Györfi Mihály tájékoztatása szerint a több települést is érintő, köz- és közlekedésbiztonság fejlesztését célzó, Versenyképes Járások Programban megvalósuló projekt keretében Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026-ban több mint 116 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A beruházás során Szolnok hét forgalmas gyalogátkelőhelyén alakítanak ki intelligens gyalogosvédelmi rendszert. A cél, hogy a gyalogosokat az autósok hamarabb és könnyebben észre vegyék, biztonságosabbá váljon a közlekedés - írta. Az intelligens szenzorokkal felszerelt rendszer érzékeli, amikor gyalogos érkezik az átkelőhelyhez és automatikusan bekapcsolja a járművezetők figyelmét felhívó sárga villogó fényjelzést. Sötétedés után további fénytechnikai megoldások is segíthetik a gyalogosok jobb láthatóságát. A tervezett rendszer a helyszíni adottságoktól függően akár napelemes energiaellátással is működhet. Vezeték nélküli kommunikációra képes, működése távolról is nyomon követhető, emellett alkalmas statisztikai és diagnosztikai információk továbbítására. A tervek szerint a gyalogosbiztonsági rendszerek a két helyszínen, ahol a munkálatok már megkezdődtek, 2026. szeptember 30-án már üzemképes állapotban a lakosság rendelkezésére fognak állni, a másik öt helyszínen pedig legkésőbb 2026. november 30-án - tájékoztatott Györfi Mihály. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BMW és az AC Milan bejelentette, hogy a 2026/2027-es szezonban ismét együtt lépnek pályára. Ezzel a hatodik egymást követő évben újították meg partnerségüket, megerősítve, hogy a BMW Italy továbbra is a vörös-feketék klubjának prémium-szponzora és hivatalos autóipari partnere. A hivatalos megfogalmazás szerint „az innovációra, a fenntarthatóságra, a szenvedélyre és a kiemelkedő teljesítményre épülő partnerség az új szezonban is garantálja, hogy a szurkolóknak és a márka rajongóinak is rendkívüli eseményekben és élményekben legyen részük”. A 2021-ben kezdődött együttműködés a vallott értékek hasonlóságán és azon az elképzelésen alapult, hogy kölcsönösen új lehetőségeket teremtsenek a közösségeikkel való interakcióra. Az évek során az ikonikus márka és a világhírű futballklub számos projektet és közös kommunikációs kampányt dolgozott ki, fokozatosan erősítve kapcsolataikat. A 2026/2027-es szezonban a partnerség új közös eseményekkel és tevékenységekkel bővül, amelyek célja a sport-, innováció- és mobilitásrajongók közösségeinek bevonása. Ebben továbbra is központi szerepet kap a fenntarthatóság és a stratégiai tervezés, gondolkodás. A partnerség megújításának alkalmából Sergio Solero, a BMW Italy elnök-vezérigazgatója találkozott a klub felső vezetésével, és meglátogatta az AC Milan világhírű múzeumát, ahol tisztelgett az AC Milan nemrég elhunyt legendás kapitánya, Franco Baresi emléke előtt.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A következő hetekben több ütemben a már kiszélesített főváros felé tartó pályaoldalra kerül a Budapest és a Győr felé tartó két-két sáv az M0 és Tatabánya között. Így szakaszosan életbe lép az úgynevezett 2+2-es forgalmi rend, ezzel egyidőben pedig megkezdődik a Győr felé tartó pályaoldal teljes visszabontása 100-120 cm mélységig. A magyarországi gyorsforgalmi utak átlagos aszfaltburkolat vastagsága 20-21 cm, míg a kiszélesített M1-re már másfélszer vastagabb, 32 cm-es aszfaltréteg kerül. Az új pálya szerkezete hajlékony lesz, ez strapabíróbb autópályát jelent majd. Az új ütemben a Győr felé haladók a munkaterületet keresztezve tudják az autópályát elhagyni, illetve ugyanígy tudnak felhajtani és a pihenőhelyeket is megközelíteni.   Az új forgalmi rendet szakmai egyeztetések után, a megfelelő engedélyekkel építettük ki. Ez az ún. 2+2-es forgalmi rend reményeink szerint lehetőséget ad majd arra, hogy a forgalom dinamikusabban haladhasson. Fontos, hogy ebben az ütemben a csomópontok átépítése is folytatódik, azonban 2 egymást követő csomópontot egyidőben nem fogunk lezárni. Vagyis két egymást követő csomópont egyszerre, egyidőben a tervek szerint nem lesz zárva. Az új forgalmi rend lehetőséget biztosít a sebességhatárok megnövelésére is: a korábbi 80 km/h helyett 90 km/h lesz a megengedett sebesség, a csomópontok térségében pedig az eddigi 60 helyett, 70 km/h-es korlátozás lesz érvényben. Az új forgalmi rendről egy új animációt is készítettünk, amelyben minden fontos tudnivaló szerepel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Mi az a követési távolság? Hagyjunk helyet magunk előtt. Hogy mennyit? Annyit, amennyit jónak (biztonságosnak) érzünk. Miért? Azért, hogy ha az előttünk haladó váratlanul fékez, akkor legyen helyünk lelassulni, és lereagálni a váratlan forgalmi szituációt. Létezik egy ökölszabály, ami általában két másodpercet szokott jelölni, ez ugyanis egy átlagos sofőr reakcióideje, és ki tudjuk számolni, hogy ezalatt hány métert halad az autó, autópályán 70, országúton pedig kicsivel kevesebb mint 50 métert. Így érdemes kalkulálni. Két fontos idevonatkozó rész van a KRESZ-ben, az egyik, hogy szabályozza a követési távolságot, méghozzá úgy, hogy az előttünk haladótól biztonságosan meg tudjunk állni. A másik pedig, hogy a teherautók, és autóbuszok, vagy járműszerelvények olyan követési távolságot tarthatnak, hogy egy előzést megkezdő személygépkocsi biztonságosan besorolhasson eléjük. Mi a követési távolság a valóságban? Elszomorító a helyzet, amiért "tollat" is ragadtam. Két nagyon intenzív negatív élményem volt az utakon az utóbbi időben, ami a követési távolság be nem tartása miatt születhetett. Az egyik egy autópályás haladásom során ért, amikor torlódtak a járművek előttem, és úgy ítéltem meg, hogy bármikor állóra kell majd fékeznem, ezért nagyobb követési távolságot hagytam, ami természetesen nem tetszett a mögöttem jövő sietős autóstársnak, ő jobbról megelőzve bevágott elém, és rátapadt az előtte haladóra. Így kell ezt, mert haladni kell, és a haladás még a biztonságos követési távolság megtartásától is fontosabb. A másik történet egy hegyi úton történt, ahol nyugodtan lehetett menni tempósan addig, amíg egy nagyon óvatos autós fel nem tartott mindenkit az 50-60 km/h-ás haladásával. Mikor megérkeztem a hosszú vonat végéhez, és nem álltam szorosan az előttem haladó hátsó lökhárítójába, hanem korrekt követési távolságot tartottam. Hiszen tudtam, hogy még 50 km/h-ról lelassítani, elkerülő manővert végrehajtani is izzasztó lehet, ha nem hagyok helyet. Ez az elgondolás viszont nem tetszett a mögöttem jövőnek, mert adandó alkalommal azonnal megelőzött, és védte azt a bizonyos lökhárítót hátulról, mert úgy érezte, hogy én ebben nem vagyok elég alapos. De miközben ő megelőzött még a mögötte haladó is így tett, akinek már alig sikerült biztonságosan befejeznie a manővert, mert nekem is, és a szembe jövőnek is fékeznie, korrigálnia kellett. Hétvége volt, jó idő, el nem tudom képzelni mi indokolhatta ezt a féktelen hajszát. Talán az, hogy nem álltam be a "szorosan kövessük egymást" sorba. Lehet, hogy ők azt gondolták, hogy akkor én nem is akarok haladni? Sajnos tőlük nem tudtam megkérdezni, de olvasóm elmondhatja véleményét erről a szituációról közösségi oldalunkon. Mire jó a követési távolság? Inkább leírom, hiszen azt látom, hogy nagyon sok autósnál nem tiszta még a kép ezzel kapcsolatban. Jó hír, hogy az új KRESZ tervezetben már nem egyedi elbírálás alá, mindenki számára máshogy értelmezhető fogalomként szerepel a követési távolság. A biztonságos követési távolság a nemzetközi gyakorlat szerinti két másodperces szabályhoz idomulna. Ez az a távolság amennyit tartani kell az előttünk haladótól ahhoz, hogy vészfékezése esetén is biztonságosan meg tudjunk állni. Kiszámolni egyszerű, hiszen elég egy tereptárgyat kiválasztani az út szélén, és megnézni, hogy az előttünk haladóhoz képest meddig tudunk elszámolni, míg mi is elérjük azt. Ha legalább két másodpercet, akkor nagy valószínűség szerint biztonságosan le tudjuk majd lassítani az autónkat akkor is, ha ezt nagyon gyorsan kell megtennünk. Tehát a biztonságos közlekedés alapja a magunk előtt fenntartott elegendő hely, és sokaknak bármennyire is elszomorító, de nincs olyan, amikor az egyéni érdekek (sietség vagy stressz) ezt felülírhatják. Majdnem dobogós baleseti ok Évek óta a negyedik leggyakoribb baleseti ok útjainkon a nem megfelelő követési távolságból, és az ezáltali ráfutásos balesetekből származik. Tehát ezekben a statisztikákban is látható, hogy változtatni kellene azon, hogy mennyire tapadunk rá az előttünk haladóra, megnézzük-e a két másodperces, vagy más néven póznaszabályt, és tisztában vagyunk-e a saját, és járművünk képességeivel. Mert a fékbe taposásig még a lamentálással is elmennek az értékes másodpercek, arról nem is beszélve, hogy a vészfékezésről is a legtöbb sofőr csak a filmekből tud valamit felidézni, mert élesben nem kellett még kipróbálnia. Sok idő szükséges ahhoz, hogy a jó sofőr pontosan felmérje mekkora helyet kell hagynia maga előtt ahhoz, hogy szükség esetén biztonságosan meg tudjon állni. A megfelelő követési távolság kiszámolásához pedig a sebességgel is kalkulálni kell, hiszen nem mindegy, hogy autópályán, vagy országúton haladunk. Egy viszont biztos, hogy nagyon zavaró, amikor valaki ezt félre érti, és ezért előz. Mint más közlekedési szituációban, itt is jól látszik, hogy sokak szemében csak az számít, hogy haladhasson, és nem figyeli a körülményeket, amik miatt az előtte közlekedő sem kezd beláthatatlan következményekkel járó manőverekbe. Azért bízom benne, hogy minden ilyen cikk megírásával javulhat a helyzet az utakon, és egyszer megélhetjük majd azt, amikor többen ülnek „nyitott szemmel” másokra is figyelve az autójukba.