A limitált kiadású karóra – teljes nevén Big Pilot's Watch Perpetual Calendar ProSet 140 Years Mercedes-Benz – gyakorlatilag egy új prémium kategóriás személyautó átlagos árának felel meg. Az exkluzív modell 42 milliméter átmérőjű acél tokot kapott, legfontosabb műszaki különlegessége pedig az IWC fejlett öröknaptár-rendszere. Az úgynevezett Perpetual Calendar ProSet mechanizmus automatikusan követi a dátumot, a hét napját, a hónapot, az évet és a holdfázisokat is. Az IWC szerint a holdfázis-kijelző rendszer olyan precízen működik, hogy a holdciklus kijelzésében egy napnyi eltérés csak több mint ezer évnyi használat után jelentkezne. További előnye, hogy a hagyományos öröknaptáras órák egy részével ellentétben a dátum és a többi funkció előre és hátrafelé egyaránt állítható anélkül, hogy a felhasználó kárt tenne a bonyolult mechanikában. A modellt az IWC saját fejlesztésű Calibre 82655 automata szerkezete működteti, amely óránként 28 800 féllengéssel működik, járástartaléka pedig 60 óra, így a karóra közel két és fél napig képes működni felhúzás nélkül. A gyűjtők számára különösen értékes részletet jelent a zafírüvegből készült átlátszó hátlap. Ezen látható az 1926-ból származó eredeti Daimler Motoren-Gesellschaft és Benz & Cie egyesített logó gravírozása, amelyen a háromágú Mercedes-csillag babérkoszorúba foglalva látható. A limitált széria mindössze 140 példányban készül, ami nem véletlen: minden egyes óra a Mercedes-Benz történetének egy-egy évét jelképezi attól kezdve, hogy Karl Benz megalkotta első automobilját. Az IWC Schaffhausen és a Mercedes kapcsolata már több mint két évtizedre nyúlik vissza. Az első hivatalos partnerségi megállapodást 2004-ben kötötték meg a Mercedes-AMG részleg bevonásával, majd 2013-tól az IWC a Mercedes Forma-1-es csapatának hivatalos mérnöki partnere lett. A jubileumi modell megalkotását az autóipar egyik legfontosabb mérföldköve inspirálta. Karl Benz 1886 januárjában kapott szabadalmat a Benz Patent-Motorwagenre, amely a világ első, belső égésű motorral hajtott automobilja volt. A háromkerekű járművet egy 954 köbcentiméteres, egyhengeres négyütemű motor hajtotta, amely mindössze 0,75 lóerő leadására volt képes. Ez elegendő volt ahhoz, hogy az úttörő szerkezet körülbelül 16 km/órás végsebességet érjen el. Bár teljesítménye mai szemmel szerénynek tűnik, a Patent-Motorwagen megteremtette a modern autózás alapjait, és ezzel elindította azt a fejlődési folyamatot, amelynek 140. évfordulójáról most a Mercedes-Benz és az IWC egy különleges luxusórával emlékezik meg.  

A közlemény szerint a fővárosból, a budapesti Déli pályaudvarról - Kelenföld érintésével - az óránként induló légkondicionált Tópart expresszel és a Balaton InterCity vonatokkal alig 1 óra 20 perc az út a Strand Fesztiválnak otthont adó Balaton-parti településig. Fontos, hogy ezekre a balatoni járatokra helyjegy váltása kötelező. Továbbá, Zamárdi az ország több pontjáról - például Szeged, Debrecen, Miskolc és Szolnok felől - is elérhető közvetlen vonatokkal, a közvetlen távolsági autóbuszokkal pedig egyebek mellett Veszprémből, Szekszárdról, Pécsről, Zalaegerszegről, Kecskemétről, Békéscsabáról is könnyen megközelíthető a fesztivál - tették hozzá. Azt írták, hogy a sűrített menetrendnek köszönhetően Siófokig félóránként, Budapest és Fonyód felé pedig óránként indulnak vonatok. Siófokon éjszaka is közlekednek a helyi autóbuszjáratok, valamint a vonatokhoz csatlakozva éjszakai autóbuszjáratok is indulnak Veszprém felé. Augusztus 23-án, vasárnap pedig a fesztivál utáni kiköltözés napján az óránként induló, Tópart expressz nevű, klimatizált motorvonatok és a Balaton InterCity vonatok mellett extrakapacitást is biztosít a vasúttársaság. Kiemelték, hogy a Balaton InterCity járatokon akár 12-30 kerékpár is szállítható, a fesztivál területén pedig őrzött kerékpártároló is üzemel. A kerékpárjegyet utazás előtt meg kell vásárolni, az InterCity, expressz és InterRégió vonatokon pedig a kerékpárhelyjegy váltása is kötelező. A kerékpárszállítás lehetőségét a MÁVPlusz alkalmazásban piktogram jelöli - ismertették. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az utazás szervezéséhez érdemes a digitális értékesítési csatornákat használni. A MÁVPlusz alkalmazásban megvásárolt menetjegyekre ugyanis 15 százalék digitális kedvezmény érvényesíthető. A rendezvény idején pedig Zamárdiban jegykiadó automatából is biztosítják a jegyvásárlást. A diákok számára a mindössze 1890 forintos országbérlet a legköltséghatékonyabb megoldás a távolabbi városokból történő utazáshoz - olvasható a MÁV-csoport közleményében.  

A járműeladások 1 százalékkal 1,42 millióra nőttek, ezek több mint a fele, 799 ezer új energiafelhasználású (NEV) volt, ami 10 százalék bővülés éves összevetésben. Az export 158 százalékkal 474 ezer járműre emelkedett. Júniusban a havi export a vállalat történetében először haladta meg a 100 000 járművet. A Geely, amely egy MTI-hez eljutatott júliusi közleménye szerint szűk három hónapja lépett a magyar piacra, már több mint négyszáz új autót értékesített. Ezek 16 százaléka volt tisztán elektromos, 84 százaléka pedig plug-in hibrid modell. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A modern autók egyre inkább guruló számítógépekké válnak, ennek azonban van egy kevésbé látványos következménye is: minél több szoftver, hálózati kapcsolat és digitális szolgáltatás kerül egy járműbe, annál nagyobb felületet kínál egy esetleges kibertámadáshoz. A szoftveresen definiált járművek (SDV) korszakában ezért már nem elegendő megakadályozni, hogy valaki fizikailag hozzáférjen az autóhoz. A gyártóknak a forráskódtól a fedélzeti hálózaton át az OTA-frissítésekig egy teljes digitális ökoszisztémát kell megvédeniük. Most pedig megjelent egy új szereplő ebben a küzdelemben: maga a mesterséges intelligencia. Gyenge pontokat keres Ennek egyik legfrissebb példája az augusztus 6-án publikált CyberLLM kutatási projekt. A Müncheni Műszaki Egyetemhez és ipari szereplőkhöz kötődő kutatók olyan többügynökös, nagy nyelvi modellekre épülő rendszert fejlesztettek, amely képes autóipari szoftverek sérülékenységeinek önálló felderítésére, majd ellenőrzött keretek között a lehetséges válaszlépések megtervezésére is. A lényeg tehát nem egyszerűen az, hogy az AI felismerjen egy gyanús eseményt: a cél egy olyan digitális védelmi rendszer létrehozása, amely folyamatosan keresi a gyenge pontokat. A kutatók kilenc autóipari elektronikus vezérlőegység – ECU – eredeti, C, C++ és Rust nyelven készült moduljain vizsgálták a rendszert. Ezekbe összesen 47 különböző sérülékenységet építettek. A hagyományos, determinisztikus ellenőrzési réteg ezek 34 százalékát találta meg, míg az LLM-alapú elemzéssel kiegészítve a felderítési arány körülbelül 70 százalékra nőtt. A kutatás szerint a tiszta kontrollmodulok esetében a rendszer nem adott téves pozitív riasztást. Ez persze még messze nem jelenti azt, hogy holnaptól a mesterséges intelligencia őrzi az autókat, de jól mutatja, milyen irányba indulhat el a járműipari kiberbiztonság következő fejlődési szakasza. A technológiai váltást az teszi igazán fontossá, hogy közben maga az autó is gyökeresen megváltozik. Az SDV-kben a jármű funkcióinak egyre nagyobb részét szoftver határozza meg, miközben az autók folyamatosan kommunikálnak a felhővel, mobilalkalmazásokkal, töltőkkel, más járművekkel és idővel akár a közlekedési infrastruktúrával is. Az OTA-frissítésekkel pedig a gyártó évekkel az értékesítés után is módosíthatja az autó működését. Minden új kapcsolat és szoftveres szolgáltatás újabb potenciális támadási pontot is jelent. Egy év elején publikált SAE-tanulmány ezért már a titkosítás, a biztonságos OTA-frissítések és a behatolásérzékelő rendszerek mellett az AI- és gépi tanulási algoritmusokat is a következő generációs autóipari kibervédelem fontos eszközei között említi. Ezek egyik előnye, hogy nem feltétlenül csak előre ismert támadási mintákat keresnek: rendellenes működésből, szokatlan kommunikációból vagy adatforgalomból olyan problémákat is felismerhetnek, amelyekre korábban nem készült konkrét védelmi szabály. Egy hibás döntés az életet is befolyásolja Az AI alkalmazása ugyanakkor érdekes paradoxont teremt. Ugyanaz a technológiai fejlődés, amely egyre összetettebbé és ezáltal sérülékenyebbé teszi az autók digitális rendszerét, egyben a védekezés új eszközét is biztosíthatja. Egy emberi biztonsági csapatnak óriási feladat folyamatosan ellenőrizni több millió sornyi programkódot, számtalan vezérlőegységet és a jármű működése során keletkező naplóállományokat. Egy erre kiképzett AI-rendszer viszont folyamatosan keresheti az összefüggéseket és az anomáliákat. Csakhogy egy autó esetében az AI-nak nem lehet korlátlan döntési joga. Egy szerver vagy vállalati számítógép védelme során elfogadható lehet bizonyos szolgáltatások automatikus leállítása, egy 130 kilométer/órás sebességgel haladó járműben azonban egy hibás döntés közvetlen biztonsági kockázatot teremthet. Éppen ezért érdekes a CyberLLM megközelítése: a mesterséges intelligencia által javasolt beavatkozásokat külön biztonsági réteg ellenőrzi, és ha egy művelet nem felel meg a meghatározott feltételeknek, a rendszer megtagadja annak végrehajtását. A kérdés azért is egyre sürgetőbb, mert a kiberbiztonság az autóiparban már nem önkéntesen választott extra. Az ISO/SAE 21434 szabvány a járművek elektromos és elektronikus rendszereinek teljes életciklusára kiterjedő kiberbiztonsági kockázatkezelést határoz meg, a fejlesztéstől a gyártáson és üzemeltetésen keresztül egészen a jármű életciklusának végéig. Az európai szabályozásban pedig az ENSZ-EGB R155 és R156 előírásai a kiberbiztonsági, illetve szoftverfrissítési folyamatokat is a járműipari megfelelőség részévé tették. Magyarország számára mindez különösen érdekes, mert a hazai autóipar egyre nagyobb része kapcsolódik szoftver- és elektronikai fejlesztésekhez. A Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse és más technológiai vállalatok magyarországi mérnöki központjaiban olyan vezetéstámogató, járműelektronikai és szoftveres rendszereken dolgoznak, amelyeknél a kiberbiztonság már a fejlesztési folyamat szerves része. Ahogy pedig a hazai autóipar hozzáadott értéke a mechanikai gyártástól a szoftverfejlesztés felé tolódik, a járműipari kiberbiztonsági tudás gazdasági értéke is növekszik. Új eszköz a kézben Az AI tehát aligha váltja le rövid távon az autóipari kiberbiztonsági mérnököt. Sokkal valószínűbb, hogy új eszközt ad a kezébe. A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű kódot és működési adatot vizsgálhat át, kiszűrheti a gyanús mintázatokat, rangsorolhatja a kockázatokat, miközben a biztonságkritikus döntések továbbra is ellenőrzött környezetben maradnak. Az autóipar következő nagy kiberbiztonsági versenye ezért már nemcsak arról szólhat, ki tudja megakadályozni, hogy a hackerek bejussanak egy autó rendszerébe. Legalább ennyire fontos lesz, melyik gyártó képes hamarabb észrevenni egy olyan sérülékenységet, amelyről még maga sem tud. Ebben pedig a mesterséges intelligencia egyszerre lehet az autóipar egyik új kockázata – és az egyik legerősebb védelmi fegyvere.