabbat venne.Áptudét vagyok……én meg Andris, helló! Bizony nem árt frissen tartani, vagy felfrissíteni tudásunkat arról, hogy milyen eszközök találhatók egy néhány éves autóban, mert vásárláskor hiába látunk majd rengeteg hárombetűs rövidítést, ezek már nem azok a rendszerek, amiket korábban megszokhattunk. Ha azt mondom ABS, ASR, ESP, akkor ezeknek a működése, vagy legalább az, hogy mire valók felsejlik előttünk. Ha viszont azt írom LKAS, vagy BLIS akkor sokan megintenek, hogy ne káromkodjak már. Aztán jön az ACC, arra pedig sokak legjobb tippje, hogy az nem más, mint az AC (klímaberendezés) továbbfejlesztett változata – pedig nem.Nyáron már volt egy sorozatunk (1. rész, 2. rész, 3. rész) arról, hogy hová fejlődött a járműgyártás 20 év alatt, most kicsit jobban belemegyünk a részletekbe,Egyre biztonságosabbakNem maguktól találják ki az autógyártók, hogy milyen további biztonsági elemekkel lássák el a kocsikat, hanem tudatosan figyelik, hogy milyen balesetek történnek és ezeknek mi az oka, vagy a következménye.A következményekre figyeltek például, amikor feltalálták a légzsákot. SRS – díszeleg sok kormányon, műszerfalon és oszlopon. Ez egyébként a Supplemental Restraint System rövidítése, ami kiegészítő visszatartó rendszert jelent. Ez nagyon jó dolog, mert ha már ütközés van, próbáljunk meg valami puha dolgot magunk elé varázsolni. De mi lenne, ha képesek lennénk néhány baleseti okot előbb észrevenni? A megelőzés minden szempontból jobb, mint a következmények enyhítése.Jó tudni, hogy ott vanAz új stratégia mentén megnézték, mit tudnának tenni, hogy ha mi nem is, az autó felismerje helyettünk, hogy valami ostobaságot csinálunk.ElalvásAkármennyi kampány szól a faradságról, akármennyien is halnak bele abba, hogy valaki elbóbiskolt a volán mögött, mindig újra és újra arról hallunk a híradásokban, hogy a baleset valószínűsíthető oka az elalvás volt. Mi erre a járműipar válasza? Kitalálják azokat a rendszereket, amelyek figyelik a járművezető éberségét menet közben. Fogja-e a kormányt? Milyenek a kormánymozdulatok: kiegyensúlyozott, esetleg már darabos? Mióta vezet egyfolytában a sofőr? Ilyen, és még ki tudja milyen adatokból összeáll a számítógép számára a kép: a vezető elfáradt. Belecsipog a fülünkbe és a pavlovi reflexre is építve, elég tesz egy gőzőlgő kávét, persze csak piktorgram formájában a műszerfalra."Hát, azt hiszem nem ma fogok leszokni a kávéról!"RáfutásAzt hiszem kicsiben, vagy nagyban, de a ráfutásos ütközések a sofőrök 90%-val előfordultak már – vétkes, vagy elszenvedő félként egyaránt kellemetlen az ilyen baleset. Jó esetben csak néhány lámpa és lökhárító bánja a dolgot, ha nagyobb a baj, akkor megrándult nyakak emlékeztetnek napokig az incidensre, és sajnos a közelmúlt sokkal súlyosabb – autópályás – ráfutásaira is mindnyájan emlékszünk. A fejlett technológia itt is a segítségünkre siet.A nagyobb gyárak már évek óta kínálnak megoldásokat a ráfutásos balesetek elkerülésére. 2011-ben nekem is volt szerencsém kipróbálni a négykarikás német márka rendszerét egy tesztpályán. A vezetőülésben ülve nagyon nehéz feladatnak bizonyult későn reagálni egy akadályra, végül harmadik nekifutásra meg tudtam magamat annyira erőszakolni, hogy kikényszerítsem az Audiból a beavatkozást. Az előbbi videónál az angolosok előnyt élveztek, de nézzük meg néhány mondatban mire is képes ez a rendszer.Természetesen ma már minden komolyabb gyár rendelkezik ilyen technológiával, amelyeket a legkülönbözőbb fantázianevekkel illetnek, de de működési elvüket tekintve csaknem egyformák. A jármű a maga előtti teret folyamatosan több „szemmel” is figyeli. Egyrészt ott van, vannak a jármű elején a nagy hatótávolságú érzékelők, amelyek képesek eldönteni azt, hogy van-e valami az utunkban, másrészt része a rendszernek egy videókamera, amelynek képét egy számítógép elemzi, amely fel van készítve rá, hogy a jellemzően előforduló formákat fel is ismerje. Az egész tetejébe működök még egy segédrendszer, amely felismeri azt is, ha a kényelmesnél erősebben fékezünk.Mit tesz a rendszer?Erős fékezéskor megfeszíti a biztonsági öveket, bezárja az ablakokat és a napfénytetőt, de csak annyira, hogy - bármilyen eshetőségre felkészülve - valamennyi friss levegő még jusson az utastérbe.A kocsi elején lévő szenzorok és kamerák adatai alapján a jármű felismeri azt is, hogy ideje lenne fékezni, vagy túl kevés követési távolságot tartunk. Amíg nem muszáj, nem fog beavatkozni, a műszerfalon képi figyelmeztetést ad és hogy erre odafigyeljünk, csipogni is elkezd majd.Ez villog az arcukba, ha jön a veszély!Ha a rendszer akadályt érez, és mi még mindig nem csináltunk semmit annak érdekében, hogy ne legyen ütközés, nincs más hátra, a kocsi megkezdi a fékezést. Ha továbbra sem reagáltunk a sok figyelmeztetésre, akkor a kocsi megpróbálja menteni a menthetőt és akár a lehető legnagyobb lassulással is megpróbálja elkerüli az ütközést. Azt hiszem, ezt már érezni fogjuk.Természetesen a rendszer ma még kikapcsolható, de lehet, holnap már nem lesz az. A modern biztonsági rendszerek bemutatásának első része véget ért. De tartogat még néhány dolgot a téma, ezért következő alkalommal még folytatjuk. Nem tartva a kronológiát (a baleset elkerülő rendszer elég friss találmány) olyan rendszerekkel fogunk foglalkozni, amelyek 2014-ben már az alsóbb kategóriákban is elérhetők. Ugorjunk a folytatásra!