Az MTI-hez eljuttatott közleményében a cég a Datahouse adatait idézve ismerteti: az idén január és szeptember között 573 722 használt autó került új tulajdonoshoz, 13,7 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Hozzáteszik, hogy 2017-ben még 26,5 százalékot nőtt a piac az első háromnegyed év alatt, 2016-hoz viszonyítva. Tavaly a teljes évben 687 991 használt kocsit írtak át, 10,9 százalékkal többet, mint 2016-ban - közölték korábban. Megjegyzik: a használtautó-import ugyanakkor lejtmenetbe kapcsolt, az idei harmadik negyedévben 2,4 százalékkal kevesebb (40 902 darab) használt kocsit hoztak be az országba, mint egy évvel korábban, hat év után ez volt az első negyedév, amikor visszaesett a behozatal.  Az idén átírt járművek 77,5 százaléka 10 évnél idősebb volt, az ötéves vagy annál fiatalabb kocsik aránya pedig mindössze 12,8 százalék - hívja fel a figyelmet Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója, rámutatva: az emberek túlnyomó része továbbra is készpénzre vesz autót, és alapvetően rövid távra keres megoldást. A hazai autóállomány átlagéletkora közel tizennégy év - figyelmeztetett.  Kitért arra, hogy a dízelautók iránti kereslet tapasztalataik szerint az elmúlt időszak negatív hírei ellenére nem csökkent, mivel korlátozásokat csak a régi, Euro IV, illetve Euro V kibocsátási norma szerinti autóra vezetnek be néhány nyugat-európai nagyváros belvárosában. A Das WeltAuto hálózatában továbbra is népszerűek a gázolajjal hajtott modellek, mivel gazdaságosságban továbbra is verhetetlenek - fűzte hozzá. A magyarországi használtautó-piacon az Opel 13,5 százalékos részesedést hasított ki a kilenc hónap alatt (77 168 autó), a második 9,9 százalékos részesedéssel a Volkswagen (56 824 autó), a harmadik legnépszerűbb márka a Suzuki (56 739 autó) lett. A Das WeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használtautó-üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte. A hálózat 2017-ben 6784 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített, 8 százalékkal többet, mint az előző évben.

A kormány 2016-ban hirdette meg az elektromos autók támogatására az első pályázatot, kétmilliárd forintos kerettel. A vételár 21 százalékáig, legfeljebb 1,5 millió forintig lehetett igénybe venni az állami forrást tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon gépjárművek beszerzésére. Miután 2017-ben meglódult a piac, a kormány 300 millió forinttal megemelte a keretet. Október végén jelentették be a program folytatását. A támogatható gépjárművek vételára a korábbi bruttó 15 millió forintról 20 millió forintra nőtt, de hibrid változatokra továbbra sem lehet igényelni állami forrásokat. A támogatás kiterjesztése mellett változatlanul életben maradnak a Jedlik Ányos-terv keretében bevezetett korábbi ösztönzők, tehát a zöld rendszámos járművek üzembentartói nem fizetnek regisztrációs adót és forgalomba helyezési illetéket, cégautóadót és helyi gépjárműadót, valamint mentesek a visszterhes vagyonszerzési illeték alól is. A 2,3 milliárdos forrás 1500 zöldjármű beszerzését tette eddig lehetővé, és a becslések szerint az újabb állami programmal kétezerrel nőhet a zéró kibocsátású autók száma. Két év alatt felpörgött a piac A zöld rendszám program bevezetésekor 2015-ben még csak 300 tisztán elektromos autó volt Magyarországon. A Fővárosi Közgyűlés az év decemberében fogadta el azt a javaslatot, hogy a környezetkímélő gépkocsik Budapest teljes területén ingyen parkolhatnak. Ez fontos ösztönzőnek bizonyult, majd ehhez jött az állami támogatás, ami további lökést adott a piacnak. A vevők nagy része céges vásárló, akik a gazdasági szempontok mellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében vásárolnak ilyen járműveket, vagy éppen bérlik flottájukat az erre szakosodott cégektől. A vevői kör Budapestre és környező településekre koncentrálódik. Kedvező fejlemény, hogy újraindult az állami támogatási program, amelyet folytatni kell – fogalmazott a hirado.hu-nak Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség vezetője. Norvégia példáját hozta fel, ahol hosszú évekig tartott, amire a piaci penetráció elérte az 5 százalékot. Ez egy kritikus szintnek bizonyult, innentől exponenciálisan növekedni kezdtek az eladások, és mára minden második eladott autó tisztán elektromos hajtású. Úgy vélte, hogy a támogatási rendszernek, az üzleti környezetnek ezt a kezdeti felívelő szakaszt kell ösztönözni, hogy minél rövidebb idő alatt érje el a piac a kritikus szintet. Szabályozói döntések A keresleti oldal mellett a kínálati oldalt a szabályozási döntések erősíthetik. Az Európai Unióban egy kompromisszumos határozat értelmében 2030-ra 35 százalékkal szorítanák az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es értékekhez képest. Ez a döntés pedig olyan piaci folyamatokat indíthat el, amelynek hatására a kínálat oldal is erősödik. Ungár János szerint ezek a tagállamok számára kötelező irányelvek tiszta és világos irányt szabnak, amelyekhez a jövőben gazdaságpolitikai és beruházásösztönző stratégiát lehetne igazítani. „Egyelőre azok a hangok erősebbek, amelyek a döntés várható veszteségeivel számolnak, de arra kellene törekedni, hogy Magyarország, hogyan tudna ebből a helyzetből nyertesként kikerülni” – fogalmazott. A nagy európai autógyártók 2020-ra számos elektromos modell piacra dobását tervezik. A Magyarországon 25 éve működő Audi idén nyáron kezdte el az elektromos motorok gyártását, de a jövőben elektromos autók gyártását is tervezi a német prémiumgyártó, ezek mind a kínálati oldal erősödését vonják maguk után. Gyorsuló ütemben épül ki az infrastruktúra Az elektromos autózás előtti legfőbb akadálynak a töltőhálózat hiányát szokták felhozni, de ez is változóban van, és folyamatosan épül ki az új infrastruktúra az országban. Jelenleg Budapest és az agglomerációban van a legtöbb töltő, csaknem száz. Pontos listát Openchargemap.org oldalon találhatnak az autósok. Érdemes a PlugShare mobilapplikáción keresztül tájékozódni az elérhető töltőállomásokról. A kormány az autóvásárlás mellett támogatási programot indított a töltőállomások infrastruktúrájának fejlesztésére is, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére pályázhatnak. Ungár János elmondta a következő egy évben 600 új töltőállomás készülhet el majd országszerte. A rendszer kiépülése, az engedélyek beszerzése időigényes folyamat, ezért óvatosan kell kezelni a határidőket. Sürgető feladatnak nevezte, hogy a töltőállomásokhoz kapcsolódó szolgáltatói infrastruktúra kiépüljön. Az egyik legnagyobb töltőhálózattal rendelkező üzemeltető az Elektromobilitás Nonprofit Kft., amely jelenleg 133 töltővel várja az üresedő e-autókat az egész ország területén. Az autósok találkozhatnak még az E.ON, az MVM Partner Zrt. és a Nemzeti Közművek Zrt. által telepített gyorstöltőkkel is az országban. A töltők többség 2×22 kWh-s teljesítményű. A Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Mobilitás Mobiliti név alatt januárban helyezte üzembe első nyilvános elektromos autó töltőállomását Békéscsabán. A tervek szerint helyi önkormányzatokkal együttműködve a közeljövőben az országot lefedve száz villámtöltőt építenek ki. Elsősorban a fő közlekedési útvonalak, autópályák mentén. Egy éve adták át Tesla két villámtöltő állomását Magyarországon. Az egyik Győr közelében az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán helyezkedik el, a másik pedig a Zala megyei Sormás melletti egy étterem parkolójában. A villanyautózás úttörőjeként ismert kaliforniai autógyártó egész Európát átszelő töltőhálózat kiépítésén dolgozik. Jelenleg több mint 400 ilyen állomás létesült a kontinensen 3200 töltővel. A Mol a NEXT-E projekt keretében stratégiai partnereivel (E.ON, HEP, Petrol, BMW, Nissan) a régióban 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig. A cél, hogy biztosítják a teljes átjárhatóságot a cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig a főbb európai közlekedési folyosók mentén 2020-tól. A tervek szerint 54 villám- és öt ultratöltő kerülne Magyarországra. Az első, 50 kW-os villámtöltőket már az idén üzembe helyezhetik, míg az ultragyors, 150–350 kW-os állomások csak a következő évben jelenhetnek meg. Hamarosan vége az ingyen töltésnek A legtöbb töltőállomáson még ingyenes a villanyautók töltése, ám ez nem marad így sokáig, egy 2017-es kormányrendelet ugyanis megteremtette a fizetős töltés jogi feltételeit. Korábban volt rá példa, hogy egy-egy szolgáltató parkolási díjba vagy más szolgáltatás mögé próbálta rejteni az elektromos autótöltést, de erre már nincs szükség, és várhatóan 2019-ben általánossá válik az a gyakorlat, amelyet a Mol vezetett be. A Mol augusztusban jelentette be, hogy piaci alapon működteti a jövőben töltőhálózatát. A cég a Franciaországban, Hollandiában és Németországban bevett fix tarifás megoldást választotta. Ki mint él... Felmérések szerint az autósok 90 százaléka otthon vagy a munkahelyén tölti fel járművét, de az e-autók akkor jelenthetnek vonzó alternatívát a hagyományos benzines járművekkel szemben, ha a nagy teljesítményű töltők elterjednek. A jelenlegi 50 kW helyett pár éven belül a 150-350 kW töltési teljesítmény lehet a mérvadó a közúti e-mobilitásban - írja a hirado.hu.

Az Automobilwoche szerint a bejelentés természetesen nem teljes mértékben automata rendszerről szól, hanem 2-es szintű önvezető modellekről, amelyek autópályákon és országutakon képesek a vezető beavatkozása nélkül közlekedni. Az egyelőre nem ismert, hogy a svédek valamelyik meglévő modelljüket ruházzák fel a technológiával, vagy egy teljesen új autóban találkozhatunk majd az új rendszerrel.  Volvo A bejelentés egyrészt üzenet Elon Musk számára, aki kezdhet aggódni, ugyanis a régóta ígért, Tesla féle önvezető technológia még mindig nincs az utakon. Másrészt pedig jelzés az Európai Unió döntéshozóinak, hiszen jelenleg még a 3-as szintű önvezető járművek szabályozása sem készült el.  A Volvo vezére hozzátette, hogy egy jól működő önvezető rendszer olyan mennyiségű adat feldolgozását igényli, hogy a svédek kénytelenek voltak partnert találni a kezdeményezéshez. 2 év múlva kiderül, mekkora sikerrel. 

A csütörtök éjféli határidőig mind a 13 érintett biztosító meghirdette az új kgfb-tarifáit. Az idén találkozhatnak először az autósok a díjba beépített biztosítási adóval, ezért a korábbi évektől eltérően mind a 13 biztosító új tarifát hirdetett. Mintegy 1,3 millió gépjármű, köztük közel 900 ezer személyautó üzembentartójáért versenyeznek a biztosítók és a Netrisk.hu becslése szerint akár 150 ezer kgfb szerződést is lecserélhetnek a következő hetekben. A próbaszámítások szerint az új szerződések átlagdíja 25-26 ezer forint körül alakulhat majd, ami 8-10 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Ez némileg elmarad a piaci folyamatok által indokolható 10-15 százalékos becsült díjemelési mértéktől, ami azt mutatja, hogy a kgfb-piacán továbbra is erős a verseny. A nemzetközi forgalomban résztevő járművek mellett jelentős többletdíjra számíthatnak a közúti személyszállításban részt vevő járművek, és idén először már személyautók esetében is ülésszám szerinti szorzóval számolnak egyes biztosítótársaságok. Minden eddiginél jobban megéri az éves díjat egy összegben, elektronikus módon befizetni: akár 25-30 százalékos díjelőny is elérhető a negyedéves csekkes befizetéshez képest. A biztosítók emellett idén is jelentős együttkötési kedvezménnyel díjazzák, ha valaki a kgfb-vel egy időben cascót vagy lakásbiztosítási szerződést is köt. A jelenlegi szerződések jövő évi indexdíját a biztosítóknak az évforduló előtt legalább 50 nappal - év végi szerződés esetén tehát legkésőbb november 11-ig - kell eljuttatniuk az ügyfelekhez, akik - váltási szándék esetén - december elsejéig mondhatják fel jelenlegi szerződésüket. Akik díjkedvezmény fejében az elektronikus kapcsolattartást választották, azok nem postai úton, hanem e-mailben várhatják biztosítójuk díjértesítőjét - közölte a Netrisk.hu. A Biztosítás.HU közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy legfrissebb adataik szerint az elmúlt hat évben töretlen kgfb díjemelkedés jövőre is folytatódik. (Bár az emelkedő díjak még mindig messze vannak a 2004. évi induló szintjüktől, a csaknem 45 ezer forinttól.) Az autósoknak a díjemelkedések elkerülésére "aktivizálniuk kell magukat", a biztosítóváltásra december 1-jéig van idejük. Az emelkedő díjak oka lehet többek között az alkatrészárak és a javítói óradíjak emelkedése, valamint az autók műszaki tartalmának drágulása miatt növekvő kárérték. Az idén a biztosítók összesített kgfb díjbevétele várhatóan meghaladja a 170 milliárd forintot, ha azonban figyelembe vesszük az emelkedő kárráfordításokat és a hazai járműpark bővülését, akkor ez a díjtömeg arányosnak mondható. A járművek száma a 2012-es 3,2 millióról mára több mint 5 millióra emelkedett Magyarországon - közölte a Biztosítás.HU. (mti)